Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-10 / 84. szám

8 SZEGE D szolgál hitelezőinknek is, de elsősorban a mi hasznunkra válik. A nemzetek szövetsége iránt hálásnak kell lennünk és elismerésünket kell kifejezni kormányunk, de elsősorban annak feje iránt, akinek tudása és államférfiúi tapasztalata szerezte meg nekünk ezeket az eredményeket. (Zsirkay: A végén csaltan az os'or. Felkiáltások jobbról: Majd megláijukl) A nemzetek szövetségének eljárása reményt ad arra, hogy ezután a kisebbségek ügyéi jobban figyelemmel kisérik és rá fogják szomszédainkat kényszeríteni arra, hogy a kisebbségek védelmét gyakorlatilag is keresztülvigyék. Ez esetben elszakadt véreink is jobb jövőt érnek. Tény az, hogy a legyőzöttek teljesen le vannak fegyverezve, mig a gyjzők még csík kísérletet sem tesznek a lef:gyverzés keresztülvitelére. A nemzetek szövetségének eljárása azonban reményt ad arra, hogy ezek az állapotok megszűnjenek. A nemzetek szövetségének szabad nemzetek'szab jd szöveíségévé kell kifejlődniük és ki kell alapszabályaikból küszöbölni a győzők és a legyőzöttek közti óriási megkülönböztetést. Eddig a nemietek szövelségének nüködése állandó csa ódá?t okozott, de most megváltozott a helyzet. A javaslatot elfogadja. Indítvány a 16 órás ülésekről. Az elnök jelenti, hogy öffy Imre és társai indítványt nyújtottak be a szanálási javaslat tárgyalásának tartamára 16 órás ülések bevezetésének tárgyában. Felolvastatja az indítványt és az aláírók névsorát, 50-né! több képviselő van jelen és igy az indítvány feljtt holnap dönt a Ház. Rupert Rezső beszéde. Rupert Rezső (Kossulh-párti) hevesen tiltakozik a 16 órás ülések bevezetés: ellen. Min denkinek lelkiismereti kötelessége a javaslat bírálata, a kormány pedig szerinte bele akarja fullasztani a szót az ellenzékbe. (Felkiáltások a jobboldalon: Alkalmat akarunk adni a bírálatra.) Ez kigunyolása a szólásszabadságnak. (FelkiáltásDk a jobboldalon: Teljesen házszabályszerü). Kérdi, mit fog szólni a külföld ezekhez az intézkedésekhez. Hibáztatja, hogy a kormány akkor kezdte meg a kisántántial a tárgyalásokat, amikor szorult helyzetben vagyunk és nem léphetünk fel egyenrangú félként. Részletesen foglalkozik a választójoggal, amelyet törvénytelennek tart. A kölcsön elhelyezése nagy nehézségbe fog ütközni és a névértékin jóval alul fogják a kölesönkötvényeket rendelkezésünkre bocsátani. Ha helyre akarták volna állítani a konszolidációt, nem kellett volna a külföld eiőtt megalázkodni. Egy szegény népnek legnagyobb értéke a kulfura, ha ez megvan, megvan a rokonszenv is a külföld előtt. Nálunk azoaban nem törődnek sem az anyagi, sem az erkö'csi kulturával. Más módon is meg lehetett volna menteni az országot, mint a külföldi kölcsönnel. Az ország önerejéből is talpra állt volna és igy nem komolyak a kü'födi kölcsön érdekében felhozott érvek. Nem lett volna szükség nagy áldozatokra, csak a pénzpazarlást kellett volna megszüntetni. Itt megszakítja beszédét és kéri a tanácskozóképesség megállapítását. A Híz tanácskozóképes Rupert: Az antimilitarizmu3ról szólva, kéri a katonaság nagyrészének elbocsátását a tisztviselők helyett. Bethlen István gróf: Ugy látszik, hogy ez Prágának szól. Rupert: Deák Ferenc egyik beszédéből azt bizonyiíja, hogy Deák Ferenc is antimilitarista volt. (Felkiáltások a jobboldalon; Ez a beszél az osztrák kormánynak szólt.) Rupert Rezső: Ez a kormány is osztrák kormány (Nagy zaj a kormánypárton: Hogy lehet ilyet mondani I) Rosszabb még mint az oszfrák kormány. Szabó Sándor: Menjenek Ausztriába! Ezután Peyer Károly szólal fel: A külföldi kölcsön összegének csekélysége, eltekintve azon súlyos feltételektől, amelyek a kölcsönhöz fűződnek, késégfelenül mindenkiben azt a gondolatot kelti, hogy itt nem lehet sző komoly szanálásról, legfeljebb a katasztrófa elodizásár^j.\ Hogy legyen bizalommal a pénzügyi po.itika iránt akkor, amikor a kormány maga f.e® tudia,. hogy defláció vag/ inflációs politikát csináljon. * kwmány reakciós politikát folytat, hibáz í lArtgy belügyminiszter nem csinálta meg l SíjKftfi1 "'ormot. A kormány elismeri JUS hS25?ei?idért A szociáldemokraták P, C"k, e1' Cíak olyan békét ismernek el amely a népek önrendelkezésin alapul. Ezért nem fogadja el a szanálási javaslatokat sem, amelyek a trianoni békeszerző- \ 1924 április 1. Farkas István: Menjenek a herékl Szabó Sándjr: Menjenek a kitartottakI Farkas litván: Maguk a kitartottak! (Állandóan zaj. Az elnök Proppzrt és Farkast rendreutasítja.) Rapzrt Rezsé: Nem militarista kiadásokra van szükség. (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Menjen Prágába és ott beszéljen Igy.) Ezuiái az elnöktől rövid szüneíet kér. Az elnök a kért szünetet nem adja meg. A baloldali ellenzék több tagja feláll és biztatja Ruperte', hogy kérje a tanácskozási képesség megállapítását, közben ők maj»uk kivonu'nak a teremből. Felkiáltások a jobboldalon: Már ők sem bírják hallgatni. Farkas István: Nem bírják a kormány gyalázatos politikáját. Elnö'i Farkas1 rendreutasítja. Proppír Sándor: Már a folyosón mondta ezt Farkas. A Hiz az elnök indítványára Farkast a mentelmi bizottsághoz atasitja. Rupert ezután azt fej'egeti, hogy a tisztviselők nagy részét teljes fizetéssel szabadságolják és ha már elhelyezkedtek más foglalkozási ágban, bocsássák el őket. A kormány igen sikeresnek tartja a jóvátétel rendezésé^, pedig ilyen áldozatok árái bárki rendezhette volna azt. A délutáni ülés. A délutáni ülést 3 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Rupert folytatja beszédét: A javaslatok szerint szabaddá lesz az állat- és a ter nénykivitel; ennek előnyeit csak a nagybirtok fogja élvezni, mert a kisgazdáknak nem le3z módjuk és Idejük, hogy a kiviteli alkalmakat kivárják. A kisgazdák kénytelenek lesznek a terményeiket akkor eladni, amikor őket arra az adószedők kényszeitik. A kormány általában hősiesei védi a nagyvagyonokat is minden intézkedése és az egész adórendszer csak a kisegzisztencidkat sújtja. Végül határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a kormány terjesszen elő törvényjavaslatot a leijei alkotmányosság és a polgári jogok helyreállításáról. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Peyer bírálata a szanálási javaslatról. semmit nekünk, csa* megengedték, hogy felvegyük a kölcsön', mégis súlyos ibb ellenőrzést állapítottak meg, mint Ausztriában. A főbiztos korlátlan hatalmat kapott úgyszólván mindenben. Bírálja a kormány kereskedelmi politikáját, amelynek a következménye az, hogy az utódállamok egész traisiti-kereskedelmének a gócpontja Bécs lett Budapest he'yett. B?teg volt a kormány devizapolitikája is. A kormány a kölcsönakciót nemcsak a gazdasági helyzetből kifolyólag forszírozta ki, hanem belpolitikai szemponból is szükség volt rei. A kormány akkor rángatta elő a kölcsön kérdését, amikor a fajvédők kivonultak a kormánypártból, mert akkor az volt a h;lyzet, hogy a kormánypárt tíbbségc esetleg átmegy a fajvédői oldalra. h.-u.fiíATnafc v<iia„k t—v —. A kormány nem m;r erélyesen fellépni a dásre hivatkoznak. Különben is a iegvz'könwev | rih(>r-lr A, állam a.ra tudják d!SLSSkawinSi h£l,ailSKJkön»vel1 8iberck e,len- A* álla" kormányát a-ra tud il súlyosbítják a tnanoHi békeszerződés feltételeit, kényszeríteni, Ingy futni engedje a spAulán a, nggk kölcsönnél ez n*m - -- IokJt. A hitdezök ellenőrének blvatalba á lltása állandó veszedelmet jelent. Ha ezt valaki rossznkaraiuU? magyarázza, akkor ezt az ellenérzést 20 évig ii fel lehet tartani. Ezzel a szakasszal Az osztrák kölcsönnél ez nem volt, ott nem mentek tul a saintgermaini béke határozmányain. Nem érti, miért oly súlyos az ellenőrzés hiszen a külfödt államok nem adtak