Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-06 / 81. szám

Egy— s^áPi éra 1200 korona. •trtttatiMl Ci kiadöhir*. al> Deák Fsrenc-ulca 2. (Föntlfekolával nemben.) Telein ll-8&A.Iieged' megjeleaJk »tt!ö kivitelire] minden ai». «sye» szám ára 1JOO SWL Elöllsetíii iraki Egy helyben J5000, Buda•XWfca SÍ vidéken 30000 tton. Hirdeieii Irak: Ffhasálwn 1 mm. 300, egy hasába* 000, másfél Hasábon 900 K.Szíveg. kOzt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4008 kor. Szflvegközö közlemények sorunként 4500 korona. Családi értesítés 55U» kor. árfolyam. Szeged, 1924 április 6, VASÁRNAP. 81-ik szám. A felelősség. A felelősség: ez most a legtöbbet szereplő szó a magyar politikában. Minden beszédnek ez a vége, minden ostornak ez a suhogója. A miniszterelnök, a miniszterelnök kormánya és pártja vállalja a felelősséget isten-ember előtt a kölcsönjavaslatért, amelynél fontosabbat, ugy mondják, keveset tárgyaltak még a magyar parlamentben. Tán a talárjárás után tárgyaltak volna, amikor másodszor kellett felépíteni az országot, de akkor nem volt parlament. (Hiszen ba lett volna, akkor talán nem is épült volna fel az ország.) Az ország harmadik felépitése a török kitakarodása után történt meg s azért Kollonich vállalta a felelősséget, - olyan is volt az. Bethlen István mint negyedik honalapító természetesen inkább IV. Béla, mint Kollonich nyomdokain akar járni — s az ellenzék mégis azt mondja, hogy ezért az építésért nem vállalja a felelősséget, mert a kölcsönjavaslatból nem országépités lesz, hanem országtemetés. Viselje tehát érte a felelősséget egyedül Bethlen István és a pártja. Az ellenzék nem áll útjába a katasztrófáiig építkezésnek, mert nem meri érte a felelősséget vállalni, de előre mossa a kezét, hogy neki semmi része nem lesz az összeomlásban. Az ő szerepe csak annyi, hogy megmondta előre, mi lesz s most már félreáll, a miniszterelnök csinálja a dolgát, ahogy tudja, a maga felelősségére. Nekünk a felelősségnek ez a bánytorgatása és egymásra tologatása se férfiasnak, se hazafiasnak nem tetszik se az egyik részről, se a másikról. Mi az az államférfiúi felelősség, amire a kormányelnök minduntalan hivatkozik, valahány- 8 szor arra kellene neki felelni, tulajdonkép miben áll hát az ő nagy koncepciója? Mert azt talán tudja ő és tudja Strakosch ur és tudja Pospisil ur, de a magyar közvélemény nem tudja, az egységes párt sem tudja, legkevésbé pedig az ellenzék tudja. Senki Magyarországot arról nem tájékoztatta eddig, hogyan lesz abcól föltámadás, ha a nemzet engedelmesen odahajtja a nyakát a kölcsönnel járó diktatúra guillotineja alá. Bethlen István nem tud egyebet mondani annál, hogy az ország legyen nyugodt, mert ő válialja a felelősséget. De az államférfiúi felelősség, azt már megtanultuk, olyan nyeletlen kés, amelyiknek nincs vasa. A kurzus minden kormánya vállalta eddig a felelősséget azért, amit tett. Az összes pénzügyminiszterek vállalták a felelősséget azokért a szerencsétlen intézkedésekért, amik miatt többet vesztett az ország, mint a háborúban és forradalmakban. Hát hol vannak most azok a felelősök? Ki hallott róla, hogy törvényt álltak volna végzetes tetteikért, amelyekkel hol jószándéku tehetségtelenségüknek adták bizonyítékát, hol veszedelmes tehetségüknek? Az Írnokot, aki egy eldobott gyufával meggyújt egy papírkosarat, felelős-e vonják és megtéríttetik-vele az okozott «irt. A kegyelmes ur, aki az ország bankóKe ztait égeti hamuvá ügyetlen kezével, legfeljebb megbukik, de rendesen pubára esik aksor is es a ke kas se kukoiékol többet a felelősségéről. mEl5L8llök' h°8y Bethlen zseniális