Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-03 / 101. szám

1924 májas 3. S2B0BD lakozik egyúttal ahhoz az indüványhor, amely javasolta, hogy a Ház szombaton tartson Ölést. A miniszterelnök válasza. Utána Bethlen István gróf emelkedett szólásra: Eckhardt beszédében állandóan ugy akarla beállítani a nyomdász-kérdést, mintha a kormány azért avatkozott volna bele az ügybe, hogy a sziíájkoi letörje. Már az első felszólalásomban kijelentettem, hogy a kormány objektiv akar és fog is maradni. Nem kivánja pártját fogni sem a munkásoknak, sem a munkaadóknak. Természetesen kötelessége azonban, hogy azokban az esetekben, amikor mód nyílik arra, hogy a két fél közt közvetítsen, ezt meg is legye, különösen akkor, ha mindkél részről hajlandóság mutatkozik a megegyezésre. Ami azt a beállítást illeti, hogy a kormány azért lépett volna közbe, hogy Miklós Andor saj ^vállalatának érdekeltségeit akarta voina támogatni, ez olyan inszinuáció, amelyre választ adnom, azt hiszem, nem is szükséges. Nem helyes az, hogy a képviselő ur csakis saját magát és saját pártját állifja oda kereszténynek. Az ellenzék egyii lspja, a Magyarság is képviselve volt, már pedig az is van olyan keresztény, mint a Szózat. Ezután Rabinek István szólal fel a napirendérdekében szükségesnek tarlja. Zsitvay Tibor alelnök szavazás alá bocsátja az elnök indítványát, amelyet a többség elfogad. Apponyi Albert gróf a szavazáskor ülve marad, amiért az ellenzék megtapsolja és éljenzi, Szakács Andor a házszabályokhoz kér szót. A megjelenő kormánylap szerinte terjedelme miatt sem alkalnus arra, hogy a nemzetgyűlés mai vitáját részletesen közölje. Abban az esetben, ha holnap bármilyen lap jelennék meg, ame'y egyedül csak a nemzetgyűlés mai vitájának közlésére szorítkoznék s azt a kormány betiltaná, a kormány ezzel vétkezne a fövények ellen és megsérteni a nemzetgyűlés nyilvánossági jogát is. Bethlen István gróf Szakácsnak válaszolva kijelenti, hogy a Ház nyilvánosságát szolgálja a karzat, ameiy a közönség rendelkezésére áll és a nemzetgyűlés naplója, amely melléklete a hivatalos közlönynek. Hs Szakács Andornak igaza volns, a kormánynak teljes il'uzórius volna az a joga, hogy egy lapot betilíhssson. Rupert Rezső ugyancsak a házszabályokhoz szőlal fel. Kéri a kormányt, gondoskodjék arról, hogy a sajtó a szabadságát visszanyerje, mert csak a teljes sajtószabadság biztosítja a nemzetgyűlés nyilvánosságát. hez. Elfogadja az e'nök napirendi indítványát. ' Ezután a nemzetgyűlési jegyzőkönyv hitelesiA kormány cselekedetét az ország nyugalma I téíével az ülés déiután 5 órakor véget ért. nriafvii\ruij\xnjimriTnj,YVi»^vin •iurrr""""' Lengyel-német jegyzékváltás. Áruló németek német területet akartak elszakítani a birodalomtól. Berlin, raájus 2. A német hatóságok az j irányulyó fenyegetések, amelyek miatt, tekintet utóbbi időben német Felsösziléziában letartóztattak olyan német állampolgárokat, akik egy külföldi titkos szervezetnek tagjai, amely bebizonyított módon német területrészek elszakitásán do'gozik. A német kormány a lengyel kormánynak ebben az ügyben a külügyminisztériumhoz intézett jegyzékére válaszolva utalt a tényállásra és hozzátette, hogy a volt népszavazási területen a nyugalom mégmindig nem állott helyre s ez kizárólag a lengyel felkelő szervezetek terrorisztikus működésére vezethető vissza. Már a jegyzék átnyújtása u án is olyan alakot Öltöttek a lengyel felső ziléziai német lakosság ellen tel arra, hogy a seioi április 4-én sürgős javaslatot fogadolt el a sziléziai vajdaságban illetékes németek kiutasítására, legrosszabbtól kell tartani. A birodalmi kormány étért április 25-én ujabb jegyzéket küldött Varsóba, amelyben nyomatékosan utal a fenyegető helyzetre s azt a reményét fejezi ki, hpgy Leng- eiország csatlakozik a német felfogáshoz. E felfogás szerint Lengyelországnak nincs oka megtorló intézkedésekre, ha Németország német Felsösziléziában saját állampolgáraival szemben él az állam hatalmi eszközeivet. Aktuális kereskedelmi és ipari kérdések a kamara teljes ülésén. — Nyissák meg a szeged—temesvári vasutvenalat. — Szeged, május 2. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt tartották meg a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara májusi teljes ülését a kamara nagytermében élénk érdeklődés mellett. Délelölt tizenegy órakor szép számmal jelenlek meg a kamarai tagok, akiknek soraiban több vidéki kültagot is láttunk. Wimmer Fülöp elnök nyitotta meg az ülést. Efnöki megnyitójában nagyvonalúin foglalkozott a Magyar Nemzeti Bank felállításával és jelentőségével. Elsősorban felhívta a szegedi kereskedőket és iparosokat, hogy méltó módon vegyék ki részüket a részvényjegyzésből, mert elsősorban így a magyar ügyet srolgálják, az újjáépítéshez hordanak egy követ, másodsorban pedig saját érdeküket is fedi a részvényjegyzés, mivel csak a Memzeti Bank utján lehet elképzelni a magyar korona stabilizálódását. A Nemzeti Bank mögött nincs semmiféle politika, csak egyetlen cél Magyarország újjáépítése. A nagy telszésse! fogadott megnyitó után dr. Cserzy Mihály tette meg az elnök) bejelentéseket. Ismertette a kamara tevékenységét a koronapánik idején. A kamara ezután elhatárolt* elnöki indítványra, hogy a Baross-Szövetség szegedi kiállítását a legmesszebbmenőbben támogatja. Foglalkozott ezután a gcpkocst szabályrendelettel, a gyaripsri címtárral, fi kiviteli kereskedők címtárával, a vasul! tarifareform és az álhmvasuti telefonok ügyé. el. Ezután dr. Toneill Sándor főtitkár tette meg titkári jelentélét, majd a teljes ülés eg/ megüresedett tagsági helyre Kiss Qéra póttagot hifta bc. Dr, Tonellt Sándor e:ufán mélyenjárő beszédében vázolta a kereskedelem és ipar ma' súlyos helyzetét, amikor a legteljesebb pangás van minden vonalon a retteretes terhek miatt. A mély hatást tetl, mindent felölelő beszédről • lapunk más helyén számolunk be. A tetszéssel fogadott beszéd után dr. Landesberg Jcnö titkár tette meg jelentéseit és elCterjesztésaif. Átgondolt, szakszerű beszédében elsősorban beszámolt az uj ipariörvénnyel kapcsolatos intézkedésekkel és azok foganatosításával, majd energikusan (ette szóvá a kontárkérdés véglfges rendezését. Sorban következett ezután a vasárnapi munkaszünet ügye, majd foglalkozott ezután a szegedi kerestedelmi és iparkamara körzetében felállítandó uj ipartestületek ügyével. A tárgysorozat következő pontja a szegedi szénbeszerzö szindikátus ösztöndijalapiíványának kérdése volt. A teljes ülés a jelentéseket tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vették a kamara pénzügyi helyzetéről tetl jelentést is, amely részletesen feltárta a kamara snyagi helyzetét, valamint a jövőben aktuális pénzügyi kérdéseket is. Az indítványok sorában Bokor Adolf szólalt fei és beszédében igen érdekes kérdést pendiíelt meg. Részletesen vázolta a szeged—temesvári vasútvonal jelentiségét, amely nagyon hozzájárulna ahhoz, hogy Szegeden tranzltó-forgalom induljon meg az utódállamokkal és igy a város gazdasági élete nagyban fellendüljin. Beszédében kérte az elnökséget, hogy minden befolyásával hasson oda a kormánynál, hogy az azonnal vtgye fel a tárgyalásokat az utódállamok kormányaival a szeged—temesvári vasútvonal mielőbbi megnyitása tárgyában. Ez nemcsak Szeged érdeke, hanem érdeke az egész megmaradt Délvidéknek, de az országnak is. Az elnök felvilágosító szavai után a teljes ülés véget ért. A Devizákőzpont közli, hogy ÍM takarékkorona árfolyama egyenlő 126 papirkoronával. Az uj lakbérrendelet. A háztulajdonosok és bérlők által — bár teljesen különböző érzelmekkel—várt uj lakásrendelet végre hiteles alakjában a hivatalos lapban is megjelent A rendelet a lakbérekre vonatkozó részében nagyjából megegyezik azokkal a részletes adatokkal, amelyeket lapunkban már közöltünk, némi kétségek eloszlatása végett azonban pótlólag még közöljük a következőket: Az alapbér ugy a lakásokat, mint az üzlethelyiségeket illetőleg az 1917. évi november hó 1-én tényleg fizetett lakbér — az 1917. évi november hó 1-én bérbeadva nem volt lakásoknál és üzlethelyiségeknél, úgyszintén azoknál is, melyek 1917. évi november hó 1-én tulalacsony, vagy tulmagas bérösszegért voltak bérbeadva, az általában hasonló helyiségekért fizetett bér. Az esedékes bér lakások után folyó évi május hó 1-én az alapbér 7 százaléka, üzlethelyiségek után 18 százaléka 16.000 koronás aranykorona alapon átszámítva. A közüzemi pótlék Szegeden lakásoknál az alapbér 5 százaléka, üzlethelyiségeknél annak 4 százaléka, ugyancsak 16.000 koronás aranykorona alapon átszámítva. Kincstári részesedésben az esedékes bérösszeg 25 százaléka, házmesterpénzben annak 2 százaléka fizetendő. Ennek folytán az, aki lakásáért 1917. évi november hó 1-én 1000 koronát fizetett, most fizet negyedévi bérben 280,000 koronát, közüzemi pótlékban 200.000 koronát, kincstári részesedésben 70.000 koronát és házmesterpénzben 5600 koronát, vagyis összesen 555.600 koronát, aki pedig üzlethelyiségeért fizetett 1917. évi november hó l-én 1000 koronát, az fizet most negyedévi lakbérben 720.000 koronát, közüzemi pótlékban 160.000 koronát, kincstári részesedésben 180.000 koronát és házmesterpénzben 14.400 koronát, öszszesen tehát 1,074.400 koronát. Ezen számítás alapján most már a különböző kisebb, vagy nagyobb összegű alapbérek szerint fizetendő összegek is könnyen megállapíthatók. Lényeges és eddig nem ismert rendelkezése a rendeletnek, hogy a vízvezetékkel biró városokban lakó azok a bérlők is, akiknek a bérlete a vízmüvekbe bekapcsolva nincs, akár lakás, akár üzlethelyiség a bérlet tárgya, megtérítésül csak az alapbér egy százalékát kötelesek fizetni. Ha pedig a bérlő a közüzemi pótlékok megfizetésére szerződésileg külön kötelezettséget vállalt, akkor viszont a százalékos közüzemi pótlékot nem tartozik megizetni. A lakbér és járulékai május hó 15-éig fizetendők. A háztulajdonos május hó 5-éig tartozik az alapbért a bérlővel közölni. Ha a háztulajdonos az alapbértől eltérő összegű alapbért akar érvényesíteni, ezt kifejezetten közölni kell a bérlővel A bérlő a közléstől számított nyolc napon bellii írásban tartozik nyilatkozni, hogy elfogadja-e az alapbért, vagy mily összeget fogad el, mert ha nem nyilatkozik, ugy a vele közölt összeg tekintendő alapbérnek. Ha a bérlő az alapbért kifogásolja, ugy csaknem minden esetben a háztulajdonos tartozik a bérlő nyilatkozatától számított nyolc napon belül a bírósághoz fordulni. Ez alól kivétel csak az esetben van és csak az esetben tartozik a bérlő a bírósághoz fordulni, ha a háztulajdonos birói határozattal, vagy hiteles házbérvallomási ívvel igazolja az alapbér valódiságát és ezt a lakó láttamozza, de a lakbért az 1917 évi általános bérekhez viszonyítva aránytalanul soknak tartja. A rendeletnek a felmondásra vonatkozó rendelkezései teljesen megegyeznek a már közölt rendelkezésekkel, leglényegesebb részük az, hogy a lakások 1926. évi november hó 1-től, az üzlethelyiségek pedig 1926. évi május hó 1-től kezdődőleg lesznek a rendes felmondási idő betartásával felmondhatók. Ezen felmondás szempontjából a kisiparosok és kiskereskedők üzlethelyiségei a dohányárudák és mozik bizonyos feltételek mellett továbbá a gyógyszertárak lakásoknak tekintendők' A rendeletnek az igénybevételre, a háztulaiuo-' nos kijelölési jogára, a lakáshivatal hatáskörére stb. vonatkozó rendelkezései csaknem teliesen megegyeznek az előbbi rendelet rendelkezésivel csak annyiban bővítette ki a háztulajdonos' "kiie' 'ölési jogát, hogy az lakásüresedés esetében Mtétlenül, tehát még idegen harmadik személv it dekében is megilleti a háztulajdonost és hogy még más helyre áthelyezett közhivatalnok lakását is megilleti, ha abba maga, vagy hozzátartozója akar beköltözni. wy nozzatanozó]a A rendelet büntető rendelkezései közül kimaradt az. amely a lelépés^ és hasonló diiak kíkötébtfetteUgLnvTheÍ! kérkedést XT és büntette .gy tehát a_ lakásüzérkedés fogalma megwpmnnnM 'f^50^1 ^ő ÜZletkötéJk ebből a szempontból teljesen szabaddá válnak ugy a háztulajdonos, mint a lakók részéről Ez különben egy már régóta alig utolérhető s büntethető gyakorlatnak a szabaddá tételét jelenti. A rendelet rendelkezik még a Lakásügyi, Hatóságokról és az azok által szedhető illet JekrtH de ezirányokban sem tér el lényegesen a koraDDi rendeletektől.