Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-30 / 99. szám

2 SZEGED 1924 április 27. következtében szerdán, 30-án délután 5 órakor a főnökegyesület és a szakszervezet megbízottai újból tanácskozásra ülnek össze. A hangulat»kedvező és nem lehetetlen, hogy pénteken, mire a nemzetgyűlés összeül, a régen nélkülözött fővárost napilapok megjelennek. A belga miniszterek tárgyalásai Poincaréval Páris, április 29. Thíunis és Hyraans belga minisztereknek Poincaréval folytatott tárgyalásairól az Echo de Paris azt írja, hogy valószínűleg a jóvátételi bizottság kedden hozandó döntésével kapcsolatban szó lehetett a londoni, római és brüsszeli kormányok közvetlen tárgyalásainak azonnali megkezdéséről. Ámbár Poincaré ragaszkodik álláspontjához és nem akar végleges kötelezettséget vállalni, mig nem kap teljes felvilágosítást arról, hogy a jóvátételi bizottság mibe keid bele, magától éríetődik mégis, hogy a felvilágosító eszmecserét nem hárítja el magától. Páris, április 29. A Petit Párisién a belga miniszterelnöknek Poincaréval való tegnapi tárgyalásáról a következőket írja: Az értekezlet arra az egységes nézetre jutott, hogy a jóvátételi bizottságnak engedik á' mindazokat az intézkedéseket, amelyek a jóvátételi terv keresztülvitelét lehetővé tennék. Elhatározta az értekezlet azt is, hogy a Ruhr-vidék gazdasági kiürítése semmiképen sem vonhatja maga után a francia és belga csapatok visszavonását; egy meghatározott kentingens mindaddig a Ruhr-vidéken marad, mig Németország kötelezettségeit nem teljesíti. Megegyezés jött létre arra is, hogy a birodalom gazdasági egységének a szakértői terv szerint való keresztülvitelének kezdete után a francia-belga vasutigazgatásra nézve is megállapodás fog létrejönni. Megegyezlek a miniszterek abban is, hogy a Rajnaés a ruhrvidéki francia megszálló kontingens biztosítására, abban az ese.ben, ha a vasúthálózat igazgatása a németek kezére átmegy, először meg kell tenni a szükséges intézkedé seke'. A Petit Párisién ugy tudja, hogy az értekezleten a szövetségközi adósságok kérdését nem érintették. Páris, április 29. Az Echo de Paris a tegnapi francia-belga értekezletről azt írja, hogy a délelőtti megbeszéléseken a ruhrvidéki politikáról általánosságban volt szó, mig délután a szakértők jelenlétében egyes kübn kérdéseket vitattak meg. A Newyork Herald szerint tegnap két határozatot hoztak: 1. Meg keli kísérelni azoknak a rendszabályoknak megállapítását, amelyeket a németek mulasztása esetén a szövetségeseknek együttesen kell végrehajtani. 2. Belgium és Franciaország bennmaradnak a Ruhrvidéken, mig a Dewes-féle tervezet kielégítően nem müuödik. Hir szerint Theunis Macdonalddal folytatandó tanácskozásán ezt a megállapodást fogja az angol-francia ántánt helyreállításának alapjaként képvise'ni. A belga miniszterek hazaérkezése. Brüsszel, április 29. Theuiii és Hymans mi • niszterek visszaérkezésük után kijelentették, hogy Poincaréval való esznecsre igen nagy megelégedéssel töltötte el őket. Az Éteile Bslge kijelenti, hogy a miniszterek benyomásai a legőszintébben optimisták. Poincaré Londonba utazik. London, május 29. A Chic\gó Tiibu/ie ugy tudja, hogy Poincaré a jövő hiten Macdonalddal való tanácskozás végett Londonba utazik. Az érintkezésnek ez a feltétele előjátéka, volna az általános szövetségközi értekezletnek. ,A német kormány elfogadja a szakértői Jelentést. Loidon, április 29. A Times berlini tud teitója írja, hogy német tagoknak a különböző bizottságodba való kinevezése uj lépésnek tekintendő a szakértői jelentés betű- és értelemszerinti elfogadásának irányában. Nem igen lehet kétség aziránt, hogy a német kormány elhatározta a jelentésnek egészben való elfogadását és nem tesz más fenntartást, mint amilyen magából a jelentésből származik. Moltke szobrának fölavatása Halléban. Berlin, április 29. Május 4-én, a francia választások napján Halléban ünnepélyesen fölavatják Moltke szobrát, mely alkalommal nemcsak Ludendorf, hanem Hindenburg is megígérte megjelenését. Az a cél, hogy a legnagyobb nacionalista ünnepséget rendezzék, amilyenre a háború óta nem volt példa. Mintegy 75.000 jobboldali résztvevőre számítanak. A birodalom minden részéből 68 expretsvonaton szállítják majd a párthiveke! Haliéba. A szobor felavatása után körmenetet rendeznek a városban. A hallei kommunista munkásság ellentüntetésre készül. A földbér, a gázgyár, a városi üzemek és a kereskedelmi iskola államosítása. A szerdai közgyűlés előkészítése. Szeged, április 29. (Saját tudósítónktól.) A szerdai közgyűlés tárgysorozata — néhány érdekesebb pont leszámításával — meglehetősen rövid és szürke lesz. Az előkészítő tanácsülésen nagyon gyorsan végzett a tanács, igaz ugyan, hogy a polgármester siettette kissé a tárgyalás menetét és nem igen engedte a viták elszélesitését. A tárgysorozat érdekesebb pontjai közé tartozik az a három pontból álló indítvány, amit Wimmer Fülöp jegyzeit be. Az első pontban azt indítványozza Wimmer Fülöp, hogy a közgyűlés utasítsa a tanácsot, hogy az esedékes földbéreket a jövőben minden engedmény nélkül, a teljes buzaparitás alapján szedje be a földbérlöktől. A tanács a polgármester kívánsága szerint ugy határozott, hogy ezt az indítványt pártoló javaslattal terjeszti a közgyűlés elé. Az indítvány második pontja a gázgyár megváltási pőrére vonatkozik. Küldjön ki a közgyűlés a polgármester személyes elnökletével vegyes bizottságot, hogy az megtárgyalja a gázgyár megváltási pőrének eshetőségeit, foglaljon . állást a város követendő magatartása ügyében | és terjesszen javaslatot a tanács elé. A vegyes bizottság a törvényhatóság jogügyi bizottságából és a kereskedelmi és iparkamara által delegálandó kereskedőkből és iparosokból állna. A tanács ezt az indítványt is pártolja. ; Az indítvány harmadik részében Wimmer ' Fülöp a városi üzemek igazgatósági üléseinek . nyilvánosságával foglalkozik. Mondja ki a köz- I gyűlés, hogy a központi üzemigazgatóság ülé3ei nyilvánosak, az elnök azonban az üzleti titkok tárgyalásáról kirekesztheti a nyilvánosságot. Ezenkívül a tanács három hónaponkint terjeszszen az üzemekről jelentést a közgyűlés elé. — Ezt nem lehet "elfogadni — mondta a polgármester —, mert majdnem mindig megtörténik, hogy olyan ügyek kerülnek az igazgatósági üléseken szóba, amelyeknek nyilvánosságra hozatala a város érdekeit sértené. A nyilvánosságot egyébként kellőképen képviseli az a négy városatya, akit a közgyűlés delegált az igazgatóságba. Ami pedig a negyedévenkinti jelentéseket illeti, arra nincs szükség, hiszen a tanács az üzemek zárszámadását minden évben beterjeszti. — De kérem, talán ... mondott volna valamit Balogh Károly, azonban a polgármester félbeszakította. — Gyerünk tovább, minek az a sok beszéd. Balogh Károly később csak elmondta, amit el akart mondani. Azt javasolta, hogy az igazgatóság elnöke az üléseken történtekről esetenkint kiadandó kommünikével tájékoztassa a nyilvánosságot. — Kommünikét qdok én, ha ke kell — mondotta rá » polgármester. Ezzel Wimmer Fülöp hármas inditvinyát előkészítette a tanácsa. a tárgysorozat másik érdekesebb pontja a városi női felsőkereskedelmi iskola államosításának sz ügye. Isnerees, hogy néhány hónappal ezelőtt az iskola tanárai beadványt intéztek a város hatóságához és azt kérték, hogy a város intézzen felterjesztést a kormányhoz és kérje az iskola államosítását. A kérdést a polgármester annakidején a kereskedelmi iskola igazgató-tanácsa elé terjesztette, amely — a polgármester javaslatára — kimondotta, hogy nem tartja kívánatosnak az iskola államosítását Gadl Endre kulturtanácsnok azonban nem osztozik az igazgató-tanács felfogásábin. Az előkészítő tanácsülésen ismét beterjesztette az államosításra vonatkozó javaslatot és azt azzal indokolta, hogy a kormány a szanálási törvények alapján nagyon redukálja majd az iskola államsegélyét és igy az intécet fenntartása a következő évben legalább 300 millió koronába fog kerülni. A kulturszenátor javaslatával szemben a polgármester arra hivatkozott, hogy az intézet, amelynek fiúosztályát már megszüntették, egyike a legnívósabb magyar iskoláknak és eddig még csak dicsőséget jelentett a város számára. Az államosítás esethg veszélyeztetné az iskola hirét. A tanács többsége azonban az államositás mellett foglalt állást — egyedül Turóczy Mihály szavazott a polgármesterrel — és ugy határozott, hogy a kulturszenátor javaslatát a közgyűlés elé terjeszti, habár nem igen hiszi, hogy a kormány elvállalja majd az iskola fenntartását. — Meg kell próbálni — volt a többség véleménye. A tárgysorozat harmadik érdekes tárgya a tanitóválasztások rég óta vajúdó ügye lesz. A kultuszminiszter ugyanis rendeletet adott ki, amely szerint a községi tanítói állások betöltésénél a B-listás és menekült tanítóknak elsőbbségi joguk van más, közönséges pályázóval szemben. A tanitóválasztás módját törvény szabályozza. A törvény szerint pedig a községi tanítókat titkos szavazással az iskolaszék választja. A tanács igy a miniszteri rendeletben nem csak a város autonómiájának a megsértését, hanem törvénysértést is lát, ezért tiltakozó javaslatot visz a közgyűlés elé. Változtattassa meg a törvényhozással a miniszter előbb az alaptörvényt, ruháztassa a községi tanítók kinevezés jogát,a polgármesterre, vagy a tanácsra, akkor lehet szó elsőbbségi jogokról, de amig szavazással választják a tanítókat, elsőbbségi Jogokról beszélni sem lehet, mert az iskolaszék mindén tagja lelkiismerete szerint szavaz. A tanács ilyen értelmű fölirati javalatot terjeszt elő a szerdai közgyűlésen. A tárgysorozat apróbb pontjai közül megemlíthető, hogy több bizottsági tag indítványt terjesztett be a Nemzeti Bank részvényeinek jegyzése ügyében. A tanács —mint ismeretes — ötven részvény jegyzését már hétfőn elhatározta. A 46-osok emlékoszlopának költségeihez tízmillió korona városi segély kiutalását javasolja a tanács. Más érdekesebb kérdés nem is akadt az előkészítő ülésen. A csehek angol kölcsöne. Prága, április 29. A Cseszko Szlovo jelentése szerint a cseh-szlovák kormány tárgyalásokat folytat az 1923. évben lekötött angol kölcsön hátralévő összegének felvételéről. A lekötött 10 miilió fontból Csehország eddig csak hatmilliót vett fel, a hátralévő négymilliót, amely már korábban esedékes volt, csak akkor vehette fel, ha azok a kikötések, amelyeket a kormány a magyar kölcsön ügyében felvetett, a második angol kölcsön-részletet biztosítják. Minthogy a magyar kölcsönre vonatkozólag az egyezmények aláirása már megtörtént, nincs akadálya annak, hogy a kölcsönt folyósító angol cég és a cseh szlovák állam közötti tárgyalások eredménnyel járjanak. Elmarad a prágai kisebbségi konferencia. Prága, április 28. A Bohémár ugy értesül, hogy a Radics által javaslatba hozott prágai kisebbségi konferencián, amelyen a Középeurópa összes kisebbségei részt vettek volna, elmarad. Radics ugyanis az értekezlet megtartását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a Középeurópa legerősebb kisebbsége több jégben legyen. Ezt azonban nem lehetett biztosiiani, mivel a csehországi szociáldemokrata és keresztényszocialista párt az értekezlet ellen foglalt állást.