Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-11 / 85. szám

1924 április II. SZ B QED 8 esett annakidején legitimista programot adóit, később delronizációs törvényt fogadott el, most pedig srinte feliünően tüntet a Habsburgok ellen. (Nagy zaj és ellentmondás a kisgazdák­nál.) Ezután az államforma kérdéséről beszél. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a nemzet­gyűlés addig is, mig az államforma kérdését véglegesen rendezi, pontosan határozza meg a kormány jogkörét és arról 30 napon belül te­gyen a nemzetgyűlésnek javaslatot. A külföldnek közjogi aggályai is vannak Magyarországgsl szemben. (Ellenmondás a kor­mánypárton.) Határozati javaslatot nyújt be arra vonatkozólag, hogy a kormány 30 napon belül terjesszen be törvényjavaslatot az általá­nos titkos választójogról. A felhatalmazási javas­lat teljes diktatúrát biztosit a kormánynak, de a mai kormány diktatúrája csak karrikaíurája a diktatúrának. A javaslatot nem fogadja el. (A baloldali ellenzék a szónokot hosszasan eijenzi) Miniszteri válaszok Nagy Vincének. Daruváry Géza külügyminiszter: A felszólaló képviselő felolvasta azt a román újságcikke', smely gróf Bethlen István miniszterelnök erdélyi birtokainak visszaadásáról szól. Sajnálattal látja, hogy akad magyar képviselő (Nagy zaj.), aki a nemzetgyűlés publicitását ilyen aljas rágal­makra használja fel. (Nagy zxj. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Cselédek.) Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter vála­szol a felszólaló azon kijelentésére, hogy a javaslatokban uialás történt a belgrádi szer­ződésekre is. Kijelenti, hogy Szerbiával szem­ben a kötelezettségeink a békeszerződésből j folynak. Benedek Jánoa felszólalása. , Most Benedek János szólal fel: A közgazda- | sági állapotaink nagyon szomorúvá válfak; kétségtelen azonban, hogy okos közgazdasági politikával sokkal többet lehetett volna elérni. A kormány nem teremtette meg a termelő munka előfeltételeit A szanálási javaslatok nem érik el a céljukat. A javaslatot nem fogadja el. Paky János kormánypárti beszélt ezután. Ma szerinte gazdasági defetizmus van. A bizalom­nak vissza keli térni. A javaslatot elfogadja. A trianoni koporsó födele. Baross János a következő szónok. Amikor, úgymond, az ellenzék komolyan akar foglalkozni a nemzet életébe vágó javaslatokkal, egyszerre kizárják a szedőmunkáBokat és az újságok nem tájékoztathatják a közönséget. A javaslatot ugy tekinti, mint a trianoni koporsó födelét. Ha két évvel ezelőtt állítottuk volna fel a Jegyban­kot, ma már a magunk erejéből helyreállítottuk volna bQdzgénk egyensúlyát. Ha meg is kapjuk a 250 milliót, két és félév múlva nem lesz belőle semmi. Allitja, hogy egy év múlva egy­millió ember fog mezítláb nyomorogni munka­hiány következtében. A javaslat értelmében egy másik külföldi kölcsönt csak a főbiztos hozzá­járulásával vehetünk fel. Ennek a rendelkezés­nek az a célja, hogy Magyarország ne fordul­hasson segélyért senkihez sem. Határozati javaslatot nyújt be 21 képviselő aláírásával, melyben kéri, hogy a kormány haladéktalanul lépjen érintkezésbe a külföldi államokkal és kössön velük olyen megállapodást, bogy Ma­gyarország csak abbsn az esetben teljesítse az ánlánt követeléseit, fia n trianoni, főkép pedig a Milferand-féJe kísérőlevélben foglalt jogokat részére biztosítják. A Javaslatot nem fogadja el. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés pénteken reggel 7 órakor. Az ülés háromnegyed 9 órakor ért véget. Stinnes Hugó meghalt. Berlin, április 10. Stinnes Hugó szerdán este 8 óra 30 perckor meghalt. Halála előtt tel­jesen eszméleténél volt. Annak az eseménynek, amelyet ez a rövid jelentés közöl, hatása lesz Németországra. Stinnes, a német nagytőke hatalmas, amerikai kaliberű képviselője, a háború befejezése óta — mint ismeretes — igen nagy szerepet ját­szott Németországnak nemcsak gazdasági, de • politikai életében is. Stinnes elsősorban mindig | a saját érdekeit tartotta szem előtt. Ismeretesek a megszálló franciákkal való tárgyalásai és önálló, a kormánytól független megállapodásai. Erős, érdekes egyéniség volt. A közeljövő mu­tatja meg, milyen hatása lesz annak, hogy eltűnt a mai Németország szerepvivöi közül. MMMMMMMMMMII^^ A jóvátételi bizottság Németországot is meghallgatja. Páris, április 10. A jóvátételi bizottság pén­teken délelőtt össseül és Berthou elnöklésével ismét ideiglenes eszmecserét folytat a szakér­tők jelentedéről. Valószínű, hogy ezen az ülé­sen állapítják meg a jóvátételi bizottság első hivatalos ülését, amelyen azután megindul a munka a szakértők jelentése alapján. A jóvá­tételi bizottság döntése valószínűleg az lesz, hogy Németországot ts meghívják álláspontja ismertetésére a szakértők végkövetkeztetései te­kintetében, akár irásban, akár pedig a jóváté­teli bizottsághoz kikűldendö delegátusa utján. Az aranyjegyeket kibocsátó bank tervezetének W O — - - fy VAV WJ M m kidolgozására olyan szakbizottságot szándékoz­nak kiküldeni, amelyet a bank revíziójának alap­szabályaival bíznának meg. Ez a bizottság há­rom tagból állana és pedig egy angol és egy belga delegálu8ból és a német birodalmi bank elnökéből. Washington, április 10. Hoover a szakértők jelentésének közzétételével kapcsolatban kijelen­tette, hogy Európa gazdasági újjáépítésének legnagyobb akadálya az volt, hogy a jóvátétel kérdését nem rendezték. A jóvátételi bizottság most igazságos és gyakorlati megoldáshoz ju­tott, amely az egész világnak hasznára válik. Rassay közbenjárása a nyomdász-sztrájk ügyében. Budapest, ápr lis 10. (Tudósttónk telefon­jelentése.) A nyomdáízszlrájk ügyében a mai napon úgyszólván semmi fordulat nem állott be. Délelőtt és délután különböző tárgyalások folytak, amelyen különböző tervek mtrültek fel részben az esetleges békés megoldásra, részben pedig a sztrájk további folytatására. Általában arrói szá, tolhatunk be, hogy a bérharc túlhaladta azokat a kereteket, araeijek lehetővé tették volna a gyors kibontakozás lehetőségét. Mind­két oldalon annyira elmérgesedett a brtyzet, hogy ebben a pillanatban lehetetlennek látszik a kibontakozás. Éppen ez indította Rassay Károlyt orra, hogy a főnökegyesület és a lap­tiadók sxind átusa csütörtökön délután tartolt értek> zltU >i megjelenjen, hogy informálja magát a helyzrtröi «« felvilágosításokat kapjon azokról a feltételekről, amelyek melleit a kellemetlen sztrájk eliminálható volna. Az érlékeilet után Rasspy a főnökegyesűlet és a Lapkiadók szindikátusának képviselőivel megjelent a parlament folyosóján és' tárgyalá­sokat kezdett a munkások vezetőivel. Itt a főnökegyesület részéről azt hangoztatták, hogy követeléseik közé tartozik, hogy a munkások azonnal álljanak munkaba, ismerjék el, hogy a kollektív szerződést megsértették s annak repi­rálására mutassanak Hajlandóságot. A továb­biakban pedig, a munka felvétele után hajlan­dók lesznek tárgyalni a bérköveteléseket ille­tőleg. Szóbahozták a főnökegyesűlet megbízottai, hogy amennyiben a munkások ragaszkodnak maid a teljes bérköveteléshez, kénytelen lesz a főnökegyesület ezt a rettenetes megterhelteiést a napilapokra hárítani, mert más vállalatok azt úgysem birnák eL Ez elleti a Lapkiadók Szin­dikátusa emdt szót, mert ha ő rájuk hárulna ez a megterheltette, amit viszont nekik a kö­zönségre kellene átháritaniok. a magyar sajtó fennmaradása és további működése lenne ve­szélyeztetve. A munkások vtoéről az *» kíjt entéa hangzott el, hogy hajlandók megkérdeni a muna.1t, ha megfelelő garanciát kapna hogy a bértárgya­lé' -cnl minél előbb me^ezdik. Erre Rassay azt proponálta Rothenstein Mórnak, aki a mun­kásokat képviselte, hogy üljenek kocsiba, men­jenek a főnökegyegyesületbe és a lapkiadók szindikátusához és rögtön oldják meg a kér* dt'sí. Rothenstein azonban kijelentette, hogy nem áll módjában egyedül dönteni, éppsn ezért kérte, hogy adjanak módot a további megbe­szélésre és a holnapi napon a munkálok haj­landók lesznek részletes álláspontjukat is­• mertetni. 1 Rassay kijelentette, hogy nem ereszti el a s felvett fonalat, hanem felkeresi Bethlen grófot és az ő révén a kereskedelemügyi minisztert és őket kéri fel közvetítőül. Rassay kifejezte azon reményét, hogy ezen az alapon talán si­kerülni feg a békét megteremteni. Felmerült az a terv is, hogy az ország köz­véleményét tájékoztassák, hogy a budapesti napilapok uniformista lapot adjanak ki, viszont ezt a lapot a főnökegyesűlet tagjii szedjék ki és állítsák elő. Ezt a tervet azonban, tekintettel arra, hogy a holnapi napon talán létrejön a megegyezés, elvetették. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 114 papirkoronával. A szerbekkei elcserélt községeket kirabolták a románok. Belgrád, április 10. Médos és Párdány köz­ségeke! a románok, mielőtt a szerbeknek át­adták volna, tel jer en kifosztották. Ezzel kap­csolatban Petkovics alezredes, a jugoszláv de­legáció vezetője, átiratot intézett Dragelescu ez­redeshez a román bizottság elnökéhez, amely­ben felszólította, hogy a román hatóságok ha­ladéktalanul szüntessék be azokat a „kiürítési munkálatokat", amelyek Módos községet kol­dusbotra juttatják, mert ha a kiürítések továbbra is az eddigiekhez hasonló módon folynak, a jugoszláv delegáció nem lesz hajlandó átvenni Módost. Petkovics alezredes átiratára még nem érkezett válasz A jugoszláv delegációban az a terv merült fel, hogy a román hatóságok jogialan foszto­gatásai miatt represszáliákkal éljen, még pedig oly médon, hogy a zsombolyai gyárak gép­jeit leszerelik és lefoglalják és csak az esetben adják át, ha a románok a jogtalanul okozott károkat megtérítik. Belgrád, április 10. Még mindig tart az az izgalom, amelyet a román hatóságoknak a Bánát határán lévő helyiségekben elkövetett fosztogatásai Belgrádban felidéztek. A radikális nemzeti párti Balkán kijelenti, hogy Románia becstelen állam. Románia eljárása ,az egész világon megütközést keltett. Most ugy tűnik fel a Romániával kötött szerződés, mint valami visszataszitó istenkáromlás. Ha ezt a szerző­dést most nem is lehet érvényteleníteni, azon­ban biztos, hogy a szerződésben meghatáro­zott határidő lejártával nem fogják többé meg­hosszabbítani". Pasics taktikázik. Belgrád, április 10. Belgrádban türelmetlenül váják a döntést a parlament összehívásának ügyében. Ebben a kérdésben még mindig a legnagyobb tájékozatlanság uralkodik, nemcsak 3 az ellenzék, hanem a kormánypárt körében is. : Pasics miniszterelnök ismét azt a taktikát foly­| taija, hogy a radikális képviselőket egyáltalán nem informálja az eseményekről, tekintettel arra a párjától nyert felhatalmazásra, amely szabad kezet biztosit neki a válság megoldá­sára. Hir szerint a kormány el akarja kerülni leszavazíatását és ezért igyekezni fog megaka­dályozni azt. hogy az összehívandó ülésen az igazoló bizottság jelentésén kivül más ügy is­tárgyalás és szavazás alá kerüljön. E célból az a terv alakúit ki, hogy a mandátumok igazolása után az elnök kijelenti, hogy miu án más kér­dís nincs napirenden, az ülést berekeszti és a következő ülés napját iráiban fogja közölni a képviselőkkel. április 10. A kormányhoz közelálló köröaben megvannak győződv- arról, hogy a király máris amellett döntött, hogy a sark-p­atinát oszlassák fel és a Pasics-Pribicsevios­kormányt bízzák meg az uj választások inté­zésivel. A ízkupstinát ezek szerint tn*ju& közepéig elnapoljak, azután pedig feloszlatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom