Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-11 / 85. szám

SZEGED 1924 április 11. csönt, amelynek révén Ausztria sokkal nagyobb kölcsönt kapott. Erre a garanciára lett volna szükség nálunk is és akkor nagyobb kölcsönhöz jutottunk volna. Magyarország azonban nem merte kérni a külföld jótállását, mert ez esetben megvizsgálták volna Magyarország kormányzását. (Ellentmondások a kormánypárton.) Nagyatdi közbeszól; Ausztria jobban sirt, azirt kapott többet. Nagy Vince folytatja: A gazdasági feliételek is súlyosabbak voltak nálunk, mint Ausztriában. A tisztviselők létszámcsökkentésit teszi szóvá; itt nem lehet Ausztria példáját követni. Ausztriától idege* államok szakadtak el és igy ott nem voltak menekültek, mint nálunk, ezért nálunk fokozottabb gonddal kell ezt a kérdést kezelni. Súlyos hiba volt, hogy a tisztviselői kart netn fokozatosan igyekezte* leépíteni. Ezt a kérdést protekció nélkül, igazságos alapon kell megcsinálni. Majd a költsigvetis előirányzatát birálja. A kormány a dolgozó osztályt sújtja leginkább adóval és védi a földbirtokosokat. A progreszszivitás bevezetését kivánja. A román-jugotzláv szerződés. Rátér a jugoszláv és román szerződésekre. A nagyántánt államai azt az utasítást adták, hogy a kormány a kölcsön kérdésében előbb a kisántánt állanaival állapodjék meg. Londonban azt mondták a miniszterelnöknek, hogy Prágából nyílik meg az at a kölcsön számára. A miniszterelnök igen nagy ellenértéket adott az utódállamoknak. Várhattuk volna a miniszterelnöktől, hogy az utódállamokkal folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban a területi kirdist is felveti. Ez azonban nem történt meg. A határkiigazitások során nem vették figyelembe Millerem* kísérőlevelét és ezért Magyarországot súlyos megkárosodás érte. Elmondja, hogy vesztettük el » Muraközt és Szabadka határát. (Horvát Zoltán: Hol van a kormányelnök? Erről soha sem beszélt.) Állítja, hogy B nagyhatalmak tanácsa a magyar kormánnyal szemben olyan bizalmatlanságot tanúsított, hogy a Muraközt nem sikerült Magyarországnak visszakapni, bár arra pozitív igéretünk volt, bár a határkiigazttó bizottság a Muraköz visszacsatolását javasolta. (Drózdy: Annyit sem kaptunk vissza, mint egy hitbizomány. Nagy zaj.) A Jugoszláviával kötött szerződés csorbát ejt a presztízsünkön, továbbá területi veszteséget jelent. Jugoszláviával netn lett volna szabad ezt a szerződést elismernünk akkor, amikor a fegyverszünet tinyit hazaárulásnak minősltettik. Pidig Andrássy 1917 októberében elismerte a tótoknak és a délvidéki szerbeknek a kül3n államaiakitási jogát és ugyanakkor ő, Nagy Vince a terület integritás érdekében irt cikkeket az egyik külföldi lapban. A jugoszláv fegyverszüneti szerződést hazaárulásnak minősítették és most elismerik annak a kötelezőségét. Korányi Frigyes pénzügyminiszter: Sohasem ismertük ei a fegyverszüneti szerződést; ez tévedés. Nagy Vince: Hibáztatja a törvényjavaslat idevonatkozó részét. Korányi pénzügyminiszter: A fegyverszüneti szerződés alapján kötöttek egy katonai egyezményt, annak a teljesítését vállalta a kormány. Nagy Vince: A Franchet D'Esperay-féle szerződés alapján kötötték meg a jugoszláv megegyezést. Korányi: A Diaz-féle katonai egyezmény alapján, nem Franchet D'Esperay-féle egyezmény alapján. Nagy Vince bizonyítja, hogy a Franchet D'Esperay-féle belgrádi szerződés semmivel sem volt súlyosabb, mint a Diaz-féle egyezmény. Megállapítja, hogy a kormánynak a Jugoszláviával kötött megállapodása teljesen a belgrádi és nem a Diaz-féle szerződésen alapul. (Zij a baloldalon.) Scitovszky Béla elnök: A képviselő urat a baloldalról zavarják. Nagy Ernő: Csak azért beszélgetünk, hogy pihenjen. (Derültség a Ház minden oldalán.) Az elnök indítványozza, hogy Nagy Ernőt utasítsák a mentelmi bizottság elé. (Nagy zaj. Felktáltások a baloldalon: Nem, nem! A jobboldalon felállással megszavazzák az inditványt. Erre ismét óriási zaj támad az ellenzéken. Felkiáltások : Kisebbség, kisebbség I) Az elnök kimondja a határozatot, amibe az ellenzék nem nyugszik bele, hanem követeli az ellenpróbát. Az elnök azonban kijelenti, hogy a