Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-06 / 153. szám

SZEGED 1M4 fclitti 6, A megyei tisztviselők tiltakozása az aranyparitásos fizetés megállapítása ellen. Budapest, julius 5. A Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének igazgatósága közgyűlést pótló gyűlést tartott ma délelőtt és tiltakozott az aranyparitásos fizetések megállapítása ellen, amely a vármegyei ti ízt viselőknek az állami tisztviselőkkel szemben rosszabb helyzetet teremt. A gyűlésen nagy tömegben jelentek meg a vármegyei lisztviselők, ott volt 17 alispán és a főszolgabíróknak több mint egyharmada. A gyűlést Pestvármegye alispánja nyiiotta meg. Elfogadták Hédervdry kormányfőtanácsos javaslatát és ezek alapján Prónay György miniszterelnökség államtikárt még a mai nap folyamán felkereste egy küldöttség. Bethlen István gróf miniszterelnök előtt a napokban fogja egy küldöttség feltárni a tisztviselők sérelmeit. A szombati minisztertanács. Budapest, julius 5. A tegnap esti minisztertanácson, amely éjei fél egyig tartott, adminisztrációs ügyekkel foglalkzttak. Többek k Szőtt Korányi Frigyes pénzügyminiszter referált a külfö di kölcsön sikeréről, továbbá a londoni és a newyorki túljegyzésről. Ebben a tényben az ország gazdasági jövőjében való bizalmat és a konszolidáció iránti bizalom megnyilvánulását látja. A pénzügyminiszter előterjesztését a mi • nisztertanács megnyugvással vette tudomásul. Szegeden is enyhült a lakásinség. Szeged, julius 5. (Saját tudósítónktól.) Fővárosi lapok néhány nap előtt hosszú tudósításokban számoltak be arról az örvendetes jelenségről, hogy az utóbbi időben a főváros területén lényegesen enyhüli a lakásinség. A lakáshivatal munkája a lakásigénylők számának feltűnő csökkenése következtében erősen redukálódott. A lakásigényiök számának redukálódását pedig az okozta, hogy a likásnélküliek nagyrésze a lakáshivatal megkerülésivel már megfelelő elhelyezkedést talált, a lakbérek fokozatos emelkedése következtében ugyanis a tul nagy lakással rendelkező lakók össiehuzódt«k és igy számos lakás felszabadult. Másrészt nagyon sok család hagyta el az utóbbi időben éppen a kilátástalan lakásviszonyok miatt a főváros területét és a környékbeli kisebb községekben telepedett le. Hozzájárult még a lakásinség enyhüléséhez az is, hogy a múlt évben végre megkezdődött a már régen esedékes építkezés, uj lakóházak és emelethuzások építésével számos uj lakás keletkezett. Az építkezési kedv ebben az esztendőben még fokozódott és igy remélhető, hogy náhány éven belül teljesen megszűnik a lakásprobléma, más háborúi emlékekkel együtt. A lakásínség enyhülése nem elszigetelt jelensége a fővárosnak, hanem többé-kevésbé országos viszonylatokban is mutatkozik. Szegeden színién, ha nem is olyan arányokban, mint a főváros területén. Kérdést intéztünk ebben az ügyben dr. Slmkó Elimér tb. főügyészhez, a szegedi lakáshivatal elnökéhez, aki a következőket mondotta: — A szegedi lakáshivatal munkája is jelenA rekonstrukció humora. Irta: Móra Ferenc. II. 1879 ápril 1-én szólalt meg először a harang Szegeden az árviz éjszakája, a Gergely-napi harangszó óta, amikor Nagy Sándor a Szegedi Hiradó-ban íeirta a sokszor idézett sorokat: * — Kongj, városháza öreg harangja és hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosa halálos órája elérkezett. A belvárosi templom harangja hirdette elsőnek a feltámadást, mert a többi templomokhoz csak hónapok múlva tudott eljutni maga a harangozó is. (Alsóvároson és Rókuson csak juliusban lehetett megtartani az első szentmisét az iszaptól megtisztogatott oltárokon.) Meg is illette a Demetertemplomot a dicsőség, hogy az ő harangja hirdesse elsőnek a rekonstrukciót, mert hiszen az ő födele alatt kezdődött az, még pedig az árviz második éjszakáján. Sok menekülőt kergetett a vész az Isten házába s azok közül ott ért