Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-11 / 108. szám

ilfts nftm ára 2000 kmrona -atl Drt* Peiene-utca í. <F«I lttl**pM val nemben.) Teleiaa l»-S&A.*xeged- megjele«jk a«!ö M»Metével mtadea S*. inwnáaln 1500 »o, glOUsetési *rak i Egy i helyben 30000, Rnd»i és vtdéken 38000 kM. Hirdetést trák • Féihsrtbot. 1 mm. 400, egy hasábon 90J, más'él hasábon íaOQ.^SíPvep• költ » sxázaltkkal (IrágJwT. Apró hirdeti* 10 szói* flOOT. kor. SzOvegkflzti h&aleményék soronként 00(10 korona. Családi értesítés 45000 kor. Szeged, 1924 május 11, VASÁRNAP. 108-ik szám. Könyvismertetés. Biz ez furcsa cim vezércikknek. Még furcsább az, hogy a cikk csakugyan könyvismertetés lesz. A legfurcsább pedig az, hogy az ismertetendő könyv százhuszonnyo'c esztendővel ezelőtt jelent meg. A Somogyi-könyvtár a Kant halálának századik évfordulója alkalmából vasárnapi kiállítást rendezett a modern filozófia fundamentum-vetőjének első kiadású müveiből. A kiállítás szó talán túlzóit is. Mindössze huszhuszonöt öreg könyv van kirakva egy tárló üvege alá, csöndes hódolatul Kant szellemének. Talán Szegeden is akad néhány ember, akinek szeme kegyelettel fut végig e könyvészeli ritkaságokon, amelyek közt ott látható a Kritik fcr reinen Vernunft is, korai kiadásban. Ez az a könyv, amelyről rég meg van állapítva az emberi gondolat történekben, hogy megjelenésének dátuma a legfontosabb dátum a Krisztus idejétől máig való filozófia történetében. De nem ez a könyv az, amelyet itt ismertetni szándékozunk. 1914-ben a tiszta emberi ész ugy kivándorolt az emberi társadalomból, mintha soha se akarna többé visszatérni, ennélfogva a Kritik ier reinen Vernunft ma nem aktuális könyv és félős, hogy sokáig nem lesz az. Ellenben van egy füzetkéje a königsbergi filozófusnak, amely ma talán aktuálisabb, mint akkor volt, amikor megjelent, százhuszonnyolc esztendővel ezelőtt. Akkor nem esett róla sok szó, bár volt»k, akik mulatságos könyvnek tartották: hiszen az örök békéről szólt, az állig felfegyverzeit világban, amelynek nár kelőben volt uralkodó planétája, ama Bonaparte nevü törekvő katona. Valóban csak bogaras ember beszélhetett akkor örök békéről — és ki beszél rola ma? Eég jónevü is elég tekintélyes férfiak, akiktől bizonyos tehetséget se lehet megtagadni, noha aktiv politikusok, akik a metafizika iránt eddig nem sok érzéket mutattak. Május elsején Macdonald intézett szózatot az örök békéről a világ népeihez, néhány nappal ezelőtt a francia Painlevée jelentette ki, hogy többé se képtelennek, se kivihetetlennek nem szabad tekinteni ezt az eszmét s még alig mult huszonnégy órája, hogy Lodge, a nagytekintélyű amerikai szenátor nyi'ánosságra hozta a „világbiróság" szervezésének tervét, amely majdnem kópiája a kanti ideának. Erdeke?, hogy száz esztendó vérfolyásu, népek pusztulása, soha nem ért világrengések láncolata kellett hozzá, hogy a gyakorlati politikusok eljussanak oda, ahová a königsbergi tudós szobája négy fala közt eljutott a logika törvényeivel. Még érdekesebb, hogy ha Anglia miniszterelnöke beszél a világbékéről, szavának a rádió korszakában alig támad nagyobb visszhangja, mint a szerény filozófusénak volt akkor, amikor a francia király lenyakazásának bire két hét alatt ju'ott Párisból Königsbergába. A világnak még mindig nagyon rossz »z akusztikája akkor, ha nem világháborúról, hanem világbékéről beszélnek. Ha egy oláh generális, akinek soha a nevét se hallotta senki, részegen elrikkantja magát, hogy háború lesz, arról egy hétig vezércikkezik az egész európai sajtó. Ha az angol miniszterelnök azt jövendöli, hogy a nemzetek végre is észre fognak térni és nem csinálnak többé vágóhidat a világból, afölött mindjárt napirendre térnek azzal, hogy Macdonald is szamárságokat beszél. Volt magyar újság, amelynek még az is kiérzett a referátumából, Snf.2 .-1,yen gyáva szocialistát legjobb volna S* az emberiségnek olyan nagy és Jlnl J,ciója e,,en izgat, mint a háború. , U l íilm ak,art izga,ni semmi ellen, ő nem f vol se tábornok, se mm.szter, se hadsereg- 3 szállító, se szocialista agitátor, csak gondolkozó volt és nem ismert más parancsot, mint a kötelesség kategórikus imperativus-ix. Ebben teljesen német volt, a kötelességet mindennél erősebb érvényűnek érezte és erkölcsi kötelességnek tett eleget, mikor az örök békéről leckéi adott az emberiségnek, két tételre építvén azt föl. Az egyik az, hogy a békegondolat megvalósításának legnagyibb akadálya: tz embereknek benne való hitetlensége. „A pesszimizmus maga hozza létre a bajt, amelyet megjövendöl." Pedig senki se tudja matematikai pontossággal bebizonyítani, aminthogy nem is lehet bebizonyítani, hogy a béKegondolai utópisztikus és kivihetetlen. Mig pedig et meg nem történik, addig, akármilyen messze és akármilyen halványan is, megvan a megvalósulás lehetősége s aki ezt cinikus kételyek hangoztatásával gyöngíti, az erkölcstelen ember és az emberiség ellensége. Eddi? van a hit szerepe a kérdésben, aztán jön a kötelesseg-t. „A természet mechanizmusát minden tehetségünk szerint ugy irányitani, ahogy az a békegondolat megvalósulását legjobban és leghamarább elősegítheti: ez kötelesség. Nem az a kérdés, hogy az örökbéke lehetséges-e, vagy nem lehetséges. Ugy kell cselekednünk, mintha lehetséges volna. Még ha az egész teoretikus fejtegetes csupa calcdás volna is, amint nem az, akkor se lehet csalódás ez a maxima: tégy meg mindent ezért a nagy célért, mert ez kötelesség I" Ez száz évig filozófia volt, most a világ leghatalmasabb államainak vezetői próbálgatják gyakorlati programmá tenni. Ha még must se j sikerül, amikor az egész emberiség kardélekből rakott Alsiráth-hidon botorkál b'zonytalan sorsa felé, abból az a szomorú tanulság, hogy az emberiséget a legpéldátlanabb fejlettségű technikai kultura se tudja értelmesebbé tenni. A vámtarifajavaslatot a kormánypárt elfogadta. Budapest, május 10. A kormánypárt szombat délután pártértekezletet tartott, amelyen folytatólagosan tárgyalták a vámtarifáról szóló törvényjavaslatot. Az értekezleten a kormány részéről Walkő Lajos és nagyatadt Szabó miniszterek vettek részt. Görget István, a javaslat előadója, ismertette folytatólag a vámtarifa egyes tételeit, részletesen megindokolva különösen a textilipari, bőr-, vas- és fémipari vámtételeket. Véleménye szerint a vámtarifa életbeléptetésekor a textiláruban olcsóbbodás fog beailani. A bőr- és cipőipari áruknál az előadó rámutatott arra, hogy kötelességünk kOlönösen a világhírű magyar csipé8z- és csizim diaipart megfelelő védelemben részesíteni. Ennél a kérdésnél nagyatádi Szabó István miniszter nyilatkozatot leit, amelyben bejelentette, hogy a kormány a forgalmi adó kérdésének revíziójával foglalkozik és a minden oldalról észlelhető elégedetlenségre való tekintettel egy olyan megoldási tervvel foglalkozik, amely szerint a forgalmiadó teljesen elejtessék és ezeket a oevéieleaet más forrásból pótolják. Az előadói előterjesztések után Erdélyi Ahdár szólalt fe'. Igen kívánatosnak tartaná, ha a vámtarifa életbeléptetésekor a kiviteli illetékről szóló törvénycikket hatáiyonkivül helyeztetnék. Megfontolandónak tartja, hogy a tengenvam nem volna-e