Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-06 / 129. szám

ggyeg siáin ára 1500 korona «t t Mk rmat-fllea L (F01 IttMaUral siemben.) TeleIM ll-HAJieged* aesjele•• héttt kivételével mindea aVhlfTMntttn >900 *»HM, nűiintésl iraki Egy IlMpfi kelybea 85000, Budai «s vidéken 40300 Int. Hirdetési trák t PéHusábon 1 mm. 400, egy hasábon 800, másiél hasábon 1200. SzBvegkOit a százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 0000 kor. SzSvegkSzü közlemények soronként 0000 korona. Családi értesités 45000 kor. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 6, PENTEK. 129-ik szám. Meghalt emberek meggyalázása. Kacziány Gézát, az érdemes öreg historikust, a magyar szabadságharc történetenek Iegbuzgóbb búvárát pörbe fogta a budapesti ügyészség azért, mert abban a könyvében, amelyet a mult év őszén adott ki az utolsó koronás Habsburgokról, felségsértést talált. A büntető törvényszék az agg írót kétszázezer korona pénzbünte ésre Ítélte. Nem felségsértés miatt, mivel a biróság felfogása szerint a detronizációs törvéry óta nincs dinasztia s ha nincs dinasztia, nem is lehet azt megsérteni, hanem .meghalt emberek emlékének meggyalázása miatt", mivel kritikája „sérti a Ferenc Józsefet és Károly királyt megillető kegyelet érzését" s „a királyság ősi intézményébe vetett hitnek is ártalmára lehet". A biróság iránt való köteles tisztelettel kell tudomásul venni ezt az ítéletet, amely valóban se méltánytalannak, se lulszigorunak nem mondható s amelynek igazságosztó törekvése kétségtelen. Aminthogy azt nem is vonja kétségbe a legitimisták lapja se, amely mégis azt az evangéliumi figyelmeztetést fűzi az itéiet indokolásához, hogy ,a betű öl, a szellem megelevenít", ennélfogva nemcsak a detronizációs törvény betűjét keltett volna nézni a bíróságnak, hanem „meghallgatni a magyar lelkiismeret szavát* is. Hogy mit kellett volna kiérteni a lelkiismeret szavából a bíróságnak, azt talán fölösleges is találgatni. Hiszen ezt a megjegyzést a legitimisták lapja teszi, amelynek azaz álláspontja, hogy „lovagias érzésű magyar ember nem gyalázza meg azoknak emlékét, akiknek fejét valaha Szent István koronája ékesítene". Mi azt hisszük, hogy a bíróság ez esetben éppen magyar lelkiismeretére hallgatott, mikor se kerékbe törésre nem ítélte a történetírót a legitimisták kedvéért, se a teljes felmentést nem adta meg neki a Habsburgok haragosainak kedvéért, akik Kacziány Gézán kivül is elég szép számban falálta'nak még a trianoni határokon innen és tul. A biróság olyan ítéletet akart mondani, amely minden irányban a lelkek megnyugtatását szolgálja s nem a biróság a hibás benne, hogy ez a jóízándéku itéiet hü képe annak a se hal se hus állapotnak, annak a királytalan királysági államformának, annak a királyi köztársaságnak, amelyben tengődünk, nem tudni meddig. Az is olyan jószándéku szükségmegoldás, mint ez az itéiet s ennek az indokolása éppen olyan zsákutcába visz, mint mai kaotikus közjogi helyzetünk. Hogy halott embereket ne lehessen büntetlenül meggyalázni, arról intézkedik a törvény 8 azt minden jóizlésű ember szűkségesnek is találja A törvény azonban ezt a vétket csak maeánvádra üldözte eddig, amelyet a megsértett hslott hozzátartozói tehettek. Mi lesz azonban abból, ha a meghalt királyok esetében az flcvéméí tartja kötelességének a vádemelést a kfráivok rokonsága helyett és vádat emel buonyostörténe^ halott emberek meggyalázása címén? Hol kezdődik a korhatár, amelyen ul, vagy innen már nem kell félnie a történetirónak attól, hogy akármilyen enyhe formában is ráíűlik a ha lottgyelázás bélyegét? Csak az utolsó és utolsóelőtti halott királynak jár ki a köteles kegyelet, vagy a legi.imista álláspont szerint, mmdazoknak, akiknek fejét Szent István koronája ékesítette ? Hát a trónörökösök emlékét pártfogasába veszi-e az ügyészség? Mert például szítében-hosszában árulnak egy könyvet már évek óta a dinasztia utolsó batalinasairól s ebből a könyvből se Ferenc József nem igy rajzolódik ki, mint a legnagyobb uralkodóé," se Ferenc Ferdinándé, mint a legokosabb és legszeretetreméltóbb emberé. Pedig ezt a könyvet nem egy keserű öreg magyar kuruc irta, hanem egy Habsburg-főherceg, a dinasztia sarja, aki Ferenc lozsehől kepta az appanázsát. Nem olvastuk 5 sehol, hogy ez ellen a Wölfling Lipót ellen halott emberek meggyalázáta miatt pOrt indítottak volna, vagy a könyvét elkobozták volna. Pedig az az arcképcsarnok, amit ő fest, árt annyit a királyság ősi intézményének, mint Kacziány Géza. Hát azt szabad-e megírni, hogy V.Ferdinánd nem lángész volt a trónon, hanem az ellenkező véglet ? Utóvégre ez is halott ember és ennek a fejét is ékesítette Szent István koronája. Ez a tét kvalifikációja a törvényes védelemre megvan I. Lipótnak is, e jámbor és kegyes uraikodénak, akit politikusok, töMénetirék, költök egész légiója bélyegzett vérszopó hóhérnak s nem akadt clyan becstelen magyar még a Hasburg-világban sem, aki a Kollonicb, Lobkowitz, Kobb, Spankau, Straaoldo, Caraffa gazdáját menteni próbálta volna. A Habsburgok detronhálása után őt is védelmébe fogja venni a törvény, azért, mert halott Habsburg s mert uralkodásának a legtárgyilagosabb ismertetése is kétségfe'en kárára van a királyság eszméjének ? Józan észszel nem lehet feltételezni, hogy a biróság ezt is kiakarja olvastatni a Kacziányitélet indokolásából. Dj mindaddig, mig az állán forma kérdésének mai abszurd állapota tisztázást nem nyer, mindig ilyen jogi útvesztőkbe fog belezavarodni még az a fórum is, ahol jésiándék vezérli a mindenkitől független szereplőket. Hát még ahol se a jószándék, se a függetlenség nincs meg, csak politika van! húrokat penget. ható. Ki kell zárni a gyűlölködőt, akár keresztény, akár zsidó felekezeti alapon. Ne hunyjunk szemet az igazság előtt, hogy mindkét ahpon van gyűlölködés. Ezt a magunk részéről kizárjuk. Ki kell zárni a tudatos és végül az öntudatlan radikalizmust. — Szemtsnui voltunk, mikor a szociáldemokrácia hatalmon volt. Megállapíthatom, hogy nemcsak demokrácia nein lesz, hanem egy társadalmi osztálynak a diktatúrája lesz. Ezzel a párttal mi nemcsak hogy együtt nem működhetünk, hanem a legélesebb harcot kell ellene fölvennünk. Ezután még Vass, Rakovszky és Korányi miniszterek beszéltek. A nyári vakáció megvonásával fenyegetik az ellenzéket. A Ház legközelebbi munkarendjének megBadapest, junius 5. A Budai Társiskör ma este a Déli Vasút vendéglő helyiségében ünnepi vacsorát rendezett a társaskör diszelnöie, gróf Bethlen István tiszteletére. A vacsorán megjelentek Bethlen István gróf miniszterelnök, Korányi Frigyes báró pérztigyminiszter, Vass József népjóléti miniszter, Rakovszky fván belügyminiszter, Ángyán Béla sajtófőnök és a kör tagjai számosan. A vacsora folyamán Ripka Ferenc felköszöntötte a minisztereit ököt, akit a megjelentek so • káig éltettek. Ezután Bethlen István gróf emelkedett szólásra. — Ha azt keresem —, mondotta a miniszterelnök —, hogy ez a kör hogyan alakult meg, azt ken mondanom, hogy megalakulása a fővárosi t politikában leli indokát. Önök egy másik körben 1 éltek, melyben azonban a közügyeket megbe- c szélve, tudomásom szerint külön véleményt jelen- f teltek be. A válasz az volt: Unbedingte LJnterwerfung. Önök ezt nem fogadták e». Ennek következménye egy szecesszió volt. Üdvözlöm önöket ezért a szecesszióért. Egészen bizonyos, hegy egyesek azt fogják mondani, hogy önök cserfen hagyták a teresz!éry nemzeti irányzatot, hegy árulói lettek ennek az irányzatnak, mint i hogy nordték ezt rólam, azért, mert én a íaját fe^em szerint szeretek gondolkodni és rem vsgyok hajlardó egyeseknek, különösen, ha ízek nem próféták, hanem inkább szektáríusok, felszólításaik köveim. Most ott állunk, hogy a fővárosi politikában a szektáriusok oda viszik a keresztény nemzeti irányzatot, hogy velük az eszmék is elbukjanak. Önök felismerték a veszélyt és ugy határoztak, hogy megmentsék az eszmét dacára azoknak, akik a maguk részéről csak a szavakat látják, de azok következményeit nem ismerik. Mi nem hirdettünk sem üldözést, sem gyűlöletet. Szeretetet és megbocsátást hirdetünk, mert ez az egyetlen módja, hogy biztosítsuk a jövőt. Meg kell teremteni az egységes polgári frontját azoknak, akik elitt a haza, nemzet, vallás, keresztény erkölcs érték és nem humbug. Meg akarjuk teremteni ezt az egységes polgári frontot, tekintet nélkül a foglalkozási ágakra, társadalmi osztályokra és felekezeti különbségekre, vagy ha igy tetszik jobban, tekintet nélkül a faji különbségekre. — Azt fogják önök kérdezni, kik azok, akiket mi kizártunk az egységes polgári frontból, mert hiszen az egy akol, egy pásztor ideális gondolata ezen a földön meg nem valósit~ivnmTJvu_ui«'>"r>~>rr ivrnrnrrn •A -- a — • * • állapítására vonatkozólag tanácskoztak csütörtökön délben Bethlen István gróf miniszterelnök és Scitovszky házelnök és több képviselő. Idevonatkozóig Almássy László a következőkben nyilatkozott: A kormánypártban meg van a hajlandóság arra, hogy a nemzetgyűlés nyári vakációjának érdekében a büntetőjogi novella és a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását őszre halassza. A háromhónapos indemnitást rövid időn belül keresztül engedheti. Idevonatkozóig Scitovszky házelnök kijelenti, hogyha az ellenzék nem járul hozzá a fővárosi törvényjavaslat elhalasztásához, akkor a kormány esetleg nem lesz hajlandó elhalasztani a büntetőjogi novella tárgyalását sem, amely végeredményben azzal járna, hogy a nemzetgyűlés az idén sem kopna nyári vakációt, mert hiszen kétségtelen, bogy e két fontos törvény tárgyalása hosszú időt vesz idénybe. A belföld la Jegyez a „külföldi költsön "-re. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter csütörtökön magához kérette a bankvezéreket majd a nagyiparok képviselőit és közölte velük a Iondoni eredményt. Ez alkalommal egyúttal bejelentette, hogy a belföld részéről ts számit bizonyos minimális jegyzésre. A konferencia résztvevőinek további érdeklődésére a oénz agyminiszter leszögezte azon álláspontját hoev a bankoknak és az iparnak a kölcsönre 10,000.000 aranykoronát kell jegyeznSmi a gyáriparra négymillió aranykorona jut. Budapest, junius 5. A nemzetgyűlés igazságügyi bizottsága Platty György elnökletével csütörtöl.ön folytatta a bCntetőnovella tárgyalását. A bizottság a XX. szakasznál kezdte el a tárgyalást, amely szakasz a közegészség elleni löt,lettekre és vétségekre vonatkozik. Herczegh Béla arra kérte a bizottságot, hogy a szakasznovella. ban a .készít és megmérgez" szavak után a „készíttet és mérgeztet" szavakat iktassák be. Ezen kérdésben jogi vita fejlődött ki a tettességDé^a ÍS* f°galma körül. Pesthy Pál igazságügyminiszter felszólalása után a bizottság abban állapodott meg, hogy a kérdéses szavak beszúrására te nincsen •