Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-29 / 147. szám

SZBOBD 1M4 jonlai 29 addig nem fog javaslatot tenni, mig ez meg nem történik. Szeder Ferenc folytatja beszédét: O csak történelmi tényt állapított meg beszédében és a vallást nem akarta sérteni. Azt akarta bizonyítani, hogy a bibliai kereszténység a szociáldemokráciához igen közel áll. Ezután a földbirtoknovella bírálatára térnek át, szükségesnek tartja annak becsületes végrehajtását minél előbb. A rokkantak illetményeiről beszél és felolvassa, hogy aranykoronákban mily csekély összeget tesznek ki a rokkant járulékok. A mezőgazdasági munkásság egész— > nemzetgyűlés a mezőgazdasági erejének a megóvására és a mezőgazdasági betegsegélyezésre, valamint balesetbiztosításra vonatkozólag legalább is az 1917. évi tc.-nek az iparos és kereskedelmi alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseinek kiterjesztését. Szükségesnek tartja továbbá a munkában megrokkantak és elgyengültek nyugdíjaztatását is. Az indemnitási nem fogadja Jw ja el. Az elnök tekintettel arra, hogy a személyes kérdésekkel a vitát elhúzták, felhatalmazást kér, hogy - " rftn csak akkor adhassa meg a szót, ha azt indokol nak tartja. Zsirkay János beszél. Zsirkay a Ház tanácskozóképességének megállapítását kéri s minthogy a Ház nem tanácskozóképes, az elnök az ülést felfüggeszti. 7élórás szünet után az elnök újból megnyitja az ipert Rezső: Pártja részéről csak egyedül szólal fel, mert nem akarják megakadályozni a fővárosi javaslat szünetelőtti tárgyalását. Foglalkozik a költségvetés kérdésével, lehetetlennek tartja, hogy a számszék évek alatt ne tudta volna elkészíteni a zárszámadást. Azt fejtegeti, hogy a forradalmak nem akadályozhatták meg a zárszámadás elkészítését. A miniszterelnökről azt állítja,|hogy tipikus zsetonpolitikát folytatott. Olyan politikusokkal áll szóba, akiknek súlya nincs. Vannak politikusok, akik politikai kosarasoknak álltak be és a kor- j mánynak pártokat akarnak szállítani. A kormánynyal szemben bizalmatlan és az indemnitást nem fogadja el. Rassay Károly személyes kérdésben kér szót. Rupert szavaiban burkolt gyanúsítást vél látni arra vonatkozólag, mintha ő volna a zseton-politikus, ami ellen tiltakozik, de nem is politikai kosaras sürgette a fővárosi javaslat tárgyalását, mert a szociáldemokraták fordultak hozzá, hogy megtudja a miniszterelnöktől, milyen feltételek mellett lehetne a fővárosi javaslatot elintézni. Nem akar tehát a kormánynak pártokat szállítani. Rupert Rezső személyes kérdésben szólal fel. iratkozott 16 interpelálló képviselő, akik közül azonban csak Homonnay Tivadar és Pakots József vannak jelen. Homonnay Tivadar kéri a népjóléti minisztert, hogy a székesfőváros leltározását, amely a Bakácstéri klinika beszüntetését célozza, erkölcsi súlyával változtattassa meg. Vass József népjóléti miniszter azonosítja magát az interpelláló képviselő felfogásával és hiszi, hogy a székesfőváros vezetősége is ugyanerre az álláspontra helyezkedik. Pakots József interpellációjában az üllői házhelyek kiosztásánál tapasztalt visszásságokat teszi szóvá. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter megnyugtató választ ad. Ezután Pesthy Pál igazsagügyminiszter szól hozzá Pakots József felszólalásahoz. Néhány megjegyzést kiván tenni az OFB-nak a földbirtokreformmal kapcsolatos munkájának gyorsítására vonatkozólag. Kijelenti, hogy a kiküldött birák munkáját felülvizsgáltatja és ahol szükséges, intézkedik az eljárás gyors lefolytatásáról. A választ ugy az interpelláló képviselő, mint a Ház tudomásul veszi. Ülés vége félhét órakor. A tisztviselői létszámredukció. ülést. A Ház most már tanácskozóképes és Zsirkay megkezdi beszédét. Tiltakozik az ellen, mintha a fajvédők az indemnitás vitáját obstrukcióval akarnák kihúzni. Majd a fővárosi polgári front megalakításának lehetőségét birálja és kifogásolja a miniszterelnöknek a mult hetekben Budán elhangzott egyes kijelentéseit Az indemnitást nem fogadja el. Barthos Andor a házszabályokhoz kér szót és kéri az elnököt, hogy nyújtson módot Zsirkaynak a miniszterelnök beszédével kapcsolatosan tett állításainak bizonyítására. Az elnök kijelenti, hogy