Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-10 / 156. szám

SZEGED munkatársával beszélgetést folytatott, amelyben kijelentette, hogy nem vezeti semmiféle hátsó gondolat, csupán meg akarja szilárdítani a francia-angol együttműködést. Pdris, julius 9. A Petit Párisién munka­társának alkalma volt Ramsay Mscdonalddal beszélgetnie. Az angol miniszterelnök kijelen­tette, hogy nem érti meg azt a felindulást, amely Franciaországban egy hét óta tapasz­talható. A helyzetet azonban olyan komolynak látta, hogy saját e hitározásából még akkor is Páriába jótt volna, ha Herriot maga is nem vetette volna fel az eszmecsere szükségének gondolatát. Ezért megkísérelte, hogy Francia­ország és Anglia között tisztázza a nézetelté­rést, nehogy a Iondoni konferencia kudarccal végződjék. London, julius 9. A Reuter Iroda külön tu­dósítója ma részletesen beszámolt arról a hosszú beszélgetésről, amit a hajó fedélzetén Macdonald miniszterelnökkel folytatott. Mac­donald többek között a következőket mondta : — Kist vagyok elmenni a legvégső határig, amit az okosság megenged, hogy Francia­országgal a szoros együttműködést megteremt­sem. Ebben az együttműkésben részt kell vennie Olaszországnak és Belgiumnak is, mert különben Európa számára nincs béke és biz­tonság. ötzintén mondom, nem tudom, hogyan támadt a félreértés és hogyan kezdődőn. Páris, julius 9. Macdonald angol miniszterelnök­nek a tegnapi ideérkezése politikai jelentősége mellett társadalmi eseménnyé is növekedett Az előre megállapított program szerint Macdonald­nak kedden délután négy óra öt perckor kellett Párisba érkezni Már három órakor a Gare du Nord előtt óriási embertömeg verődött össze. Két perccel a menetrendszerűen megállapított idő előtt, négy óra három perckor Ramsay Macdonald vo­-nata már berobogott a pályaudvarra, de Herriot még mindig nem volt jelen. Macdonaldot, aki egyszerű szürke ruhában volt és fekete kalapot viselt, Foquers és az angol nagykövet üdvözölték. Az angol miniszterelnök nagyon rossz szinben van, valószínűleg erős hülés következtében. A váróteremben, ahova a jelenvolt francia miniszte­rek követték az angol miniszterelnököt, végre rá kellett fanyalodni arra, hogy Herriot távollétében üdvözöljék. Erre a szerepre némi habozás után a belügyminiszter vállalkozott. Mikor Macdonald né­hány meleg szóval viszonozta az üdvözlést, a váróteremből felhangzott az éljen Herriot kiáltás. Herriot kiséretével nekiesett az angol kollegájá­nak és többször is kezet fogott vele, majd bocsá­natot kért, hogy nagy elfoglaltsága miatt megké­sett. Macdonald mosolyogva intett neki, hogy ebből semmi nagyobb baj nem származott. Pdris, julius 9. Amikor Macdonald Herriottal elindult a pályaudvarról, egyre azt kiabálta a tömeg feléjük: Éljen a bike I De ilyen kiáltások is hangzottak: Éljen Poincaré, éljen a versaillesi szerződéi! A rendőrség nem volt képes a tö­meget visszatartani, az emberek a kocsihoz tódultak és ott ismételten a fentieket kiáltozták. Végül is nagy nehezen elindult a kocsi és a két miniszterelnök az angol nagykövetség épü­letéhez hajtatott. London, julius 9. Macdonaldnak az angol külügyi képviselőkhöz küldött memorandumát Londonban kedden hozták nyilvánosságra. A memorandum többek közt kijelenti, hogy a lon­doni értekezlet Németországra olyan kötelezett­ségeket ró, amelyek túllépik a versaillesi szer­ződéseket; ezért szükséges, hogy valamennyi hatalom aláírja az okmányt. Pdris, julius 9. Macdonald miniszterelnök délután 4 óra 20 perckor visizautazott Lon­• donbs. Herriot miniszterelnök kikísérte a pálya­udvarra. London, julius 9. Parlamenti körökben azt beszélik, hogy Macdonald miniszterelnök el­utazásakor azért hangsúlyozta bronhitisét és asztmáját, hogy egészségi állapotára való hivat­kozással módjában legyen a külpolitikai vita elhalasztását kérni. Ha ezt az elhalasztást sikerül elérni, akkor ez több vonatkozásban kedvező hatással lehet. Az az éppenséggel nem kedveső fogadtatás, amelyben Macdonald részesült, megokolttá teszi ezt a tartózkodást. ' A londoni sajtónak a hangja is mutatja, hogy Macdonald semmikép sincs még tul a válság veszedelmén. Döntés a kölcsön belföldi jegyzéséről. Budapest, julius 9. A népszövetségi kölcsön­ből nyilvános belföldi jegyzésre kerülő tízmillió arany koronás összeg kiírásának feltételeire vonatkozóan csütörtökön dönt a pénzügy­minisztérium. Holnap délben 12 órakor kezdő­dik erre vonatkozóan az ankét Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter elnöklésével. Az értekez­leten résztvesznek a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének, továbbá a Gyáriparosok Országos Szövetségének képviselői is. Ezen az értekezleten beszélik meg, hogy milyen név­értékű címleteket bocsátanak ki, milyen lesz a kibocsátási árfolyam, a kamatozás és a lejárat esedékessége. Az ezekre vonatkozó terveket már ismertettük és alkalmasint ezeket a terveket fogadják el véglegesen. Hír szerint a magyar koronában való befizetés ellen a pénzügy­miniszter nem fog kifogást emelni, ugy hogy a közönség nem lesz köteles tényleges valutá­ban befizetni a kötvények ellenértékét, amennyi­ben a jegyzésben részt akar venni. Az ingatlan árverési tilalmának felfüggesztés*. Ma délelőtt a pénzügyminisztériumban bizal­mas tanácskozás volt, amelyen báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter, Bud János tárca­nélküli miniszter, dr. Schandl Karoly földini­A farkvas. Egészen különös lelki ünnepem volt a napok­ban. Véletlenül történt, de hát a világ sok nagy eseményét a véletlennek köszönhetjük Falábú Jós­kának, kitűnő favágónknak létezésével együtt (amiként azt az édesanyja állapította meg annak idején). Komoly, sőt tanulságos olvasmányaimban elmerülve, egyszerre csak megdobbant a szivem. A pénzügyminiszter rendeletéhez értem ugyanis, melynek értelmében julius elseje óta külön enge­delem nélkül egész sereg mindenféle holmit lehet a külföldről behozni. Hosszú a lista, de engem nem érdekelt sem a felszabadult platina, sem a rongy, vagy ócska háló, kalaphulladék, a lélekze­tem ott állt el, hogy nincs már tilalom alatt a farkvas folytvasból és heggesztett vasból. Megcsíptem a karomat, ha vájjon ébren vagyok-e vagy csak álmodom? A csipés fájt, ébren voltam. — Ember, ember, szónokoltam önmagamhoz, látod, milyen vagy! Te lemondtál már minden reménységről, eltemetted a szép ifjúi álmokat, való­sággal egy tál lencséért oda adtál volna szépsé­geket az életből, aztán ime, magad látod! Néha azonban nem csupán a szerencsétlenség érkezik csőstül, hanem az öröm is. Azt mondja ugyanis az említett miniszteri rendelet, hogy épp ugy nincs többé tilalom alatt a farkvas bucavas­bol kovácsolással átalakítva. Mikor később magamhoz téritettek ájulásomból, gyöngén pihegő keblem napsugarában vissza­szivárványozott az egész gyerekkorom, ifjúságom. Istenem, én is voltam rossz kölyök, aki nem akar­tam ebédelni, mert kedvesebb volt a cukrász­sütemény s olyankor raffinált ígéretekkel próbáltak rászoktatni az étkezésre. A lánytest véreimet haias­babával csalogatták, (az öcsémet már féleves korában spriccerrel), de engem nehezebb volt le­venni a lábamról. — Kapsz szép hintalovat, csak edd meg a busikát. — Nem kell, bömböltem. — Elmehetsz rendőrnek, ha felnősz, esetleg fiakkeres is leszel. — Nem eszem! Jó anyám akkor titokzatosan hunyorgatott — Ma láttam egy gyönyörű farkvast folytvasból, most már kíváncsi vagyok, hogy kinek vegyem meg? — Harap az? — kérdeztem beugorva. — Micsoda? — A farkvas. — Már hogy harapna I Egy gyereknek sincs ilyenje. — De nincs ám, folytatta az anyám, csakhogy én heggesztett vasból valót veszek. Szilárd jellemem, amely az evéstelenségben csú­csosodott ki, akkorát ingott, mint a tanyai kocsi, ha neki szalad a villamos. Az átmenet kedvéért makacskodtam még egy sort, aztán beadtam a derekamat s megkaptam a farkvast folytvasból, vasárnaponkint pedig hegesztettből. — Hogy milyen volt az? Istenem, ha le tud­nám írni. Valami kimondhatatlanul gyönyörű, amellett praktikus. Mit mondjak neked, kis komám, egészen praktikus. Szegény apám sok mindentől megfoszthatta magát, csakhogy engem megjutal­1W4 laHas 18. velésOgyi államtitkár, valamint Térfy Gyula, az igazságügyminuzteri