valami sze. . .. i IrAfUfií | tikenyen csökkent az utóbbi időben a múlt évek felfokozott forgalmához viszonyítva. A legújabb lakásrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy a házigazdák és a lakók a lakáshatóságok beavatkozása nélkül megkössék a bérleti szerződést és biztosítsa a háztulajdonosok számára azt a jogot, hogy lakóját mindenki maga választja meg. Ennek következtében a legtöbb lakásnélküli ma nem is kér a lakáshivataltól lakást, hanem magánúton igyekszik lakást keríteni, bérletátruhízás vagy csere utján. A lakásszerzésnek ezt a két lehetőségét ugyanis az uj lakásrendelet megengedi. Szegeden is, éppen ugy, mint a fővárosban, a legtöbb lakásnilküli ilyen módon oldja és oldotta meg problémáját és a szegedi lakásnélküliek nagyrészének már sikerült is az elhelyezkedés. Sok család összeköltözködéssel segített magán. Igy a lakáskeresőknek legalább ötven százaléka már véglegesen elhelyezkedett. — A lakáshivatalnak azért van munkája, mert végeredményben minden lakás- vagy bérlőváltozás a rendelet értelmében bejelentendő a lakáshivatalhoz. Jí ideje már annak, hogy a lakáshivatal üres lakás felett nem rendelkezett, a hiztulíjdonosok ugyanis legtöbb esetben élnek azzal a jogukkal, hogy megüresedett lakásukat az általuk kiválasztott fakónak adják bérbe él a rendeletben meghatározott nyolc napon belül bejelentik a lakáshivatalnak uj bérlőjüket. A lakáshivatal ezeket a bejelentéseket természetesen tudomásul veszi. A szegedi lakásinség csökkenésének van még egy reálisabb oka is. Szegeden is mutatkozik az építkezési kedv fellendülése, ba nem is nagy mértékben. Néhány uj ház a város területén is épült, de sokkal jelentékenyebb az az építkezés, ami a körtöltésen kivül mutatkozik. A Somogyi-tetepen néhány száz lakást építettek fel a jóravaló Somogyi-telepi építkezők — ahogyan boldogult jó Balogh Károly titulálta azokat a becsületet városi polgárokat, akik nem sáfárkodtak a várostól kapott háztelekkel — és a Somogyi-telep legtöbb lakója szegedi ember. A tanya világ szintéi erősen építkezik, építkezéssel és különböző gazdasági beruházásokkal igyekszik a kedvező konjunktúrákban szerzett papirpénzének értékét biztosítani az elértéktelenedés ellen. Számos városi család el is költözött a város belterületéről. Itt is folyamatban van a lakátigények mérséklése, a nagy lakásokban terpeizkedők összébb húzódnak a lakbéremelés kényszerítő hatása alatt, vagy p:dig bérbeadják fölös szotünat. Igy talán lassankint elkövetkezik az a boldog Idő, amikor megjelenik a kapukon a rég látott cédula: Itt egy lakás kiadó. M******************************Mk A világpostabongresszus megnyitása. Stockholm, julius 5. \ Vili ik világpostakongresszust Gusztáv király nagy ünnepség között nyitotta meg folyó hó 4-én. A királyi palotában fogadás volt, amelyen Ofelségeik nagy érdeklődést mulattak Migyarország iránt és több ízben megszólítással tüntették ki a magyar delegátusokat, Fehér Ottó államtitkárt j és Szalay báró főigazgatót. Németországban két százalékra szállítják le a fo galmiadót. Berlin, julius 5. A Deutsche Allgemelne Zeltag jelen'ése szerint a birodalmi pénzügy minisztf/ elhatározta, hogy az általános depresszióra való tekintettel a forgalmiadót két és fél százaléktól két százalékra szállítja le. A forgalmiadé le" szállítása további láncszeme az áras leszállítására irányuló intézkedésnek. 0O**********0t*****/t*******"******0 — Az olaszok sarki repülése Rómából Jelentik: A légüiyi állambiztOS a sarki repülés költségeire való tekintettel, Locateílinek cs»k a grönlandi jégmezőkön át Kanadába irányi amerikai repülést akarja megengedni. A lapot ezzel szembsn rámutatnak Locatellinek arra a kijelentésére, hogy a sarki utazás ^költségeinél csak pár millióval és nem, amint mondjik, öthat millióval kell számolni. Követelik tehát az olasz repülők nevére való tekintettel a sarki repülési Kísérlet végrehajtását. polgár nevét, aki igazán isten oltalmában született. Feljegyezték azonban az első menyasszonyét, aki május 2-án tartotta esküvőjét a belvárosi templomban. J. Marinak hívták, — a vőlegény neve nem került bele az újságba. J. Mari J. József kocsmárosnak a lánya volt, akinek a csárdája valami stílusos szegedi nevet viselt, vagy a „pörös pontyhoz", vagy a „pörös kárászhoz" volt cimezve, most már nem tudom kívülről, hogy a Tisza halfaunájának melyik tagja volt a címer-állat. Az esküvőt tán előbb is megtartották volna már, de az volt a baj, hogy vizverte ember volt az örömapa, leúszott az árban a sifonér, benne veszett a szép szinóros magyar ruha és J. uram kénytelen volt frakkban mérni a bort a sirva vigadóknak, frakkban, amiben pár héttel azelőtt olyan tán még valami udvari kamarás szégyentelenkedett Bécsben. Mert olyan világ volt akkor, hogy a koplalós kocsisok is kalucsnit húztak a mezítelen lábakra és az alsóvárosi paprikatermelő nemzet is kénytelen volt feltenni a ráncos magyar textilhez a cilindert, amelyről már akkor megírta Arany János, hogy A kalapom cilinder, Nem holmi csekélység: Ha felteszem : magasság, Ha leveszem: mélység. A monarchia, sőt a világ minden részéből érkeztek a természetbeli adományok s azokból u ik fel PPen . _ selet lehet Morvában, de tisztességtudó magyar *gy ruhátlanok, ahogy lehetett. J. frakk jutott, ami nagyon szép viruházkodtak fel a uramnak éj ember, ha muszájból csufoskodik is benne, esküvőre mégse mehet ilyen maskarában. Szerencsére a pörös halnak sürü vendége volt Penecilus Börcsök Sándor, nevezetes közéleti férfiú abban az időben, előre vetett árnyéka a mai politikus kisgazdának, könyvtári nyelven szólva: editio princeps-e Kuna P. Andrásnak. Tisza Lajos bosszantására egyszer követnek is felléptették s akkor keletkezett az a kortesnóta, amelyet minden lokálpatriotizmus nélkül az ujabb magyar politikai költészet gyöngyének nevezhetünk: Hallod róztám, Cene Ilus, Kinyílott az penecilus Ha kinyílott, az kengyelit, Kiönti az nimöt bélit I Árok parton ül egy hörcsög, Éljön az követünk, Börcsök I U mönti mög jaz magyar honyt, Ha elmondi jaz porogmonyt 1 Hát Penecilus Börcsök uramnak volt szép mol•» tA^n hétköznap is erre vetett — Szép gúnyája van kendnek, sógor, — mondta neki egyszer borozgatás közben. — Möghiszöm azt, — simogatta végig a pc cakját Börcsök. — A nimötök mindég engöm ff!? nek benne Pálfy Fercsinek. — De azért mégis van übenne egy nagy hiba ' — Bolond kend, sógor. Hát mi hiba vóna ebbe t — Az, hogy egymagában nem bírja kend levetni. — Mondom, bolond kend, sógor. — No de ha mondom. Fogadást is mernék én arra tönni. — Tartom. Mibe? — Hát tán legjobb lössz magába a gúnyába. Ha én nyerők, enyim a kend ruhája. Ha pedig vésztők, kend möhet el madárijesztőnek az untercikkömbe. Látnivaló, hogy ravasz ember volt J. sógö1' mert mindenfélekép csak nyerhetett. Akár ugy. hogy övé lesz a dolmány, akár ugy, hogy elves*1 a frakkot. _ — No ehen-e, — ugrott fel Penecilus BörcsÖS és kigombolta magát a dolmányból. — Hát ugy-c hogy egy magamban is levetöttem? . — Nem egymagában vetötte biz azt le kert°' csak velem együtt, — nevetett a nagyeszű )' mert akkorára őis ki bujt a frakkból. Igy aztán illendő ruhát szerezvén az örömar; megeshetett május 2-án az első esküvő a ^ városban. ^ A házasságkötések különben kissé nehezen ifl' dúltak meg, de nem azért, mintha a kedv nj" lett volna meg hozzájuk. Húsvét hétfőjén , a reáliskolában, ahol kilencszáz hajléktalan ^ elhelyezve, olyan locsolkodást vittek véghez, az arra csónakázók megbotránkoztak a kihallatsz^ viháncoláson. Persze könnyű volt vizhez mert csak az ablakon kellett kihajolni és nra meríteni a kalapot. Az, hogy apró h*lla teleszaladt, nem volt baj, mert az legalább esi ^ landozta is a fehérnépet.