Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-12 / 86. szám

SZEGED 1924 éprilia 12 vetségének tanácsa és az általa kiküldött fő­biztos. Tehát mig előbb az ellenőrzést abból a célból gyakorolták, hogy minél magasabb reparációt tudjanak reink szibni, addig raoit •z ellenőrzés célja talpraállitásuikban segéd­kezet nyújtani. — Ez igy beállítva rendkívül megkapó. Nagy megnyugvást keltene mindenkiben, ki ez tény­leg igy volna. De van egy másik ellenőrző bizottság is, amelyet a jóvátételi bizottság küld ki. Ennek a bizottságnak nincsen hasonmása az osztrák ellenőrző apparátusban, amely a főbiztosból áll, továbbá egy pénzügyi bizott­ságból, amelyet az osztrák kölcsönt garantáló államok létesítettek. Ez teljesen jogos dolog. Azt hiszem, jogosabb ellenőrzést, mint azét, aki jótáll az én kötelezettségeimért, nem lehet elgondolni. Ennek a hasonmása a mi ellen­őrző apparátusunkban a hitelezők bizottsága. A mi kölcsönünket nem garantálták más hatal­mak és igy nem volt miért ide ellenőrző bi­zottságot küldeni. Ennek megfelelően tervezték meg a hitelezők bizottságát, amely őrködik a hitelezőik érdeke fölött. Ennek a jogosultsága nem tagadható; de mit keres itt egy, a repu­tációs bizottság által kiküldött ellenőrző bi­zottság ? Ezt a kölcsön logikájából sehogy sem lehet megérteni és megszavazni. — A második számú jegyzőköny/ 8. §-ban azt mondják ki, bogy Magyarország összes jövedelmeit biztosítékul kötik le a jóvátételre és hogy a jóvátétel aok helyen bekebelezett zálogjoggal bir. Magyarország bizonyos jóvá­tételére nézve a reparáció elsőrendű zálogjoga az egész időre, husz évre, fel van függesztve és át van engedve annak a kölcsönnek, amelyet most létesítenek. Erre az időre meg van álla­pítva az az összeg, amelyet a jóvátételi bizott­ság hozzájárulásával a reparáció és általában a békeszerződés, valamint az azelőtt megkötött egyezményből folyó bármi néven nevezendő kötelezettség címén tartozik fizetni Magyar­ország. A klsintánt nagy politikai vívmánya. — Ez alatt a 20 év alatt tehát a logika sza­bálya szerint a reparációs bizottságnak semmi teendője nincs Magyarországon. Ennek ellenére nemcsak létesült egy ilyen ellenőrző bizottság, hanem még tág hatáskörrel is felruházták. Ez a bizottság a főbiztosnak a működését figye­lemmel kisérheti, utasítást adhat neki, a hatás­körébe eső eljárás tekintetében, ugy hogy a fő­biztos állandó ellenőrzése alatta áll azon té­nyezőknek, amelyektől, őszintén szólva, sok jót nem várhatunk. A kormánynak nem lesz könnyű dolga ezen ellenőrzéssel szemben. Jó volna, ba a kormány a nemzetgyűlésre támaszkodhatna e tekintetben. A jóvátételi bizottság által kikül­dött ellenőrző bizottságnak semmi helye nin­csen az egész mü logikai konstrukciójában; ez a bizottság nem egyéb, mint a kisántántnak egy nagy politikai vívmánya. — A Nemzetek Szövetségének a tanácsában nincsen képviselve a kisántánt, a reparációs bizottságban azonban szerepe van. A kisántánt­nak a jóvátételi bizottság által mindenesetre ki­terjedő ellenőrzési joga van. Nem tagadja, hogy a tanácsot alkotó államok nagyobb részénél, sőt talán mindegyikénél megvan a jóindulat velünk szemben, de ha ez a jóindulat összeüt­közésbe kerül a régi háborús szövetségbe tar­tozó, tehát a kisántántbeli államok követelésé­vel, a velünk szemben való jóindulat mindig a rövidebbet búzza. A nagy- és a kishatalmak szövetsége tanácsának Jóindulata becsületes dolog, amelyre lehet építeni, de csak addig, amig összeütközésbe nem jutott egy sokkal in­tenzivebb Jóindulattal, amely konfliktus esetén mindig kapitulált. . ~ A nemzeti kisebbségek elnyomása miatt hányszor fordultunk a Nemzetek Szövetségének kozott é8 M " dön,él 8,01 mlndlg eI,ár" .A csekély ösazegű kölcsön. ~ ^ kölcsönt két és fél évi költségvetésünk hiányainak a fedezésére kaptuk. Nem mondok ujat, amikor mindenkit megdöbbentett az összes csekély volta és a szanálási idő rövidsége Ha az egész szanálási operációt 4—5 év alatt vi­hettük volna keresztül, sokkal nagyobb biza­lommal nézhettünk volna a jövő elé. A szaná­lási akció súlypontja nem a kiadások csökken­tésére, hanem a jóvátételek fokozására van fek­tetve. A pénzügyi szanálás sarkalatos pontját képezik az állami üzemek. Nem látjuk, hogy mit tervez a kormány az állami üzemek terén; itt radikális intézkedésekre van szükség, mert enélkül nincsen szanálás. Elkerülhetetlen volt ennek az útnak a követése pénzügyeink sza­nálása szempontjából mindazon súlyos teher­tételekkel, amelyekkel ezen program össze van kötve. Felelősségem tudatában nem merek erre a kérdésre válaszolni. Te'jes bizalommal va­gyok pénzügyeinket intéző férfiaink szaktudása iránt, ma is megvan a tiszteletem ezek iránt, de a szaktudásuk nagyon egyoldalú és körül­határolt. — A közgazdasági életnek nem juttattak kellő támogatást. Nem merek a mult pénzügyi po­litikájának a bírálatába bocsátkozni, csupán két dolgot akarok konstatálni. Az egyik az, hogy az utóbbi időben a kormány pénzügyi politi­káját a kapkodás jellemzi. Pár hónappal ez­előtt még mereven szembeszállt a kormány a valorizáció gondolatával és ezen az alapon a Jegyintézet milliárdokra menő valorizálatlan hi­teleket adott. Kevéssel utóbb a kormány a va­lorizációt az ország megmentése eszközének nyilvánította. Ez nem kelthetett valami nagy bizalmat a kormány pénzügyi politikájának a tervszerűsége mellett. A helyzetet ugy lehet jel­lemezni, hogy az állam sikertelen deflációs po­litikát folytat. A defláció büszke célját a pénz értékének fenntartásával nem érték el. Ott va­gyunk, ahol Ausztria, azon különbséggel, hogy Ausztria és Németország táplálták a közgazda­ságukat és nem engedték annyira tönktemenni a középosztályt. Ez a két állam a devizahöség­ben van, amig nálunk nincs kielégítő mennyt­sig a devizákban. Mi történnék, ha a javaslatot nem fogadnák el — Mindezekből le kell vonni a következ­tetést, de nem elég csak a tekintetben levonni, hogy milyen előnyök és hátrányok származn ik a nemzetre ezen javaslatból. Arra is kell gon­dolnunk, hogy mi következnék be, ha nem fogadgnd el a nemzetgyűlés ezen Javaslatot. (Rupert: Megbukna a Bethlen-kormány és jönne egy másik. Nagy zaj.) Ez nem olyan egyszerű dolog. Ha valamilyen okból kifolyólag kormány­válság állana elő, a másik kormány valószínű­leg abban a helyzetben volna, hogy magáévá tenné a javaslatokat. Ha visszautasítjuk az erkölcsi és anyagi terhek mellett nyújtott segítséget, ebből pénzügyi is gazdasági tiren katasztró­fáid leromlás következnik be; elveszteniük továbbá azon szimpátiát, amit a külállamokban eddig megszereztünk. Ezen külállamok más szem­mel néznék a dolgot, mint mi, mi ezt az ered­ményt csekélynek tartjuk, ők nagynak. Azon szimpátiát, amelyek a tárgyalás folyamán meg­erősödtek, tovább fejleszthejük. — A kölcsön megszavazásáért vállalja a fele­lősséget, azt lelkiismeretével össze tudja egyez­tetni. Meggyőződése az, hogy mindenki lelki­ismeretes mérlegelés alapján járjon el. — A kölcsön megalkotásával és a budget 2 és fél évi renbentartdsával azonban nincsen befe­jezve Magyarország szanálása, hanem csak meg van kezdve. Vissza kell térnünk a köz­gazdasági politikánk azon egyszerű érvéhez, hogy közgazdasági politikát nem a jelszavak, hanem a gazdasági élet törvényei szerint kell irányítani. Tudnunk kell, hogy nagy beruhá- í zások céljából tőkére van szükségünk, fejlesz­teni kell a szövetkezeti gondolatot. Olyan gaz­dasági helyzetet kell teremteni, amely bizalmat kelt a külföldi tőkében. Meg kell teremteni az erkölcsi összejorraddst a magyar nép minden rétege között. (Éljenzés.) A mezőgazdaság egyes ágai között ezt az összeforradást meg kell ala­pozni. Helyre kell állítanunk a társadalmi bé­két. Érezzük, hogy az egész nemzet képviselői vagyunk és nem egyei gazdasági ágaknak. — Alakítsunk egy gazdasági újjáépítő bizottsá­got a nemzetgyűlés keretében és ezen bizott­ságba legyen képviselve minden egyes pírt. Óriási hiba volt, hogy már eddig is nem léte­sítettünk egy ilyen bizottságot. Most különösen szükség van arra, hogy ne egymás elleni harcba merítsük ki az erőinket, hanem a kiegyenlítő­dés munkájában. Apponyi is demokráciát hirdet. — Az ország vagyonos osztályának ki kell vennie az oroszlánrészét a terhek vlselisiben. (Rupert: Ne hirlapsztrájkokat rendezzenek. Varga Károly: Apponyit meg kell hallgatni, ne zavarják. Esztergályos: Ma^a zavarja. Szeder: Migának úgyis hiába beszél. Rupert: Egyszerre ki akarják sajátítani Apponyit. Varga Károly: Hallgassanak már. Rottenstetn: Maga hallgas­son.) Együttes elhatározással iparkodnunk kell eltávolítani a közéletből a mérgezési anyagot. Bármennyire nem kielégítő is a kündulási pont, nem ismer kétséget, söt bizik az eredminyben. Az életteljes Magyarországnak még egy fel­tétele van, ez pedig a demokratikus politika őszinte is atógondolat nilkül való követése. Ha a nyugati fejlődést, az összes nemzeti erők összefogását akarjuk, nem kezdhetjük azzal, hogy a nép egy részét a nemzet fogalmából kizárjuk. Ha továbbra is igy cselekszünk, mint cselekedtünk bizonyos tekintetben az alkot­mányos érában 50 éven át, amikor azt hittük, hogy mind:n dolog el van intézve, meg van mentve, ha nem kerui a parlamenti nyilvánosság elé; akkor helytelen utakon járunk. — Nehéz talán megtalálni a megértést, de minden ország megtalálta a munkásság képvi­selőivel az együttműködés lehe őségét. Ennek a nehézségnek az oka nálunk az, hogy mester­siges választójogunk által ivenkint kizárjuk őket a közügyek normális intézéséből. Ez az egyik oka az én izoláltságomnak is. Sokan, akik különben együtt tudnának működni, nem tudják megérteni, hogy nincsen a társadalmi békének, a felfordulás elkerülésének más eszköze, mint az, hogy: ki mindennel a nyilvánosságra, ki mi mindennel az alkotmányos, a törvényes mű­ködés terére. Ha osztoznám a javaslatok meg­szavazása által a felelősség egy résiecskéjében, osztoznám ezzel azon felelőségben is, amely az elkövetkezendőkben hárul reánk. Éppen azért annál nagyobb erővel követelem és fogom kö­vetelni, hogy a politika fejlődése azon utakon haladjon, amelyeket most megjelöltem, mert meggyőződélem szerint egyedül ez az ut vezet a boldoguláshoz, a társadalmi béke fenntartá­sához és a végleges konszolidációhoz. (Éljenzés és taps) felslnger beszéde. Ezután Reisinger Ferenc szólal fel. Azt fej­tegeti, bogy a kormány a felelősség legkisebb részét sem engeále át a szociáldemokratáknak. Ezért a felelősség a kormányt terheli teljes mértékben. Az eddigi kölciönakció is igen nagy költségekbe került és ezután az ellenőrző bizottság i* a mi költségeinket terheli; ugyan­így leiz a bizalmi férfiakkal is. Azt hiszi, hogy a 250 milliós összeg leolvad ltO millióra. Ezután foglalkozik a menekült tisztviselők ügyével, akiket — ujymond — a kormány korlescélokra csalogatott haza. (Ai elnök figyel­mezteti a szónokot, hogy ne használjon ilyen általánosan sértő kifejezést a menekültekkel szemben.) A tisztviselők létszámcsökkentésénél a politikai üldöztetés kikapcsolását kívánja. Ha a szanálásnál nem áll az egéiz ország egybe egy emberként a kormány mögé, akkor meg­hiusul az egész terv. A kivándorlási hivatal megszűnt, de a kivándorlók a tuloldil rossz politikája miatt még jobban szaporodnak. (Csontos Imre: Hjgy mersz ilyet kimondani a szádon, hogy mi miattunk. Nigy zaj a Ház minden oldalán.) Sok a felesleges hivatal, amelyeket meg kell szüntetni. Ezután az elnök az ülést délután három óráig felfüggeszti. Reisinger folytatja: A B-listára való helye­zés csak időleges dolog. Eten alkalmazottakat újból meghívhatják szolgálatra. Majd azt kérdi, mire szolgál az Magyarországon, hogy a rend­őrségünknek olyan nagy a létszáma, jóval túl­haladja a békebeli rendőrség létszámát. A mai nagy rendőrlétszámra nincsen szűkség. Szóvá­teszi a kommunista összeesküvésről szóló hireket, amelyeket mesterségesen terjesz­tenek. Majd az adózási rendszert fejtegeti. A nagybirtok még annyi adót sem Hzet, mint amennyit a kormány bázhaszon­részesedés fejében felvett. (Qróf Hoyos Miksa: Teljesen téves állítás.) Az adózás terhe a vá­ros lakosságára tódul. Nem fogadja el a jöve­delmi adónál megállapított létminimumot. Majd a lakásügyre tér át. Nem tartja helyes­nek, Hogy a kormány szabaddá teszi a laká­sokat, még mielőtt igyekezett volna építkezni. Az a meggyőződése, hogy ma sokkal távolabb állunk a lakáskérdés megoldásától, mint egy évvel ezelőtt. A népjóléti miniszler inkább az­zal törődik, hogy a háztulajdonosok érdekeit védelmezze. Mióta a mai rendszer uralmon van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom