Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-06 / 81. szám

2 SZEGED ?924 április 5. (án eddig ránk nehezedtek é3 amelyek megszűnésével a külföldi tökének a beözönlése és ezáltal közgazdasági életünk megtermékenyítése és megerősödés; következik. Ez az, amit közgazdasági téren várunk és amiegyszóba összefoglalva a magyar közgazdaság ajjáiledisit jelenti. — Várjuk politikai téren az eredményeket; várjuk külpolitikai tekintetben a nemzetközi viszonyban egy normális éleinek a visszahozását és hogy Magyarország újból fog valimit nyomni a latban. — Azt mondják, hogy pénzügyi diktatúrát akar a kormány, erről nem lehet szó. Erről csak akkor lehet beszélni, ha a kormány és a végrehajtó hatalom félretolná a törvényhozási hatalmat és a magi részéről sem ellenőriéit, sem beleszólást nem engedne. Ha a kormány a maga részére a törvényhozástól kér felhatalmazást éi kijelenti, bogy a törvényhozásnak ellenőrzését azokban az ügyekben, amikor felhatalmazást adott, nemcsak elfogadja, de kéri és erre külön apparátust rendezett, ott pénzügyi diktalurár'l beszélni nem lehet. — Azt mondják, bogy a kormány meg akarja hosszabbítani a létéi ezen javaslattal, de a kormány nem ennek a kormánynak kér felhatalmazást, hanem minden kormánynak; erre a felhatalmazásra nem a kormánynak, hanem az | országnak van szüksége. — A pénzügyi ellenőrzést illetőleg ismerni kell a mai helyzetet. A trianoni békeszerződés az állam összes jövedelmeire és vagyonára zálogjogokat vetett ki; ennek folytán Magyarország nem rendelkezik sem n jövedelmeivé, sem a vagyonával és a jóvátételi bizottságnak a legmesszebbmenő ellenőrzésre joga van, amelyet ugy gyakorol, ahogy jónak lat. Ha a jóvátételt meg nem fizetjük, a jóvátételi bizottság olyan sanctiókkal élhet, amelyek nincsenek megnevezve a békeszerződésben, de ame'yek felett a jóvátételi bizottság szabad választás szerint dönthet. A helyzet ma az les*, hogy nem a jóvátételi bizottság, hanem a Népszövetség fog dönteni egy általi semleges polgárok közül választóit ellenőrző utján; ez az ellenőrzés addig marad fenn, amig a szanálási programot végrehajtják, tehát előreláthatólag kit és félévig. Ha azonban be tudjuk tartani a tervet, akkor az ellenőrzésnek más feladata n;ncsen, minthogy felvilágosítást kérjen, de semmi olyan lényeges lépésre nem kényszerítheti a magyar kormányt és a magyar államot, amely a felfogásunknak meg nem felel. Ha a költségvetést nem tartanánk be, akkor a hátralevő összeget az ellenőr nem folyósítja, Igy (ebit olyan szankcióról van szó, amely egész más, mint az, amely a trianoni szerződésben foglaltatik. Az ellenőrzés Nagy Frigyesről. Irta; Móra Ferenc. Nagy Frigyes egy pár hétig rendkívül népszerű uralkodó volt mostanában Szegeden. A halott királyok általában mindig népszerűek s az öreg Fritz elég régen felvette már a néhai nevet. Viszont ahogy a mozi vásznán tett-vett, jött-ment, mosolygott es haragudott, ahogy a botjára támaszkodott és ahogy a lováról leugrott, ahogy Voltairenak kitette a szűrét és ahogy a tábornokaival figurázott, az mind olyan igazi volt, hogy aki azt látta, az mind egyszerre királypártivá vált. Magam is szívesen rászavaznék Nagy Frigyesre és ezt meg is irtam volna még akkor, mikor aktuális volt, de hát népszerű emberek magasztalása nekem sohse volt kenyerem. Aztán meg ljrC4án is van 32 ember, mint sajtó, a mozival. it LLkkor irok ^agy Frigyesről, mikor műsoron volt, akkor mindenki ugy olvassa azt, hogy reklám es azért nekem a mozi egy zsák bankót küldött, íSfv'S? VOi! irást ad*™ róla, hogy ez a kirá y mégis csak nagy ember volt róla, hogy még 3?ta S mní miV$' iHint amilvennek a mozi nWWtasmost máskép állna a vilá« sora ha a? ujabb ,dők uralkodói fs tam.ttak vofna^eímáS Például nagyon tanulságos a Kalkreuth tábornokkal való esete, akinek egyszer WLHAEL adott valami magas hadiérdemrendet — Felség, — ellenkezett a tábornok, — ezt kegyet nem szabad elfogadnom. Ez olyan érdemrend, amit csak csatamezőn lehet kiérdemelni egész más célt szolgál, mint amilyent szolgálna a jóváiéíeli bizottságnak a közvetlen ellenőrzése. — Mig a jó/áíételi birottság ellenőrzése azt a célt szolgálta, hogy mentől nagyobb jó/átételt szedjsn be az államtól a most következő ellenőrzés azt a célt szolgálja, hagy mentől előbb talpraállhasson az ország. Ami a belügyeinkbe való avatkozást illeti, erre kísérletet sem tettek. Nigy sajnálattal tapasztaltam, hogy egyes magyar jaktorokban élt csak az óhaj, h<tgy külföldi faktorok belügyeinkbe avatkozzanak. Bizonyos emigráns körök és olyanok, akik egyes magyar körökkel is összeköttetésben állottak, mindent elkövettek, hogy a tárgyalások során ilyen beavatkozások legyenek. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Kik azok? Tessék nevekel mondani! Gróf Bethlen: Akinek a szem3 poli'ikai kérdésekben nyitva van, az nem fog ebben a kérdésben kétségben lenni. (Nagy zaj a baloldalon.) Azt is mondják, hogy a Népszövetség a szabadkőművesség Intézménye. A Népszövetség a mi segítőnk és politikai fri/olitás ezt a segítőkezet lekicsinyelni. Em'án cáfolja, mintha Jugoszlávia, Románia és általában a kiántánt dtatálna majd ezután Magyarországon. Mijd azf a kérdést fejtegeti, lehetett volna-e más utói helyreállítani a gazdasági egyensu'yt Magyarországon. A békekötés nem hozta meg a nyugalmat, hanem gazdasági háborút hozott. A győztes államok, amelyek területén okozta pusztításait a hiboru, féltek attól, hog? a legyőzött államok gazdasági téren hamarosan talpraállanak é; létkérdésnek tekintették, hogy ez meg ne történhessék mindaddig, amig saját területeiken helyre nem áll a konszolidáció. A gazdasági háború főokozója volt a jóvátétel. Ennek következménye volt, hogy pénzügyi blokád alá kerültünk. A legyőzött államokban hanyatlott a valuta, beállott az infláció, megbomlott a f költségvetések egyensúlya. De Magyarország, ahol békében is tőkehiány volt, szenvedett a legtöbbet. Három-négy évvel ezelőtt az ország a Ksját erejének a megfeszítésével a költségvetését helyre tudta volna állítani, ez azonban óriási áldozatokba került volna. — A külföldi 250 milliós kölcsön a költségvetés deficitjének 2 és fél évi fedezésére szolgál. Ez az összeg tízszerese annak az összegnek, amit a kényszerkölcsönból most felveszünk. Kérdem, hogy olyan könnyen lehetett volna-e ezt a tízszeres összeget előteremteni ? Lett volna-e politikus ebben az országban, aki ezt politikailag kitudta volna vinni? Hiszen ezt nem bírta volna el a magyar közgazdaság és nem bírja me? a mai viszonyok között sem, a 250 millió korona kölcsön 4000 bllliárd papír koronának jelel meg, ma pedig 1700 milliárd papírkorona van forgalomban. Ha tehát sikerült volna is rövid időre a költségvetésünk egyensúlyát helyreállít mi, ez minden eselre a termtlés tönkretételét jelentette volna, ez pedig kihatással lett volna a fizetést mérlegünkre is. A fizetési mérlegünk megbillent volna és a korona árfolyama is tovább zuhant volna. Kérdés továbbá az is, hogy a jóvátételi bizottság a költségvetésünk helyreállítása után ugy döntött volna-e, ahogyan most döntölt; mert hiszen figyelembe kell venni azt, hogy a jóvátételi bizottság a maga részéről 5000 milliárd korona fizetésekre gondolt. A bajokon tehát csakis ezen együttes akcóval segíthetünk. — Ezekben voltam bátor beszámolni azon akcióról, ame'yet indítottunk. Arra kérem a nemzetgyűlést, méltóztassék lehetővé tenni, hogy objektív kritika mellett a javislatok minél előbi törvényerőre emelkedjenek. Itt nem kormányérdekről van sz5, hanem az ország pénzügyi helyzetéről. A miniszterelnököt a beszéde végén a kormánypárton hosszasan megtapsolták. Ezután Peyer Károly, a különvélemény előadója szólal fel és megindokolja különvéleményét. Indítványozza, hogy a szanálási javaslatok komplexumából vegyék ki a lakáskérdések rendezésit. Szünet után az elnök napirendi indítványt tesz, a legközelebbi ülés hétfőn reggel 11 órakor lesz, amelyen a szanálási javaslat tárgyalását folytatják. Áttérnek az interpellációkra. Elsőnek F. Szabó Géra interpellál a külügymi niszterhez a Csehszlovákiában élő magyarok állampolgárságának sérelmes állapota tárgyában. Interpellációját kiadják a külügyminiszternek. Szabó József az állami üzemek munkásainak a bérviszonyainak a rendezése tárgyában interpellált. Bethlen miniszterelnök a kereskedelemügyi Interpellációk, miniszter nevében is kijelenti, hogy a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az állami üzemekben alkalmazott munkások ne részesüljenek kisebb fizetésben, mint a magánvállalatok munkásai. A kormány mindent el fog követni a munkások sérelmeinek orvoslása érdekeiben. A választ ugy az interpelláló képviselő, mint a Ház tudomásul veszi. Esztergályos János az Internálótábor ok fel— •• jek a francia királynak. Milyen jó lett volna az, ha Vilmos császár és Ferenc József is háború nélkül szétosztogatták volna a nagy hadi kitüntetéseket és azt mondták volna a tábornokaiknak, hogy az ő karriérjük kedveért nem csinálhatnak háborút! Nincs minden tanulság nélkül a spandaui fegyházban való látogatása se, ahol szokás szerint minden fegyencet kikérdezett, mi juttatta bilincsre. Természetesen ártatlan liliomnak mondta magát minden akasztófavirág s a király meg is jegyezte Pöllnitznek, az udvari mulattatójának: — Látod, nem csoda, ha csupa csirkefogókkal van tele az ország. Hiszen a becsületes emberek mind itt vannak vasban Spandauban. Végre aztán akadt egy fegyenc, aki nem szépítette a dolgát, hanem kimondta bátran az igazságot. — Felség, én megvallom, hogy a legnagyobb gonosztevő voltam és nincs az a súlyos büntetés, amit én meg ne érdemelnék. — Mit? — kiáltott rá színlelt felháborodással a nagy király. — Mi keresni valód van neked, gaz fickó e közt a sok becsületes ember közt ? Takarodj innen azonnal! . Hogy milyen elmés ember volt, legjobban bizonyítja az, hogy nála jobban senki meg nem becsülte az elmés embereket. Se szere, se száma az erről szóló anekdotáknak. ... Egyszer egy öreg ezredes volt az mspekciós kísérő, mikor a király templomba ment. Együtt hallgatták végig a prédikációt, amelyben többször szó esett Belzebubról, mint az ördögök óbesteréről. — No ez elég unalmas volt, - mondta ásítva a király, mikor véget ért az istentisztelet. - Nem gondolja ezredes? — En találtam benne érdekességet is, — mosolygott az ezredes. — Ugyan mit? .. ~ Azt hogy a pokolban is csak ugy megy, mint idefönt. Husz esztendővel ezelőtt voltam utoljára templomban és Belzebubot már akkor is ugy emlegették, mint az ördögök óbesterét. Ugy látszik » odalent is csak olyan lassan avanzsálnak az ezre1 desek, mint idefönt. Másnap az ezredes lepipálta Belzebubot, a király előléptette tábornoknak. Egyházi vonatkozású az a másik történet is amely abból indul ki, hogy Frigyes a legpontosabb tájékozódást kivánt a tisztjeitől az alájuk rendelt legénység mindenféle viszonyáról. Ezzel a túlságos érdeklődéssel aztán sokszor szerzett kellemetlen perceket a tiszteknek. Egyszer például azt kérdezte egy századostól a szemle alkalmával: — Hány luteránus katonája van önnek ? A századosnak fogalma sem volt róla, de nem vesztette el fejét, hanem kivágta habozás nélkül: — Hatvanhét, felség. — Jó. hs mennyi a református? — Negyvennyolc. — Helyes. Es katolikus? — Harmincnyolc. — Rendben van, — bólintott a király. — Hetvenhat, meg negyvennyolc, meg harmincnyolc, az összesen százötvenkettö, csakhogy én itt százötvennyolc embert látok. Meg tudja ön nekem mondani, hogy ' milyen vallású a hátralévő hal ember? — Azok ? - nyelt egyet a százados. — Azok istentelen gazfickók, akiknek se hite, se istene nem tartanak azok semmilyen vallást se. A király elnevette szokott szigorúságát és megkínálta egy csipet tubákkal az elmés kapitányt — Na, Hát csak igyekezzen ön ezeket is megtéríteni, hogy legközelebb jobbat halljak róluk Valami régi magyar kalendáriumban olvastam egyszer egy olyan történetet, amelyikben lefőzték Nagy Frigyest, mée pedig egy magyar huszár főzte le. Persze csak ugy emlékezetbőrtudom elmondani és nem vállalom érte a felelősséget, hogy szó szerint igy történt-e.