Szeged, 1924. július (5. évfolyam, 148-174. szám)

1924-07-03 / 150. szám

Egyoo «àw âra 1800 korona. HMetttl tnk 1 rmuilf | mm. 4M, efj hiiáhon M, mástél hasábaa lMSitn» kSit » izáuütkluü dráf ább. Apróhirdetés 10 «i*tf MOS kor. SzOveckh« UiMi nyek soronként N09 km Családi értesítés 4S0H tar. V. évfolyam. Szeged, 1924 julius 3, CSÜTÖRTÖK. 150-ik szám. Városfejlesztés. A múlt héten i közgyűlés hozzájárult a Zsótérbáz megvételéhez. A vételt hosszú ét szenvedelmei viták előzték meg. Hogy azoknak, akik a vételárat tokalták, mennyiben volt igazuk, e helyt nem akarjuk vizsgálni. Itt csak azt állapítjuk meg, bogy a Zsótér-káz megvételének a város szempontjából a fekvése köcsönzött jelentőiéget, amely megadja a lehetőségét annik, hogy egy későbbi idópontban az egész városi közigazgatás egy helyütt összpontosittassék. Külföldön is mindenütt tapasztelhatjuk, hogy az okos ¿s előrelátó politikát fizö városok törekszenek as ilyen objektumok megszerzésére és általában rajta vannak, hogy minél több telekés háztulíjdont szerezzenek. Két nappal a Zsótér-ház megvétele után ismét a közgyűlés tetemes támogatást ajánlott meg az egyetemi építkezésekhez, bizlositani óhajtván ezzel azt, hogy a kolozsvári egyetem, amely a nagy összeomlás ulán Szegeden talált menedéket, tényleg szegedi egyetemmé váljék és bárminő eshetőség után is Szegeden miradjon, a jövendő generációt nevelni, a tudományt istápolni és a kulturát terjeszteni. A város ezzel az aktussal részben olyan terheket vállalt maÍ

ára, amelyek tulajdonképen az államot illetnék, zeged azonban egyik legnagyobb földesura Magyarországnak és ba másutt láttunk példát arra, hoiy gazdag magánosok segitségére mentek az államnak, mikor a kuliura megmentésé* röl volt szó, ezért a gesztusért Szegedet sem illetheti vád, hanem csak elismerés. Közvetlenül, miután e két nagy anyagi terhet vállalta magára Szeged városa, értesült a közönség a gázgyárral folyamatba, tett egyezkedési árgyalásokról, amelyeknek egyik lényeges pontúk az, bogy a báramlási jog gyakorlása előtt s a város bizonyos ingerenciát nyerjen a válalat vezetésére. A városnak ez a beavatkozási oga a jövő világítási program megállapításában utna kifejezésre. A polgármester szerint a legsürgősebb feladat, hogy a villanyvilágítás, egyelőre bizonyos szűkebb keretek között, a nagykörúton tul is kiterjesztessék. Mindhárom kérdés, amelyekre utaltunk, legszorosabb összefüggésben áll a jövő városfejlesztés politikájával. A rekonstrukció alkalmával az elpusztított város helyébe megcsinálták egy u| Szegednek a tervét. A tervet a jövő fejlődés iránt való erős bizakodással rakták le. Nagy Szegedet terveitek és e nagy tiszaparti metropolis számára olyan kereteket szabtak, hogy azokat csak az elkövetkező esztendők lettek volna hivatva betölteni. A munka, amely Szegeden a rekonstrukciótól kezdve a világháború kitöréséig folyt, lényegében nem volt egyéb, mint a nagyra azabott keretek hézagainak a kitöltése. Ez a munka azonban a világbáboru kitörésével megszakadt. Ma egyes félénk, tapogatódzó jelek arra utalnak, hogy ismét megkezdőfélben van. Épül a fogadalmi templom, épül a városnak a Tábor-utcai bérháza, tervek merülnek fel és talán majd a magánosok is ráadják magukat az építkezésre. A városfejlődésnek ezekkel az örvendetes, de szórványos jelenségeivel szemben rá kell mutatnunk néhány körülményre. Nem tudjuk miért, de Szegeden akár a torony alatt, akár a városházán kivűl, valóságos tériszony tapasztalutó. Itt van egy város, amelynek még a kiskörúton belül is több az üres telke, mint a beépített házhelye, nem is beszélve a palánkokról, kerítésekről, tágas udvarokról és kertekről, amelyek a külső régiókban a városnak valósággal faluszerű jelleget kölcsönöznek. Mégis valahányszor valami építkezési terv felmerül, hivatott és hívatlan szakéitök beteges ambícióval igyekeznek a köztereket megcsonkítani, a Stefániát, Rikéczi-teret és a többi tereket beépíteni. Ha pedig nagy épületekkel már tönkretenni ezeket a tereket nem tudják, akkor legalább ízléstelen bódékkal igyekszenek őket elcsúfítani. A másik furcsasága ennek a lélekszámra várossá nőtt, de lelkében még mindig falu Szegednek, a fáktól való iszonyodás. A régi Szeged annaleseinek egyik bűne a Gizella tér fáinak a kivágása, az újkori Szeged históriájának pedig egyik csúf botlása az a tanácsi határozat, amely a kommün ideje után megengedte a város belterületén levő fák kivágását. Valami hihetetlen vandalizmussal rohent neki a felszabadított ösztön a fáknak és kipusztított még olyan parányi fácskákat is, amelyek tüzelésre semmit sem értek és legfeljebb arra lehettek volna jók, hogy velük végigvágjanak azokon, akik ezt a pusztító munkát véghez vitték. Msgunk részéről, mikor ilyen városfejlesztési kérdésekről van szó, mindig azt szeretnők, ha a tanács valami okos programot dolgozna ki a közterekre és a város befásitására vonatkozólag. Árnyékot és zöld lombot kell varázsolni ebbe a városba, amely a körtöltés erdőövének letarolása óta duplán érzi az alföld homokjának afrikai melegét. Elvégre nagyon szép, hogy a tűzoltók krumplit is tudnak termeszteni, de mi mégis azt hisszük, hogy hasznosabb volna, ha arra a pár év izedre, mig a Rákóczi-teret csakugyan be fogják építeni, ideiglenesen fával beültetnék. Sőt még tovább megyünk. Ezt a fásítási programot a város közvetlen környékére is ki kellene terjeszteni. Ahány idegen Budapestről étkezik Szeged felé, a rendező pályauudvar elhagyása után nem éppen vonzó kép formájában ismerkedik meg Szegeddel. Balkéz felöl a hináros pocsolyák, kuruttyoló békák ezreivel, az alsóváros szélinek a házikói, mindent mutatnak, csak nem Magyarország második városát. A Balkánnak egy darabja az, ami itt látszik, azé a Balkáné, amelyet fölényesen szoktunk lesajnálni. Miért ne lehetne pé!dául ezt a térségeket beültetni és barátságos erdíkulisszával eltakarni azt, amit nem nagyon keli mutogatnunk. Vannak olyan fák, -amelyek ezt a vizenyős talajt is elbírják, sőt abban nagyon jól tenyésznek. Meg lehet próbálni és megnyugtathatjuk ugy a tanácsot, mint a város közönségének azt a részét, amely tériszony mellett még a fák gyűlöletében is szenved, hogy ez a fásítás nem megy Szeged városi jellegének a rovására. Ellenkezőleg, némi jóakarattal még a városfejlesztés programjába is be lehetne illeszteni. Befejezték a magyar kölcsön jegyzését Angliában. London, julius 2. A magyar kölcsön jegyzését ma délben lezárták. A jegyzés túlhaladja a tervezett összeget. London, julius 2. A lapok jelentése szerint a magyar kölcsön részjegyzésére vonatkozó jegyzés-tervezetet a Haring Testvérek, Rotschild fiai és Schroeder Henrik és társa cég bocsátotta ki. Budapest, julius Z Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter ma az alábbi sürgős táviratot kapta: Örömmel értesitjűk Nsgyméltóságodat, hogy a magyar kölcsön londoni részletét előjegyezték. A jegyzési ivet 11 óra 30 percktt zárták le. Fogadja Nagyméltóságod ennek a nagy sikernek alkalmából szerencsekivánatainkat. Aláírás: Rothschild. Róma, julius 2. (Stefani). A magyar kölcsön olasz jegyzését kitevő 340.000 drb. egyenkint 460 líra névértékű 7 százalékos kötvény 170 millió líra értékben julius 10-én kerül kibocsátásra. A kisántánt prágai konferenciája. Pdris, julius 2. A Chicago Tribüné értesülése szerint a kisántántnak julius 12-ére összehívott prágai konferenciája uj kérdést vett Jel napirendjére. A konferenciának ez a pontja arról szól, bogy miképen védje meg a kisántánt érdekeit Prága, ju'ius 2. A kisántánt-konferencia julius 11., 12. és 13-án tartja üléseit Prágában. Az eddigi jelentések szerint a konferencia tárgyalni fogja a függő nemzetközi kérdéseket, a kisántánt államainak a szomszédokhoz való abban az esetben, ha Németország és az ántánt j viszonyát, Ausztria és Magyarország pénzügyi Londonban valamiképen megegyeznének egy- I szanálásának kérdését és a nemzetek szövelségémással. I nek a lefegyverzésére vonatkozó tervezetét. MMMMMMMMMM^^ Módosítások a büntetőjogi novellán. Budapest, julius 2. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága ma délután öt órakor ülést tartott, amelyen a bűntetönovella tárgyalását folytatták. A 46. §>nál, amely a megrögzött bűnösök dologházba való utalásáról intézkedik, Györki Imre, Rdcz János, Erődl-Harrach Tihamér és Vdzsonyi Vitmcs szóiaín&k fel s a? után a 47. § sal együtt változatlanul elfogadják. A 48. § nál Györki Imre indítványt terjeszt elő a szakasz utolsó két sorának törléséről, amely a dolgbázba való utalást attól teszi függővé, hogy a letartóztatás tartama alatt a vádlott milyen magatartást tanúsított. Ennek alapján a börtönszemélyzet nem kívánatos befolyást gyakorolhatna. Mtkovényi Jenő előadó és az ígszságügyminiszter is magukévá teszik az indítványt s a ízakaszt ilyen változással fogadják el. A 49. §-t változatlanul, az 51. §-t azzal a módosítással fogadják el, hogy a dologházba való utalás legkisebb idöterlamát öt év helyett három évben állapítják meg. Az 52—57. szakaszokat elfogadják változatlanul, az 58. §-náI az igazságűgyminiszter és Vázsonyi Vnrros hozzászólására a szakaszban megállapított 10 évi időtartamot ötre szállítják le. A becsületügyi külön bíróság felállításától szóló 59. §•* | Vázsonyi, Cyőrki és az igazságűgyminiszter felszólalása után változatlanul fogadták el. A 64. szakasz igen élénk vitát váltott ki. Vázsonyi Vilmos, Benedek János és Erődi-Harrach Tihamér szóltak hozzá. Olyan esetekben, amikor párviadal miatt folyó bűnvádi eljárásnál bebizonyosodik, hogy valamelyik félnek alaptalanul sulyoran sértő magatartása okozta azt, a kir. ügyészség rágalmazás és becsületsértés miatt még óbban az esetben is vádat emelhet, ha azt a sértett nem kívánja. A bizottság az igazságűgyminiszter felszólalása ulán ugy döntött, hogy a szakasz fölötti határozatot felfüggeszti. Ezzel a szerdai ülés véget éri. A legközelebbi ülést csütörtök délután 5 órakor tartják. Megszűnik a pénzügyi Ingadozás (?) Egyik beavatott előkelő pénzügyi politikusunk az aktuális pénzügyi programról igen érdekes nyilatkozatot tett. Minden jel arra vall — mondotta —, hogy most már nem kerül sor az elmúlt évek veszélyes ingadozásaira és nyugodtan állíthatom, hogy hirtelen zuhanásoktól sem kell tartani. Most megvan a mód arra, Irgy ilyenektől megvédjük a pénzünket.