Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-05 / 80. szám

f.jyygi» ám® 1200 kmvoim* MriMntttég Si fcttdóhiva »h Dták Ferenc-utca 2. (Ffr­nálitkoUval íremben.) Tele­In 11-33^ .Szeged" aegjele­ak Héttő kivitellel mindet; J9V. *gye» ttóm in 1200 ko­sán. Előfizetési Arak t Eg» JliatHi helyben 2S000, Buda­Wrtms üt ridiken 30000 kre Hirdetési irak: F^isábon 1 mm. 300, egy hasibon 800, misül lasiinm fltO K.Sz»veg­SOzt 25 százalékkal drtgibb. Apróhirdetés 10 szóig 4008 kar. SzOvegköitl közlemé­nyek soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kar. Szeged, 1924 április 5, SZOMBAT. 80-ik szám. Repülőgépen a világ körül. Felesleges mondanunk, hogy a legnagyobb fon­tosságot tulajdonítjuk annak a barátságos össze­rugaszkodasnak, amely a részvény váltság ögyében Walhó miniszter ur és a magyar bankokrácia fejedelmei között megesett. Hasonlóan nem akarjuk lebecsülni arn?k az akciónak a jelen­tőségét sem, melyet a budapesti kiskereskedők egyesülete a boltbérek felszabadítása, az Ipar­testületek Országos Szövetsége pedig a kisipa­rosok kényszerkölcsöne ellen indított. Mégis az olvasó bocsánatát kell kérnünk, ha egy pilla­natra nyugat és kelet felé fordítjuk tekintetün­ket és öt fs arra kérjük, hogy vegye a mappát a kezébe és azon kisérje figyelemmel az utat, melyet képzeletben a földgömbön köröskörül lerajzolunk. Némi gyanú él ugyanis bennünk, hogy ha a vállalkozás, amely már meg is kez­dődőit, siketül, a technikának olyan nagy tel­jesítményei között fogják emlegetni, mint az első gőzhajó útját az Atlanti oceánon át, vagy Blériot első sikeres repülését a kontinens és Angolország között. Tiz napja hat repülőgép van uton, három Londonból keleti, három pedig Newyorkból nyugati irányban, hogy a szelek szárnyán ke­rülje meg a földet. Az utirányuk a keleti irány­ban haladó gépeknek Brindisi, Alexandria, Big­1° N dad, Karachi, Kalkutta, Bangkok, Hongkong, " ikohama, Szakhalin, Alenti szigetek, Seattle, cwyork és Lisszabon. A nyugati irányban el­indult gépek ugyanezt az utat teszik meg, de megfordított sorrendben. Ha minden sikerül, a tervek szerint a gépek 292 órát töltenek a le­vegőben. Magától értetödöleg időről-időre na­gyobb pihenőket is tartanak — a leghosszab­bst a két óceán átrepülése előtt -, hogy kész­letüket kiegészítsék, a szükséges javításokat el­végezzék és felkészüljenek az ujabb birkózásra a köddel, széllel, vízzel s az emberi erőfeszítés elé szüntelenül uj akadályokat gördítő ellensé­ges elemekkel. A caishoti repülőgépen, London közelében, tiz nappal ezelőtt óriási tömeg gyűlt össze, hogy a távozóknak a végtisztességet megadja. Bizo­nyos sportszerűséget nem lehetett megtagadni attól, hogy a startot pontosan arra a pillanatra tűzték ki, mikor a csillagvizsgáló ágyuja jelzi az asztronómiai delet. Egy perccel déli tizenkét óra előtt Mac Laren, az expedíció vezetője, akinek múltjában már szerepel egy sikeres angol-indiai ut, eldobta a cigarettáját, megcsó­kolta feleségét és kis fiát s pont délben két másik gép kíséretében elindult tul messze ten­gereken, földeken, körűi kerek e világon. Lehet, begy sok sportszerűség van akár neki és tár­sainak, akár a nyugati irányban elindult ame­rikaiaknak a vállalkczisában; valószínű, hogy a tudományt a föld körűirepülése egy szemer­nyit sem viszi előre, — mégis a hat repülő­gép útjától az emberi jelentőséget és a repülők cselekedetétől a heroikus jelleget megtagagni nem lehet. Hiszen, fcogy egyébre ne utaljunk, aem az északi, sem pedig a déli sarok felfede­IéEe> miután a sarkot előzőleg már nagyon megközelítették, gyakoriali értékű földrajzi ered­ményekkel nem járt, mégis Peary kapitány, í»cí«on' Amundsen