Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

1924 május 1. SZEGED löbb rendeletet, köztük a pénzügyminiszternek 69.924—1924. VII. sz. rendeleíét az aranykorona értékinek az 1924 évi május haván Viló megállapítása tárgyában. A rendelet igy szól: Az aranykorona értékben fizetendő közszolgál a ásókra és házbérekre az 1924 évi május hóban teljesített fizetések átszámításánál minden 16 000 {Tizenhatezer) papírkorona egy aranykorona értéknek számítandó. Hogy kell kiszámítani a lakbért? A májusi szegedi lakbért ugy számítjuk ki, hogy az 1917. évi egynegyedre szóló lakbér összegét megszorozzuk 16 000-rel és ennek 13 75 V.-át vesszük. A végösszegben benne van a 7 °/, os lakbér, a Szegeden 5 •/t-os közüzemi pótlék, az 1 75 %- os kincslári részesedés. A házmesterpénz kölön 2 •/,-• a 16000-szeres 1917. évi negyedbérnek. Harc a német Gelsenklrchen, április 30. A Schiller-utca egyik házában lévő kommunistatanya kilakari'ása alkalmával tűzi harcra került a sor ma reggel a rendőrség és a kommunisták közt. A tűzoltókat is segilségül hívták és minthogy a kommunisHosszú viták az áprilisi közgyűlésen. A tanács javaslatait mindig megszavazzák. ták nem adták me»? magukat, vfgül is többórás ostrom után kifüstölték őket. Egyikük agyonlőtte magát, egy másikuk ügylátszik megfulladt. Egy rendőrtisztviselő elesett, egy másik súlyosan megsérült. Szeged, április 30. (Saját tudósítónktól.) Mérsékelt érdeklődés mellett nyitó ta meg a polgármester a töívényhatósági bizottság áprilisi közgyűlését. A polgármesteri jelentés felolvasása és tudomásulvétele után Taschler Endre főjegyző ismertette Komárom és Esztergom egyesitetl vármegyék köriratát „az utóbbi időben eőfordult forr. dalmi tüntetések tárgyában". A körirat szerint az egyesitett két megye törvényhatósági bizottsága fölterjesztést intézett a kormányhoz és megtorló intézkedéseket sürgetett azok ellen a u unkások ellen, akik március 15-én Budapest utcáin éltették az emigránsokat; kívánatosnak tartja azt ír, hogy a kormány rendeletileg fossza meg a választó és választható jogoktól azokat, akiket a bíróságok hazaárulásért jogerősen elitéltek és azokat, akiket a proletárdiktatúra alatt elkövetett cselekményeikért legalább két évi szabadságvesztésre ítéltek. A körirat célja hasonló szellemű föliratok szerkesztése volt. A tanács javaslatára Szeged város törvényhatósági bizottsága minden hozzászólás és észrevétel nélkül egyhangúlag elhatározta a hasonló szellemű föürat szerkesztését. A kereskedelmi iskola államosítása. Jelentéktelen tanácsi előterjesztések következtek ezután. A közgyűlés hozzájárul a betegszállítási dijak száz százalékkal való felemeléséhez is. Csakhamar dr. Gaál Endre kulturszenátorra került a referálás sora. Először a női felsőkereskedelmi iskola államosítására vonatkozó tanácsi javaslatot terjesztett elő és szines érvek- • kel ecsetelte az államosítás pénzügyi célszerű- 1 ségét. A kérdéshez elsőnek Tóth József, az állami felsőkereskedelmi iskola igazgatója szólalt fel. Tiltakozik a polgármester állítása ellen, azon a díványon, amit önök az ötvenezredik előfizető jelentkezésekor vesznek meg, önök irják a dolgaikat s közben megkérdeznek: Emlékszik-e hasonlóra? En azt felelem, hogy nem. Elmegyek olcsón és hiteles leszek. Most vannak sokan tisztességtelen konkurrensek, akik erőszakolják a dolgot s például nem akarnak arra sem emlékezni, ami öt-hat éven belül történt. Megígértem, hogy foglalkozunk a kérdéssel s egy kereskedőt szólítottam meg. — Látja, látja, a fák kezdenek lombosodni, mégis ezek hirdetik a tavaszt. A kereskedő keserű arccal nézett rám. — Könnyű a tavasznak uram, mert ez a hirdetés ingyenes. De miből hirdessek én, aki egész héten át nem adok el három zsebkendőt! Tányérsapkás diákok jöttek. Nini, az én régi másom mindegyik, ez a lángolás, a termószetimádás korszaka, ilyenkor tudja az ember a mellét annyira teleszívni a tavasszal, hogy jó gazdálkodás mellett marad valami belőle az élet alkonyán át. — Fiúk, jön a májusi — Ugyan, kérem, mit kotyog! Hiszen az ég is tüntet ellene I r A fakereskedő télibundájába burkolózva fogadott. - Az-^árás egészen normális, kezdünk megelégedni, meíWiií? 