Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-12 / 86. szám

1924 április 12 SZBQBD a közpénzekről egyáltalán nem történt elszá­molás. A magyar állam legnagyobb üzeme a Máv., 10 milliárd deficittel dolgozik; az állami vasüzemek sem dolgoznak rentábilisén. A javas­latot nem fogadja el. Ezután Berky Gyula szólalt fel: Apponyi Albert is megállapította, hogy a szőnyegen forgó javaslatok nélkül az országot rendbehozni nem lehet. A miniszterelnök a kormánypárt és az ellenzék kívánságára indult el a külföldi útjára. Nem állja meg a helyét az az elhangzott vad, hogy a szanálási javaslatok a kormányzat életének a meghosszabbítására szolgálnak. A törvényerőre emelkedése okvetlenül maga után vonja a gazdasági élet megnyugvását. Helyén­valónak tartja a tisztviselők létszámának apasz­tását és a tisztviselők munkájának megnagyoa­bitását. A javaslatot elfogadja. Ezután Zsirkay János szólal fel: Meggyőző­dése, hogy a kölcsön nélkül is helyre lehetett volna állítani az ország gazdasági erejét. Most azonban az országot egy érdekszövetség ker­gette hatalmába, amely kérlelhetetlen irányitója és parancsolója a gazdasági életünknek. A kereszténykurzus valójában bankkurzus volt. A szanálási javaslatok nem Magyarország érde­keit szolgálják, hanem ellenkezőleg eltemetik Magyarországot. Husz évre szóló szerződést már csak azért sem lett volna szabad meg­kötni, mert nem lehet tudni, mit követel a jövőben a nemzet érdeke. Az elnök fél 12-kor figyelmezteti Zsirkayt, hogy fejezze be beszédét. Zsirkay a kormánypárt sürgető közbeszólásai ellenére is folytatja beszédét. Az elnök újra figyelmezteti, hogy kénytelen lesz föle megvonni a szót. Zsirkay határozati javaslatot nyújt be, mely­ben kéri a nemzetgyűlést, utasítsa a kormányt arra, hogy a lakáskérdést válassza külön a szanálási javaslatoktól; továbbá tekintettel arra, hogy a javaslatok az egész nemzetre kiható fontosságúak, annak elfogadásánál mondják ki a névszerinti szavazást és minden igennel sza­vazó képviselő a javaslatok politikai és gazda­sági következményeiért teljes jogi és vagyoni felelősséggel tartozzék. A javaslatot nem fo­gadja el. • Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. I Legközelebbi ülés holnap reggel hét órakor. | Az ülés 12 óra előtt ért véget. Olaszország blokád alá veszi Romániát? Páris, április 11. Róma és Bukarest közt mind élesebb Jeszültsig. A két kormány vi­szonyában felmerült nehézségek akkor váltak minden késégen kivül nyilvánvalóvá, amikor a román k rályi pár elejtette Olaszországba tervezett útját. Az olasz kormány most azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy abban az esetben, ha Románia bojkottot mondana ki az olasz árucikkekre, akkor vagy kiviteli és behozatali tilalmat fog életbelépteni, vagy pedig gazdasági blokád alá veszi Romániát. Ezzel áll kapcsolatban a kor­mánynak az a lépése, hogy elkobzással fenye­gette meg a román hajókat, ha olasz vizekre lépnek. Konstanzai jelentés szerint a kikötő előtt két olasz cirkáló és négy torpedóromboló jelent meg, ami meglehetős Izgalmat keltett. Román politikai kOrök felfogása szerint ennek a tengerészeti tüntetésnek az volt a célja, hogy a román kor­mányt az olasz állampolgárokkal szemben fenn­álló nyolcmillió aranyiirányi adósságának szabá­lyozására szorítsa. Nincs megegyezésre kilátás a sztrájkoló nyomdászok és a lapkiadók között Közös lapot adnak ki a fővárosi lapkiadók. Pénteken megjelent a Szózat és A Nép. Budapest, április 11. (Tudósítónk jelenti tele­fonon) A fővárosi napilapok közül a Szózat ma reggel, A Nép pedig délután megjelent. A lapokat rendes szervezett munkások szedték. A „Stádium*-nyomda munkásai, kik, miután garanciát kaptak arra, hogy munkábalépésük után felveszik velük a bértárgyalások fonalát, munkába álltak. Sajnos azonban a többi válla­latoknál ez nem sikerült, mert a tegnapi tár­gyalások eredménytelenül végződ ek, ma pedig még csak nem is tárgyaltak. A fővárosi napilapok szindikátusa kölönben holnaptól kezdve Magyar Sajtó címmel lapot ad ki, melyet az összes redukciók közösen ké­szítenek és a főnökegyesület tagjai és művezetői szedik ki, illetve állítanak elő. A Magyar Sajti naponkint kétszer fog megjelenni, még pedig magyar és német nyelven egyszerre. Ezt a lapot valamennyi napilap előfizetőinek megküldik. A Magyar Sajtó megjelenésére a kormány az engedélyt már meg is adta. Hogy a sztrájk hova fejlődik, arról re ég nem lehet szólani, hire jár azonban, hogy súlyos és komoly következ­ményei lesznek. A Nép kilépett a Napilapok Szindikátusából. A Nép mai számában a következő levél je­lent meg: „A Budapesti Napilapok Szindikátusainak tekintetes Vezetőségének. Budapest." — Nem tűrhetjük a magyar lelkiismeret sza­vának az elnémitását, nem tűrhetjük A Nép­nek és a magyar munkásságnak szembeállítá­sát. A szindikátus tagjai sorából Budapest, április 11. Teljes Benárd, főszerkesztő. Szeged, április 11. (Saját tudósitósitónktól.) Csütörtökről péntekre virradó éjjel szinte pánik­szerű izgalom viharzott át a város alatt meg­húzódó Somogyi-telepen, amely ott fekszik a tápéi kapunál, közvetlenül a megáradt Tisza padján. A Szegedi Ármentesitő Társulat part­őrei ugyanis észrevették, hogy az uj zsilip fö­lött levő töltésrész belső padkájának szintjén viz jelentkezik és a töltésen járók lába mélyen besüpped a földbe. A partőrök tapasztalatuk­ról azonnal jelentést tettek a hatóságnak, de a jelentés nyomán megnövekedett rémhírek ke­rültek forgalomba. Mire ezek a hirek a vá­rosba érlek, már azzal riasztották meg az em­bereket, hogy a megáradt folyó átszakította Tápé alatt a töltést, a nekiszabadult víztömeg elsodorta Tápét a Somogyi-teleppel együtt és szélvészsebesen közeledik Szeged felé. Az Ármentesitő Társulat állandó készületben kilépünk, tisztelettel: dr. Alalmirozták az éjjel Tápé és Somogyi-telep lakosságát. Alaptalan rémhirek a Tisza kitöréséről. — Megerősítették a felsőtisza parti védőtöltést. — Holnap megáll az áradás. rémhirek egészen túlzottak, árvízről, elöntött falvakról, a város felé rohanó víztömegről szó sincs, mindössze az történt, hogy a töltés egy részének felső pereme kissé átázott. A helyzet azért veszedelmes volt és azonnali intézkedése­ket igényelt. A társulat munkáscsapata azonban kevésnek bizonyult a töltés gyors megerősíté­sére és ezért jelentést tettek a polgármesternek, aki elrendelte Tápé és a Somogyi-telep lakos­ságának alarmlrozásrtt és közmunkára való ki­rendelését. A polgármester dr. Pává Ferenc al­jegyzővel együtt maga is kiment a kora haj­nali órákban a gátra és személyesen ellenőrizte a munkálatokat. Az alarmirozott lakosság ezrével tódult a helyszínre, ahol lázas gyorsasággal folyt a munka. Hatalmas karókat vertek le a töltés vizfelé néző oldalába és a karók mögé rőzse­kötegekböl védősáncot vontak. Néhány órai tartott munkáscsapata azonnal kivonult a hely- ; megfeszilett munka után sikerült a kikezdett szinre, hogy a szükséges védekezési munkála- töltésrészt megerösitem ugy, hogy minden vé­tókat azonnal megkezdje. Csak a helyszínen \ S7ély elmúlt. Az álmából fölriasztott rakosság állapították meg, hogy a városban elterjedt } nyugodtan folytatta megszakított éjjeli pihené­sét. A töltésen a megerősített őrségeken kivül senki sem maradt. Illetékes helyen a töltés átázása okáról a kővetkező információkat kaptuk: A Szegedi Ármentesitő Társulat a mult évben uj zsilipet készíttetett a tiszai töltésnek köz­vetlenül a tápéi vámház fölötti részén. Akkor a töltés egy darabját elbontották és a zsilip elké­szítése után újraépítették. A friss töltésrésznek nincsen olyan ellenálló ereje, mint a réginek, lazább és igy könnyebben át is ázik. Ez tör­tént a tápéi kapu fölött csütörtökről péntekre virradó éjjel. Valószínűnek látszik, hogy amikor a zsilip elkészítése után visszaállították a töl­tést, a föld fagyos volt. A viz körülbelül hat napja áztatta és hat nap elég idő volt arra, hogy a különben hatalmas méretű védőtöltésen keresztülszivárogjon a viz. A folyammérnöki hivatal részéről Andrássy osztálytanácsos pénteken délután helyszíni szem­lét tartott a megerősített töltésen és tapaszta­latairól a következőképen nyilatkozott munka­társunknak : — Nem történt más, csak annyi, hogy teg­nap éjjel a szeles idő^következtében támadt hullámverés mosni kezdte a töltés frissen épí­tett részének lejtőjét, amely még nem gyepe­sedett be és igy könnyebben átenged e a vizet. Az ármentesitő társulat azonnal megtette a szükséges intézkedéseket, a töltést szabály­szerűen megerősitette ugy, hogy most már semmiféle veszedelemtől sem kell tartani Abban az esetben, ha a hullámverés tovább tart, a töltés természetesen fókozottabb megerősi­tésre vár. A Tisza áradásáról egyébként a következőket jelenthetjük: Az áradás Szolnokon elérte már tetőfokát, sét pénteken már Csongrád mellett is bekövetkezett a kulmináció. Szegedre minden valószínűség s. érint szombaton érkezik meg a maximális vízállás. Pénteken már lényegtelen volt az emelkedés. Reggel 8 órától este 6 óráig mindössze 3 centimétert áridt a Tisza és igy elérte a 872 centiméteres magasságot. A mellék­folyókról szintén kedvező jelentések érkeztek. A Kőrös erős apadásban van, a Maroson kisebb áradás jelentkezett a reggeli órákban, de este már ismét megnyugodott a viz. Egyetlen baj az, hogy a szeles időjárás következtében erős hullámverés mossa a töltéseket és igy a par­tokat fokozottabban kell őriztetni „Hatósági orvos nem lehet kar­tellben a magánorvossal." Makó, április 11. (Saját tudósítónktól.) Meg­emlékeztünk már arról, bogy Makó város egészségügyi bizottsága foglalkozott a hatósági orvosok által szedDető dijak megállapításával és kimondotta, hogy az orvos a lakásán két aranykoronáért, a beteg lakásán ennek készere­séért köteles rendelni Azonkivüt a külterületen lakóknál fuvart és kilométerenként husz arany­fillért állapított meg. A kérdés az április 14-én tartandó közgyű­lés elé kerül s ezért ma foglalkozott ezzel a városi tanács, amely hosszas eszmecsere ufán elvetette az egészségügyi bizottság javaslatát. Gorcsa Péter főjegyző hangsúlyozta, hogy ható­sági orvos nem lehet kartellben a magánorvo­sokkal, biszer. a hatósági orvosnak magas fizetése és nyugdíjjogosultsága van és ezért kívánatos a dijak mérsékeltebb megállapítása. Dr. Nikelszky Jenő polgármester véleménye szintén a mérséklés felé hajlott s igy a tanács hosszas, beható vita után ugy határozott, hogy az egészségügyi bizottság által javasolt dijak­nak körülbelül 50 százalékát adja meg a ható­sági orvosoknak. A tanács álláspontja szerint igy alakulnának ki a hatósági orvosi dijak: rendelés az orvos lakásán nappal 15 000 korona, éjjel az orvos lakásán 25.000 korona; rendelés a beteg lakásán nappal 25.000 korona, éjjel 40.000 korona. Külterülete na hatósági orvos látogatási dij* nappal 50.000 korona, éjjel 80.000 korona. Ezenkl!£La2 orvo» Wométerenkict oda és vissza 2000 korona illetéket számithat. A hatott­kémlelés diját ugy a belső, mint a kül?ő terü­leten az egyszeri látogatási dijban állspitották meg. A szülésznői, valamint a mü'éti beavat­kozást szedhető dijakat nyílt kéidésnek hagyják, amelyről esetleg később határoznak. A papir­koronában megállapított orvosi honoráriumokat a természetesen a s:flk?*ghíz képeit időközönkint * módosítja a tanács.

Next

/
Oldalképek
Tartalom