és Scott nevét azok kö­tött könyveljük el, akiket példaadás gyanánt fogunk odaállítani idealizmusban, kitartásban és akadályok leküzdésében a jövendő nemzedékek 8zámára. Valahogyan egyik legszomorúbb eredménye a világháború utáni elzárkózásnak, hogy az emberiségnek széles rétegei kiestek annak az együttérzésnek a hangulatából, amely bizonyos eredmények értékelésében egy közösséggé tette az egész világot. Az a kiszámított rosszindulat, mely a háború után a repülőgépet leparancsolta a magyar égről, szimbolikus jelentőségű is volt egyúttal, megszakította a kontak ust győzök és legyőzöttek 1-özött a tudomány, technika, kultura és haladás területein. A drótnélküli táv­iratozás és telefonálás Cíodái, a távolban vetí­tett film, a zsebtelefon, a veze'ő nélküli auto­matikus villamosvasút, a viharálló repülőgép, a küzdelem a Himalája íegmagasabb ormának meghódításáért s a behalolás a egkisebb lények éleienek titkaiba, — mird, mind egy kulurgát túlsó oldalán eenek töltnk. Az öröm mellett, melyet az emberi haladás vált ki belőlünk, mindig érezzük a keserűség ürömcseppjét is, Érezzük azt is — s ez szolgáljon talán ment­ségül sokak számára, akik nem tudják, hogy mit cselekszenek —, hogy ez a kulturgát az okozója nsgyon sok lelki egyensúly meghibba­nnának. Kicsiny jelentéktelenségek, akiknek agyveleje sohasem volt emberi méretekre beren­dezve, igy kezdik magukat nemzeti nagyságnak éreznt s a méretek csalóka eltolódása mellett üres frázisaiknak, handabandázásaiknak, kurzus­' jelszavaiknak igy akarnak tulajdonítani — his­I tóriai jelentóséget. i.IRLMINRIJLTJI.mirLininin H~>T> MMÉTMAIATAIAIA<<, Nagy vita a szanálási javaslatok napirendretiizésénél. Budapest, április 4. A nemzetgyűlés pénteki j ísét 11 órakor nyiiotta meg Huszár Károly ülését alelnök. Az elnöki előterjesztések után Kállay Tibor a pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését, az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, az állami jegybankra, az államháztartás hiá­nyának fedezése céljából felveendő belső köl­csönre vonatkozó törvényjavaslatokról, továbbá a francia tartozás ügyében Párisban kötött egyezsig becikkelyezéséről, a csehszlovák kor­mánnyal kötött pénzügyi és hiteli egyezmény becikkelyezéséről, valamint az olasz királyság­gal kötött egyezség tecikkelyezéséiől szóló tör­vényjavasla okról. Kéri a javaslatok tárgyalá­sára a sürgősség és együttes tárgyalás kimon­dását. A nemzetgyűlés a sürgősséghez hozzá­járul, az együttes tárgyalásra vonatkozólag majd a tárgyalás megkezdésekor dönt a Ház. A nemzetgyűlés a középiskola reformjáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadta. Ezután a társas háztulajdonról szíló törvényjavaslat részletes tárgyalására tér­nek át. Petrovácz Gyula szólalt fel. Fejtegeti, hogy a javaslat nem segíti elő az épiikezésr, inkább bizonytalanságot fog teremteni. Farkas Tibor különvéleményt terjeszt be. A Ház az eredeti szöveget fogadja el. A 4. és 5. szakaszt stiláris módosítással, a többi szakaszt változatlanul, vita nélkül fogad­ják el és igy a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalták. Ezután a fogadósok felelősségéről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására térnek át. Szabó Sándor ismerteti a törvényjavaslatot. Kéri elfogadását. A nemzetgyűlés a javaslatot vita nélkül elfogadja. A részletes tárgyalás során az egyes szakaszokat a második szakasz kivé­telével vita nélkül fogadják el. A második sza­kaszt az előadónak azzal a módosításával, bogy a fogadósok csak a napi szobaár 100 százalé­káig vállalnak felelősséget a csomagokért. Ezzel a javaslatot részleteiben is elfogadta a nemzet­gyűlés és az