Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-05 / 80. szám

1924 április 5. UBQBD 3 szoljon; válaszában azonban mégis két részletre ki akar térni. Azt mondja a szocialisták szónoka, hogy ők képviselik a népet. Meg kell állapítania, hogy a szocialisták nem képviselik a népet, hanem csak az ipari munkásság egyik részét. (Hegedűs Gyula: Csőcseléket! Óriási zaj és felháborodás a szocialistáknál. Felugrálva a pcdokból, ilyeneket kiáltanak Hegedüs feli: Bérenc, pimasz, szemtelen 1) Zsitvay elnök nagynehezen helyreállítja a rendet, kijelenti, hogy nem hallotta a sértést, de atrennyire a gyorsírói jegyzetekből meg tudják állapítani, rendre fogja utasítani Hegedüst. (4 szociáldemokraták tovább kiabálnak és helyeikről felugrálva az ökleiket rázzák és igy fenyegetik Hegedűst.) Az elnök percekig rázza a csengői, de a szociáldemokraták k jelentik, hogy addig nem engedik tovább folytatni a tanácskozást, amig Hegedüst rendre nem utasítja. Az elnök végre nagynehezen szóhoz jutva kijelenti, togy miután a gyorsírók jegyzeteiből megállapította, mogy a sértés megtörtént, Hegedűs Gyulát rendreulasitja. Bethlen István gróf miniszterelnök: A szociáldemokrata képviselők saját kijelentéseik szerint az ipari munkásosztályt képviselik. Nincsen tehát joga arra, hogy mint egyoldalú osztálypárt, mint kimondott osztálypárt a nemzet nevében beszéljen. Pakots József kijelenti, hogy legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt. Minlhcgy azonban a kormánv helytelen kártyára, a kölcsönre épiti a kibon'akozás programját, nem válla hatja a felelősséget a bekövetkező bizonytalanságokért abban iz egeiben, ba a törvényjavaslatok törvényerőre emelkedését megakfdályojzák. Nem akar uijába állni a javaslatoknak. Tiltakozik az ellen, hogy a becsüle'es, tiszta ellenzéki álláspontjában valaki is kételkednék. Eckhardt Tibor Berki aion felkiáltárát cáfolja, hogy a miniszterelnök kegyelméből lett volna képviselő. Farkas és Perlaky felstótelása után a napirendi vita véget ér. Elnök felteszi a kérdést szavazásra, amelynek során n többség napirendi indítványát fogadj* e<. Az ellenzék padsoraiból Sándor Pál a többséggel szavaz. Ezután sz ülés hármnegyed 4 órakor véget ért. A francia szociáldemokraták is kényszereszközöket sürgetnek Németországgal szemben. Páris, április 4. A kamara éjjeli ülésén Poincaré miniszterelnök válaszolva Warenne szocialista képviselő interpellációjára, a következőket mondotta: — A Ruhr- vidék összes követelései a zálogok megfizetésére elégtelenek. Szövetségeseink szeméDen azonban nagy értéket képviselnek. Németországgal szemben kezünkben van a kényszereszköz arro, hogy jobbat és többet érjünk el. Warenne képviselő erre a következőket mondotta : — Megegyezem a miniszterelnök úrral és éppen ezért remélem, hogy az általunk is várt eredmények elérésére a szükséges eszközöket alkalmazni fogják. Egy szélsőbaloldali kőzbeszólásra Wárenne kijelentette, hogy a szociáldemokrata párt nevében szólalt fel. A német jóvátétel. London, április 6. A külügyi kormányhoz tegnap este érkezett félhivatalos jelentés szerint a jóvátételi szakétlő bizottságok a következő egyhangúlag megállapított jóvátéte'i programban egyeztek meg: A megszállolt német területen teljes mértékben helyre kell állítani a németb rodaLni kormány gazdasági fennhatóságát. A R<jna tartományban és a Ruhr-területen a német vasutakat ismét német vasúti igazgatás alá kell tenViz alatt áll az idei termés. ddni és minden szövetségközi intézkedés, amelyek a rémet ipar tevékenyeégét korlátozzák, megszüntetendők. Néme'ország négy évi moratóriumot kap, amely idő alatt tartozik a szénszállításokat teljesíteni és a megszálló csapatok költségeit fizetni, hogy ezen köle'ességeket teljesíthesse, Németország kö'csönt vehet fel, amelynek fedezetéül lekö.heti a birodalmi vasutak bevételeit. Az anyagszállítások és a megszállás együttesen kb. egymilliárd aranymárkát tehetnek ki. Ha Németország pénzügyi helyzete rendkívüli mértékben és gyorsan javulna, szó lehet arról, hogy készpénzfizetéseket is tartozik teljesíteni. A négy évi móratórium letelte után Németország évente két és félmilliárd aranymárkát köteles jóvátétel fejében fizetni. A Petit Párisién szerint a jóvátételi bizottság a szakértők javaslalát kisérő jegyzékkel kisérve fogják megküldeni a német birodalmi kormánynak és fel fogják szólítani, hogy írásban nyilatkozzék. Páris, április 4 A szakértő bizottság Németországod momentán teljesítendő fizetését évi két és félmillárd aranykoronában állapította meg Egyúttal ujabb módszert dolgozott ki, amely lehetővé tenné a birodalom fizetőképességének helyreállítását és magasabb évi teljesítmények követelését. Szeged, április 4. (Saját tudósítónktól) A néphit szerint nagy drágaság lesz abban az évben, amelyikben Szent György-nap előtt dörög az ég. Csütörtök éjszaka hatalmas villámlássál, dörgéssel variálta az időjárás a tömérdek esőt, azonban a próféciának a drágaságra vonatkozó részét szivesen elengedjük. Köszönjük szépen, benne vagyunk régen eső és menydörgés nélkül is. Árvizes napokat élünk, moit kapjuk meg kárpótlásul az őszi hangulatot, őszi záport minden nyirkosságával, betegségével. Reggel 8 és 9 óra táján még szürke az 'ígé&z a napsugár c*ak néha jelenik meg egy"IJ P^'anatrí, de nyombín követi a teljes vi^sitalan eső, mintha dézsából öntenék. iohAtT^Za,vizm-:a Szegeden 692 centiméter, SIÍL-? méUr' A fcőpart alját mossa a öietaman, míg Újszegeden áthaladt a batalmrs ártéren és a fűzfák koronájú öie.geti. A csónakházakat már evontatták nyári helyükre, olyan magasan eme kednek ki a viztől, mintha pupja nőn volna a Tiszának. Akármilyen nagy is azontulzoftah azok az aggodalmak, amelyek veszedelemiő. larianak. 1919 ben 9 méter és 16 m?wí" V§U a Tisza ^nagyobb állása, két £?TLiW5b a mosSnáT niég sem volt SLÍHX'Ía*,8 mind«n«ől rregvéd, de mesj2 1/íí ,is 8 védmüveKet,' amelyek a SSS"1 <tech'lika '^életes alkotásai. Felső részein már apíd a Tisza, de ebből a körülményeinkre még nem lehet következtetni. Itt legalább 5—6 napig további áradás várható, mert túlságosan árad a Maros -amint az a makói híreinkben is olvasható — és árad a Körös, amely Csongrád alatt szakad a Tiszába. Mégis, a mostani áradásban nincs semmi abnormális, nem ismétlődhetik me? a víznek sem 1712.. sem 1879. évi pusztító hatása, amikor 167 ésl időközben kétszer vitte e! Szegedet. Ellenben egészen abnorraia az esőzés. Az időjósok már az év elején vizes nyarat jövendöltek 8 ugy tetszik, mintha ebből kapnánk kóstolót. Völgyessy János, ski most utazta be a környék sok rés?ét. vslósággal megdöbbentő adatokat mondott el nekünk tapasztalatairól. — Viz alatt állanak a város körüli feketeföldek, különösen Baktó, az ujszeged-alsótiszaparti földek, a bodomi rét mélyebben fekvő részei, az egész tápéi rét, Kemes, Szomolya. Épp ilyen a helyzet a Szőregtől Makóig terjedő területen, ahol egy tagban ötvenholdas földrészt is elborít az eső. Tenger az uradalmi birtok, a Rónay-, a Gerliczy-féle föld egyaránt. Úsznak a makói hlres hagymaföldek. A vetése* jól telellek, sok helyen azonban nagy az egér-kár. A hó után ugyanis nem jött , hosszantartó olvadás, a föld azonntl kiszárait ; a kora tavaszit időben, a búzát, a lucernát I töviben kirágta az egér. A tavaszi munkák el vannak maradva. Március 20-ig el szokták vetni az árpát, — a Feketeföldeken eddig nem tudtak szántani s igy késik a zab meg a burgonyavetés Is. A hosszú eső legalább 2-3 hétre kitolta a munkálatok megkezdésének határidejét. Sok helyen kiszántják a búzát és kukoricát vetnek a helyébe. Mett amint az időjárás csak egy-két órára is megengedi, nyomban hozzáfog a szántáshoz a mezei ember, hogy aztán hamar abbahagyni legyen kénytelen. (Tavaszi búzát nem szokás Szegeden vetni, ezzel csak Lichfenegger Gyula foglalatoskodott. A mi tavaszi vetéseink az árpára és a zabra szorítkoznak. Aki eddig elkéselt vele, az upyan egyhamar nem is jut hozzá.) A homokos földeken, Felsőtanyán, egész más a gazdasági helyzet. Itt folyik a munka, a krumplit elvetették, a rozsok gyönyörűek. A vizek csak a lapos területen okoztak kárt. A vadvizek sem okvetetlenkedtek még, igy a Fehértó is diskrít, de várható, hogy a sokéitól megindulnak Pcstmegyéból ezek a vadvizek s aztán eregetik földjeikről további szomszédokhoz lefelé a gazdák. Abból ilyenkor nagy lélekveszedelem szokott származni. A szőlőkben folyik a nyitás és a metszés. Itt a téli fagy sokat ártott a szemeknek, főleg az ólmos esők pusztito'ták a takaratlan szőlőket. — A gyengébb fajoknál, mint például a maj gyarkánál, ma még föl nem becsülhető a kár, ' mondta egy szőlősgazda informátorunk, aki ma reggel jött haza. Csak minden tizedik szem maradt épen. Egyébként a héten 25.000 korona volt a napszám, természetesen élelmezés né kül. A gyümölcsösök szépen mutatkoznak, jó termést ígérrek. A fák dúsan virágbimbósak s ha egy-két napsugaras nap jönne, egyszerre virágba borulnának a barackfák. A konyhakerti veteményekben is nagy az elmaradás Ami piacra kerül, az melegágyból való. Február végén itt-ott elültettek valamelyes borsót, de remegve várják, hogy mikor ázik ki a fildből, amely szinte megközelithetlen a sártól. A paprikopalántát is hidegágyban, szabadon szokták nevelni. Az idén ez is késik, mert szüksége vo.'na a meleg időre. így félős, hogy megfáz* és kiro'had a mag. Szóval nyilván igaza lesz a napihirnek, hogy nem jó, ha Szent György nap előtt dörög az ég, mert drágaság következik utána. Körülbelül nem is hiányzik az életünkből más. A mai megélhetéshez képest is drágaság! ^MM^^MMAIMMWWMMMMWMMt A szegedi tőzsde újjászervezése. Szeged, április 4. (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Tőzsde újjászervezése ügyében ma délelőtt értekezletet tartottak a Kereskedelmi és Iparkamarában Bokor Adolf, a Lloyd-Társulat elnökének elnökletével. Az érlekezleten résztvetteka szegedi Kereskedelmi és Iparkamara részéről dr. Tonellt Sándor, a kecskeméti mezőgazdasági kamara részéről dr. Vajna Péter titkár és mint szakértők Bagdri László gazdasági főfelügyelő, Juhász Árpád gazdasági főtanácsos, a Lloyd-Társulat részéről pedig dr. Bodnár Sándor ügyész, a szegedi tőzsdét Adler Rezső alelnök és dr. Basch Ferenc titkár képviselte. Az értekezlet legfontosabb tárgya az volt, hogy mi módon volna megvalósítható a kecskeméti mezőgazdasági kamarának az a javaslata, amelynek alapján a szegedi tőzsde mint teljesen önálló ét független intézmény müködnp. Beható vifa után az értekezlet tagjri megállapodtak abban, hogy a tőzsde teljesert ujjáalakul és az uj tőzsde alapitói gyanánt a fentnevezeit három intézmény szerepei Ennek alapján szükségessé vált a Lloyd-Társulat alapszabályának átdolgozása, valamint a tőzsdei szabályzatnak és az áru- ér, érfékth!ett szokványoknak kidolgozása. A tizsdei szabályzatot és ax ér éküzleti szokványok elkészítését a m^ ,;apitoU elvek alapján dr. Basch Ferenc, az áruflzlet' szokványok és a vahsztoll bíróságok szabályzalának elkészítését dr. Vajna Péter vállalta magára. Ha ezek a szabályzatok elkészülnek, a két ^mara kicseréli a munkákat és a LloydTársulat bevonásával perfektuálja a megállapodási Igy azután az uj alapon meginduló tőzsde szabályzatát felterjesztik j Jváhsgyás végett a kereskedelmi és pénzügyminiszterhez.