'gy tart méP néhány hónapig, pótolhatjuk a veszteséget. Csodálkozva *lcztem rá- Veszteség ' Hiszen o|yan tél volt, amilyenre legújabban direk<lkeJ£a cé,ra szerződtetett munkatársunk sem emi/~T , x - A kérdést közgazdasági oldalánál kell megfogni felelte t t ! ml!ycn 0,csón kellett ft'prfúálnunk a S mé§ nem volt takarékamely szerint az államosítás veszélyeztetné az iskofe nívóját. A polgármester azonban síelve kijelentelte, hogy ilyent az előkészítő tanácsülésen nem mondott, a lapokban megjelent tudósítások nem felelnek meg a valóságnak. (De jó, hogy újság is van a világon) Ezután dr. Fajka Lajos szólalt fel. Kijelentelte, hogy az iskola, születésétől kezdve csak rossz hirt szerzeit a városnak. (Nagy zaj, ellentmondások. A polgármester hosszan csenget. Meg kell hallgatniok az uraknak a szónokot, akármit is mond I) Dr. Fojka Lajos ezután folytatta beszédét: Ebben az iskolában történtek azok a botrányok, amelyeknek számos fegyelmi vizsgálat volt a következménye Ebben az iskolában történt, hogy az egyik tanár revolvert fogott egy diákra, aki történetesen a török admirális fia volt. Éppen azért elfogadja a tanács javaslatát. Hoffer Jenő szólalt fel ezután. Fölöslegesnek tartja az államosítást, amely sem anyagi, sem eikölcsi szempontból nem hasznái az isko'ának. A városnak az iskola államosítása esetén át kellene adnia az iskola teljes felszerelését is. Nem fogadja el a javaslatot. Dr. Lippay L^jos szintén a tanács javaslata, illetve az államosítás ellen foglal állást. Wimmer Fülöp leszögezi azt, hogy az iskola jó iskola, a város hatóságának érdeme, hogy létesítette, a kérdés csupán az, hogy anyagi szempontból mi előnyöíebb a városra. Pontosabb felvilágosítást kér az előadótól. Bokor Adolf ezt javasolja, hogy a kérdés fölött térjen napirendre a közgyűlés, rrerl nem a kul'urán kel! kezdeni a takarékoskodást. Ezenkívül abban az esetben, ha az állam a szanálási törvények értelmében megszüiteti az korona sem. Ami pedig a külföldi kölcsönt illeti... — Köszönöm, rémüldöztem s futottam tovább. Mit keresek én a külföldön, mikor idehaza se tudok hozzájutni egy kis tízezer lóerős kölcsönhöz. A korzó szépe elé toppantam. — Asszonyom, május! Nem érdekli? — Inkább a julius. Abbázia lesz-e, vagy a Balaton, esetleg valami jobb külföld? — minden a hosszttól függ. Mit gondol, megindul-e egyszer ? Kisgazda barátom kétségtelenné tette, hogy őt május csak annyiban érdekli, vájjon további eső esetén elengedik-e az árendát, a köztisztviselő makacsul állítgatta, hogy sose lesz már elseje, mentem, bandukoltam a szakadó esőben, csontbamaró szürkeségben, (szenvedélyem az eső és igazán örülök ilyenkor, mert hogyha mérges vagyok, azért még nem áll el, hát miért rontsam a hangulatomat ?) — valahol Felsővároson ábrándos tekintetű ifjút találtam, aki áhítatosan nézett föl egy ablakra. (Az ablak mögül hamvas-szőke aranyhaj ragyogott elő). — Kis öregein... Háromszor is meg kellett szólítanom, amig rám nézett. — Parancsol? — Egész csurom viz, agyon ázik. — Mitől ? — kérdezte kissé együgyüen. — Hát ettől az esőtől. A csatorna éppen a nyakába folyik. Rám vetette futólag az ártatlan tekintetét, aztán vissza az ablakra. — Érdekes, nem is vettem észre, hogy permetezik. Azt hiszem, a npgy keresésben mégis csak itt találtam meg a májust. Bob, A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 125 papirkoronával. •MMWWMMMMMMMMWWMWMMWMMMA • iskola segélyezését, ugyancsak a szanálási törvények értelmében át sem veheti sz iskolát, tehát fölösleges az egész akció. (Helyeslés.) A kulturszenátor reflektált ezután a felszólalásokra. Ismerteti a női kereskedelmi iskola költségvetését. A polgármester elrendeli a szavazást. A többség a tanács javaslatát fogadta el. Sérelem a város autonómiáján. — Következik a tanitói választások ügyében érkezett miniszteri leirat — mondja a polgármester. — Ezt. is államosítsuk — szól Hoffer Jenő. — Államosítsunk mindent, — mondja Bokor Adolf. — A kulturügyosztályt pedig meg kel! szűntetni. „ , — Meg is szüntették már — kiáltja Gaál Endre — magam vagyok benne — egyedül. — Az is sok — vélekedett Bokor Adolf a közgyűlés nagy derűjére. A kulturszenátor s kis intermezzó után ismerteti a tanitói választások ügyét. A kultuszminiszter nem hagyta jóvá az iskolaszék választását, pedig olyan tanítókat választott, akik minden szempontból fölötte álltak a pályázó f B-lisztásoknak. Tiltakozzon a közgyűlés az i autonómia törvinytelen megsirtise ellen, t A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Hasonlóképen elfogadták a Nemzeti Bank részvényjegyzésére és a hárommilliárd koronás építési hitelre vonatkozó tanácsi elö| terjesztést is. Vita a mozik vigalmi adójárél. A Belvárosi Mozi megfelebbezte azt a tanácsi határozatot, amellyel eluta sitották a vigalmi adó leszállítási iránti kérelmét. Dr. Fajka Lajos azt indítványozza, bogy emelje fel a város a mozik vigalmi adóját a jelentegi 15 százalékról legalább 20 százalékra. Dr. Regdon Károly kifogásolja a „mozí"elnevezé* hivatalos használatát, mert ez a szó nem felel meg a magyar nyelv törvényeinek. Mihalovits László és Kormányos Benő felszólalása u'án Bsfogh Károly kijelenti, hogy a kormány ugy sem hagyj J jóvá a vigalmi TDÓ felemelését. A közgyűlés többsége a tanács javaslatát fogadta el és a felebbezést elulantotta. A földbérek. Hat órakor került sor az indítványokra. Dr. Ördögh Lajos ismerteti Wimmer Fülöp indítványának azt a részét, amey a földbérek behajtására vonatkozik. A tanács elfogadásra ajánlja az indítványt. A főjegyző megjegyzésére azonban kiderült, hogy a polgármester nem ugy értette az indítványt, mint ahogyan az indítványozó. Wimmer Fülöp részletesen ki is fejtette ezután álláspontját, amely szerint a város eminens érdeke, hogy a földberlök minden kedvezmény nélkül a békebeli bérek értékének megfelelő bért fizessék ma is. Ötezer hold olyan bérföldje van a városnak, amelynek bérénél nem tért át a tanács a békebeli bérek buzaparitására és 8000 hold olyan földje van, amelynek b're 25 százalékkal kevesebb, mint a háború e!őtt volt. Ha a teljes buzaparitást kapja a város, akkor nen lesz szükség uj adók kitalálására. A polgármester rögtön válaszol: — Akármit határoz is a közgyűlés — mondia — a tápéi rét bérlíi'ő! egy métermázsa búzán felül egy szemet sem hajthat be a város mert 1922-ben adtuk bérbe ezeket a földeket', amikor az embeiek már irtóztak a nagy számoktól és alig egy nyolcadát adták a békebeli bérnek. Nincs hatolom, amellyel nagyobb bérek fizetéséie kényszerithetnők a bérlőket. Wimmer Fülön tudomásul veszi a polgármester felvilágosítását, dj hivatkozik arra, hogy a szerződés alapján ezeket az alacsonybér'etű földekei vissza-eheti bármikor a város. I Hoffmann Ignác különösnek tartja, hogy Wimmer Fülöp állandóan forszírozza a f«d: bérkérdést. (Agrár város vagyunk, ebből élünk, I ebből lehet Szeged kulturváros - hallatszik { minden oldalró.) Kijelenti, hogy bizalommal viseltetik a 'anícs hánt {Ugy is, mM I - mi.idja Wimmer Fülöp.) és ezért sem a