ember, elimszük, hney nagyszerű terve van Magyarország megváltására, elhisbzük, hogy maga a ír.nyárok istene a liikos tarác&adója, mint Jehova volt a asidó palriarcháknak, — de azért ilJ"® hogy az ő pénzügyi géniusza Kailay Tibor, ski szintén volt felelős pénzügyminisztere Magyarországnak. Ne ifegye rossz ntven Bethlen, ba ez kissé bizalmatlanná teszi az embereket a Bethlen felelőssége iránt. £s »r0782 n,6?en Ve,zi« segítsen rajta: tárji ki a nyilvánosság előtt az újjáépítés alapterveit és meg fog szűnni a legelkeseredettebb ellenzék bizalmatlansága is. Vagy legalább eloszlik az a 8>anu, hogy BZ újjáépítésnek nincs II semmi alapterve azon kivül, hegy valahogy majd csak lesz, mert még eddig sohse volt ugy, hogy sehogy se lelt volnt. Nem tartjuk azonban férfiasnak és hazafiasnak az ellenzék felelősség-poiitikáját. Apponyi, Andrássy, Rassay egymásután jelentik ki, hogy nem mernének osztozni a végzetes kölcsönjavaslatért való felelősségben, mert az végromláshoz visz, de nem merik vállalni a felelősséget a kölcsön meghiúsulásáért sem, tehát egyszerűen félreállnak a végzet útjából. Ez a legkényelmesebb álláspont, de a kényelmesség a legritkább esetben szokott összeesni a hazafisággal. Az idejéoen felismert végzetnek elébe kell állni, nem megvetéssel félreállni előle és utat engedni neki azzal a rezignált róhajjal, hogy .feleljen érte más 1* Végre is itt nem csiribiri politikumról van szó, hanem az ország élethalál kérdéséről. Azt nem akarjuk föltenni, hogy az ellenzéki vezérek csak politikából nyilatkoznak olyan kétségbeesetten a sianálási akció ellen. Ha pedig komolyan hiszik, hogy halálos zuhanással gördül rá a fátum az országra, akkor kötelességük halálos elszántsággal elébe állni, mint ahogy Leonidas eléje állt a perzsa fátumnak, noha tudta, hogy halálával se állítja meg. Ha erre nincs bátorsága az ellenzéknek, akkor hiába hárítja el magáról a felelősséget, mert még nagyobb mértékben felelős, mint Bethlen István. Mert Bethlen legalább exponálja magát azért, amiben hisz, de az ellenzék meglapul az előtt, ami ellen izgat. Kállay és a miniszterelnök vezették be a szanálási vitát. dósok felelősségéről, fovábbá a hősi halottak megünnepléséről szóló törvényjavaslatokat. Áttérnek a szanálási javaslatokra. Kállay Budapest, április 5. A nemzetgyűlés szombati ülését 7,11 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. Az elnöki előterjesztések után az indivány és interpelléciós könyvet olvasták fel. Az interpellációkra a napirend letárgyalása u'án férnek Tibor a szanálási javaslat előadója ismerteti a javaslatot. Mikor Kállay rz előadói széket ét. Ezután a nemzetgyűlés harmadszori olva- »" elfoglalja, a kormánypárt zajosan tüntet, tapsol sásban elfogadja a társasháztulajdonról, a foga- | és megéljenzi. Kállay előadói Kállay Tibor: A most beterjesztett törvényjavaslatok a közgazdasági életben uj érát jelentenek. Arról van szó, hogy pénzünk stabilizálását és a gezdasági élet szabadságának elveit juttassuk diadalra. Ezt a két célt tartotta szem előtt a kormány. Kérdés az, hogy ezen cél biztosításához milyen uton juthatunk el. A belső kölcsönnel, amely tutajdonképen semmi más, mint vagyonadó, idCIegesen rendezhettük volna az államháztartást, viszont mi már teljesítettünk egy vagyonleadést a román okkupáciő idején. Más útra nem léphetett a kormány, mint amit most követ. Mélyen fájlalja azokat az áldozatokat, amelyek a trianoni szerződésben foglaltatnak. Az ország felvirágoztatása érdekében minden erőnkkel össze kell fogni. Káros minden huza-vona és hiu ábrándozás, munkára és nyugalomra van szükség. Ami a felhatalmazázi javaslatot illeti, itt csak arról van szó, hogy a nemzetgyűlés a maga elhatározásából korlátozza a maga szuverén -hatalmát és a nemzetgyűlésnek mindig módja lesz a bizalmat megvonni a kormánytól. Ami az akciókat ületi. két kívánalmat állit fel. Legyen az adó igazságos és ne akadályozza a termelést, azt hiszi, hogy az 50 aranykorona fejenkinti megterhelése nem lehet akadálya a termelésnek. Szükség van arra, hogy a tisztismertetése. viselő osztály emberséges megélhetéshez jusson Í

Felkiáltások a szocialistáknál: mi van a munásosztállyal ?) A munkásosztály a stabilizálással meg fogja kapni azt a bért, amelyre a béke éveiben számított Majd a tőzsde megrendszabályozására tér át és adatokkal igazoja a konjunkturális tőzsdejáték hatalmas arányait. A tőzsdével kapcsolatban a kormánynak az lesz a feladata, hogy visszatérítse a tőzsdét a régi hivatásától, amit főként az értékpapírok utján való hitelszerzésben lát. (Taps a jobbolddlon). Sürgősségi Indítvány. Az elnök jelenti, hogy Perlaky Qyörgy indítványt terjesztett be, az ülések egy órával való meghosszabbítása tárgyában. A Ház az indítvány fölött a legközelebbi gyűlésen dönt. ötven képviselő a tárgyalás alatt lévő javaslat sürgősségének kimondását kéri. Majd névsorolvasás Következik. Azután Temesváry Imre a belső kölcsönről szóló javaslatot, majd Orffy Imre a csehszlovák köztársasággal, Franciaországgal és az olasz királysággal kötött pénzbeli egyezményekről szóló törvényjavaslatokat ismertelik és kérik a javaslatoknak elfogadását. Ezután Bethlen István szólal fel. A miniszterelnök beszéde. Beihlrn lsivfn grőf míntssterelnök: A beterjesztett javaslatok egységes, komplexumot alkotnak, azért kérte a kormány a javaslatok együttes tárgyalását. Ez a hat javaslat azonban nem öleli fel azt az rgész javaslatot, amely a szanálással kapcsolatos. A pénzügyi természetű jtvastaton kivül még a gazdasági javaslatok egész forozata vár megoldásr*. A szanálással lu pcsolstban Ifhe'őleg rövid időn belül ki kell <er erzkedntink a gazdasági szabadságok végleees megvalósítására. Meg kell szüntetni az import- és exporttilalmakat, a Devizaközpontot és az árvizsgáló bizottságot. A szarálás a rénzfgyi és gezdasági élet terén csak akkor lesz 'Okdetes. ha ezen javaslatokkal kapcsolatban kereskedelmi politikánkat is rendbehoztak. Fel kell óllitt-ni az önálló vámtarifát, kereskedelmi szerződéseket kell kötnünk, amelyek végeredményben biztosítanák az ország közgizdasági fejődését. A beterjesztett javasletok íözfltt vtnnak nemzetközi szerződések; ilyenek a pénzügyi egyezmények. — A oeltö kötcfPmCl szóló kölceönja vaslat belügyi javaslat, bár maga a költségvetés helyreállítását célzó javaslat egy nemzetközi megegyezést végrehajtó belügyi törvényjavaslat, amely éppen ezért nemzetközi vonatkozású is' Ezu'án megindokolja a szanálási Bkció létjogosultságát. Ha ezt a kérdést meg Bkarjuk vitatni, három kérdésre keü feletet adni. Az egyik, hogy milyen eredményekkel jár az akció és ezzel szemben milyen áldozatokat kiván. A második kérdés, hegy lehetett volna-e ezt az akciót más uton, más irányba és ezen áldozatok elkerülésével véghez vinni. A harmadik kérdés az, hogy azon keretek között, amelyekben a kormány az akciót keresztül e Ma vinni, helyesen jár-e el? — Az u óbbira nem akarok kitérni. Az első kérdés, mit vár a kormány és az ország a javaslatoktól. Várjuk a korona stabi'irácMát. a budget egyensúlyának a helyreállítását, várjuk, hrgy a i ehéz átmeneti idő alatt a magyar közgazdaságot devizát kai kellőleg kszünk-e «ep£ sek elláni? Várjuk azon pénzügyi tejérté e« megszűnését, amelyek a reparáció kérdésé roiy-