Szeged, 1924. június (5. évfolyam, 125-147. szám)

1924-06-22 / 141. szám

ÍM4 luning 22 SZBQBD A korponai biró. (Saját tudósítónktól.) Az időben, mikor Bercsényi Miklós generális csak igen szorongatta a bányavárosokat, megjelent egy szép napon Korpona falai előtt. Jártak arra törökök is, de azoknak a harácsolási kedvén túljárt Kremetz biró ur. Leánydeputációt szervezett 8 azok mentek könyörögni, hogy nagyok a terhek, legyen a fényes ábrázatú ur irgalommal. A hitetlen pogány pedig a mennybéli paradicsom helyett inkább a földit választotta, mást nem tehetvén. Ámbátor szó fért volna ahhoz is, hogy lány volt-e a sok lány? Az indiskrét Íródeák azt jegyezte föl titkos lapokon, hogy bizony csak menyecskék vállalkoztak erre a kalandra, elhagyatott özvegyek, öreg férjek mellett virrasztók, akikben nem eshet túlságos kár. Mennyire más volt Bercsényi urunk módszere, felfogása, mindene! Mikor a bevált prakszis szerint ő elejébe is vászoncselédek deputációja következett, igen szigorúan bámult a levegőbe, dehogy is vetette volna tekintetét a patyolat vállú, ttiz-szemü észmegzavarókra. Mondta, mintha levegőből olvasná, a megfelelő szekérnyi kenyereket, oldalszalonnákat, vágómarhákat, meg birkákat, csak azután fordult a deputációhoz. — Hát ti ugyan mit kívántok, gyönyörűséges rózsaszálak? — Legyen Korponán állandó orvos, felelte az elsö. A szeretőmet ágyba döntötte a járványos hagymáz, nincs aki meggyógyítsa. Bercsényi nem volt ijedős ember, de most önkéntelenül is hátralépett egy sort. — Vonuljanak kendtek is hátrább, mondta a h iveinek. Veszedelmes nyavalya az a hagymáz, nem tudni, honnan ragad. — Én pallosjogot kérek a városomnak, mondta a másik leányzó. Akit szeretek, az hűtlen lett hozzám. Haljon meg. Dehogy kellett Bercsényinek a hagymázzal fertőzött korponai kenyér, olyan sietve állt odébb, mintha itt se lett volná. Ellenben a város megkapta a doktort is, meg a pallosjogot is. A doktor aztán felfedezte a turpisságot, hogy megcsalták a generálist, mert szó sincs járványról. Az egészet az imposztor Krametz biró eszelte ki, hogy elriassza a betegségektől félő generálist. Nagy haragra gyulladt hát urunk Rákóczi fejedelem. — Est a csúfságot le kell mosni, itt az alkalom, hogy nyomban gyakoroljátok a pallosjogot. Összeült hát a tanács és kimondta ítéletét, hogy Krametz biró urnák feje vétessék. Csak azután bökte ki az egyik tanácsbéli. _ Az ám, nini! Hiszen pallosunk sincs. Ezt eddig elmulasztottuk beszerezni. _ Mit érnél vele, ha volna, tört ki a másik. Hát hóhérunk van-e ? Az se volt. Elkezdtek hát tanácskozni, mi történjék a továbbiakban, mig végre kisütötték — Nézd csak, Krametz Mihály, érdemes bírónk, az a szentencia, hogy meg kell halnod. Itt van írásban az ítélet, szedd a sátorfádat és menj Kassára, vagy Pozsonyba, ha ugy tetszik. Mutasd ott fel az ítéletet, bizonyítsd, hogy igaz dologban jársz s kérd meg az ottani hóhért, legyen szíves, vágja el a nyakadat. A biró elment, további sorsát már nem meséli Mikf száth Kálmán. De ugy rémlik, mintha v isszatérni látnók a mesét. — Itt a házszabályrevizió, kedves képviselőtársaim, mondja a miniszterelnök, szavazzátok meg szépen, aztán menjetek haza és vágjátok el a nyakatokat, akarom mondani búcsúzzatok el attól a reménytől, hogy az életben még sokat beszélhettek a parlamentben. Nyári interjú a shimmyről, a jáuáról, a Chikago Bluesről és egyéb táncokról. Szeged, junius 21. (Saját tudósitönktil.) A majálisok, juni- és juliálisok drága korszakával, a rózsák és pipacsok virágzásával néhány rövidke hónapra elhallgattak az ötórai teák tapörjei, akik a zongorán hévvel és rezgős ritmussal a nagyon szeretett jávákat és a valse francaise-eket zongorázták és elhallgattak a báltermekben az ünnepelt cigánybandák is, akik a shimmyk és a tangók között itt-ott titokban még egy francia négyest, vagy egy régi csárdást is eljátszottak. A rózsák és pipacsok virágzásával egy kicsit — és nem soká I — pihenni ment a tánc is. Szeptemberig most már legfeljebb a fürdőhelyek lampionos ünnepélyei jönnek, de ott is fontos"bb talán a sokszinü szerpentin, mint a tánc. Szeptemberig mintha aludna a tánc, talán mint a virág