Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-05 / 80. szám

SZE QE D 1924 április 5. állapítani annak a pártnak a némaságát, amely egyébként a leghangosabb szokott lenni; ez a siociáldemokrata párt. (Nagy zaj és tiltakozás a szociáldemokratáknál. Felkiáltások: Ebből is tőkét akar kovácsolni I) i Az elnök több szocialista képviselőt rendreutasít. Petrovácz Gyula folytatja: Ez is bizonyiték arra, hogy a szociáldemokraták a nemzeti érzésben és a hazafiasságban nem tudnak összefogni velünk és ilyen alkalommal is elkülönítik magukat a nemzet egyetemének a közösségéből. (Nagy zaj a szociáldemokratáknál.) Pesthy Pál: Tisztelettel hajlik meg azon egység előtt, ame'y a felszólaló pártok részéről a törvényjavaslat egyhangú elfogadásában nyilvánul meg. Határozathozatal előtt arra kéri a nemzetgyűlést, hogy a megnyilvánuló disonanciák kiküszöbölése érdekében, amelyeket a benyújtott határozati javaslatok keltenek, vonják vissza a határozati javaslatokat, mert különben a kormány kénytelen lenne a kért határozati javaslatokat mellőzni. A vitézi érmek valorizációjára kijelenti, hogy tellesen egyetért a határozati javaslattal, azonban számolni kell az ország anyagi képességével és a mai viszonyokkal. Kéri a határozatok mellőzését. Ezután Meskó Zoltán kijelenti, hogy fenntartja a határozati javaslatát, mert a szegény árvák hozzátartozói nem azért küzdöttek, hogy itt a hadigazdagok jólétben legyenek. A hadivagyonok megadóztatását feltétlenül szükségesnek tartja. Gróf Bethlen István miniszteretnök Meskó Zoltán szavaira reflektálva kijelenti, hogy ugylátszik, hogy a képviselők nsm olvasták azt a felhatalmazási javastatot, amely az államháztartás egyensúlyának a helyreállítására vonatkozik. Ebben van egy szakasz, amely a beadott és az elfogadott házhatározatnak megfeleljen ezen vagyonokat igen súlyos adó alá vonja. Nagyon fog örülni, ha a képviselők ezt a javaslatot meg fogják szavazni. Éppen ezért feleslegesnek tartja ezt a határozati javaslatot. Pesthy Pál kijelenti, hogy senki sem akart az ünneprontás vádjával elő Mini. Az elnök kérdésére a Ház a hősök enlékének a törvénybeik'atásáról szóló törvényjavaslatot felállással egyhangúlag elfogadja és a benyújtott határozati javaslatokat elveti. Rapert Rezső s'iláris módosítást ajánl, a uelyet a nemzetgyűlés elfogad. Elnök ezután napirendi javaslatot tesz. A legközelebbi ülés szombat d-lelőtt 10 órakor a mai napirenddel, amelyhez csatlakozik a szanálási törvényjavaslat. Szilágyi a szanálási javaslatok tárgyalásának elhalasztását kivánja Szilágyi Lajos a napirendhez kér szót: Az ellenzéki polgári pártok megbizásából j ivasolja, hogy a szanálási javaslatokat ne tűzzék holnap a napirendre. Álláspontját azzal indokolja, hogy a k irmány pénzügyi programjának a keresztülvitele érdekében és saját uralmának a meghosszabbítása érdekében feláldozza a nemzet legdrágább javait. A javaslatokat gazdasági tajpraállitást illetőleg kétes értékűnek kell tekinteni. A nemzetgyűlés immár nem hü kifejezője a nemzet akaratának. (Perlaky: Nagy tévedés 1 Rapert: Gyerünk a nemzet elé!) Szilágyi Lajo3 kijelenti, hogy görcsösen ragaszkodnak a nemzetgyűlés hitalmának a teljes szuverénitásáhox. A javaslatoknak elfogadása a uemzetgyülést jóformán feleslegessé teszik abban az esetben, ha a nemzetgyűlés felhatalmazza a mindenkori kormányt arra, hogy a törvénytől eltérőleg rendelkezzék; megjósolhatják, hogy annak különösen az alárendelt hatóságoknál lesz végze'es következménye, mert megrendítik a törvény erejébe vetett hitel. Azt állítja, hogy az a felhatalmazás, amelyet a kormány kért, illojális a kormányfővel szemben, mert nagy mértékben kitágítja a kormány hatalmát akkor, amikor a nemzetgyűlés az 1920. évi I. t.