többség a jobboldalon volt. Nagy Vince: A magyar-román megegyezésről szólva megállapítja, hogy az erre vonatkozó táviratok teljesen homályosak és semmiféle részletre nem adnak felvilágositást. Ezután felolvassa a Lupta cimü román újság egyik cikkét, amely a román megállapodással foglalkozik. Ebben többek kőzött az van, bogy Bethlen István gróf miniszterelnök lemond azon kdrtiritisekről, amelyet az erdélyi kincstári javak elleniben illetik Magyarországot. Magyarország csak azért mondott le erről is, hogy Románia hozzájáruljon a külföldi kölcsönhöz. Azt irja többek között a lap, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök csak a helyzetnek megmentése érdekében határozta el, hogy mindenképen keresztülviszi a kölcsön ügyét. A tranzakció elleniben a román kormány hajlandó visszaadni Bethlen István gróf miniszterelnöknek elkobzott birtokait. (Állandó nagy zaj az egész Házban.) Tessék ezen adatokat megcáfolni. Daruvdry Qéza külügyminiszter: Megcáfoltuk. Ne tessék a rágalmakat felhozni és a miniszterelnököt becsületében támadni. Tessék megemlíteni azt is, hogy volt cáfolat. Az elnök ekkor félbeszakítja a vitát és az ülést délután 3 óráig felfüggeszti. A délutáni ülésen Nagy Vince folytatja beszédét: Az indexrendszer az. amely a drágaságot a jövedelmekkel arányba hozza. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelyben felhivja a kormányt, hogy a gazdasági helyzetnek megfelelően gondoskod/ik a létminimum megállapításáról. Ezután a hitelkérdésről beszél. Jelölje meg a kormány azt a pénzügyi is politikai utat, amelytől várni lehet a gazdasági helyzet jobbrafordulásáL A kormány bizalmatlanságot kelt. A délutáni ülés. mert ezen javaslatok megszüntetik a nemzetgyűlés alkotmányos jogait. Ezután az emigráció likvidálásáról beszél. Az emigránsok nagy többsége sohasem volt kommunista, még sem térhetnek vissza. Határozati javaslatot terjeszt be, hogy az országból eltávozottak közül azok, akik nem szolgálták a kommunizmust, haladéktalanul visszatérhessenek. A kölciőnügyi javaslatokban csak joglemondás van. A kormány a megalkuvás politikáját I követi. Bethlen István gróf m'niszterelnök PéNyelvészeti bogarászások. Amióta megírtam az „ugy-e" kifejezés tuken- ; gését, garmadával kapom a leveleket nyelvészeti kérdésekben. (Ezt ugy tessék venni, hogy csupán egy levelet kaptam, de az sem bizonyos. Ha jól emlékszem, csak szóba hozta valaki, hogy látta a cikkemet, el is olvassa, mihelyt ráérő ideje lesz. De az újságíró nem tud olyan könnyen szakítani a beidegzett frázisokkal. "Ebben a bélyegdrága világban sem leveleznek olyan fürgén az emberek, hiszen a fák javarésze is csak a rügyezésnél tart. Épp ugy vallom nagyböjti bubánattal és ősszinteséggel, hogy valahányszor valaki telefonon érdeklődött egy apróhirdetési ügyben, rendszerint azt irtam meg a lapban, hogy a telefon egész nap csilingelt s a szerkesztőség nem győzte megadni szenzációink dolgában a felvilágosításokat. Pedig a szerkesztőség tagjai akkor sincsenek mindig bent, amikor itt kellene lenniök. Az Isten tudja, hol járnak! Ha nem volnánk olyan kitűnően megszervezve, meg se jelenhetnénk. De egy elsőrendű újság ugy megszokta már a megjelenést, hogy magamagától is elkészül, — amint azt jó Tömörkény István vallotta és hirdette.) -Elég abból annyi, hogy felbátorodva attól az általános némaságtól, amely fejtegetéseimet fogadta, folytatom müvemet s ezúttal asztalos leszek, mert sok mindenfélét fogok leszögezni. Igenis, könyörgöm, íz az. A politikus nemcsak rámutat, hanem te is szögez, hogy a tárgya világgá ne fusson. — Leszögezem a tényt, mondja, hogy a kormány nem váltotta be az igéretét Tényt még sose hallottam teenyvezni, befirnájszolm, kipohturozni, pedig az hatásosabb volna. A szöget könnyen ki lehet húzni a helyébül s akkor ott áll az ember, mint a szamár a hegytetőn, kezdheti elülről. ** Kétségtelen, hogy arról a bizonyos szögről van i szó, amit meglepődött népek fejébe ütnek. (Szük- ' ség lehet rá főleg ott, ahol hiányzik egy kerék) De ezt csak jelzem, nem mondom halálos komoly^^gyelték már, mennyire általános szokás a 'e,ZtíSF.lmentünk a Málcsi nénihez, mondja a drága Ludláb Mihályné.de jelzem, nem volt még 5 óra sem. ar-ji Itt fontos e szó használata, mert hogyan mélyedhetnénk el a történelemben, ha Ludláb Mihályné nem jelezné t A kifejezés az 5 óra előtti időpontot szögezi le halálos pontossággal. Dorozsmáról jövet is jelezni szokott a vonat, felsővárosi gyerekek jelzésekkel látták el az ui kerítéseket, amelyek ezzel emelkedtek az igazi kerítések nívójára; azt hiszem a mérnökök is jelzésnek hivnak valami műveletet tagosításnál, mikor póznákat tűznek ki és láncokat huzatnak maguk után, — nem szólva az ég különféle jelzéseitől A „megjegyzem' súlyban erősebb s nem mindig bevezetője a közbevetett mondatnak. — Megjegyzem, egy hét múlva itt a húsvét, — hallom egy másik bájostól, aki a mesék világába röpít, mert a kacsalábon forgó várak jutnak róla az eszembe. Tetszik ezt érteni ? Ő megjegyezte, tehát vége minden kételkedésnek. Akárki meglássa, hogy itt a húsvét. A hlvatalfőnökök sose mondják, hogy „megjegyzem", nrtkor alantasaik pezsgőznek és milliókba kártyáznak, pedig ez volna az igazi. Megjegyezni azokat a könnyelmű helyeket és egyéniségeket, ahol a lopott pénz elfolyik. A szónak egyébként semmi köze a magyarsághoz s hasztalan tűnődöm itt percek óta, képtelen vagyok helyesen alkalmazni. Lehet, hogy bennem van a hiba. Még a marhát sem jegyzik meg, azt megbélyegezik, betűt sütnek a farára. A négylábú marhánál megy ez, bár az eljárás belőlem mindig iszonyatot vált ki. Valamikor az órámat váltottam ki a zálogházból, de most kevés kölcsönt adnak rá, azonfelül nincs is órám. Az irodalom és a beszélgetés mudemjei azonban érzéseket, gondolatokat váltanak ki, — nyilvánvaló, hogy a lelki zálogházból. Aztán ott van a hallatlan szépség az „£s"-sd kezdődő mondat, ami főként a színházi lapokban terjedt el s amivel örökké kiskorú ideggyöngék rontják az ui generációt. Csurog a nyála szájuk szelén az elképzeléstől, hogy milyen eredetiek most ők! - Es egy kedves történetet kell elmondanom Retekházy Térdikéről, az ünnepelt szininövendékjelöltröl... Igy kezdi a jámbor lélek. És én fogadást tettem, hogy tovább javítom a stilust. Ime mutató legközelebbi novellámból: Hovatovább rájött Kázmér, hogy a medika megcsalja. Mikor pedig a lány a hűtlenség ismérveit (ez is szép szó 1) egyesítve, makacsul tagadott, Berger Vilma nem nézhette nyugodtan a vergődő ártatlanságot. — Mindazonáltal tad ön bizonyítani? — tört rá Kázmérra. Deazonban könnyebb lecsapolni Tiszát, mint meggyőzni egy féltékeny szerelmest. — S ha mégis igaz? Többet nem árulok el belőle, várják meg az egészet. Azt hiszem, érdekes lesz, átveszi szórólszóra a Magyar Nyelvőr. Van még néhány kedvenc kifejezés, amik gyönyörűséggel töltenek el. Kipusztithatatlanok, akárcsak a tőzsdejáték. Azt már elpanaszoltam, hogy különféle közbiztonsági szervek karöltve keresik a betörőket. Ellenben, ha társadalmi téren kell működni, az már inkább vállvetve történik. Tetszik tudni, hogy megy ez ? Például rongyos gyerekeket ruháznak fel s akkor a zsidó lányegylet, meg a katholikus legényegylet összevetik a vállukat a siker érdekében. Szép dolog ez, akárki mit mond is, legalább igy képzeli el házitündérünk, Sárika, akinek ezennel díjmentesen adományozom az elsőosztályu cimszalagrendet. Kitüntetettünknek csak egy aggodalma van: Akkor ők nem látják soha egymást szemtőlszembe ? — Nem, fiam, éppen ez a .vállvetve" lényege. Amúgy karöltve volna. Es vigyázzunk a nüanszokra. mert mi lesz velünk, ha csak ugy hebe-hurgyán szögezzük le a tényeket! Jelzem, még csak néhány sor következik és véget ér ez az Írásom, aminek fölkarolását jó szívvel ajánlom illetékesek figyelmébe. Eszembe jut ugyan bohó ifjúságom, amikor különös ambícióval karoltam föl én is a nőegyleteket, azaz humánus akcióikat. Nemkülönben most jut eszembe hogy mégis csak Czimer Károly igazgató ur szólitott meg a multkorában. — Nyelvészkedéssel Is foglalkozik ? — kérdezte, de a tekintetéből azt olvastam, hogy szamárságnak klassziftkálta az írásomat. 0 ugyan mostanában a csehekkel van elfoglalva, mégis nagyon kérem, bocsássa meg a hevenyében elkövetett magyartalanságaimat. Bob.