télen, hogy tavaszkor ezerszer ragyogóbb színekben, ezerszer illatosabb illatokban virágozzon újra. Ebben a kis „tánc-csöndben", amikor nem táncolnak, de uj táncok és uj musikák születnek, amikor már jó készülődni a szeptemberi szezon uj szeszélyeire, az uj divatokra, uj táncokra, uj muzsikákra, uj szokásokra és uj cipőkre, — a Szeged munkatársa helyénvalónak találta, hogy már most beszélgetést folytasson a táncok szakemberével a táncokról, az uj divatokról, hogy mindenkinek legyen ideje szeptemberig elkészülni és az újságokhoz hozzászokni, — és igy született meg az interjú a táncok szegedi legalaposabb szakértőjével, Krauss Imrével, — aki most tért haza külföldről — a shimmyről, a jáváról, a Chikago Bluesről és egyéb táncokról. — Bécs a táncok Eldorádója — kezdtük az interjút —, innen, e régi városból indul el minden tánc divat, mert nemcsak ruha, nyakkendő, karperec és lábperec divat van. Igaz ugyan, hogy a berlini mesterek kapják először a kreációkat Páriából és Amerikából, de minden uj táncnak, minden uj táncosnak és táncosnőnek Bécs a megállóhelye, Bécs szórja aztán szerte az egész világba. — 1918-ban volta táncoknak a renaissancea, mert akkor a báboru és a forradalmak lüktető életében a tánc már nemcsak társadalmi érint• kezés volt, hanem bátran el lehet mondani: a háború egyk levezetője. Katonáknak, akik évekig a frontokon véreztek, amikor haza jöttek, az első dolguk az volt, hogy tánciskolába mentek ... A legutolsó négy év alatt annyit haladt a táncművészet, amelyre máskor, nyugodt, normális időben évszázadok kellettek volna. És miért volt ez? Mert a háború rettenetes gyötrelmei után féktelenül és tobzódottan akartak élni az emberek .. Most magáról a táncokról kezdünk beszélgetni. — A táncban az első forrad alon 1918-ban jelentkezett, az olasz furnald-val, majd az amerikai Tangó-Argentino-val. Ezek a táncok nagyon hamar letűntek — nem is tudtak a szalonokba bevonulni, mert egyik sem volt szerves tánc. Csak ugy tudták tzeket táncolni, ha hónapokig tanulták össze a párok és még igy is szünetek, rövidzárlatok jöttek az egyes figurák után, a táncos nem tudta, mit nevessen most. Igy nyilvánvaló, hogy ezek nem élhettek soká. — Az első szerves tánc, a győzelmes, kedves, a még ma is élő One Stepp volt. Ebből született meg azután minden modern tánc, a mendain táncok. Először a Shimmy (letün11) és ebből jött a Chikago-Blues, vagy ChikágóSex, ez jött és ez marad. A Chigago-Blues a legdecensebb tánc, benne van a mai ember minden kényelemszeretete és mozgási szabadsága. Oly finom, lassú, — négy negyedes zenére — oly finom nüanszokból áll, hogy a lassú graciőz mozgások nem csak a táncost és táncosnét ragadják el, hanem a nézőknek is élvezetet nyújt. Nem lehei mondani, hogy erotika-mentes ez a tánc, — de istenem, az erotika nem föltétlenül bün. 4- Ebben a dekadens, de nem erkölcsrontó táncban nincs más, mint bűbáj, mámor és illúzió. A Jáva kerül szóba. — A shimmy és a Chicago Blues között jött a Jáva. Ezt a táncot már a dédanyánk is táncolta mint mazurt. Hogy mennyire nem uj a Jáva, legjobban mutatja a zenéje: a mazuré, Kis magyarok vizsgáznák. Megint csak pedagógus lettem egy órára, negyedik elemisták vizsgáját hallgatom és egy uj világ fogad az iskola tiszta, fehér falai között, egy uj vilá« a régi helyén, a régi romjain, de azért ezek a romok sem tűntek ám el egészen. Mert lám, a folvosó falain, ahol sorra rendre elvonulnak az első ámulásoktól tágranyilt gyermekszemek előtt a tavaszi nyári és őszi mezei munka, a juhászat és phenészet és egyéb hasznos foglalatosságok szemig tető képei, ott vannak és pedig szép számmal am^yar^történelem Jf^gf^^S^ sets ^rcsáffi Vr£s!iééfiIá?B 1924-ben, hogy Márta.Terézia' ^^ parókás magyar urai között éppen ^ssuth apánk mellé kerül, aki meg jó magyar népe : között iö késit csatára a Habsburgok ellen Lzegiéd p acan. Ferenc József koronázása is igen pompás látvány, csak éppen az a különös, hogy a szpmfzédja második Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünk, ak az Ónodi gyűlésen kimondatja rebellis kurucaival az eb ura fakót. Nagyon sok csata és kirohanás, vártrom és dúlás ékesíti ezeket a falakat, de azért ,;em ártana a kis nebulóknak és nebuláknak szemléltetően bemutatni azt is, hogy ezer esztendőn at nem csak tatárjárás és Habsburgjárás volt ebben a szerencsétlen szép országunkban és nemcsak földmivelés és állattenyész virágzott, de költőink is voltak, művészeink, tudósaink, bölcs és jó embereink, világraszóló alkotásokkal és találmányokkal és hogy ezek nagyobbak is, dicsőbbek is, mint a hadvezérek. Ahogy belépek a kis iskola szűkes osztályába, ahol egymás hegyén, hátán zsúfolva ül a mindkét nembeli gyerekség, mint a zsongó méhkas, a vizsga ünnepi lázában, tekintetem meghatottan pihen meg a két ablak közötti falon Csonka-Magyarország térképén, a Nem! Nem! Soha 1 föliratos táblákon, a piros-fehér-zöld szinü, nagy zöldfarku játéksárkányon, amely komoly hitvallást jelent most, a katedra fölött ugyancsak három színben tündöklő kottán, amely az Isten áldd meg a magyart! kezdő sorait mutatja. Két pad lány és egy pad fiu : ez az arány, de a fiuk azért hangosabbak. A lányok szöszke és szög hajában szines pántlikák, a katedra asztala telistele csokorral, szegfű és viola, rózsa és begónia' illatának tömjéné leng a teremben, amelyet aggódó feketekendős nénik, öreg szülék, kíváncsi rokonok és szomszédok tartanak megszállva. A fiuk között a mezítlábasok csapata igen nagy fölénnyel vezet, nem csupán a cipőtlenségben, de általában a tudományokban is. A tanitó néni, aki egy éven át ültetgette az ismeretek palántáit ebbe a tarka-barka gyermekkertbe, angyali türelemmel és asszonyi szorgalommal ugy jár-kel közöttük, anyai szívvel hajolva le a félénken szepegőkhöz, mint valami jótékony tündér a mesében. Először olvasás van, Petőfi Sándor életét betűzik, lelkendezve, néhol akadozva és a nagy ember alakja, sorsa mondatról mondatra nő, nő, a kiskörösi bölcső ringásától a segesvári közös sir dübörgéséig. A hazafias lelkedesés... rebegi a pöttön Kovács Kása Jani, mire az elnök ur szelíden megkérdezi: — Hogy is van az fiam? Nézd csak meg jobban egy kicsit 1 — A hazafias lelkedesés — sivítja még nagyobb buzgósággal a gyerek. — Lelkesedés fiam, lelkesedés! — A hazafias lelkedesés — töri ismét a nyelvét és negyedszer is csak lelkedesés az, ha a fene fenét eszik is és ha vizsgái balták esnek is a derűs juniusi égből. Többszöri nógatás és simogatás után Kovács Kási Janinál eltörik a mécses, de a hazafias lelkedesés csak nem akar alábbhagyni. — Hát jól van no, fiacskám, gyerünk tovább, maid kimondja azt, ahogy kell, Dávid Anna. Bizony Dávid Anna, nem hiába hogy az első padban ül, annak is a kellős közepén, ugy olvas, akár a vízfolyás, de kapott is egy nagy barackot jutalmul a tanitó nénitől a feje búbjára, a szép lila szalag mellé. Az elemezéssel is tisztában vannak és amikor Kocsis Veronikát fölszólítják, hogy mondjon, de gyorsan egy időhatározóval bővített egyszerű mondatot, Kocsis Veronika nagy lélekzetet vesz, mint aki a viz alól merült föl és kivágja boldogan és büszkén: — Ma van a vizsgánk napja! Hát ami igaz az igaz, de azért Faragó Tóni is karakán legény ám a talpán (még pedig a tulajdon talpán, mert cipője ez alkalommal nincs neki) aki arra a fogas kérdésre, hogy ő meg egy időhatározó mondatot termeljen, az egész termet betöltő hangon süvölti a katedra felé: — Nemsokára kiverjük az összes törököket a7 országból! Látnivaló ebből, hogy Faragó Tóninak nem kenyere a legújabb kor története (a históriát külömben is az ötödikben tanítják majd valamint az elveszett magyar alkotmány tanát), de hoev irt magyar lesz belőle, az több, mint valószínű T A földrajznál is megesett, hogy Szél Ágneska SPCUvárnál a törökökkel ölette meg a Petőfit és h8Sv hosszas keresés után sem tudta megtalálni a magyar tengerpartot. <*uuaim a ma De ebben most talán nem egyedül Szél Ágneska a tudatlan. Viszont Cs. Szabó Jóska nagyon Wha óan tudta megmutatni a nemzetiiiinszalagos pálcával a régi határokat, amelyeket a jó Isten formált és a rossz emberek nem akarnak visszaadni nekünk. A számtani müveletek is igen szépen folytak, Fischer Böske nagyszerűen kiszámította, hogy ha egy. hagymatermelő ennyiért és ennyiért eladja az évi termését ennyi és ennyi költséget és