Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-29 / 98. szám

síeAwi ára 1500 hopona mmmmMMC tt kiadómra* »l i Oaftk Perenc-otca 2. (Fö­i tfállskoUval nemben.) Tele­!•« iMfcA.iieged* megjele­lik k«M kitételével minden m Ina ««ám ára 1500 ko­ÍH>. ü>nfiietésf árak! Egy Mt »»»<a helyben 23000, Bato­M«aa t* üdéken 30000 tan. Hirdetési trák i FéiHasábon l mm. 300, egy hasábon 800, máslél hasábon 900 K.SzOveg­kfizt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4001 kor. SzOvegkOzH közlemé­nyek soronként 4500 korona. Családi értesítés 35000 kor. f. Wölftm, Szeged, 1924 április 29, KEDD. 98-ik szám. Tekintsük Ausztriát. Bocsánatot kérünk a tiszle't reakciótól és köz­véleménytől, ha ez egyszer Ausztriára merünk hivatkozni. A híb ru előtt ugyanis a magyar vezérpolitikusok mindig Ang'iát szokták idézni és legalább is hzaárulás számba rrent vo na az olyan állitás, hogy még Ausztriától is tanul­hatunk valamit. Mióta pedig Ausztria köztársa­ság lett és meglehetősen vörösre színeződött, még a hazaárulásnál is rosszabb destrukció számba mehet az Ausztriára való hivatkozás. Hogy tehát a destrukció vádjáwl ne illethesse­nek bennünket, Ausztriának nem valami vörös fekintélyét,idézzük, hanem Seypel kancellárt, aki véletlenül kaiholikus pap és bizonyára a legszigorúbb kurzusfelfogás szerint is megüli a kcnstiuktiv államférfiúi tulajdonságoknak a mér­tékét. A mult hét elején az osztrák állsmi tisztvise­lők, akik anyagilag hasonlíthatatlanul sokkal elönyösebb helyzetben vannak a mieinknél, nagyon erősen mozgolódtak végleges fizetésren­dezésük érdekében. A kormány erre sürgősen elkészítette a fizetésrendezés tervezetét és maga a kancellár vállalta a feladatot, hogy a terveze­tet ai osztrák KANSz. vezetőemberei előtt is­mertesse. Beszédében arra hivatkozott elsősor­ban, hogy a közönség hangulata a hivatalnoki elemmel szemben javulóban van és igy most érkezett el a lélektani pillanat a tisztviselői javadalmazások végleges szabályozására. A pol­gári középosztály ugyanis nébány esztendőn keresztül nem nagyon szerette a tisztviselőket, akik az összeomlás után a vörös világ bekövet­keztének reményében kissé tulheves iramban igyekeztek a szocialista szakszervezetekben el­helyezkedni. Viszont a szocialisták nem akarták a tisztviselőknek elfelejteni, hogy éppen olyan iramban hagyták el az ö táborukat, mikor ke­resztényszocialista vezetés alatt a polgári blokk ju'ott többségre, Emellett az elszakított területek menekültjeivel együtt hitetlenül ftFszaporodott a tisztviselők létszám*, akik tény!egss munkát nem végeztek és csak tehertétel gyanánt nehe- s zed-ek a lerongyolt kis ország költségvetésére. Ezek voltak a tisztviselők népszerűtlenségének előzményei. Jött azonban a szanálás, melynek keretében sz osítrák kormány kötelezettséget vállait százezer fölösleges tisztviselőnek elkül­désére. A kancálár adatai szerint hatvanötezren részint nyugdíjazás u ián, részint végkielégítés­sel, részint pedig más foglalkozásokban való elhelyezkedésre! már el is hagyták az állami szolgala'oi. É<* Íme, csoda történt. Abb&n az arányban, amint a fölös tisztme ők eltávoz­tak, javult a közigazgatás és k zdett meg­vátozni a közönség hangulata a tisztvise ők irá­nyában Polgáriak és szocialisták egyaránt be­látták, hogy a megmaradók nem ingyenélők, hanem az állam gézeiének nélkülözhetetlen kezelői. Szinte az az érzés kezdett látra kapni, hogy a több esztendős nélkülözéssel a megma­rj dt tisztviselőn i xpiáíták azt a nem éppen épü­letes ide-oda ingadozást, melyet a zavaros idők­ben mu'attak. Ez a