nincs módja az egyes képviselők beszédének ilyen befolyásolására, majd lel napirendi indítványt tesz. Legközelebbi ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz. Interpellációk. Napirend után áttérnek az interpellációkra. FelNem Rassayra értette a zseton-politikus nevet, hanem általánosságban a miniszterelnöknek budai beszédével kapcsolatosan. Farkas István személyes kérdésben szólal fel. Kijelenti, hogy a szociáldemokrata párt semmiféle közbelépésre nem kérte fel Rassay Károlyt, ő a saját buzgalmából kereste fel a miniszterelnököt. Újból kijelenti, hogy nem a szociáldemokrata párt felkérésére kezdett tárgyalást, a szociáldemokrata pártnak is vannak politikusai, akiknek a miniszterelnök közvetlenül is válaszol. Rupert Rezső szólal fel személyes kérdésben, majd újra Farkas István kér személyes kérdésben szót. Budapest, junius 28. A kormány tagjai a tegnap esti minisztertanácson adminisztrációs ügyekkel foglalkozott és az egyes szakminiszterek beszámoltak a létszámredukció eddigi keresztülviteléről. A 15 százalékos redukció egy harmadrészét junius 30-án viszik keresztül, körülbelül 3300 tisztviselőt bocsátanak el. A redukció még hátralévő részeit különböző időközökben foganatosítják. Augusztus 31-ével elbocsátják a közélelmezési minisztériumnak 250 tisztviselőjét is. A minisztertanács a létszámredukcióval kapcsolatos egyéb kérdésekkel is foglalkozotf. Korányi nagy beszédet mond az indemnitási vita végén. A pénteki minisztertanács egészen a hajnali órákig tartott. A tanácskozáson, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök elnökölt, ehösorban folyó ügyeket tárgyaltak le a miniszterek. Beavatott helyről vett értesülésünk szerint Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter több elvi jelentőségű kérdésről fontos határozatot provokált. Arról, hogy mire vonatkoznak ezek a kérdések, a kormány tagjai eddig semminemű felvilágosítást nem adtak és arra hivatkoznak, hogy Korányi Frigyes báró saját kijelentése szerint vagy az indemnitás végén szólal fel, vagy még ezt megelőzően módot talál arra, bogy ezekről a kérdésekről tájékoztassa a nyilvánosságot. Ugyanebből a forrásból ugy értesülünk, hogy a minisztertanács a tisztviselőkérdéssel és a hosszúlejáratú mezőgazdasági hitel ügyével is foglalkozott. Megszánnak az árvizsgáló bizottságok. A kormány az Országos Központi Árvizsgáló Bizottságot és valamennyi törvényhatósági árvizsgáló bizottságot julius l-én megszünteti. Az erre vonatkozó rendelet kimondja, hogy az árvizsgáló bizottságok megszüntetése nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek sz eladót számlaadására és az eladási ár kiírásira kötelezik. ••MMMMMMMMWMMAMMMAMMWMWWWWWMB Az olasz-jugoazláv határincidens. Belgrád, junius 28. A minisztertanács tegnap megvizsgálta azokat a táviratokat, amelyeket az 0l«sz-ju£0szláv határon történt incidensről kapott. A minsztertanács álláspontja az, hogy a jugoszláv-olasz baratságot mindkét álltm érdekében feltétlenül érintetlenül meg kell őrizni. A rekonstrukció humora. Móra Ferenc előadása a mazeum rekonstrukciós előadásán. I. Igazság szerint nem nekem kellene most ezen a helyen állnom, hanem egy okos és tudós embernek, aki megbízható kalauz tudna lenni azok közt a többé-kevésbé műszaki emlékek közt, amelyeket a rekonstrukció negyvenedik évfordulóján s a város illusztris vendégeinek tiszteletére kiállítottunk. Ez az okos ember majd Berzenczey főtanácsos ur lesz, aki holnap mondja el azt, amit én nem mondok el, mert nem értek hozzá (Az a megegyezés köztünk, hogy én Berzenczey barátommal takaródzom ma, ő pedig én velem holnap.) Hiszen ami azt illeti, megvolt énbennem a jóakarat, mert összeszedtem én annyi számadatot, hogy egy egyetemi tanárt meg lehetne velük buktatni a statisztikából. íme például: Szegeden volt az árviz előtt 5800 ház, abból maradt az árviz után 383. Es pedig: Rókuson 20 ház Felsővároson 99 „ Alsóvároson 16 „ Belvárosban 248 „ Hát ez az adat még csak megjegyezhető s némileg szemlélteti is Szeged pusztulását s a rekonstrukció munkáját. De a többi számok már se föl nem foghatók, se nem szemléltetők. Mert mit mond az, hogy harmadfél hónap alatt kiemeltek a romvárosból 32,975.816 köbméter vizet és beletemettek 281.531 köbméter földet? Én elhiszem, hogy ezek hiteles statisztikai adatok az utolsó deciliterig, mert arra a kicsire nem nézek, amit a rekonstrukciós kocsmárosok a borba beleeresztgettek. De azért nekem az ilyen borzasztó E

ontos statisztika mégis a rekonstrukció nagy főapitányát, Taschler Józsefet juttatja eszembe, aki nemcsak zseniális ember volt, de igen bátor ember is; mert még Tisza Lajosnak is megmerte mondani a törvényhatóságban, hogy a körtöltés gyönge lesz ugy, ahogy ő tervezi. Amiért a diktátor nagyon megharagudott ugyan, de azért mégis megkupakoltatta a töltést. De nemcsak zseniális ember volt Taschler József, hanem okos ember is, aki egyszer olyan csávából húzta ki a tanácsot, hogy ezt érdemes volna minden közigazgatási tanfolyamon előadni. 1879. juliusában történt, amikor a város nagyrészében még mindig csak gondolákon lehetett járni és Szatymazzal is ponton-közlekedés kötötte össze a várost, hogy a földmüvelésügyi kormány pontos jelentést kért a főispántól, hogy hány gyümölcsfa maradt meg az árviz után a szegedi natárban. Ez rendkívül fontos kérdés volt éppen akkor, mikor itt senkise tudta, hol a feje, — alighanem lutriba akarta tenni az illető referens. Dáni főispán azonnal összeült Pálfy polgármesterrel, behívták Fajka sógort is, a főszámvevőt, akinek mindenről számot kell adni, sőt Bubna őrnagyot is, hogy hátha katonai segítségre is szükség lesz itt. Bubna őrnagy meg is mondta katonás nyíltsággal, hogy ő szamárságnak tartja a dolgot, de Dani főispán ijedten tiltakozott: — Pszt, gyermekem, most nem szabad igy beszélni, mert most olyan idő van, hogy magas kormányunk minden szamár kívánságát teljesíteni tartozunk. Végre is azt határozták, hogy haladékot kérnek őszig, mikorra a viz remélhetőleg leapad és a fák birodalmában a népszámlálás kevesebb nehézséggel lesz eszközölhető. Akkor lépett a tanácsterembe emeleti hivatalából Taschler főkapitány. — Nehézség, nehézség, — ütötte meg a szó a fülét, — mi a nehézségnek kell ennek olyan nagy feneket keríteni ? Kérem csak azt az aktát, méltóságos uram. Mindjárt visszahozom, csak egy kis türelmet kérek, mert ezzel a fájós lábammal nehezen mozgok. Félóra múlva visszajött és letette a város asztalára a szép rendben kitöltött rovatos ivet. Egy ültő helyében lediktálta az egész tudományt egy kalligráfus írnoknak, olyan precíz pontossággal, hogy még tört számok is voltak benne. T. i. hogy hány meggyfát tört ki Szatymazon a nagy viz, meg a nagy szél. — No tessék 1 Aki nem hiszi járjon utána I Persze nem járt utána senki, hanem két esztendő múlva olyan elismerő leiratot kapott a város a gyümölcsfa-statisztika pontos, lelkiismeretes és gyors elintézéseért, hogy abból minden későbbi nemzedék tanulhat — és gondolom tanul is. Hát nekem mindig ez a rekonstrukciós történet jut eszembe, mikor ilyen pontos nagy statisztikai számokat olvasok, azért a magam részéről békét is hagyok nekik. Ellenben a magam laikus módján az egykorú újságok néhány följegyzésével illusztrálom, hogy hogyan kezdődött és milyen mértékben haladt előre a város újjászületése. En beismerem, hogy ezek nem olyan adatok, amilyenekkel a történetírók szoktak dolgozni, de hát én nem is a történetírás műhelyében dolgozok, csak a forgácsok közt játszom a mesemondás színes kavicskáival. 1879 március 12 a szegedi árviz dátuma és március 20-án már annyira magához tért a város hogy meg tudták tartani az első tanácsülést'Ho^%zen~mit végeztek, az az ujsá rül ki, mert a Szegedi Napló csal gokból nem derül ennyit ir róla: , ,. „. — Ma megtartották, mint halljuk, az első tanácsülést. Tudósítást nem közölhetünk róla, mivel közlekedési nehézségek miatt a sajtó nem lehetett ott a tanácsülésen. Azt hiszem ilyen boldog tanácsülés azóta is kevés volt Szegeden. Tudni kell egyébként, hogy a tanácsülést a városházán tartották, amelynek kapubejáratán könnyen siklottak be a csónakok (a Rainer-házba ellenben csak ugy lehetett bejutni, ha az ember hanyatt feküdt a csónakban), a szerkesztőség pedig az Iskola-utcában volt Csakhogy ezt a háromszáz lépésnyi távolságot másfél méteres tenger töltötte be az első hetekben.