Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-01 / 100. szám

2 SZBQED 1924 májm 1. Rendelet a lakásbét* rendezéséből. Egy aranykorona tizenhatezer papirkoronának felei meg a lakbér-fizetésnél. A hivatalos lap szerdai száma közli a kormánynak 3. 333/1924. M. E. számú rendeleiét a lakásügy ideiglenes rendezéséről. A rendelet első része a szabad rendelkezési és szabad bérbeadási jogról intézkedik. A második rész a lakásügyi közigazgatásnak a bérletváltozásra vonatkozó eljárását szabályozza. A harmadik rész a lakásügyi közigazgatás ellátására hivatott hatóságok szervezetét tárgyalja. A negyedik rész intézkedik a lakbérek megállapításáról és pedig a következőképen : Alapbér és sssdékea bér. A tulajdonos szabad rendelkezése alá nem eső épületekben vagy épületrészekben levő lakások és egyéb helyiségek bérét az 1924. évi május hó 1. napjától kezdődőleg az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IY. törvénycikk 2. §-ához tartozó a) mellékletben részletezett intézkedéseknek a lakásbérek fokozatos felszabadítására vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Szabályozzák pedig annak kiemelésével, hogy a törvény rendelkezései értelmében a bérek, a szabad rendelkezési jog teljes helyreállításáig, más megállapodás hiányában az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi tiszta bér aranyértékének 5o-°/rdn felül nem emelkedhetnek. E törvény alkalmazásában alapbérnek, amelynek alapján az esedékes bér kiszámítandó, azt az aranykoronsértékünek tekintett összeget kell venni, amely megfelel: 1. Az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi tiszta bér egy bérnegyedre eső részének, ha a lakás vagy egyéb helyiség tbben az idében bérbe volt adva; vagy 2. az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért az 1917. évi november hó 1. napján általában fizetett évi tiszta bér egy bérnegyedére eső részének, ha a lakás abban az időben nem volt bérbeadva, vagy béibeadva volt ugyan, de az érte kikötött bérösszeg aránytalanul több vagy kevesebb volt annál, amit az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért abbsn az időben általában fizettek. Az esedékes bér az alapbérnek százalékszerüen megállapított hányada után papirkoronában fizetendő összeg. Ennek kiszámításánál ugyanazt az átszámítási kulcsot kell alkalmazni, amelyet a pénzügyminiszter az egyenesadó-tartozdsok fizetése céljára arra a hónapra megállapít, amely hónapban a béilö az esedékes bért tényleg megfizeti. Az alapbér aranykorona értékű hányadának megfelelő esedékes bért a bérlő más megállapodás hiányában a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag köteles megfizetni Az 1924. május 1. napján estdékes bért azonban a bérlő május hó 15. napjáig fizetheti. A'bérlotbe adott lakások ós laxásrészak bérének megállapítása. Az albérletbe adoti lakásrészek (szobák) bérét akár a jelenlegi, akár az uj bérlővel szemben nem lehet magasabb összegben megállapítani annál az összegnél, amely az albérletbeadó által az egész lakásért fizetett tiszta bérből és annak járulékaiból és pótlékaiból aránylagosan az albérletbe adott lakásrészre (szobára) esik. Az arány kiszámításánál a mellékhelyiségek (előszoba, konyha, fürdőszoba stb.) számításba nem vehetők. A konyhának vagy fürdőszobának kizárólagos vagy közős használatra albérbeadása esetében az albérleti összeg nem lehet magasabb a lakás egy szobája után követelhető albérleti öszszeg felénél. Ha a lakásrész bu orozottan adatott albérletbe, butorhasználat címén az albérletbe adott lakásrészre eső bérösszegnek loo százalékát lehet felszámítani. Nagyobb utcai vagy különös kényelemmel vagy fényűzéssel berendezett szobák után az albérbeadó az első bekezdés szerint követelhető albérleti összeghez, illetőleg a butorhasználati dijhoz még 20—50 százalékot számithat fel Ha a takarítást és kiszolgálást az albérletbeadó végzi, ezen a cimen egynegyedé számíthatja fel annak az összegnek, amit a háztartási alkalmazottaknak általában fizetnek. A világításért, fűtésért, mosásért az albérbeadó külön díjazást követelhet, amely az e szolgáltatások teljesítésével rendszerint felmerülő kiadásait aránytalanul meg nem haladhatja. Ha a lakásrész több személynek adatott albérletbe, vagy azt többea használják, az albérbeadó a második és a további albérlő után személyenként ugy a butorhasználati dijnak, mint a takarításért és kiszolgálásért követelhető összegnek 20—30 százalékát számithatja fel. Ezek a szabályok egész lakás albérletbe I adása esetében is megfelelően alkalmazandók. Ha a nyári lakásban igénybevé'el utján elhelyezett egyén a lakást vagy részét nyaralásra albérletbe adja, a tulajdonos (bérbeadó) tőle a jogszerűen járó béren felül az albérleti összeg 80 tzázalékáig terjedhető részesedést követelhet. Vita esetében bármelyik fél kérelmére a bíróság határoz. A közüzémi költségeket (vízszolgáltatás, csatornázás, szemétfuvarozás, 8 kéményseprés, pöcegödör tisztítása stb.) a háztulajdonos köteles viselni, azaz befizetni, de ezeket a költségeket a bérlök kötelesek neki az esedékes bérrel együtt megtéríteni, még pedig a bérfizetés elmulasztásának esetére meg« állapított jogkövetkezmények terhe alatt. A közüzemi költségek összege Budapesten az alapbér 3 százaléka aranykorona értékben, olyan vidéki városokban pedig, ahol csak vízvezeték van, az alapbár 4 százaléka; azokban a vidéki városokban, ahol vízvezeték és csatornázás is van, az alapbér 5 százaléka. A kínostári haszonrészesedés májusra a lakásoknál 1.75 százaléka az aranyban számított lakásbérnek s ezt is az esedékes bérrel együtt kötél ;s megfizetni a bérlő. Házmasterpénz. A bérházakban a bérlők házmesterpénz cimén az esedékes bér összegének 2%!%-át kötelesek megfizetni. Ha valamely bérházban nagy bért fizető bolthelyiség vagy hivatal van, a házmesterpénzt a bérlő kérelmére megfelelően mérsékelni lehet. A kapunyitásért, tekintet nélkül a ki- vagy bebocsátott egyének számára, éjfél előtti órákban 500 koronát, éjfél után p:dig 1000 koronát kell fizetni. Éjjeli foglalkozásúak éjfél után is 500 koronát fizetnek. Szemétgyűjtésért és kihordásért a bérlők egy szoba után havi 1000 koronát, minden további szoba után 500 koronát kötelesek fizetni. A karbantartási és helyreigazítást munkálatokat akkor sem kövelelhetik a lakók a háztuájdonostól, ha a munkálatok a lakás használhatósága végett szükségesek, kivéve azokat a javítási munkálatokat, amelyek földben, falon elhelyezeti vízvezetéki, csatornázási vagy egyéb berendezések í szerkexelében, vagy épület állagában a bérlő hibáján kívül váltak szükségessé. Az üzletek májusi bére az arany alapbér 18 százaléka. Ehhez járul a közüzemi dij és a kincstári haszonrészesedés fejében a tisztabér után 2 5 százalék. A rendeletből már közöltük, hogy a kisiparosok és kiskereskedők helyiségeit — ha azokban üzlet és lakás együtt van s a lakás a lényegesen nagyobb rész — lakásoknak kell tekinteni bérfizetés szempontjából, ugyanijjy a kizárólagos dotiá fárudákat és a mozgóképszínházak helyiségei', ha a dohányárusitásra 1915 január 1. után, mozgóképszínházra a helyiségbérlő 1920 január 1. után kapott engedélyt. A tulajdonos bérbeadó május 5-ig köteles közölni a lakás, vagy üzletbérlövei a i alapbért. A bérlő 8 nap alatt köteles nyilatkozni, hogy a bért elfogadja-e, vagy nem. 16.000 korona _ egy aranykorona. j Ugyancsak á hivatalos lap szerdai száma ' közöl a lakásügy szabályozásával kapcsolatos Május. Elindultam, hogy megkeressem a tavaszt, a májusi hangulatot. Valamikor régen -r határozottan még a mult században — az időjárás alkalmazkodott a kalendáriumhoz s a tankönyvírók nem voltak kénytelenek szégyenkezni, mert azt hirdették, hogy József-napra megérkeznek a fecskék. Ha valami forgalmi akadály folytán nem jöttek volna meg, azért bámultuk a levegőt, lestük a jöttüket, a gyermek lángoló fantáziájával talán láttuk is őket. — Ott vannak ínég nagyon messzire, csak apró porszemek, de már ők azok-. A mai gyerek egészen más, az képes levehet irni az ellenzéki képviselő bácsinak, hogy interpelláljanak „némely tanügyi félrevezetés" tárgyában, az emberekbe kapaszkodva bele, mivel az égiek elérhetetlenek. A kalendárium régen elvesztette a természettel való összhangját, a tavaszt nem ismerjük, legfeljebb Kaptink márciusban, vagy áprilisban néhány jy^forró napot, azután csak összevisszaság - a kvaszt, a májusi hangulatot. Langyos éjszakákat amikor orgonaerdő az egész város, fehér fürtök hajtanak ki az utcára a kerítésen át, a tuiipántnak százféle szine van s kerti ablakok alatt a . jázmin beszél be a leányszobába. Május elsejét ébren vártuk meg, ezt az éjszakát bün lett vo na átaludni A házakra már felhelyezték a salugátereket, kívülről cigány játszotta a Standhent s tudomásul adta az egész utcának, hogy csak egy kis lány van a világon. A délvidéki kis városban, a sváblegények májusfával tisztelték meg a plébános urat, hosszú volt a pózna, amolyan szerényebb templom magasságú, a hegyében színes kendők, pántlikák közt üveg borok, meg gyümölcsök, főleg sok narancs. Vir^gfakasztó május legelső reggelén Szokás, hogy a leáoynak fát állit a legény. Beaggatja virágai, amit maga szedett S a tetejébe szúr egy mézeskalács-szivet. Igy mondta annak idején a vers, mert hogy kaptak fát a lányok is, csakhogy ez már szinte végzetes vallomás volt, évődő faggatásokkal, nyomozásokkal, titkolózással járt, habár a leány ott leste is az ablak függönye mögül az éjszakai müveletet. Délután az apácák miniatűr kis fehér templomában, meg körülötte volt az egész város, akkor kezdődtek a májusi ájlatosságok, ahol mindent szabad kérni az Istenanyától és minden vágy teljesül, ha tiszta szívből érkezik. Május valami olyan csodálatos lelki felszabadulást, fellélegzést jelentett, hogy komor arcok redői kisimultak a hallatára, megtört fényű szemek felcsillantak s a boszniai hadjárat öreg harcosai, gdijéveiket, lőzékenyen felcsillantak s a boszniai haűjarat oreg harcosai, akik a város kertjében töltötték nyugdijéveiket, megint taktusosan kezdtek járni s előzékenyen kínálgatták egymást tubákkal. (Az agg harcosok majdnem kivétel nélkül csak kapitányok voltak s az egyetlen ezredesre olyan áhítattal tekintettek fel, mint bálványára a hindu. A mi gyerekszemünkben a kapitányi rang volt az elérhető legnagyobb, a kapitányok korát túlélni már illetlenségszámba ment, ellenben az ezredes az rejtély, természeti tünemény, sehogy sem tudtuk megmagyarázni.) A szocialisták délután kivonultak az erdőbe, Oszuszky nyomdász ur német kuplékat énekelt és felköszöntötte a főnök urat, aki söröshordót veretett csapra. Másnap már inájus másodika volt, a vármegyére hirek érkeztek némely agrárszociálistaizü mozgolódásokról, de a falvak, ahonnan a hirek jöttek, mindig csak magyarok voltak, többnyire telepesek kincstári földön. ... Hát ezekkel a visszafutó emlékekkel mentem most is keresni a májust, kétségtelenül azért másfelé és másokban, mert magamban nem tudtam megtalálni. A bejelentőhivatalban semmit sem tudtak a ravaszról. — Szegedre még nem érkezett meg. Hová való ? — Délről szokott jönni. — Nézzen be uraságod a napokban, majd addig érdeklődünk Röszkén. Az is lehetséges, hogy hiányos volt a vizuma s valahol visszatartották. — Esetleg a vámhivatalban I — szólt közbe egy finánc. De a megfelelő bírság lerovása után szabadon engedik. A gyerekjátszóhelyen szomorúan támaszkodott a fának egy kis fiu, lehetett ötéves. örülsz-e a májusnak ? — Nem én, bácsi. _ Hát nem szép az 7 Attól függ, hogy apukám hányszorosát kapja a tavaly júliusi fizdésének. Mert az áprilisi tizennyolc százaléka fiatal. Aggastyán állt elém. — Uram, elhelyezhetne a szerkesztőségben. — Mit tud, bácsi? — Van egy specialitásom. Én vagyok az a bizonyos legöregebb ember, aki nem emlékszik hasonlóra. Értsen meg jól, a memóriám hibátlan, de például nem emlékszem ilyen piszkos tavaszra, ekkora drágaságra, ennyi nyugtalan vérű emberre. En bejárnék a szerkesztőségbe, helyet foglalnék