-c. megkötése alkalmával annyira fukarkodott az államfői jogok tekintetében. Megállapítja, hogy a felhatalmazás, amelyet a kormány kért, olyan kormány részére szól, amilyen a külföldnek kell. Ilyen felhatalmazást nem hajlandó megszavazni. — A miniszterelnök az ellenzékkel való tanácskozások során sohasem árulta el, hogy milyen nagymérvű lekötöttséget akar elvállalni a külfölddel szembea. Azt hiszi, hogy a miniszterelnök nemcsak az ellenzéktől, de a sajít pártjától sem kapott beleegyezést ilyen nagymérvű lekötöttséget jelentő feltételek elfogadására. A Jivaslatokmk olyan jellegük van, mintha azok ránk lennének kényszerítve. Szemére veti a kormánynak, hogy sötétségben tartja a nemzetgyűlést külpolitikai kérdésekben. — Az ellenzéken eltérések vannak, hogy kell-e a kölcsön, vagy sem, de abban valamennyien egyetértenek, hogy el lehetett volna kerülni ezt a helyzetetet, amelyen ma vagyunk, nem hiszi, hogy a kölcsönnek sikere lesz és nem tudja, mii fog fenni a kormány akkor, ha a kölesönakció kudarcéJ! végződnék. Kétszínűnek mondja a kormány politikáját annak a kapcsán, hogy Káiliyt elejtette mint pénzügyminisztert, de ugyanannak a javaslatok elő- I adójává tette. Végül felkéri a miniszterelnököt 1 a polgári ellenzéki pártok nevében, hogy tegyen előterjesztést a kormányfőnek a nemzetgyűlés feloszlatására, hogy ebben a súlyos dö.itő kérdésben a nemzet dönthessen. Ha erre nem hajlandó a kormány, akkor mondjon le. Az elnök napirendi Javaslatát nem fogadja el. A miniszterelnök válasza. Ezu'án Bethlen István gróf miniszterelnök szólal fel: — Mielőtt Szilágyi képviselőtársamnak válaszolták, egy elhangzott megjegyzésre kivánok ref ektálni. Szilágyi azt mondotta, ho^y komédia az, ha a pénzügyminiszter leszáíl a bársonyszékből és beül sz előadói székbe, hogy ott mint előadó képviselje ezt a javaslatot. Ex nem komédia, hanem példátlan kötelességteljesítés. Kállay a kötelességteljesítés rendkívüli példáját mutatla meg. — Ami Szilágyinak a napirendhez való megjegyzését illeti, szomorúság fog el, hogy az ország ilyen súlyos helyzetében ezt a szanálási ügyet pártpolitikai célokra használják fel. Mindannyian tudjuk, hogy mennyire szüksége van az ország gazdasági életének és a magyar tár8®°a!omnak arra, hegy végre megfelelő tervvel Jöjjünk a nemzetgyűlés elé. (Á'Iandóan nagy zaj a baloldalon.) Az ellenzéki pártoknak SÜHÍI^Ü mnC8en Adatában a komoly helyzetnek, azért mondom, hogy egyike és máMka, mert dacára azon metáílanitásoknak ágyekét Szilágyitói hallottunkS illik az egész polgári ellenzéktől kapott volna felhatalmazást egy ilyen tartalmú dekl.arác ó megtételére, mégis kétségbe kell vinni azt hogy az egész polgári ellenzék részérő; adatott vo'na ez a nieghatalmizás. A*on bizottsági tárolásokban, amelyekben részünk volt a legutóbbi napokban, azt az ellenkező meggyőződést merítettem, hogy voltak polgári ellenzékből vezérférfiak, akik ezen álláspontot nem ht! - ;elték. (Nagy zaj, felkiáltások a balolda Ion: Kik azok ? Berki Gyula Fábiánra mutatva, igy kiált: Fábián is helyesli, amit a miniszterelnök mond 1 Nagy zaj a fajvédőknél. Rupert hátraszól Fábiánnak: Nagyon jól tudjuk hogy a demokraták még az abszolutizmust is megszavaznák!) — Elvárom azon ellenzéki férfiaktól, hogy az adott pillanatban éppen olyan bátran hangoztassák véleményüket, mint a pénzügyi bizottságban. (Óriási zaj az ellenzéken. Felkiáltások : Kik azok a férfiak? Berki Gyula: Ugrón is, Pakots is. — Azt mondta Szilágyi képviselő ur, hogy a kormány a saját helyzetének biztosítására használja fel ezt a kölcsönt és az uralmát akarja meghosszabbítani. A:t hiszem, ezzel a kormány uralma egy percre sem hosszabbittatik meg. A nemzetgyűlésnek ezu'án is joga, sőt kötelessége lesz felelősségre vonni és ha szükségessé válik, megbuktatni. Azt hiszem különben, hogy a képviselő ur nem kapott felhatalmazást az össze polgári pártoktól, hogy ilyen értelemben nyilatkozzék. (Fábiín: Ugy van! Nagy zaj az ellenzéken, kiabálások Fábián felé.) — Azt mondta a képviselő ur, hogy példátlan keretű felhatalmazást kér a kormány, amilyen ismeretlen az európai államokban. Először is ebben a parlamantbrn nem ismeretlen ez, mert a háború alatt a kivételes hatalomra adott felhatalmazás alkalmával az országgyüléi épp:n igy járt el, mint amilyen eljárást ma kérünk a nemzetgyűléstől ; 8et ugyanezt megcsinálja jelenleg a francia kormány, amely ugyanilyen felhatalmazást kér a maga számára. — Ami az államfő kérdését illeti, azt hiszem, a képviselő ur nem ismeri a közjogot. A végrehajtó hatalom birtokosa az államfő, aki ezt a hatalmat a végrehajtó szerv utján gyakorolja. Azzal, hogy a nemzetgyűlés a kormánynak felhatalmazást ad, csak a kormányzó hatalmát tágítja; ugyanazt a végrehajtó hatalmat, amelynek az államfő a birtokosa és amelyet az állam utján gyakorol. Itten ellentéteket támasztani a kormány és az államfő között nem lehet. — Már háromszor beszámoltam a nsmzetf

yülésnek a külföldi tárgyalásaimról. (Eckhardt: ok minden maradt még a homályban.) Ez azért van, mert a képviselő ur nem olvasta a jelentéseket. (Eckhardt: De nagyon is olvastam őket, például a katonai e'lenőrzésekről szólót. A homályt nagyon könnyen el fogjuk oszlatni. A képviselő ur azt módja, hogy le fogja leplezni a katonai ellenőrzés kérdését. Előre is elmondhatom, hogy ez is olyan homály lesz, amelyről ki fog derülni, hogy a képvisel ur rosszul informáltsága okozta. Ez a szanálási program a világ szine előtt tárgyaltatott és az 1. éj 2. számú jfgyőkönyvben is benne van. Nem értem, hogy akkor nem volt indoka a felháborodásra, miért van épp in most? — Nam akarok a kérdés részleteibe bocsátkozni. A vita folyamán lesz alkalmam az érveket a kormány szempontjából megvilágítani. Csak Szilágyi beszédének egy logikai ellentmondására akarok rámulatni. Szilágyi egész beszéde egy lángoló felháborodás a kölcsönszerzés ellen és ugyanekkor azt mondja, hogy nem fogjuk a kellő időben a kölcsönt megkapni ; hátha ettől is fél, akkor tegyen le az előbb elmondott aggályairól. Egy csövön keresztül meleget és hideget fújni még sem lehet. — Ami a választásokat illeti, felemelt fejjel állok ebben a percben a nemzetgyűlés és az ország előtt. Teljesítettem azt a kOtelességemel, amellyel mint a magyar kormány felelős miniszterelnöke a nemzettel szemben tartozok. Felemelt fővel állok itt és azt állítom, hogy ebben a kérdésben a nemzet tuinyomó többsége a hátunk mögött van. (Nagy taps és éljenzés az egységes párton.) Szilágyitól megvonják a szót. Szilágyi Lajos személyes megtámadtatás címén szólal fel. Miu'án kétségbevonták, hogy neki minden ellenzéki párt részéről felhatalmazása lett volna, kijelenti, hogy lehet, hogy vannak olyan inérzetnélküli egyének. (Nagy zaj a Ház minden oldalán. Az elnök Szilágyit rendreutasítja) Tiltakozik az ellen, hogy a mondatának a befejezése elélt rendreutasítsák. Lehetségesnek tartja, hogy vsnnak az ellenzéken olyan önérzetnélkülí egyének... (ismét óriási zaj a Ház minden oldalán. Felkiáltások a kormánypárton : Mondja meg, kik azok, ne személyeskedjék! Az elnök Szilágyitól megvonja a szót. Az ellenzék zajosan tiltakozik.) F. Szabó Géza: Mi gróf Bethlen István személye iránt teljes biza'omm I viseltetünk. Gróf B Jhlen tüneményes tehetséggel intézte és intézi ma is az ország sorsát. Elfogadja az elnök napirendi indítványát már csak azért is, mert ezzel lehetségessé válik, hogy a kormány az ellenzéknek alkilmat adjon a szanálási javaslattal szemben észrevé elei megtételére. Ezután Szilágyi Lajos a házszabályokhoz kér szót: Jogot kér az elnöktől arra, hogy a mondatát befejezhesse. A miniszterelnök ké ségbe vonta, hogy az ellenzék deklarációját ö az összes polgári pártok nevében lette volna. Kijelenti, hogy ő bíszédében mindenben ragaszkodik az ellenzék felfogásához. Nem tartja ellenzéki képviselőnek azt, aki ezt a felhatalmazást a kormánynak megadja. A miniszterelnök megjegyzésére vonatkozólag kijelenti, hogy nem használta a komédia kifejezést. Kérdezi a miniszterelnököt, hogy ha helyes veit a kormány eddigi politikája, akkor a kormánypárt miért buktatta meg Kállayt és miért azonosítják mindenben magukat Kállay pénzügyi javaslataival? Ezulán Farkas Utván felszólalásában polemizál a miniszerelnök beszédével és kritizálja h kormány politikáját. Pártja nevében kijelenti, hogy a szociáldemokraták kötelességüknek tartják a szanálási javaslatoknak minden erejűkkel való megakadályozását. Vihir egy közbeszólás miatt. Bethlen litván gróf miniszterelnök: Nem tartaná érdemesnek, hogy a szociáldemokrata párt ilyen formában történt felszólalására vála-