Magyarország feladta függetlenségét. Ebből az következik, hogy bármii/ kedvező legyen is a helyzet a világpolitikában Magyarországra nézve, ezt sohasem fogjuk kihasználni tudni. Súlyos kifogásai vannak az adóztatási rendszer ellen. Az adók főkép a középosztályt és a munkásságot érinti súlyosan. Különösen igazságtalan a forgalmiadó kivetése. A földadó megállapítása már csak azér; h igazságtalan, mert az 5 holdas kisgazda aránylag ugyanannyi földadót fizet mint az 5000 holdas nagybirtok. A város népe sokkal terhesebb adót fizít, mint a falu. (Ellentmondások.) Adóztassanak mindenkit meg jövedelme és vagyona után, de ne vessenek ki igzzságtalan forgalmi adót a szegény népre. Egy métermázsa szénnél közel 5000 korona a forgalmi adó, mert forgalmiadót fizet a bánya, a kis- és a nagykereskedő és végül a fogyasztó. Ezután a házbér kérdéséről beszél. Szerinte a kormánynak a kincstári haszonrészesedés címén beszedett adókból * házat kellene építenie. A szanálási javaslatok az iparosok tön^remenését is jelenti. Ausztriában a szanálást ugy hajtolták végre, hogy ma mindenki bíkenivón él. Határozati javaslatot terjeszt be a kincstári házbérrészesedés eltörlésétől. A törvényjavaslatot nem fogadja el Vita a 16 órás ülésekről. Scitovszky BMa elnök bejelenti, hogy az lí számú bírálóbizottság elnökévé Puky Endrét választották. Ezután napirendi javaslatot tesz, mely szerint n holnapi ülésen határoz a Hiz a 16 órás illés tárgyában benyújtott indítvány fölött Farkas István ellenzi a 16 órás tárgyalás figyében telt indítvány napirendre tűzését. Szerinte ez egy ujabb er5s:akos mód*zsre s kormánynak, a nellyel keresztül akarji hajtani a javaslatokat. Pesthy Pál igazságügy miniszter: A szanálási jussiatokat nem a kormány, hanem a gazdasági helyzet sürgeti. A 16 órás ülések terve nem ellenkezik az alfeolmsny szellemével. Kéri az elnöki napirendi indítvány elfogadását. Bessenyei Zénó: A tárgyalás kineriti fizikailag a nemzetgyűlést. Ajánlja, hogy az el enzék csak a vezérszónokait szerepeltesse a vitában. Hegymegi Kiss Pál: A 16 órái ülések csak akkor lennének indokoltak, ha sz ellenzék obstruálna. A 16 órás ülések bevezetése merénylet az emberi szervezet ellen. Nem fogadja el az elnök indítványát. Görget István: A kormány a 16 órás ülésekkel épp azt akarja lehetővé tenni, hogy az e!lenié< minden komoly aggályát kifejthesse. Nem érti tehát, miért tiltakoznak a 16 órás ülések ellen, holott mindig azt hangoztatták, hogy széleskörű kritika nélkül nem engedhetik át a jóslatokat. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadja el. Interpellációk. Eiutárt á térnek az interpellációkra. Fábián Béla interpellációját távolléte miatt törlik. Nagy Ernő és Peyer Karoly interpellációik elhalasztását kérik. A Hás hozzájárul a halasztáshoz. Szeder Ferenc interpellációjában kérdi a belügyminisztert, van-e tudomása arróh hogy a közigazgatási hatóíágok n ma^yarorsiári földmunkások orez; »zö?etségének egyesületi tevékenységét lehetetlenné teatik azáltal, hogy a csoportok slakulésát nem engedélyezik és a ' leglévő csoportok gyűléseit betiltják. Kérdi- a bslüeyminisitert, haji?ndő-e intézkedni a sérelmek orvoilás* iránt. Az interpellációt kiadják a belügyminiszternekAs ülés egynegyed 10 órssor véget ért. A msghlasalt orosz-rom In tárgyalás. Bukarestből jelentik: A szenátus tegnapi ülésén Popovici kérdezi a külügyminisztert, hajlandó-e a szenátusnak is beszámolni a külpolitikai helyzetről? Duci külügyminiszter válaszában kijelenti, hogy a bécsi tárgyalások a két delegáció közötti nézeteltérés következtében szakadlak félbe, de a román kormány kész bármikor újból felv nni a tárgyalások fonalát, ha előzetesen a szovjetkormány elfogadja azt a feltételt, hogy Románia területi integritásnak, vagyis Besszarábia Romániához tsrtozandóságának kérdésit nem teszi vita tárgyává.