mostani osztrák tisztviselői fízetésrendezésnek az erkölcsi alapjJ. Maga a fizetés rendezés igen érdekes alapo­kon nyugszik, amelyek megérdemlik, hogy a nálunk várható rendezés előtt a mi intéző kö­reink ih figyelmükre méltassák. A fizetés tisztviselőt liz százalékos fizetési differencia vá­lasztja el főle. Az egyetemet végiéit, felelősség­gel dolgozó tisztviselő, Eki békében tizenötször annyit kapott, mint a kezelő, vagy az irodát kiseprő szclga, nem fog elkedvetlenedni olyan tünetek láttára, hogy ÍZ ulóbbiak javadalmazása az övének felét vagy háromnegyedrészét éri el. Az uj rendezés a javadalmazást a munka érté­kéhez és minőségéhez méri. Mindenkit érdeme szerint: ez az a szociális osztó igazságnak az elre. A kancellár szavai szerint ezzel kiirtják az államból a bolsevizmus utolsó csökevényét, amely a kisebbik támogatásának hazug jelsza­vára való hivatkozással devalválta a szellemi munka értékét. Kétségtelen, hogy nagyon sok igazság van ezekben a fejtegetésekben és nagyon sok helyes elv a tisztviselői reform-javaslatban. Ugyanerre a pontra nekünk is el kell jutnunk. Keitös elő­feltétele azonban a létszámapasztás végrehajtása és a korona stabilizálódása. HU ez megtörtént, akkor érjük el azt a boldog állapotot, mint a lesajnált Ausztria, hogy a közönség rokonszen­vének megnyilatkozása mellett gondoskodhatunk az állam szempontjából nélkülözhetetlen tisztvi­selői kar helyzetének végleges rendezéséről. Nincs kilátás arra, hogy a fővárosi lapok pár héten belül megjelenjenek. Budapest, április 28. (Tudósítónk telefonjelen­tése) Mint ismeretes, a nyomdászsztrájk ügyé­ben szombaton maga a munkásság döntött — 2703 szavazattal 230 ellenében a sztrájk mellett. Az eredmény következménye volt azián, hogy a belügyminiszter betiltotta az öíszes lapok megjelenését. Megdőlt tehát minden lehetőség a tárgyalásokra és kilátás sincs a sztrájk meg­szűnésére. Munkatársunk a főnökegyesület kö­rében érdeklődött az ügy állásáról, ahol azt a felvilágosítást kapta, hogy a helyzet teljesen változatlan, nem történt szombat óta semmi, ujabb tárgyalások nem voltak és előreláthatólag nem is lesznek a közel jövőben. A főnök­egyeiütet már a tárgyaiások folyamán a leg­végsőkig elment, tovább menni nem hajlandó és nem is tud. Arra a kérdésre, hogy vájjon remélhető a kormány részéről a további inter­venció, ezt felelték, hogy arról természetesen nem tudnak. A főnökegyesület nem zárkózik el s további tárgyalátok elől, de a kezdeményező lépést megtenni nem hajlandó, erről egyáltalán nem lehet szó. Szó eselt arról, hogy nem volna-e lehetsé­ges, hogy a lapok valamilyen formában meg­jelenhessenek. Némelyek azt hangoztatták, hogy .sárga" nyomdamunkásokkal, valamint műve­zetőkkel és fiatalabb nyomdafőnökökkel kellene előállítani egy olyan lapot, melynek első két oldala mindegyik iránynak megfelelő volna és az illető lapok redakcióiban állítanák elő, a többi oldalak pedig bizonyos universálís for­mában volnának előállitandók. Ez a terv azon­ban hétfőn, a késő esti órákban megdőlt. A kormánnyal folytatott tárgyalásai folyamán a főnökegyesület ugyanis abban állapodott meg, hogy Magyar Sajtó helyett a Reggeli Hirek megjelenésében vesz részt, illetőleg a lapkiadók szindikátusa átveszi a Reggeli Hirek szerkesz­tését és annak megjelenéséről a továbbiakig gondoskodik. Általában a helyzet nagyon el­mérgesedett és nines kilátás aria, hogy a lapok pár héten belül megjelenhessenek. Ezek a pesszimisztikus hirek azonban nem zárják ki hogy bármely pillanatban meglepetés történ­jék és esetleg kiegyezés jöjjön létre. inmnrin.njLUj^ vevői, főleg a szociáldemokraták és a fajvédők ugy tudják, hogy e héten már összehívják á Házat. Okot szolgáltatott az akcióra a fővárosi lapok betiltása. A szociáldemokraták össze akarják hivatni a nemzetgyűlést. Budapest, április 28. (Tudósítónk telefonjelen­tése.) A legújabb információk zerint a szociál­demokrata párt a nemzetgyűlés összehívása érdekében akciót indított s az összehíváshoz szükséges 30 aláírás megszerzésén fáradozik. Az aláírások közül 25-öt maga a szociáldemo­krata párt szolgáltat. Rassay Károly és Szilágyi Lfijos, akikhez kérdést intéztek ebben az ügy­ben, kijelentették, hogy a nemzetgyűlés össze­hívásához nem járulnak hozzá. Az akció részt­mmmwwmmmammmmmmmm: A miniszterelnök beszámolója. István gróf miniszterelnök május hó Bethlen 11-én tartja beszámolóját Hódmezővásárhelyen, mely alkalommal a kormány több tagja es képviselők közül számosan elkísérik. "^""inirinjuj a A magyar-román egyezmények. Budapest, április 28. Magyarország és Ro­mánia közölt az elmúlt év november 19-én megkezdett és közvei lenül húsvét elölt lezárt tárgyalátok eredményéről illetékes helyen a következőklen tájékoztatták a Mpgyar Távirati Irodát: Az április 16-án megtartóit záróülés alkal­mával 12 egyezményt irt alá a magyar kor­mány részéről W/odianer Adolf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és a román kor­mány részéről Fiiodor Miklós, a román kül­ügyminisztérium vezértitkára. Az egyezmények a következők: A fizetés egy- . séges és az összes mellékes tételek, drágaság!, \ 1. A kiadatásról, amely megegyezik a közön családi, élelmtzé i és rgyéb pótlékok megszán- ségea bűntett esetekről kiadott siabályo­InA C8a,Éd'ennttrlék°'nKgyübb szükségleteit " *,,a® e«y ugynev.zetl ci :iídi, betrgsé" és bfclalozas esetére szóló biztosítással bonc melynek fele költségét az ái]am VÍ8e)L A {ize­lési osztályok között helyreállt ák a békebeli különbségetet, Meg fognak szűnni azok a mo­rális o8tcrc8ípasok, melyeket a hivatalvezetőnek, akinek a vállán az egész felelősség nyug­szik, érezni kell, mikor látja, hogy a beosztott kküi. 2. A polgári jogsegély- esetekről, amely a hágai polgári jogsegélyről szóló egyezményen alspul. 3. A bitósági ira ok, telekkönyvek, anyakönyvek kölcsönös kicseréléséről. 4. A fö'dt dékatasiter kölcsönös kicseréléséről. 5. A Gozidu- alapítványt érdeklő egyes kérdésekről. Ez a mefeállapcdás ideiglenes jelentőségű, amennyiben az tlspitványi intéző bizottság szá­mára megfelelőbb kezelést biz'ofitfnak srra »* időre, amig ebben a kérdésben valamennyi ér­dekelt utódállam bevonásával végleges megál­lapodás jöhet létre. 6. A természetbeni visszatérítés, illetőleg a trianoni szerződés 168. §-a értelmében a ma­gyar kormány köteles Romániának természet­ben visszaszolgáltatni a Romániából háború alatt elvitt és Magyarország területén a béke­szerződés aláírásának napján feltalálható és felismerhető dolgokat. Az erre vonatkozó meg­egyezésnél célszerűnek mutatkozott áttalányt összegben megegyezni és pedig 640,000 arany leiben, amelynek ellenében a magyar kormány mozdonyokat fog szállítani Romániának 7. A betétek felszabadítása és a régi osztrák, 9L55",. koron4ban létesített tartozások és í™ÍS?5 arae'yekre vonatkozólag bi** ácií8 ^ywmény is jött léire, a A biztosítótársaságok ügye Magyar biztosító tár­sulatok ügyleteiket ezabrd vglasztással a román kormány által megjelölt hét biztosító intézetre tuházhatják át. Egyébként a többi államok biz­tosító intézeteivel azonos elbánásban részeli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom