Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-11 / 108. szám

ilfts nftm ára 2000 kmrona -atl Drt* Peiene-utca í. <F«­I lttl**pM val nemben.) Tele­iaa l»-S&A.*xeged- megjele­«jk a«!ö M»Metével mtadea S*. inwnáaln 1500 »o­, glOUsetési *rak i Egy i helyben 30000, Rnd»­i és vtdéken 38000 kM. Hirdetést trák • Féihsrtbot. 1 mm. 400, egy hasábon 90J, más'él hasábon íaOQ.^SíPvep• költ » sxázaltkkal (IrágJwT. Apró hirdeti* 10 szói* flOOT. kor. SzOvegkflzti h&alemé­nyék soronként 00(10 korona. Családi értesítés 45000 kor. Szeged, 1924 május 11, VASÁRNAP. 108-ik szám. Könyvismertetés. Biz ez furcsa cim vezércikknek. Még furcsább az, hogy a cikk csakugyan könyvismertetés lesz. A legfurcsább pedig az, hogy az ismer­tetendő könyv százhuszonnyo'c esztendővel ezelőtt jelent meg. A Somogyi-könyvtár a Kant halálának szá­zadik évfordulója alkalmából vasárnapi kiál­lítást rendezett a modern filozófia fundamen­tum-vetőjének első kiadású müveiből. A kiál­lítás szó talán túlzóit is. Mindössze husz­huszonöt öreg könyv van kirakva egy tárló üvege alá, csöndes hódolatul Kant szellemének. Talán Szegeden is akad néhány ember, akinek szeme kegyelettel fut végig e könyvészeli ritka­ságokon, amelyek közt ott látható a Kritik fcr reinen Vernunft is, korai kiadásban. Ez az a könyv, amelyről rég meg van állapítva az emberi gondolat történekben, hogy megjele­nésének dátuma a legfontosabb dátum a Krisz­tus idejétől máig való filozófia történetében. De nem ez a könyv az, amelyet itt ismer­tetni szándékozunk. 1914-ben a tiszta emberi ész ugy kivándorolt az emberi társadalomból, mintha soha se akarna többé visszatérni, ennél­fogva a Kritik ier reinen Vernunft ma nem aktuális könyv és félős, hogy sokáig nem lesz az. Ellenben van egy füzetkéje a königsbergi filozófusnak, amely ma talán aktuálisabb, mint akkor volt, amikor megjelent, százhuszonnyolc esztendővel ezelőtt. Akkor nem esett róla sok szó, bár volt»k, akik mulatságos könyvnek tartották: hiszen az örök békéről szólt, az állig felfegyverzeit világban, amelynek nár kelőben volt uralkodó planétája, ama Bonaparte nevü törekvő katona. Valóban csak bogaras ember beszélhetett akkor örök békéről — és ki be­szél rola ma? Eég jónevü is elég tekintélyes férfiak, akiktől bizonyos tehetséget se lehet megtagadni, noha aktiv politikusok, akik a metafizika iránt eddig nem sok érzéket mutat­tak. Május elsején Macdonald intézett szózatot az örök békéről a világ népeihez, néhány nap­pal ezelőtt a francia Painlevée jelentette ki, hogy többé se képtelennek, se kivihetetlennek nem szabad tekinteni ezt az eszmét s még alig mult huszonnégy órája, hogy Lodge, a nagy­tekintélyű amerikai szenátor nyi'ánosságra hozta a „világbiróság" szervezésének tervét, amely majdnem kópiája a kanti ideának. Erdeke?, hogy száz esztendó vérfolyásu, népek pusztulása, soha nem ért világrengések láncolata kellett hozzá, hogy a gyakorlati politikusok eljussanak oda, ahová a königsbergi tudós szobája négy fala közt eljutott a logika törvényeivel. Még érdekesebb, hogy ha Anglia miniszterelnöke beszél a világbékéről, szavának a rádió kor­szakában alig támad nagyobb visszhangja, mint a szerény filozófusénak volt akkor, amikor a francia király lenyakazásának bire két hét alatt ju'ott Párisból Königsbergába. A világnak még mindig nagyon rossz »z akusztikája akkor, ha nem világháborúról, hanem világbékéről beszélnek. Ha egy oláh generális, akinek soha a nevét se hallotta senki, részegen elrikkantja magát, hogy háború lesz, arról egy hétig vezér­cikkezik az egész európai sajtó. Ha az angol miniszterelnök azt jövendöli, hogy a nemzetek végre is észre fognak térni és nem csinálnak többé vágóhidat a világból, afölött mindjárt napirendre térnek azzal, hogy Macdonald is szamárságokat beszél. Volt magyar újság, amelynek még az is kiérzett a referátumából, Snf.2 .-1,yen gyáva szocialistát legjobb volna S* az emberiségnek olyan nagy és Jlnl J,ciója e,,en izgat, mint a háború. , U l íilm ak,art izga,ni semmi ellen, ő nem f vol se tábornok, se mm.szter, se hadsereg- 3 szállító, se szocialista agitátor, csak gondolkozó volt és nem ismert más parancsot, mint a kö­telesség kategórikus imperativus-ix. Ebben tel­jesen német volt, a kötelességet mindennél erősebb érvényűnek érezte és erkölcsi köteles­ségnek tett eleget, mikor az örök békéről lec­kéi adott az emberiségnek, két tételre építvén azt föl. Az egyik az, hogy a békegondolat meg­valósításának legnagyibb akadálya: tz embe­reknek benne való hitetlensége. „A pesszimiz­mus maga hozza létre a bajt, amelyet meg­jövendöl." Pedig senki se tudja matematikai pontossággal bebizonyítani, aminthogy nem is lehet bebizonyítani, hogy a béKegondolai utó­pisztikus és kivihetetlen. Mig pedig et meg nem történik, addig, akármilyen messze és akármilyen halványan is, megvan a megvaló­sulás lehetősége s aki ezt cinikus kételyek hangoztatásával gyöngíti, az erkölcstelen ember és az emberiség ellensége. Eddi? van a hit szerepe a kérdésben, aztán jön a kötelesseg-t. „A természet mechanizmusát minden tehetsé­günk szerint ugy irányitani, ahogy az a béke­gondolat megvalósulását legjobban és leghama­rább elősegítheti: ez kötelesség. Nem az a kér­dés, hogy az örökbéke lehetséges-e, vagy nem lehetséges. Ugy kell cselekednünk, mintha lehetséges volna. Még ha az egész teoretikus fejtegetes csupa calcdás volna is, amint nem az, akkor se lehet csalódás ez a maxima: tégy meg mindent ezért a nagy célért, mert ez kö­telesség I" Ez száz évig filozófia volt, most a világ leghatalmasabb államainak vezetői próbálgatják gyakorlati programmá tenni. Ha még must se j sikerül, amikor az egész emberiség kardélekből rakott Alsiráth-hidon botorkál b'zonytalan sorsa felé, abból az a szomorú tanulság, hogy az emberiséget a legpéldátlanabb fejlettségű tech­nikai kultura se tudja értelmesebbé tenni. A vámtarifajavaslatot a kormánypárt elfogadta. Budapest, május 10. A kormánypárt szombat délután pártértekezletet tartott, amelyen folyta­tólagosan tárgyalták a vámtarifáról szóló tör­vényjavaslatot. Az értekezleten a kormány részéről Walkő Lajos és nagyatadt Szabó miniszterek vettek részt. Görget István, a javaslat előadója, ismertette folytatólag a vámtarifa egyes tételeit, részletesen megindokolva különösen a textilipari, bőr-, vas- és fémipari vámtételeket. Véleménye sze­rint a vámtarifa életbeléptetésekor a textiláru­ban olcsóbbodás fog beailani. A bőr- és cipő­ipari áruknál az előadó rámutatott arra, hogy kötelességünk kOlönösen a világhírű magyar csipé8z- és csizim diaipart megfelelő védelem­ben részesíteni. Ennél a kérdésnél nagyatádi Szabó István miniszter nyilatkozatot leit, amelyben bejelen­tette, hogy a kormány a forgalmi adó kérdé­sének revíziójával foglalkozik és a minden ol­dalról észlelhető elégedetlenségre való tekin­tettel egy olyan megoldási tervvel foglalkozik, amely szerint a forgalmiadó teljesen elejtessék és ezeket a oevéieleaet más forrásból pótolják. Az előadói előterjesztések után Erdélyi Ah­dár szólalt fe'. Igen kívánatosnak tartaná, ha a vámtarifa életbeléptetésekor a kiviteli illeték­ről szóló törvénycikket hatáiyonkivül helyeztet­nék. Megfontolandónak tartja, hogy a tengen­vam nem volna-e felemelendő. A gyaplura ugyancsak mérsékelt vámot tart szükségesnek. A petröleumfinomitóipar létjogosultságát el­ismeri, azonban nem hajlandó olyen magas vámvedelmet biztosítani ennek az iparnak, h jgy azzal ez egészséges konkurencia teljesen lehe­tetlenné váljék. Rublnek István felszólalásában azt hangoz­tatta, hogy csakis az intenziv mezőgazdaság mentheti meg az országot. A vámtarifa egyes tételei, különösen a kőolaj-, rézgálic-, rsggyu­gyertyavámokat tulmagasnak tartja. $ Marschal Ferenc arra helyezi a fősúlyt, hogy agrár terményeink részere az export lehetőleg minden eszközzel biztosíttassák. Következő fölszólaló Biró Pál. A javaslatot általános közgazdasági és pénzügyi tekintetből bírálja. Nem lehet a vámtarifát egvik vagy má­sik foglalkozási ág nézőpontjából tárgyalni, ha­nem bzükséges, hogy az egye3 termelőágak es ** társadalmi rétegek különleges érdekei találkoz­zanak. Sürgeti a külállamotckal való szerződé­sek megkötései, de ennek első feltételéül az autonom vámtarifa életbeléptetését tartja. A rész­letek tekintetében reflektál a rézgálic, petróleum és textilvámokra vonatkozólag elhangzott kifo­gásokra. megvilágítva ezen termelőágak jelentő­ségét és fontosságát. Biró Pál felszólalásával a vita be is zárult A párt a javaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Ezután Walkó L^jos kereskedelemügyi mi­niszter reflektált a felszólalásokra. Különösen a vámtarifa életbeléptetésére vonatkozólag és a tilalmi rendszer kérdését illetőleg adott felvilá­gosításokat. Ez utóbbi kérdéssel már a mi­nisztertanács is foglalkozott. A kormány igye­kezni fog módot találni arra, hogy a vonat­kozó rendszabályok több vonatkozásban eny­hittessene*. A kiviteli illetékek megszüntetése is komoly megfontolás tárgyát képezi és azt hiszi, hogy ez a legrövidebb időn belül várható. Végül Platthy György szólalt fel, aki öröm­mel konstatálta, nogy dacára a kérdés igen nehéi voltának és a minden oldalról megnyil­vánuló különböző érdek-ellentéteknek, a párt megtalália az egységes álláspontot, ami abban nyert kifejezést, hogy a vámtarifa elfogadása ugy általánosságban, mint részleteiben egyhan­gúlag megtörtént. Az értekezlet fél kilenc órakor ért véget. A pónzOgymlniBzter konferenciáid a bankvezérekkel. Szombat délután Korányi báró pénzügy­miniszternél ujabb konferencia kezdődött, ame­lyen a budapesti nagy bankok vezetői vettek rész*. A tanácskozás során a pénzügyminiszter főleg a bécsi pénzpiacról és a tőzsdei helyzet­ről informálta a bankvezéreket és letárgyalta velük a 100 millió koronás előleg ügyét és is­mertette velük az eddigi londoni tárgya'ások; eredményét. Az értekezltt után Korányi pénzügyminiszter a következőket mondotta: Tény az, heg/ Teleszky tegnap Bécsbe utazott, ahol egyelőre a saját ügyeit fogja elintézni, azutan Londonba megy es tárgyai a 100 milliós előleg ügyében. Egy­előre még nem tudható, hogy Teleszkyvei együtt kik mennek Londonba. Kereskedők mozgalma az u] vámtarifa ellen. épületben Sándor Pál clnöklésével. Szász Józset OMKE titkár fogja ismertetni a vámtarifa ren­delkezéseit és azután az egyes szakmák K v viselői konuét adatokkal mutatják m. uj vámtarifa tetelei teljesen figycin'^ «érc]P. oJ . hagyja, a kereskedők és a fogya»I,c tiltakozás vásárnap fog megnyilatkozni aLtoyd- | keit. , Budapest, május 10. Az az országoa moz galom, amelyet főként a kereskedni és fo­gyasztóérdekeltségek indítottak meg az autonom vámtarifa ellen, változatlanul tovább tart. Az uj vámtarifa elviselhetetlen terheket ró a keres- , kedő és fogy? sztóközonségre és az országos . iiltakozés várnán to* meímvil-tfc™. - i

Next

/
Oldalképek
Tartalom