felemelendő. A gyaplura ugyancsak mérsékelt vámot tart szükségesnek. A petröleumfinomitóipar létjogosultságát elismeri, azonban nem hajlandó olyen magas vámvedelmet biztosítani ennek az iparnak, h jgy azzal ez egészséges konkurencia teljesen lehetetlenné váljék. Rublnek István felszólalásában azt hangoztatta, hogy csakis az intenziv mezőgazdaság mentheti meg az országot. A vámtarifa egyes tételei, különösen a kőolaj-, rézgálic-, rsggyugyertyavámokat tulmagasnak tartja. $ Marschal Ferenc arra helyezi a fősúlyt, hogy agrár terményeink részere az export lehetőleg minden eszközzel biztosíttassák. Következő fölszólaló Biró Pál. A javaslatot általános közgazdasági és pénzügyi tekintetből bírálja. Nem lehet a vámtarifát egvik vagy másik foglalkozási ág nézőpontjából tárgyalni, hanem bzükséges, hogy az egye3 termelőágak es ** társadalmi rétegek különleges érdekei találkozzanak. Sürgeti a külállamotckal való szerződések megkötései, de ennek első feltételéül az autonom vámtarifa életbeléptetését tartja. A részletek tekintetében reflektál a rézgálic, petróleum és textilvámokra vonatkozólag elhangzott kifogásokra. megvilágítva ezen termelőágak jelentőségét és fontosságát. Biró Pál felszólalásával a vita be is zárult A párt a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután Walkó L^jos kereskedelemügyi miniszter reflektált a felszólalásokra. Különösen a vámtarifa életbeléptetésére vonatkozólag és a tilalmi rendszer kérdését illetőleg adott felvilágosításokat. Ez utóbbi kérdéssel már a minisztertanács is foglalkozott. A kormány igyekezni fog módot találni arra, hogy a vonatkozó rendszabályok több vonatkozásban enyhittessene*. A kiviteli illetékek megszüntetése is komoly megfontolás tárgyát képezi és azt hiszi, hogy ez a legrövidebb időn belül várható. Végül Platthy György szólalt fel, aki örömmel konstatálta, nogy dacára a kérdés igen nehéi voltának és a minden oldalról megnyilvánuló különböző érdek-ellentéteknek, a párt megtalália az egységes álláspontot, ami abban nyert kifejezést, hogy a vámtarifa elfogadása ugy általánosságban, mint részleteiben egyhangúlag megtörtént. Az értekezlet fél kilenc órakor ért véget. A pónzOgymlniBzter konferenciáid a bankvezérekkel. Szombat délután Korányi báró pénzügyminiszternél ujabb konferencia kezdődött, amelyen a budapesti nagy bankok vezetői vettek rész*. A tanácskozás során a pénzügyminiszter főleg a bécsi pénzpiacról és a tőzsdei helyzetről informálta a bankvezéreket és letárgyalta velük a 100 millió koronás előleg ügyét és ismertette velük az eddigi londoni tárgya'ások; eredményét. Az értekezltt után Korányi pénzügyminiszter a következőket mondotta: Tény az, heg/ Teleszky tegnap Bécsbe utazott, ahol egyelőre a saját ügyeit fogja elintézni, azutan Londonba megy es tárgyai a 100 milliós előleg ügyében. Egyelőre még nem tudható, hogy Teleszkyvei együtt kik mennek Londonba. Kereskedők mozgalma az u] vámtarifa ellen. épületben Sándor Pál clnöklésével. Szász Józset OMKE titkár fogja ismertetni a vámtarifa rendelkezéseit és azután az egyes szakmák K v viselői konuét adatokkal mutatják m. uj vámtarifa tetelei teljesen figycin'^ «érc]P. oJ . hagyja, a kereskedők és a fogya»I,c tiltakozás vásárnap fog megnyilatkozni aLtoyd- | keit. , Budapest, május 10. Az az országoa moz galom, amelyet főként a kereskedni és fogyasztóérdekeltségek indítottak meg az autonom vámtarifa ellen, változatlanul tovább tart. Az uj vámtarifa elviselhetetlen terheket ró a keres- , kedő és fogy? sztóközonségre és az országos . iiltakozés várnán to* meímvil-tfc™. - i