Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-06 / 153. szám

1924 inline 6 SZBOBP Az olasz-jugoszláv határincidens. Belgrád, julius 5. A minisztertanács tegnap este hosszasan foglalkozott az olasz-jugoszláv határincidens ügyében, amelyben a vegyesbiróság már megindította a vizsgálatot. Cavrilovlcs előtt az olasz ügyvtvő az olasz kormány sajnálkozását fejezte ki a legutóbbi incidens miatt, amely k*t jugoszláv vámőr életébe került és biztosította a jugoszláv kormányt, hogy Olaszorizág részéről a legerélyesebb vizsgálat indult meg. Belgrád, julius 5. Laibachból jelentik: Ma délután ünnepélyesen eltemették a legutóbbi határincidens két áldozatát. A városban nagy izgalom volt észrevehető; azt beszélték, hogy a nacionalisták az olaszok ellen nagy tüntetésre készülnek. A rendőrhatóságok megtették a szükséges intézkedéseket a tüntetés megakadályozására. A Vreme jelentése szerint a Belgrádban folyó jugoszláv-olasz tárgyalások ismét holtpontra jutottak. Belgrád, julius 5. A Vreme jelenti: A külügyi bizottság pénteken ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy az olasz határon a rend fokozottabb mérvű fenntartására vonatkozó rendszabályokat meg fogja szorifani és egyben táviratilag utasítja a római jugoszláv követet, hogy a határőrök meggyilkolása, valamint a vizsgálatot vezető jugoszláv bizottság megtámadása miatt a római kormánynál tiltakozását fejezi ki és a vétkesek megbüntetését kérje. „Héjjas Iván kommün utáni cselekedeteiért elismerést kapott..." Egy érdekes vádirat Szeged, julius 5. (Saját tudósítónktól.) Az elmúlt vasárnap számolt be arról a szomorú tényről a Szeged munkatársa, hogy dr. Veir Imre, a kOztírsasági párt elnöke, mulatt másfél évi államfogház büntetését töltötte Szekszárdon, teljesen megvakult a jobb szemére. Csak nagy utánajárások után került át Szegedre a szerencsétlen köztársasági vezér. Mint államfogoly, január óla majdnem teljesen el van zárva a külvilágtól, azonban mégis ugylátszik, hogy a fogházból, míg ez az irányzat tart, nem igen szabadul ki, mivel egyremdsra indítják meg ellene a bünperek légióját. Bünperi indítottak ellene olyan levelekért, amelyeket végső kétségbeesésében a szekszárdi fogházból irt. Bünpert indítottak ellene egy olyan beszélgetés miatt, amelyet Veér Imre védőjével, Buza Barnával folytatott le a szekszárdi börtön irodájában. Ennél a rövid beszélgetésnél — amelyhez minden elítéltnek joga van, sőt a négyszemközötti beszélgetéshez is —, jelenvolt egy detektív, aki föl jegyzéseket készített azokrúi, amiket az elitéit védőjének mondott és jelentés tett róla. Ezek a tények egymagukban is elegendők arra, hogy a nyilvánosság elé kerülve, rávilágít- 1 sanak bizonyos szomorú állapotokra, de ezeken kivül — ezekkel kapcsolaiban történt még valami. A bünp.rekben most készítették el a vádiratot a pécsi ügyészségen és azt most küdték el Veér Imrének a szegedi ál.'amfogházba. A vádirat nem tartalmaz kevesebbet és érdektelenebbet, minthogy a pécsi ügyészség egyszerűen megdicséri Héjjas Ivánt a kommün utáni ismert cselekedeteiért és eljárást Indított Veér Imre De hát a házassághoz nem elég a két szerelmes sziv. Igaz, hogy a régi nóta szerint az a kis kunyhóban is megfér, — de nem volt se kis kunyhó, se bútor, se kelengye, még muzsikaszó sem volt A cigányok ugyanis mind szédszaladtak a viz után, ha nem éppen a maguk jószántából is. Lett volna itt elég benszülött rézbőrű indiánus, aki szívesen felejtkezett volna italba nem is szólva a sok jövőmenő vendégről, az itt lebzselő internacionális társadalomról, az idegen munkásokról, a mindenféle szerencsekergető baráberekről, — de a tanács éppen emiatt tiltott meg egy esztendőre minden muzsikaszót. Egy év múlva muzsikált először a kaszinóban Erdélyi Náci, ott lelkesedett körülötte a város egész intelligenciája, a sok kigyúlt arc közt csak a Tisza Lajosé maradt hideg és komor. — De szépen húzta a Náci, kegyelmes uram,— próbálta animálni Pálfy polgármester. — Szépen, szépen, — felelte Tisza, — de