Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-03 / 101. szám

4 SZSGBD 1924 május 3 Ezekben ismertetjük az uj lakásrendelet főbb intézkedéseit, amely természetesen még számos részletes, a korábbiaktól is eltérő rendelkezést tartalmaz, amelyekkel azonban mindenkinek a maga konkrét esetében kell majd megismerkednie. Ezek a főbb rendelkezések azonban minden háztulajdonost és bérlőt eléggé tájékoztathatnak arról, hogy mennyi a fizetendő lakbér és mit kell tennie annak, aki a közölt lakbérrel nincs megelégedve. Dr. Barta Dezső. A kereskedelem és ipar helyzete és kilátásai. Dr. Tonelli Sándor főtitkár beszámolója a kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén. Ha a kereskedelem és ipar általános helyzetét tekintjük, az elénk táruló pillanatnyi kép nagyon szomorú. Olyan általános üzlettelenség régóta nem volt Magyarországon tapasztalható, mint épen most. Húsvét előtt a kereskedelemben a szokásos fellendülés helyett a legteljesebb pangás jelei mutatkoztak. Az épitkezési szezon megkezdődött, de építkezések nincsenek. Vannak ipari szakmák, melyekben a munkásságnak 20—25 százaléka munka nélkül áll. A munkabérek jelentékenyen alacsonyabbak, mint a külföldön, mégis az ipar nem birja munkásait foglalkoztatni. A pénz értékében történt nagy eltolódások következtében a számok felduzzadtak, de a reális értékek összezsugorodtak. A kereskedők raktárai a békebeli viszonyokhoz képest jelentéktelenül csekélyek. Iparvállalatok, melyekben a gépek, eszközök, berendezések igen nagy tőkeértéket képviselnek, nem tudják ezt a lökét megfelelően kamatoztatni. Az infláció következtében az összes szükségleti cikkek árai az utolsó hónapok folyamén olyan arányokban felszöktek, hogy a cikkek egész soránál még az aranyparitást is messze meghaladják. Ezzel szemben azonban a tőzsde élettelen s azoknak az iparvállalatoknak a papírjai is, melyek ezeket az aranyparitáson felül értékelt cikkeket előállitják, megdöbbentően alacsony színvonalon mozognak. Ha ennek az általános pangásnak az okait keressük, az okoknak egy egymással szorosan összefüggő sorozatára kell rámutatnunk. Mint mindenütt, nálunk is az inflációnak sajátságos, de alapjában véve érthető kisérő jelensége a pénzszűke. Minden bankjegykibocsójtást hatványozott drágulás követ és a forgalomban levő pénz nem elégséges az árucsere lebonyolítására. Emellett a nagy adók, kényszerkölcsönök és a pénznek olyan körökben való felgyülemlése, melyek azt nem forgatják eléggé, csökkenti a pénz forgási sebességét és ugyanegy belső értékű pénz ma kevesebb forgalmat bonyolít le, mint a békében. De falán a legfontosabb oka a pangásnak, hogy széles rétegeknek jövedelme messze az aranyparitáson alul maradt s a vásárlóképesség megcsökkenése bénítja meg legerősebben az ipart és kereskedelmet. Mindezeken tulmenőleg az árucserét a még fennálló forgalmi korlátozások is nehezítik. Az egész kereskedelem és ipar telve van panaszokkal a Devizaközpont s a különböző behozatali és kiviteli bizottságok ellen. Mindezek a körülmények általános bizonytalanságot eredményeznek, melyet nagyon kevéssé enyhit az, hogy közvetlenül húsvét előtt keresztülmentek a nemzetgyűlésen az úgynevezett szanálási törvényjavaslatok és a szanálási akció megkezdése küszöbön áll. A népszövetség főbiztosa J. Smith bostoni jogász-pénzember személyében már ki van nevezve, költségvetésünk hat félévre meg van állapitva, a jegybank felállítása és a külföldi kölcsön folyósítása folyamatban van, mégsem lehet a könnyebbülés jeleit tapasztalni. Ausztriában két esztendővel ezelőlt a szanálás megkezdésének puszía híre könnyebbséget és^ gazdasági fellendülést idézelt elő, nálunk széles rélegek tagadhatatlanul szkepszissel, sőt bizalmatlansággal néznek a szanálási akció elébe Ezt a szomorú jelenséget egy okkal nem, legfeljebb az okoknak egész sorozatával lehet megmagyaráznunk. Mindenekelőtt a szanálási akció megkésett és nagyon sok dologban, amelyei két-három évvel ezelőtt még a magunk erejéből rendbehozhattunk volna, a külföld segítségére szorultunk. Egész pénzügyi és gazdasági politikánk nélkülözte a tervszerűséget és gyakran a dilettantizmus bélyegét viselte magán. Az állam és az állami üzemek előljártak a drágításban, de ugyanakkor ötletszerűen uzsorarendelettel fenyegették meg az ipart és kereskedelmet. A közönségnek, mely nélkülözte a zárószámadásokat, nem volt meg az a megnyugtató tudata, hogy a szüntelenül emelkedő jövedelmek helyesen használtatnak fel. Mindenféle favorizált uj alakulások lepték el a gazdasági életet, melyek tömérdek pénzbe kerültek, régi gazdasági berendezéseket tönkreteltek, anélkül, hogy maguk eredményt produkáltak volna. Eredményük legfeljebb az lehet, hogy bizonyságát fogják szolgáltatni, hogy hozzáértés nélkül, még a legmesszebmenő hatósági támogatással se lehet kereskedelmet és ipart csinálni. Mindezeken felül a közterhek elosztásában egyáltalán nem érvényesült az egyenlő teherviselésnek az elve. A beszámoló ezután a szanálási tervezetnek a külföldi kölcsönre, az ellenőrzésre és a jegybankra vonatkozó intézkedéseiről mond ismertető és biráló megjegyzéseket, majd igy folytatja: Mindezek után felmerül a kérdés, hogy mit várhatunk a szanálástól és a vele kapcsolatos több intézkedésektől? Mindenekelőtt kétségtelenül a közterheknek rendkívüli emelkedése fog jelentkezni. A bankóprés megállításával átmenetileg fokozódni fog a pénz szűke, amely a mai infláció melleit is tapasztalható és a termelésben kétségtelenül igen nagy nehézségek fognak jelentkezni. Igaz ugyan, hogy a deficitet fedezni fogja a külföldi kölcsön és ez belekerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a nagyon is csekély öszszeg fokozatosan emelkedő szükségletnek e pótlását szolgálja s a második félévtől kezdve a bevételeknek emelkedő része vonatik el a külfölddel szemben fennálló kötelezettségek teljesítésére. A szanálási javaslatok az aranykorona számitásra való átmenetellel egyidejűleg a különböző állami szolgáltatásoknak aranyparitásra való emelését és a tisztviselői javadalmazásoknak tetemes felemelését is célozzák. Ez visszahatásban kétségtelenül ki fog terjedni a kereskedelmi és ipari életre is. Emelkedni fognak a munkabérek és drágulni jognak a termelési költségek. Ez az amitől nagyon sokan rettegnek. Ez a kétségtelenül jelentkező krízis abban az esetben lesz elviselhető, ha vele egyidejűleg biztosiltatik a normális termelő munkának és a termelt cikkeknek a világpiaci árakon való értékesítésének a lehetősége. Es ha felvetjük a kérdést, hogy megvan-e ennek a lehetősége, akkor rámutatunk a szanálási javaslatok egyes feltétlenül hasznos intézkedéseire és ezek alapján bizonyos optimizmusTelefon ; Pén2tár 582. Be8vág*g»SÍ Szeged Telefon: Igazg. 258. Vasárnap, májuö 4 én Fantasztikus dráma 8 felvonásban. Gyönyörváros. a főszereplő: Ivan Mosjoukine és tiflme. Lisenko. Azonkívül: $ ff O", a repülő csoda Amerikai burleszk 1 felvonásban. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor sal kell megilélni a helyzetei. Első helyen ' állanak itt a kilátásba helyezett kereskedelmi szerződések, a Devizaközpont megszüntetése és a kiviteti és behozatali korlátozások eltörlése. A kereskedő és iparos közvélemény előtt felesleges fejtegetni, hogy a háborús megkötöttség e csökevényeinek kiirtása csak jó hatással lehet a gazdasági életre. Sőt e korlátozások megszüntetése a cikkek egész sorozatánál olcsóbbodást is fog előidézni. Viszont az elkövetkezendő időktől való rettegésnek csökkenni kell, ha meg tudunk barátkozni azzal a gondolattal, hogy a stabilizációval egyidejűleg lassankint az egész vonaton át kell mennünk az aranyparitásra és a korona stabilizációja után a békeidők gazdasági állapotának be kell következni az egész vonalon. Meg kell szűnni annak a pszichózisnak, amely aranyparitásos jövedelmeket szeretne, papirkoronás alapon való fizetések és munkabérek mellett. Csak ha minden jövedelem átmegy az aranyparitásra, ha a közönség széles rétegeinek fogyasztóképessége biztosíttatik, lehet számitani a gazdasági élet vérkeringésének igazi megindulására. Fedezetlen bankjegyek nem kerülnek ugyan forgalomba, de az átmeneti pénzszűkét enyhíteni fogja és végül teljesen meg fogja szüntetni, hogy a stabilizáció esetén a vállalatok vehetnek külföldi valutahitelt igénybe, amely őket munkára képesiti. Ha nem is teljes mértékben, de át kell értékelődni a tőzsdének is és a fejlődő forgalomnak képessé kell válni arra, hogy kétségtelenül nagy terheket elviselje. Ez nem akar a várható nehézségek kisebbítése lenni, hanem annak a megállapítása, hogy kellő átgondolás után a kereskedelemnek és iparnak a saját érdekében nem szabad visszariadni a szanálásnak a gondolatától, és a szanálás konzekvenciáinak levonásától, amelyek a gazdasági éleinek egészen uj alapokra való áthelyezését jelentik. A kura kétségtelenül nehéz lesz, de meg kell próbálni, mert ma az egyetlen lehetőség gazdasági viszonyaink rendbehozatalára. Közokirathamisitásért letartóztattak egy városi szolgát. Szeged, május 2. (Saját tudósítónktól) Néhány nap óta a szegedi rendőrségnek ismét egy inkább szomorú, mint érdekes bünüggyel akadt dolga. Egy városi hivatalszolgáról van szó, aki megtévedve a szédületes számok és a hatalmas árak közepettében, megszédüli, idegen pénzeket tulajdonított el, majd okiratot hamisított. A bün ügy részleteiről a következőket jelenthetjük: Róvó István hivata'szolga már h sszabb idő óta teljesít szolgálatot a város kötelékében. Legutóbb a bérházban levő egyik hiva'alához ossztották be és ott is, mint mindig, a legbecsületesebben és legtelkiismereteeebben végezte kötelességét. Nem egyszer kapott kisebbnagyobb pénzösszegeket és azokat mindig a legpontosabban juttatta rendeltetési helyükre. Nemrégen az egyik városi főtisztviselő két és félmillió koronát adott át neki adókönyvivel együtt, hogy fizesse be esedékes adóiát, mivel neki sok azonnali munkája van. Róvó át is vette a pénzt, a hivatalos órák végf'n pedig azt jelentete, hogy nagyon sokan voltak az adópánztárnál és igy csak holnap reggel fogja befizetni az összeget. Másnap reggel azu'án meg is jelent a pénztárnál, a pénztárosnak átnyujiottu az adókönyvet és másfélmillió koronát. Miután az adókönyvben is ez az összeg á'lott. már majdnem elbocsátották a hivatalszolgát. Az ellenőrzésnél azonban jobban megnézték az adókönyvet és itt azonnal konstatálták, hogy az adókönyv megfelelő rovata hamis, a kivakarás nyomai tisztán felismerhetők voltak. Róvó ugyanis a két és félmilliót másfélmillióra javította ki és igy akart egy millió koronát „keresni." Azonnal értesítették az adókönyv tulajdonosát, majd a rendőrséget is. A rendőrségi kihallgatásnál Róvó beismerte tettét és azt adta elő, hogy szegényes fizetéséből nem tudott családjával megélni és nagy nyomorában határozta el magát erre a lépésre. A rendőrségen azonnal előzetes letartóztatásba helyezték, mig holnap már át is kisérik az ügyészségre, ahol közokirathamisitásért és sikkasztásért indítanak a megtévsdt ember elleneljárást.