törvényelőkészítő osztály vezetője vettek részt. A tanácskozáson az ár­verési tilalom felfüggesztését tárgyalták és ennek eredményekép a legközelebb megtörténik a kor­mány intézkedése arra nézve, hogy a külföldi hitelezők teljes biztosítását gátoló tilalmak meg­szűnjenek. A n pókban meg fog jelenni a kor­mány rendelete az ingatlan árverési til «Imának felfüggesztéséről. Magyar-belga gazdasági kapcsolat. Budapest, julius 9. A Brüsszelben megjelenő La Libre Belgique legutóbbi száma terjedelmes cikket közöl Magyarország talpraállása cimen. A cikkben Magyarország belgiumi követe Török Kor­nél nyilatkozik a lap egyik munkatársa előtt Ma­gyarország pénzügyi, gazdasági és politikai fellen­dülésének lehetőségéről. Kijelentette, hogy Ma ­gyarország gazdasági helyzete az aratástól függ és nem a többé-kevésbé jól sikerült börzespeku­iációktól. Belgium és Magyarország gazdasági kapcsolatairól a következőket mondotta : — A két ország kereskedelmi és pénzügyi kap­csolatai szemmellathatólag fejlődnek. Belgium ex­portja Magyarország felé már túlhaladta a háború előtti mértéket és ennek ellenében Magyarország egyre több élelmicikket szállít Belgiumba. Nemrégi­ben belga pénzemberek jártak tanulmányúton Ma­gyarországban, ahonnan a legkedvezőbb benyo­másokkal tértek vissza. Angol, francia és olasz üzletemberek állandóan élnek Budapesten a há­ború vége óta és örömmel mondhatom, hogv Budapesten ujabban olyan belga vállalkozások vetették meg lábukat, amelyek méltón foglalhatnak helyet az ország gazdasági életében. A szász trónörököst pappá szentelik. Drezda, julius 9. György volt szász trón­örökös a királyi család lemondása után pap­nevelő intézetbe lépett és most fejezte be tanulmányait. Julius 15 én szenteliK pappá Trebitschben. A volt trónörökös 31 esztendős. Nagybátyját Miksa herceget 1896 ban szentel­ték pappá és már régebben professzor a frei­burgi egyetemen. Bajor diákok kegyetlen tüntetése asszonyok ellen. München, julius 9. A würzburgi demokrata párt női gyűlésén nagy zavargásra került sor. Egy női csoportot, amely fekete-piros-arany jelvénnyel vonult fel, a diákok megtámadtak és vitriolsavval öntötték le őket. Néhányat súlyosan megsebesítet­tek, többnek pedig a ruháját pusztították el. Revolvermerénylet a londoni román konzul ellen. London, julius 9. Az itteni román követségre beállított egy diák azzal az ürüggyel, hogy segítséget és tanáciot akar kérni a konzultól. Midőn a konzulhoz belépett, revolveréből két­szer rálőtt és a konzult súlyosan megsebesítette, k diákot letartóztatták. mazhasson. Szép elsőrendű farkvast vásárolt, sok pénzt kiadott érte. A házbeli gyerekek mind oda­tömegeltek hozzánk, hogy mutasd meg, hogyan kell vele játszani, add ide nekem is egy kicsit, debizonyisten nem rontom el. Én ugy viseltem magam, mint valami fejedelem, kegyeket oszto­gattam s ha valaki megbántott, megtagadtam tőle a játékot Egyszer nem tudtam az iskolában a leckémet s akkor azt mondta a tanitóbácsi. — Ezt nem vártam volna olyan gyerektől, aki­nek farkvasa van, még hoizá folytvasból. Majd megmondom az apádnak, hogy adja oda egy szegény gyereknek, aki szorgalmasabb, mint te ét jobban megérdemli. Erre az összes szegény gyerekek versenyt kezd­tek tanulni, sőt én is jóba foglaltam magam. Meg­ettem most már mindent, akármit tettek elébem, mikor pedig mint gimnazista hoztuk volna haza az első bizonyítványt, jó szüleink megkérdeztek: — Mit hozzon a Jézuska, ha meg leszek vele­tek elégedve. öcsém azon óhajának adott kifejezést, hogy ültessenek majdan a sírjára néhány szőlőtőkét Lemond a ciprusról, meg a törökszegfüről, de biz­tosítsák neki telekkönyvileg azt a tökét Annak a gyökerei ugyanis igen mélyen lenyúlnak. Én szerénykedtem s modorom nem is maradt jutalom nélkül, mert megkaptam a fejlettebb foka játékot, a farkvast bucavasból, még pedig ková­csolással átalakítva. Ez volt csak a csodálatost Képtelen vagyok, neked leírni a formáját, öcsikém, de senkinek se volt hasonlója. Éjszaka ott volt mellettem az ágyamban, szombat délután és va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom