Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-29 / 147. szám

Iggyg Hám ára 2000 korona f ti WrtöfBW" HtWHrta l (W­„MidMUnl mmbeo.) Wf filHtUwa'nile^ . ... . •..« t-i-ti-ix—i aifautaa Hl MBO IiTfioWTBi Bunoni l ára 1S00 •lötiMttai iraki ED apra helyben 95000, Swla­i vidéken 40000 ka>. Hirdetési árak i Páthasábon | DB. 400, egy hasábon 808, mástél hasábon IUSITN» kint 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 sióig 8000 kor. StftegkOrti ködén*, nyék soronként 8000 korom. Családi értesítés 45000 hot. V. évfolyam. Szeged, 1924 junius 29, VASÁRNAP. 147-ik szám. Mérnökök. A magyar mérnökök holnap és holnapután országos ünnepet ülnek Szegeden. Abban a városban, ahol emlékoszlopa áll Bertalan Alajos­nak és Rapsics Rjdónak és amelynek főerét az első magyar mérnökszobor díszíti, a Vásár­helyi Pálé. Ez a mindmostanig egyedül való mérnök­szobor mintha szimbóluma volna a magyar mérnöki karnak. Minálunk Magyarországon, ahol pedig oly pazarul osztogatták a szobrokat és emlékmüveket valódi nagyságoknak, akiknek mindnyájunk szivében szobra van és mondva­csinált nagyságoknak, akiknek a nevével az érc-, vagy márvány teher nélkül rég elment volna az idők hajója, — minálunk a mérnökökre sohse gondolt senki. Költőket, katonákat és államférfiakat részesít leginkább az utókor há­lája a halhatatlanságban, de a mérnöki tudo­mány nagy bősei nem szoktak eszébe jutni, holott bennük együtt van a költő, a hadvezér és az állam valódi értékeinek alkotója és meg­tartója. A vonalak művészei ők és vezérei a számhadseregnek, amelynek feladata anyag gyarapodásunk biztosítása és fejlesztése. Óriási szerepkörük van a technikai tudományok mű­velőinek és ók becsülettel töltik be annak min­den ágát. Értelmi erejük kiméri «z űrben a csillagok útját. Mértékre szedvén a száraz és tenger térviszonyait, kiszabván a gőzösök útjait a földön és a hajókét a vízen és levegőben, egy testté kapcsolják össze a főid ót részét, amelyet ellenséges darabokra szeldelt a poli­tikai e» hadi tudomány. Kiszámítván az egyen­súly és nehézkedés torvényeit — amelyeket a politikusok vagy nem vesznek számba, vagy hibásan számítanak ki —, ezek alapján bámu­latos müveket alkotnak, amelyek túlélik a po­litikai történelem számtalan változását. Oátat raknak az áradó vizeknek s az ember igájába fogják a rakoncátlan folyókat és megszelídítik a barátságtalan tengereket. Megbecsülhetetlen gazdasági hasznokat hajtanak a köznek és az Ó tudományuk nélkül számtalan kényelmét nem ismernénk a modern életnek. S mégis a békességnek és szorgalomnak e derék katonáit, akik többet tesznek, mint amennyit beszélnek és beszéltetnek magukról, nyilván éppen ezért nem becsüljük meg kellő­képen, mig más, föltétlenül tiszteletreméltó, de talán kevésbé hasznos osztályokat ellenkező okból kelleténél többre taksálunk. A mérnöki pálya nálunk nagyon sokáig nem tudott vezér­cikk-témává emelkedni s a mérnök munkáját értékelni, érdemeit jutalmazni sohasem tudtuk agy, mint haladottabb országokban. Kell-e rá nagyobb bizonyság, mint az, hogy akkora talentumnak és olyan hazafinak, aminő Vásár­helyi Pál volt, csak két évtizeddel ezelőtt állí­tottak szobrot, amelyről a tömeg ma se tudja, hoov tulaidonképen kit ábrázol. Ha zsenialitása törvénykönyvvel, vagy karddal, vagy ai szépiró tollával szolgálja vala a hazát, már sokkal ko­rábban ércbe ö«ÖIÖtt volna' S ne ,eIedÍük e,« hogy , szobrot, amely emlékét megörökíti, nem az őrsien közönsége emelte, hanem késő pálya­társai, emlékezetének hív tisztelői, hagyományai­nak örökösei, a magyar mérnökök. Valami szimbólumot látunk abban, hogy a magyar mérnökök véletlenül, anélkül, hogy gondoltak volna rá éppen azon a napon hoz­ták el és teszik le 'koszorújukat a prtmus inter nsirec tinhrirü .. __„ nr»áa min. •uiMKiv|aiui UJ. *««GIUBKei. ft vanuuigjMivou­ket tartó mérnököknek talán esiébe se fog jutni ennek a tragikus napnak a történelmi nevezetessége, amely nagyon sok nemzedék történetét fogja még vérpecaét gyanánt keresztül­ülni, — mí azonban tudatosan és szándékosan szenteljük ezen i napon vezércikkünket a békéi munka hőseinek, akikre végtelen fontos hivatás vár azoknak a bűnöknek a jóvátételében, ame­lyeknek Princip golyója nyitott utat és csinált szállást. Az elvetemült gyilkos, akit a nsciona­liin us szentté avatott és nemzeti szent gyanánt ünnepel az évfordulón Szerbiában, csak meg­gyújtotta a pokolból orzott parázszsal a tüzet, de nagynevű államférfiak, Európa legnevesebb politikusai és diplomatái voltak azok, akik a tűzet lokalizálták — az egész világon. Az egész világ romokban hever ma és az egész vil gon talán ennek a bo dogtalan ország­nak veszett oda legtöbb értébe a soha nem ért történelmi tűzvészben és a magyar mérnökök­nek is sok okuk van elkeseredetten nézni az omladékokra, mert azok egy időre maguk alá temették a magyar mérnöki hivatás gyönyörűen indult fejlődési /ehetőségeit is. De a megpró­báltatásoknak ezek az évei már múlóban van­nak. A romokból kezd kizsendülni az uj élet és ennek az uj élenek a pionírjai, akik rendet csinálnak a romok közt és kimérik a jövendő útjait és megépítik a jövendő palotáit és meg­indítják a jövendő magvető és aratú gépeit, a magyar mérnökök lesznek. A magyar jövőbe vetett hittel köszöntjük őket a szegedi mérnökszobor lábánál Péter-Pál napján. MMMMHMMMWMMÍ^^ flerrlotnak a Ruhr-hitelek ügyében bizalmat szavaztak. ságügyminiszíer megjelent az igazságyi bi­zottság ülésén, ahol az amnesztia javaslatról tárgyalásokat kezdtek. Több kéideste kijelen­tette, hogy Caillaux föltétlen amnesztiában fog részesülni. Páris, junius 28. Az igazságfgyminiszter a törvényelőkészítő bizottság ülésén kijelentette, hogy a korirány megkegyelmez annak a 112 lelartózta'oit embernek, akit íz ellenség elöl való menekülésért eliíéltek. Nem kegyelmez meg azonban a kormány 106 volt katonának, aki átpártolt sz ellenséghez, vitamint 7 franciá­rak, tki fegyveresen küzdött hazája ellen és 12 pilótának, aki Franciaország ellen kémke­I dett. Ha azonban bebizonyosodik, hogy az el­járás torán valami jogi hiba történt, a kor­mány pajlsr.dó az ügyet újra megvizsgálni. Páris, junius 28. Herriot miniszterelnök ma a kamarában a Ruhr-hitelek ügvében felvetette a bizalmi kérdést. A kamara 456 szavazattal 36 elleniben bizalmat szavazott a kormánynak. A fzccialisták is a bizalmi indítvány mellett 8Z8V22ÍSk* London, Julius 28. Poiiliksi körökben hire jár annak, ho(ty Németországot legalább is a londoni tanácakczán egy részére meg topják hivni. A íreghivás abban a formában történik, hegy n-egkerik Németországot, hogy küldjön kípv seőt 1 hcryoB kérdések megvitatása idejére. Páris, jun us 28. A francia kormány — mint hitlik —, léizletes amtesztia terven dolgozik. Ezt a biit, u(y látszik, mtgeiőíiti az a tény, hegy már ír. est ideiglenesen szabadlábra heijtz'ek ifibb po.'iíikai ciiiíiicf. Reneuid igaz­A newyorki szocialisták tüntetése Mussolini ellen. Newyork, junius 28. A Carmoggte Hallban tegnap este több ezerclasz szocialista tiltakozó népgyűlést rendezett Mussolini és a fascisták ellen. A rend helyreállítása után sok beszéd hangzott el Mussolini ellen, végül az ülés haladéktalanul Amerikából a newyorki olasz nagykövetet Matteoiiinak a fascisták által tör­tént meggyilkolása miatt. Követelik, hogy az Egyesült Al'amck mindaddig ne [akkreditálja I 1 az olasz nagykövetet, amíg Mussolini az olasz kormány feje. egyhangú határozatot hozott, amely szerint kö­vetelik Coolidge elnöktől, hogy utasítsa kt — — mrm I s nn I n ut_IJU iuuu Ismét vihar az indemnitás vitájában. Budapest, junius 28. A nemzetgyűlés szombati ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a tegnapi név­sorolvasás alkalmával távol volt képviselők jegy­zékét, valamint azok névjegyzékét, akik távolma­radásukat igazolták. Az igazolatlanul távolmaradt képviselőkkel szemben a házszabályok megfelelő szakaszát alkalmazzák majd. Ezután az interpel­lációs könyvet olvassák fel. Tizenkét interpellá­ciót jegyeztek be. Majd a nemzetgyűlés gazda­sági bizottsága jelentésének tárgyalására tér át a Ház. Láng János előadó ismerteti a jelentést, ille­tőleg a nemzetgyűlés költségvetésének előirányza­tát. Kéri a jelentés tudomásulvételét Homonnay Tivadar felhívja a nemzetgyűlés fi­gyelmét arra, hogy költségmegtakarítás céljából nem tarthatná-e a Ház a régi képviselőházban üléseit A gyorsírók illetményeinek felemelését kéri és azt indítványozza, hogy mindaddig, amig a közalkalmazottak nem kapják meg fizetésüket, a képviselők se vehessék fel a felemelt illetmé­nyeiket Láng János előadó reflektál a felszólalásra. Rá­mutat arra, hogy a régi kéviselőházat tatarozni kellene és nagy átalakítások szükségesek ahhoz, hogy a nemzetgyűlés ott tarthassa üléseit, ami igen nagy összeget emésztene fel, de különben is az országházat a jövőben is fenn kell tartani nem elégítik, a tisztviselők fizetésemeléséhez nem járul hozzá. A bizottsági jelentést nem fogadja el. A Ház többsége a jelentést elfogadja. Ezután áttérnek az Indemnitási vita tárgyalására. Elsőnek Lovász János egységespárti szólal fel. Visszautasítja azt a vádat, hogy a kis­gazdák okai a drágaságnak, ha ismernék, mily verejtékes munka árán tartja fenn magát a gazda akkor nem állnának elő ilyen vádakkal. Egyetlen foglalkozási ág sem küzd annyi kockázattal, mint a löldmivelő társadalom. Az indemnitást elfogadja Szeder Ferenc Grieger Miklós beszédével fog­lalkozik. Megállapítja, hogy Grieger szinte szokat­lan tárgyilagossággal szólt a szociáldemokratákról Beszédével kapcsolatban megjegyzi, hogy ők á materialista filozófia alapján állanak és azt vallják. Ezzel szemben a hivatalos egyház ellentétes né­zeten van, de a valóságban nem csak a materia­icicn vau, uc a vtuumgudu nem csax a materia­lista filozófia alapján áll, hanem azt a gyakorlat ban is megvalósítja. (Nagy zaj. Láng János rend­kivüli izgatottan felugrik helyéről: Most elárulta magát, maguk mindig a katolicizmust támadiák bezzeg a zsidó egyházzal nincs bajuk 1) ' Szeder Ferenc: Amióta a katolikus eevhá? állam­vallás lett, eltért eredeti hivatásától és a haSlma­sok védelmezője lett. Kitör a vihar. Láng János helyéről felugorva kiáltja:] Ezt már nem lehet tűrni, hogy meri igy gyalázni az egy­házat, (Óriási zaj a jobboldalon és a szociálde­mokraták között.) Az elnök az óriási zaj miatt szü­netet rendel. A szünet után az elnök a a következőkép nyi­latkozott : Nem volt képes a rendet helyreállítani, mert a vihar kitörése alkalmával szólni akart. Láng János képviselő ur zavarta meg a rendet, figyelmezteti a képviselőket, hogy semmiféle fel­háboorodás nem jogosítja fel őket arra, hogy a nemzetgyűlés tekintélyével szembeszálljanak. Láng János különben felkereste őt a szünet alatt és ki­jelentette, hogy a Házat meg akarja követni és nv'la*ko7ni akar áz esetről. Az elnök tehát mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom