Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-10 / 84. szám

Easveia siáiw ára I2H0 karowi, "MrtsisHség fis uaűOMva* <aft Deák Fereac-ntcs 2. (FöJSáifctoiával szembea.) Telefea 1M3JI,Szeged" megjeieMl UUO kivételével minden t* Egyez szám Ara 1200 koima. KlClIxetési árak: Egy UM»n helyben 25000, Bndai és vidéken 30000 lm. Molym. Szeged, 1924 április 10, CSÜTÖRTÖK Hirdetési ársk t Féihasáfcon l mm. 300, egy hasibon <00, misfél hasábon 900 K.ScSveg> kőit 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4000 kor. Szövegközti közlemények soronként 4900 korona. Családi értesítés 35000 kot. 84-ik szám. Megtévelyedés. Az a huszonnyolcmillió korona, melyet egy megtévelyedett fiatalember egy szegedi pénzintézetnél minden elövigyázati rendszabály mellett is el tudott tulajdonítani, bizonyára nem nagy ösezeg. Akik mostanában mindig készen állanak, hogy a papirkoronában kifejezett összegeket aranyértékre, vagy békeparitáera számítsák át, azt fogják mondani, hogy semmi az egész. Békebeli kétezer korona, vagy talán még annyi sincs. Békében ennél sokkalta nagyobb összegeket is sikkasztottak, mégse dölt össze miattuk a világ. Legfeljebb a sikkasztó iflnt el a közélet, esetleg az élet színpadáról. Az ilyen összehasonlításoknak és átszámításoknak mindig megvan azonban a hibájuk. Hiába mondjuk, bogy számszerűleg ennyi meg ennyi volt békében a mai huszonnyolcmillió korona, a dinamikai jelentősége a kettőnek nem ugyanaz. Sokkal kevesebb embernek van ma huszonnyolcmillió korona a zsebében, mint ahány ember békében kétezer koronával rendelkezett, tehát más is a súlya, fontossága és nyomatéka. De meg békében, ha voltak is sikkasztások, azok más körülmények között történtek, mások voliak a sikkasztók és más volt az esetek morális jelentősége. Az a borzalmas erkölcsi összeomlás, amely nagyobb még a fizikai pusztulásnál is, a megtéveiyedetteknek egy egészen u] típusát termelte ki. Ez a tipus az mi fiu, aki bent van a jó társaságban, ski tegeződik komoly, meglett emberekkel, akit megkülönböztetett bizalomban részesi enek és megkülönböztetett módon kezelnek, aki a szegény egyetemi hallgatók keserves kinlód*eait, életfenntartási gondjait nem ismeri, hanem az életben csak a szórakozásnak, kellemes időtöltésnek a lehetőségeit látja. Ez a tipus kerül bele mostanában mind gyakrabban a rendőri tudósítások, bűnügyi riportok és ügyészi feljelentések rovatába. Ahol a bűnözésnek bizonyos fajtája a többiek mellett nagyon eiharapód?ik, ott az esetek elvesztik egyéni jelentőségüket és általános jellegűek ké válnak, melyeknek bizonyára általános okaik is vannsk. Néha kelemetlen ugyan ezeknek az általános elveknek a keresése, de elengedhetetlenül szükséges, ha a kóros állapotoi meg *;karjuk szüntetni és ba a társadalomnak valamelyik rákfenéjét csakugyan ki akarjuk irtani. Ezt kell cselekednünk a jelen esetben is, Amikor a háború kitört és az ország férfi lakosságának igen nagy százaiéba bevonult, fiatalembereknek, majdnem gyerekeknek nagy seregéből nagy ur leit. Fiuk, akik alig hagyták el az iskola padjait, tiz-husz koronánál nagyobb pénzt nem láttak, a pénzzel való számolást sohasem tanulták meg, tiszti fizetés, felszerelési átalány címén az akkori viszonyok mellett hallatlanul nagy összegeket kaptak a kezükbe. Az öregebbek a pénzt hazaküldték az asszonynak, hogy legyen valami a kezében a legszörnyűbb eshetőségre, a fiataloknál ellenben megkezdődött a dinom-dánom, hegyen-vöigyön lakodalom. Kárhoztatni nem lehel érle őket és azért sem érheti őkel vád, hogy a háborúban nemtanuitaK meg dolgozni. A háború nyujt•, ,a °a,xmakat a személyes bátorság megcsillogtatására, önfeláldozásra, vitézi lelkek jogcímének megszerzésére, de természeténél fogva nem lehetett a kitartó, szorgalmas polgári tevékenységnek az iskolája. A Geld spielt kelne Rolle jelszava, mely különösen a báboru első éveiben uralkodott az egész hadseregben, szintén nem volt alkalmas a takarékosság erényének kifejlesztésére. Olyan jelenségek voltnk ezek, melyeket nemcsak a polgári társadalom, de az ektiv katonatiszteknek idősebb, megfontoltabb rétege is nagyon jól észlelt, anélkül, hogy te'uetett volna ellene valamit. A háború mán jött 9Z úgynevezett béke, a katonai látszam apasztása, polgári tisztviselőknél a B-listü, nyugdíjazás és végkielégítéssel való elbocsátás. Mindenkinek érezni kellett, hogy az államnak kötelezettségei vannak azokkal szemben, tkik esztendőkön át a bőrüket vitték a vásárra. Nagyon kétséges ellenben, hogy e kötelezettségek teljesítésének helyes módja volt-e és helyes módjs-e még ma Is, ha olyan korú gyerekeknek, akik békében még csak a pályájuk legelején állottak volna, végkielégítés címén milliókat vagdosnak a fejükhöz és egyenesen táplálják bennük a már meglevő könnyelmű hajlandóságokat. Nem lett volna-e helyesebb, ha az ilyen eseteket kissé egyéni módon, a belügyminiszter találó kifejezése szerint .bizonyos környezettanulmány segítségével kezelték volna, figyelemmel lettek volna az egyes leszerellek, v?gy elbocsátottak elhelyezkedésére és cs&k ott adtak volna pénzt, ahol annak szüksége tényleg felmerült. Pénznél bizonyára többet ért volna a munkaalkalmak ryujtása. Erre ugyan maga az állam nem vállalkozhatott, de igenis kötelezhetett volna olyan vagyonos felmentetteket, akik a háborút idehaza (öltötték, hogy egy-egy volt tisztet gazdaságukban, iparvállalatukban, vagy üzletükben elhelyezzenek. Viszont az elhelyezetteknél megszüntethette volna s készpénzben való végkielégítések demoralizáló rendszerét. Csak a ki nem érdemelt és könnyű pénznek van demoralizáló hatása, mert ez neveli a könnyű életet, a pénznek meg nem becsülését és a szórakozások minden áron való megszerzésére irányuló törekvést. Erősiti ezt a demoralizáló hatást az a jóindulatu kedélyesség, melylyel ez öregebbek, akik nem kaptak milliós végkielégítéseket, hanem egyszerűen visszatértek régi foglalkozásuk robotjához éa akik szemérmes szegények módjára leszorítják otthoni életstandardjukat, elnézik ennek a háborúból kikerült, önmagáért nem felelős és alapjában véve szerencsétlen fiatalságnak a könnyelműségét, amely a megtévelyedések ingoványa felé vezet. Beszámoló az angol parlamentben a magyar szanálási tervről. Lordén, április 9. Lord Tarmoore, az angol koimány képviselője a Nemze'ek Szövetsége tan?cs4ban, a partementben hosszabb előadás keretében beható jelentést tett a Nemzetek Szövetsége tanácsának legutóbb tartott 28. üléséről. A jelentés a magyar ajjáépitéssel foglalkozik. Az elő* dó a tárgyalások történetének rövid vázolása után nagy megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy valamennyi függő kérdésben szerencsésen megoldásra jutottak és hogy az erre vonatkozó jegyzökönyveket a nagyhatalmak Í

febiuár 26-án, a kithaíalmak képviselői pedig március 13-án aláírták. A jóvátételi bizottság végleges határozatát bizonyos késedelem előzte meg, emiatt Magyarországról bizonyes alaptalan hírek kerültek forgalomba; ennek következményeként február havában su'yos pénzügyi válság támadt, ameíy már-már veszélyeztette az újjáépítési tervezet sikerét. Amikor azonban a jóvátételi bizottság végre meghozta határozatát, a magyar pénzügyek szemmeliáthatőan megjavultak. Március elején a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának küldöttsége Budapesten járt. Ez a küldöttség nemrégiben tért vissza. A megállapított tervezettel teljes mértékben megvan elégedve — mondta lord Tarmoore — és ennek a tervnek lelkiismeretes végrehajtásával döntő sikerre van kilátás. Remélhető, hogy a főbiztos rövid időn belül el fogja foglalni hivatalát. A Népszövetség gazdasági igazgatója a magyarországi főbiztosról Páris, április 9. Sir Arihur Saller, a Nemzetek Szöveteégének gazdasági igazgatója kedd délután fogadta a sajtó képviselőit és közölte veiür, hogy a Nemzetek Szövetsége J. Schmidt bosteni szakembert nevezte ki Budapestre főbiztosául. Hangoztatta, hogy nagy örömére s?o!gál ez a választás, mert Scbmidt, aki annak idején tevékeny részt veit a kirni konzorcium megszervezésében és a mexikói államadósság rendezésében, kiváló szakember. Ismertette ebből az alkalomból a Magyarország pénzügyi és gazd&sági talpraállitását célzó akciót és kijelentette, hogy miért van szükség Magyarország gazdasági megerősítésére és vázolta azt a tervezetet, amelyet a Nemzetek Szövetsége készített a roagyaiországi infláció megszüntetése céljából. Sir Arthur Salter azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kölcsön elhelyezése és az újjáépítés munkája a megállapított program szerint zavartalanul fog végbe menni. Ezen reményeit megerősítik azok a tapasztalatok, amelyeket a Nemzetek Szövetségének bizottsága az utóbbi budapesti utja alkalmával szerzett a magyarországi he;yzdről. Végül bejelentette, hogy J. Schmidt a jövő héten kel útra Bostonból és közvetlenül húsvét után foglalja el hivatalát. MWMMMMMMMMMMWMMM^^ Benyújtották a 16 órás ülésekről szóló indítványt Budapest, április 9. A nemzetgyűlés szerdai ülését háromnegyed 11-kor nyitotta meg Scitovszicy Béla elnök. Lakást György a javaslat mailett. Az első felszólaló Lukács György. Felfogása szerint a javaslat meg nem szavazása nemcsak a kormány bukását hozza magával, hanem gazdasági csCdbe kergeti az országot. Igen nagyfontosságú kérdés az, feogy a kormány a külföldi kölcsönnel kapcsolatban rendezte a jóvátétel kérdését is. Ez igen nagy érdeme a kormánynak. A jelen körülmények között az az ut, amelyre a kormány lépett, a kibontakozásnak egyetlen utja. Serki sem vállalja a felelősséget a kölcsön meghiúsulásáért. A gazdasági leromlás oka a háború, a fomdalom, a bolsevizmus, az oláh LLLL. NNTVL UV..I ' katasztrófát vonhat maga után, mig elfogadásával két és félév alatt helyrehozhatjuk az államháztartást. Ezután külpolitikai szempontból szól a javaslathoz. Hosszasan foglalkozik a nemzetek szövetségének működésével. Kérdi, hogy hivatása magaslatán áll-e az olyan szervezet, amely az elnyomott kisebbségek érdekeiért semmit sem tesz. Mégis a nemzetek szövetsége már védelme alá vette gazdasági talpraá-lásunk ügyét, mint olyan kérdést, mint amelynek megoldása Középeurópa nyugalmának és békéjének főbiztosítéka. Szakított eddigi rideg magatartásával, amelyet eddig az án'ánt önkényével szemben tanúsított, segítségünkre sietett és a zá: logjogok feloldásával lehetővé tette, a külföldi kölcsön igénylését. Ezt a kedvező fordulatot megszállás Ezeket nem lehet meg nem tör- nem lehefkihasználatlanul" hucnunk Vehe'jük téntnek tekinteni. A javaslat azért fontos, azt is észre, hosv mi* eddíc csak súlyosamert ezáltall kacsolódunk be újra a világ gaz- ták terheinket, most már Könnyít'seket is Mtdasagi életébe. A javaslat elutasítása csak I hatunk. Igaz hogy cz az állásfoglalás javára