Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-23 / 93. szám

SZBQED zetére, kijelenti, hogy a mai .helyzetért a kormány felelős, mert a kivitelben keresi a legfőbb orvosságot, holott ez a lakosság érdekeivel ellentétben áll. Javasolja, hogy a Dunamenti államok szocialistái értekezletetre jöjjenek össze, amelyen a munkáság helyzetének javítását beszélnék meg. A vitát elhalasztották, majd áttérnek a pSrtvezetőség megvásztására. A magyarországi szociáldemokrata párt közgyűlésének a harmadik napján, 22-én, kedden délufán folytatták a párt parlamenti frakciójának működéséről szóló jelentések felett való vitát. Több felszólaló után — akik élesen bírálták a párlvezetőség működését — bejelentették a tegnap megejtett választás eredményét, amelynek értelmében a pártvezetőség hivatalos lisztáján szereplő tagokat válasziották be az uj pártvezetőségbe. Ezen lisztén szereplők: Farkas István, Kabók Lajos, Ktíhly Anna, Knittelhofjer Ferenc, Peyer Károly, Propper Sándor, Szakáts József, Vanczdk János, Kitajka Lajos, Horovitz Gábor és Katona Sámuel. Ezután Katona Sámuel bejelentette, hogy tudta nélkül jelölték őt a vezetőség tagjai közé; ö azonban nem vállalja el a megbízatást, mert a pártvezetőség működésével semmiféle tekintetben sem ért egyet. Tisza Sándor szólalt fel ezután, aki a földmunkások szervezkedését tette szóvá s ugyancsak a pártvezetőséget vádolta a mulasztásokért. Az egyik kiküldött indítványára kimondták, hogy ennél a pontnál a vitát bezárják, amire Peyer Károly szólalt fel a zárszó jogán. Beszédében védelembe vette a pártvezetőséget az elhangzott vádakkal szemben. A beszéde folyamán a sértő kifejezések özönével szakították félbe s különösen nagy lett a vihar akkor, amikor Peyer Károly bocsánatot kért a kongresszustól, amiért az előző napon a cipészeket íj susztereknek nevezte. A hangsúlyban volt a g sértés — kiáltották közbe —, nem a kifejezésben. Nmcsen joga a hangot kifogásolni annak — válaszolt Peyer —, aki olyan hangot honosított meg itten, amely ezt a kongresszust örök időkre kompromittálta. Peyer azon szavai után, amikor Reichertről kijelentette, hogy nem dolgozik semmií, ismét zajos közbekiáltások és sértő kifejezések hallhatók. Reichert erre személyes kérdésben szólalt fel is nagy zaj és viharos jelenetek közben jelentette ki, hogy Peyer Károly minden szava hazugság. „Hazug disznó*, kiáltotta a padok közül Peyer felé, amikor is Farkas István az elnöki emelvényről kiáltotta vissza: „Msga ne | beszéljen, maga legnagyobb élősdie és poloskája a pártnak I" Aliandó viharai zajban próbált válaszolni Peyer Károly Reichert vádjára, meg. fenyegetve Reichert azzal, hogyha ő beszélni kezd, ő többet is tud mondani. A többség az elnök kérésére ezután elfogadia a vezetősíg részéről benyújtott határozati javaslatokat, amit uj&bb zajos felháborodással fogadott a kiküldöttek egy része. Klikk-uralom 1 kiáltották a javaslatot elfogadó többség felé, amire a többség „szégyen, gyalázat, disznóság, piszkok" 1 stb. felkiáltással viszonozta a provokálást. Áttértek ezután a tárgysorozat 3. pontjára, a közszabadságok helyreállítása tárgyában teendő lépések megvitatására. A kérdést Proppsr Sándor előadó ismertette. Beszédében azt mondotta, bogy Magyarországon nincsen egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság; majd azt fejtegette, hogy mikép kellene az ellenforradalmat likvidálni. Határozati javaslatot nyújt be, amelynek értelmében a szociáldemokrata párt követeli a közszabadság helyreállítását, az emigránsok hazabocsátását, az internáltak és a forradalmi cselekményeikért elitéltek szabadon bocsátását. Beszéde után az ellenzék egyik tagja belelentette, hogy a beszid hatása alatt elállnak a további ellenzékieskedéstől. A szociáldemokrata kongresszus kedd délutáni ülésén Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselő a mezőgazdasági munkások helyzetéről és a földbirtokreformnovelláról számolt be. Sok felszólalás történt, különösen a vidéki földmunkáíszervezetek kiküldöttei részéről. Majd a községi program és a fővárosi választások kérdésére tértek át, amelyet Büchler József ismertetett. 1924 április 156. Egyetlen tiszai uszoda maradt Szegeden. Szeged, április 22. (Saját tudósítónktól.) Szeged város tanáciának keddi ülésén ismét szóba került a lebontott tiszai ingyenfflrdő ügye. A gazdasági tanácsnok ugyanis bejelentette a tanácsnak, hogy a lebontott fürdőház deszkaanyagának használható részét beszállították a városi anyagraktárba, kikerüli azonban az ingyenfürdő anyagából ötven köbméter szálfa is, amelyből valamelyik fűrésztelep elsőrendű deszkát és lécet készíthetne. A mérnöki hivatal ebben az ügyben tárgyalt is már az egyik szegedi fürészteleppel, amely elvállalja a szálfák feldolgozását köbméterenként 250 ezer korona ellenében. A telep ajánlata szerint az ötven köbméter szálfából huszonnégy köbméter deszka, léc és gerenda lenne. A tanács elhatározta, hogy az ajánlatot elfogadja és az ingyenfürdő szálfáiból épületfát farészeltet az építendő Tábor-utcai bérház számára. Az ingyenfürdőböl tehát ilyenformán bérpalota lesz, ami mindenesetre örvendeles fejlődést jelent, mert hát a mostsni lakásinséges időkben a bérháznak mégis csak nagyobb jelentősége van, mint holmi rozoga fürdőháznak. Arról azonban ismét nem került szó a tanácsülésen, hogy a lebontott tiszai ingyenfűrdőt miképen pótolja a város. Pedig kétségtelen, hogy Szegeden szükség van arra az ingyenfürdőre két okból is. Eléször azért, mert a magánfürdők használati diji olyan nagy lesz, hogy azt szegényember nem igen fizetheti meg — a szabadban való fürdés egyébként rendőrhatóságiiig tilos —, a második ok pedig az, bogy — tudomásunk szerint Szegeden a most következő nyáron csak egyetlen egy uszoda lesz: A Regdon-fürdő. Tavaly még három volt, a Regdon, a Lórenc és az Ingyenfürdő. Az Ingyenfűrdőt lebontották, a Lórencből pedig csónak-kikötőt készítenek. A Regdon-fürdő marad tehát egyedül a porondon, — pardon a Tisza partján, pedig Szegedet valamikor szépen fejlődő fürdővárosnak csúfolták. Ez az egy uszoda a fürdőzésre vágyakozó közönséget semmi esetre sem elégítheti ki. Igaz ugyan, hogy a Tiszán szépen kifejlődött már a társadalm széttagozódás. Külön fürdőházuk van a katonáknak, a postásoknak, a munkásoknak, de azért nagyon sok olyan társadalmi réteg van még a város falai között, amely egyik kü lönfürdővel rendelkező kategóriához sem tartozik. A fürdőhiánynak pedig csak az lehet a következménye, hogy megnövekszik a szabadban fürdők tábora és — ami ezzel együtt jár, — megnövekszik a Tisza áldozatainak, a vizbefultaknak a száma. Véleményünk szerint a város hatóságának pótolnia kellene a lebontott ingyenfűrdőt. A tanácsot még mindig meglepik a nagy számok, pedig egy fürdőház ma sem kerül többe, mint amennyibe; a háború előtt került. A népfürdő szükséges voltáról irja Franki Antal gyógyszerész a következő figyelemreméltó sorokat: Ismeretes a város hatóságának elhatározása, amely szerint az eddigi városi tiszai ingyenfürdőt megszünteti. Az elhatározársa az a körülmény késztette a hatóságot, hogy a fürdő I alapépítménye oly annyira megrongálódott, hogy rendbehozása tetemes költséget igényelne. Ha e szomorú hir ma még nem is látszik aktuálisnak, de azzá lesz nemsokára, ha a nyári hőség be fog állani és a fürdőzés ideje elérkezik, Az ingyenfürdő megszüntetése maga után vonja majd a nagymérlékben való tiltott szabad fürdést, ami sok emberi áldozatot is követelhet. A szegény, testileg és lelkileg meggyötört munkásnép egészségének istápolására most még fokozottabb szükség van, mint volt bármikor. A munkásnép egészségének védelmével, testének tisztaságával nemcsak érdemes, de kell is törődnünk, mert a munkásság egészsége kihat az egész társadalomra is. A munkásság egészségét hathatósan védelmezi a rendszeres fürdés. A nagyon olcsó, vagy teljesen ingyen téli fürdő tekintetében, amúgy sem történt kellő időben gondoskodás, ebben már hosszú időkig lemaradtunk. A gondoskodás eddigelé nem volt több, mint nyáron át a tiszai fürdő ingyen használata, amely bizony egyedül mindig kevés volt, mert hisz nyáron ÍJ előfordul, hogy rossz időjárás esetén hetekig sem lehet a szabadfürdőt igénybe venni s igy a szegény néposztály ekkor is mellőzni kénytelen a fürdőt. De ha már elmulasztottuk a téli ingyenfürdőt létesíteni — egyszerű zuhanyokkal berendezve — ugy méltán elvárhatjuk, hogy az ország második városa, amely immár egyetemi város lett s ahol kell, hogy a kultura előre, haladjon, ne pedig visszafelé fejlődjék, ne szüntesse meg a hatóság az ingyen tiszai fürdőt. Szivünk egész melegével kall áldoznunk a nép egészségének s idejekorán gondoskodni arról, hogy az kellő időben rendelkezésre álljon a reászoruló szegény népnek. Az anyagi áldozat, melyet a város közönsége hoz, sokszorosan megtérül, ha kevesbednek a népbetegségek. A francia kormány válasza a jóvátételi bizottságnak. Páris, április 22. A Temps jelentése szerint a francia kormány már megadta válaszát a jóvátételi bizottságnak arra a közlésére, amely a legutóbbi csütörtöki ülésen hozott határozatot tartalmazta. A válaszban a kormány az előrelátott álláspontot fogadta el a szakértők jelentéséről. A francia kormánynak a jelentésről alkotott véleménye nem tér el az angol kormány véleményétől. A francia kormány most bevárja, mig a jóvátételi bizottság meghozza a maga hatáskörébe tartozó döntéseket, hogy ezzel módot nyújtson végleges tervezet kidolgozására. A jóvátételi bizottság ezen döntése után a francia kormány is megállapította a rendszabályokat, amelyekkel a maga részéről élni fog. Tehát most a jóvátételi bizottság egyedül hivatott arra, hagy a szakértők határozatának kellő nyomatékot adjon. Páris, április 22. Poincaré miniszterelnök és Barthou, a jóvátételi bizottság elnöke megbeszélést folytattak, amelynek során megállapították, hogy teljesen egyetértenek a szakértői jelentésben foglalt javaslatok végrehajtására vonatkozóan a jóvátételi bizottság részéről követendő eljárásban. Az amerikai elnök világbékekongresszust tervez. Newyork, április 22 Coolidge elnök az Asseeiated Press of Amerika évenként szokásos dejeunerjén kijelentette, bogy amig a jóvátételi probléma végleges rendezése nincs megállapítva, kezdeményezni fogja egy ujabb világkongresszus egybehivását, amelynek a fegyverkezés ujabb korlátozását és a nemzetközi jog kodifikálása lenne a feladata. Washington, április 22. A szenátus határozatot hozott, amelyben arra kérte Coolidge elnököt, hogy hívja meg az interparlamentáris uniót, hogy a tanácskozásokat 1925-ben Washingtonban tartsa meg. A francia-román tárgyalások. Bics, április 22. A francia-oláh szanálási tárgyalások, amelyek hasonló kapcsolatra irányultak, mint amely Franciaország és Csehország közölt létrejött, igen nehezen haladnak előre. Románia vonakodik egy Csehországéhoz hasonló szoros szöveiség megkötésétől. Ez a szerződés a besszarábiai kérdéssel kapcsolatban áll. Trockij háborús fenyegetéseit Franciaországban nem veszik nagyon komolyan, amire okot ad Vinoevnek a nyilatkozata is, amely szerint a besszarábiai proletárok vére nem ér meg egy háborút. Csütörtökön Kaméliás hölgy a szegedi Korzó Moziban. Cimtáblák Jónásnál Szeged, Polgár-utca 8. Telefon 17-02. sn Mübutorokat készit Spitzer, Szeged, Margitutca 12. 478