elnök az ülést 5 percre felfüg­geszti. A hősök emléke. Szünet után áttérnek a hősök emlékének tör­vénybeiktatásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lásárfli Mózer Ernő előadó ismer'eti a javaslatot Rámulat arra, hogy a nemzeti hősöknek min­dig óriási szerep jutott az uj nemzedék neve­lésénél, mert az ifjúság az erőforrást látja az emlékükben. Az a nemzet, amely nem becsüli a hőseit, nem méltó az életre. Azok, akik éle­tüket adták a hazáért, megérdemlik, hogy az év egy napján ünnepélyes formában áldozzunk az emléküknek. Kéri a javaslat elfogadását. Az első felszólaló Fábián Béla. Csatlakozik az előadó véleményéhfz, majd rámutat arra, hogy nemcsak a halott hősökkel, hanem az élő hfsökkel szemben is meg kell tenni az állam­nak a kötelességét. Felemlíti, hogy Szovjet­oroszországban még mindig vannak hadi­foglyok. Mi lesz ezekkel ? Ugy tudja, hogy 260 aranykoronát kellene lefizetni minden hadi­fogolyért, hogy hazajöhessen. Nemcak azok védték a magyar hazát, akik hősi halált haltak, hanem ezen hadifoglyok is. Felhívja a nemzetgyűlés figyelmét erre a kér­désre (Szabó Sándor: Már van intézkedés.) Szabó Sándor szóvá teszi a vitézi érem­pótdijakat. Felemlíti, hogy ma mar mindent valorizálnak, csupán ezen érempótdijakat nem. De különben sem volna olyan nagy összegről szó. A javaslatot elfogadja. Csontos Imre kén, hogy az állam bizonyos tekintetben figyelemmel kitérje az országban levő szerencsétlen rokkantak és hadiárvák hely­zetét. Örömmel fogadja a javaslatot. Lendvai István: Mindenek előtt kijelenti, hogy ez az első javaslat, amelyet támogathat. Nem hiszi, hogy lehetne e tekintetben nézet­beli különbség. Szóvá teszi, hogy a honvédelmi miniszter nincs jelen. Az elnök erre bejelenti, hogy a honvédelmi miniszter betegen fekszik a lakásán. Lendvai a javaslatot elfogadja. Rupert Rezsó örömmel üdvözli a javas­latot és hódolattal hajol meg a hősök előtt, de nem szabad megfeledkezni az elesettek hozzá­tartozóiról sem. Meskó Zoltán: A javaslatot elfogadja, egy­úttal határozati javaslatot terjeszt be, hogy a háború alatt szerzett vagyonokat a hadiözvegyek és hadiárvák javára külön is adóztassák meg. Felvilágosítást kér a külügyminisztertől a hadi­foglyok ügyében; erre vonatkozólag is hatá­rozati javaslatot terjeszt be. Pakots József határozati javaslatot terjeszt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a pénzügyminisztert, bogy a vitézi érmek után járó pótdijakat a korc na értékének változásával mindenkor arany­értékben fizessék ki. Fábián Béla szóvátette, hogy Oroszországban, amelyben legutóbb 15 hadifoglyot visszatartottak és túszként kezeltek, ezeket azért nem akar­ják hazabocsátani, mert helyükbe Magyar­országból kommunistákat kivánnair. A magyar kormány hajlandó is ezen kommunistákat — akiknek száma körülbdlül 28-ra tehető — kiadni abban a pillanatban, amelyben a 15 magyar hadifogoly semleges területre ér. A bel­ügyminisztérium és a külügyminisztérium sza­bályozni kívánja a künnlevök hazatérését oly módon, hogy a Szovjetországban élő magyar állampolgárok magyarországi illetékes községe bizonyítványt állítson ki, hogy odavaló illető­ségűek és ha bárki felelősséget vállal azért, hogy az illető a magyar állami eszme ellen nem fog semmit sem elkövetni, a belügy­minisztérium kiállítja a beutazási engedélyt. A belügyminiszter rövidesen kiad ilyen irányú rendeletet. A javaslatot elfogadja. Bartos Andor: A törvényjavaslatot üdvözli és elfogadja. Csík József csatlakozik Meskó inditványá­[ hoz és a javaslatot elfogadja. .. „ Petrovácz Gyula a Wo ff-Zichy párt nevében 1 csatlakozik a javaslathoz. Egyúttal meg aKarja

Next

/
Oldalképek
Tartalom