azt hiszem, ráérnénk még a muzsikaszóra. — De tetszett-e látni, mennyien elsírták magukat, mikor azt húzta a Náci, hogy Tiszán innen, Tiszán tul...? — Akik könnyen sírnak, azok nehenze dolgoznak, — vont vállat a rekonstruktor. De hát utóvégre muzsikaszó nélkül mőg csak lehet esküvőt tartani. Vőlegény nélkül már nehezebb. Nem is volt itt soha olyan becsülete a legénynek, mint akkoriban. Nyolc-tiz lány is udvarolt egynek, a jámbor maga se tudja, miért. Volt például a belvárosban egy fiatal ur, akinek tán a tulajdon édesanyja se mondta soha, hogy „szép a baba, szép, szép, szép." Mégis ennek udvarolt a legtöbb lány, noha már elgyürüzött menyasszonya is volt neki. Egyszer összekülönböztek a jegyesek s a lány akkor vágta a vőlegény fejéhez a magyarázatot: — Azt hiszi, volna olyan lány Szegeden, aki seéba állna magával, ha nem maga volna hat utcában az egyetlen házasulandó ember, akinek a j házából netn vitte el a viz a mángorlót! ellen, aki 54- szeres rablógyilkosnak nevezte Héjjas Ivánt. Ezt az érdekes vádiratot pedig a pécsi ügyészség elnöke, Declava irta alá. A száma 9717/k. ü. 1924. Érdekes lesz elolvasni az érdekes vádirat egyes érdekes részeit. A vádirat elsősorban a magyar állam és magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettel vádo ja Veér Imrét és kétőbb fog kitűnni, hogy miért. Elsősorban felhoz a vádirat egy levelet, amelyet Veér Imre január 30 án irt Jászt Oszkár volt miniszterhez és a levélből a következő kitételt inkriminálja: nTe, aki a szabad Amerikában harcolsz az elnyomott magyar nép felszabadítása érdekében..." Majd egy másik fogházból irt levél következik: A vádirat szószerint ezt mondja: »1924 január 31. keltezett s „Tisztelt polgártársaimnak Gödöllő" címzéssel több gödöllői lakoshoz intézett levél e részével: Rendű etlenül hiszem és vallom, hogy a szenvedő magyar nép felszabaditásáért folytatott áldozatos küzdelmem nem lesz hiába való. A kinti élet is csak törtön a becsületes embernek, ahol 54 szeres rablógyilkos szabadon garázdálkodik és a belügyminiszter állit ki számára erkölcsi bizonyítványt" Még egy egész sereg levél következik, amelyek sorából kikapjuk a következő inkriminált levelet: január 31-én Veér Imre Károlyi Mihály grófhoz intézett egy levelet, amelyben a következők foglaltattak: „Odakünn még irtózatosabb börtön számomra egv olyan közélet, ahol Héjjas Iván dicsekedhet 54 szeres rablógyilkossággal és a belügyminiszter maga állit ki számára erkölcsi bizonyitványt." Ezekkel a levelekkel — mondja a vádirat — „olyan valótion tényeket állított, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsü'ését csorbítsák és hitelét sértsék." Majd vádat emel az ügyészség — mint már f emiitettük — azért a beszélgetésért, amelyet Veér Imre védőjével folytatott. A vádirat erről a következőket mondja: „Dr. Buza Barna ügyvéd és Nagy Ernő oktobrista képviselő által Veér Imrénél 1924 II. 22-én tett látogatásáról felvett 24 sz. alatti detekttvjelentés azt bizonyítják, hogy Veér Imre a köztársasági mozgalom vezetője s azt irányítani a fogházból is törekszik." Néhány sor után a vádirat indokolása következik. És a legérdekesebb következik. így mondja a 9717/1924. számú vádirat, amelyet a pécsi ügyészség elnöke irt alá: „Ami különösen a nemzetgyalázásnak a belügyminiszter ténykedésével és Héjjas Ivánnal kapcsolatos részét ilfeti, Veér Imre terheltnek ez a cselekménye is alkalmas az 1921: III. tc. 7. §-ának megállapítására, mert Héjjas Iváa kommün utáni cselekményeiért kormányzói kegyelmet nyeit, sőt a nemzet nem bolsevikl érzelmű tagjaitól elismerést kapott. A Nyugatmagyarországi harcokban tanúsított magatartását pedig — folytatódik — minden igaz magyar háláját érdemli, de mindezektől el ekintve is kétségkívül valótlan tényállítás, hogy Héjjas Iván még a levelek kelte napján is „garázdálkodik" és valótlan az is, hogy a belügyminiszter „rablógyilkos" számára állit ki erkölcsi bizonyitványt. Eme valótlan tényállításokkal — folytatódik ezután — Veér Imre a Magyaror- 1 szágon már régóta fennálló jegrendet akaria befeketiteni s a külföldön megismétlődő rágalmaknak ujabb tápot adni." Ezután a vádirat ufán most már csak az lesz érdekes, hogy hogyan fog ítélkezni a magyar független bíróság. (v. gy) IMMMMMMMMMMMMMMMMMAMI J ft gabonaforgalom felszabadulása. Budapest, julius 5. A tegnapi minisztertanács foglalkozott az idei gabonatermés értékesítésének kérdésével és elhatározta, hogy visszaállítja a gabonaforgalom teljes szabadságát. A közeli napokban kormányrendelet jelenik meg, amely az utolsó fennálló korlátozás', a kiviteli illetékeket is eltörli. A forgalom felszabadításától a gabonaárak emelkedését várják. Az OMQE vezetőségétől a kérdésre vonatkozóiig a következő felvilágosítást adták: — A forgalom felszabaditása és a kiviteli illetékek eltörlése mindenesetre kedvező hir a gazdák szempontjából. Alkal uas arra, hogy az értékesítés lehetőségét fokozza, hogy azonban milyen eredményt lehet ezen a téren e'érni, azt ebben a pillanatban elbirálni rendkívül nehéz. A gazdaknak pénzre van szükségük és éppen ezért kénytelenek áruikat a piacra dobni, a kereskedelem azonban nem vásárol, részben az export nehézségei miatt, részben mivel pénz nem áll rendelkezésre. A malomkartel felbomlott és igy az sem vásárol. A leglényegesebb kérdés, hogy a forgalom felszabadítása és a kiviteli illetékek eltörlése kapcsán megváltozik-e a belföldi piac helyzete, ugy hogy a kereslet megnövekedését vonja maga után. Ezen fordul meg az áralakulás kérdése. A külföldi értékesítés tekintetében nem valami rózsás perspektívák nyílnak számunkra. A magyar kormány a külföldi szállításnál tarifakedvezményt nem nyújt és igy nincs meg a lehetősége annak, hogy a magyar gabonát a gazdák külföldre birják szállítani, ugy hogy az ott versenyképes legyen. Jugoszlávia ismét bolgár bandákról panaszkodik. Belgrád, julius 5. Tegnap jelentették, hogy közel 100 főből álló macedón komitácsi banda betört a struvicai kerületbe és ott a jugoszláv csendőrséggel harcba bocsátkozott. Nemrég a bolgár bandák Románia területére törtek be és ott több román katonát megöltek. Világosan mutatja ez azt, hogy a bolgár kormány nem képes, vagy nem akarja megakadályozni a komitácsik garázdálkodását, akik a szomszéd államok területére betörnek. Ez a körülmény végérvényesen kényszeríteni fogja Jugoszláviát arra, hogy a szomszéd barátságos államokkal egyetértve hatásos eszközöket léptessen életbe a határ megőrzése és lakosai biztonsága megóvása érdekében. •MMMMAMAMAMAMflMAWMAWMWMMMMMM — KÜLFÖLDI HÍREK. A Temps cimti lap a magyar-francia szellemi érintkezésekről hosszú levelet közöl Algasy tollából. A levél ismerteti a germán civilizációnak a háború előtt fennállott túlnyomó befolyását. A magyar szellem könnyedségét és büszkeségét a germán szellem befolyása nehézzé és megalkuvóbbá tette. A háború után reakcióképen a magyarság a francia civilizációra fordította a fegyelmet és arra vall több francia apácarendnek az országban való megtelepedése. A cikk irója nagy barátja Klebelsberg Kunó gróf vallásés közoktatásügyi miniszter középiskolai reformjának. — Párisban megünnepelték az amerikai függetlenségi nyilatkozat évfordulóját. A francia-amerikai társasáság épületére emléktáblát helyeztek el, amelynek leleplezése előtt Herriot miniszterelnök mondott beszédet. Doumergue köztársasági elnök Coolidge elnökhöz üdvözlőtáviratot intézett. — A francia kormány állandó mini8ztéríumközi bizottságot szervez a drágaság leküzdésére irányuló intézkedések foganatosítására. A bizottság tagjai első ülésüket a jövő hét első napjaiban tartják. — Rómából jelentik; A pápát, miközben lakosztályán áthaladt, a léghuzam következtében hirtelenül becsapódó ajtó a fején megsebesítette. Belvárosi Mozi, Szeged Telefon : Pénztár 56?. Telelőn ; lqazg 250. Julius hó K-án, vasárnap TÓIM MGÓRE i-val a főszerepbea: Kitűnő vigjifék S felvonásban. — Egyidejűleg : Geraldine Fa^rar BUrt fía. Dráma 5 felvonásban. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor.