Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-29 / 98. szám

SZEGED 1924 április 23. nek a magyar bisíositó intézetek is. 9. Az u] határ által kettészakadt ármentesitő társulatok vagyonának felszámolása, illetve rendezése. 11. Kereskedelmi megállapodások a legtöbb kedvezmény nyújtása alapján. 12. Jegyzőkönyvek: a magyar kormány és a másik szerződő fél közii a gyámpénztári Összeírásokat egyelőre az adatok összegyűjtése érdekében. Az egyezmények megkötésének eredményei mielőbb mutatkozni fognak, egyrészt a kölcsönös forgalomban, másrészt a két állam közötti szomszédi jóviszonyban. MMMWWMMIW^^ Stresemann a szakértői vélemény után kialakult helyzetről. Berlin, április 28. Dr. Stresemann német birodalmi külügyminiszter vasárnap Boroszlóban beszédei mondott, amelyben a szakértők véleménye nyomán kialakult helyzettel foglalkozott. Noha a helyzet képe Németország részéről csak a május 4-én megválasztandó birodalmi gyűlés révén fog teljesen tisztázódni, az már ma ÍS világos, hogy Németországnak érdekében áll tovább haladni a megoldás azon utján, amelyre most a gazdasági éss szerűség és belátás következtében rálépett. Hangsúlyozta a német gyárosok birodalmi szövetsége is, hogy előfeltételül biztosítani kell Németország egész területére a gazdasági és politikai felségjogokat. Vissza kell adni a birodalmi vasúti hálózat egységét, meg kell engedni a kiutasított emberek visszatérését házi tűzhelyükhöz. Ami a Németországra kirovandó terheket illeti, a szakértők véleményéhez képest a német közgazdaság feles egéből szabad néhány szolgáltatásokat teljesíteni a külföld részére. A belga miniszterelnök Pártiban. Pár is, április 28. Poincaré miniszterelnök Theunis belga miniszterelnökkel és Hymans külügyminiszterrel megbeszéléseket folytatott, amelyek egész délelőtt tartottak. Theunis az értekezlet után kijelentette, hogy teljesen magánmegbeszélést folytatott Potncarévai, sem titkárok, Bem gyorsírók nem voltak jelen a beszél- '• getésen. Hozzátette még a miniszter, hogy este visszatér Brüsszelbe, mert holnap a szenátusMMMMMMMMMMMWMMM^ Melodráma énekszám, Eekhardt és Ulain. ban felszólal a pénzügyi költségvetés érdekében. A két belga miniszter Poincarét villásreggelire hivta meg, amely után ujabb megbeszélés volt. Mussolini a német Jóvátételi szakértői jelentésről. Pdris, április 28 A Petit Parislen beszélgetést közöl Mussolini olasz miniszterelnökkel, aki a szakértők jelentését fontos léptnek tartja a jóvátételi probléma és az ezzel összefüggő kérdések megoldásának előkés ütésére. Mussolini már közvetlenül a luhrvidíki megszállás után azt az álláspontot foglalta ei, melyet a szakértők jelentésükben hangsúlyoztak. Az amerikai német kölcsön. Pdris, április 28 Mint a Petit Párisién jelenti: Morgan azért utazott Londonba, hogy a City bankárjaival megbeszéléseket folytasson. A Nevyork Herald jelentése szerint Morgan azt a kijelentést tette, hogy az amerikai pénzemberek nagyobb mértékben vesznek részt a 800 millió aranymárkás német kölcsön jegyzézésében, ha Németország s a szövetségesek megegyeznek a szakértői tervek végrehajtásában. Pdris, április 28. A Chicago Tríbuwx neworki jelentése szerint hire jár amerikai pénzügyi körökben, hogy a Németországnak nyújtandó ötmillió dolláros hitelt fölemelik 50 millió dollárra. Ennek a tervnek célja, hogy a szakértői tervezet megvalósítása esetén biztosítsák a német valuta stabilitását. Szeged, április 28. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délután, a május elsejei politikai csönd kezdetén, a szegedi ébredők, fajvédők és egyéb intranzigeasek melodrámás, muzsikus kulturdélutánt tartottak. A ,kulturát" — ugy látszik — a melodrámák, zongrák és hegedűk közölt ezúttal Eekhardt Tibor és Ulain Ferenc szolgáltatták, előbbi dicső multu sajtófőnök és Dorozsma követe, annak a Dorozsmának, ahonnan az á'limrendőrséget vissza kellett rendelni az Eckhardf-választás idejére, — utóbbi fiskális, felmentett horogkeresztes fővezér és a Tisza pör nagy szállítója. A kulturáva Iteli délutánt abban a teremben tartották meg a fajvédők és egyéb intranzigensek, amelyben a szabadkőművesek teriottáK összejöveteleiket és amelyet Zsirkay János ébredői kommunizáitak ei. A magas kulturáju délutánnak fényes külsőségei is voltak. Husztagu tányérsspuás egyetemi őrség állott sorf iat és tisztelgett a serem közepén, amig EcknrdtéK bevonultak. A kormány félhivatalos kőnyomaiosa, a Magyar Távirati Iroda pedig három gyorsírót vezényelt ki erre a kulturális délutánra, hogy teljesen szószerint, egymást váltogatva írják le a nagyjelentőségű beszédeket. Annak a kormánynak félhivatalosa kűidölf ki bárom gyorsíró*, amely jelenleg liberalizmust hirdet és amely éleien szemben áll a fajvédőkkel, sőt két lap-, jukat is betiltotta szombiton. £« a külsőségekhez tartozik az is, hogy feljegyezzük unnak az állami tanítónak a nevét is. aki tanítványait kivezényelte a délutánra, a 10—12 éves gyerüfeecet, hogy énekükkel üdvözöljék az ébredők és gyűlölködésre uszítók vezéreit és hogy végighallgassák és tanuljanak az „intranzigens" beszédekből; ennek a tanítónak a neve Böhm Antal, a Madách-utcai polgári iskolának kitűnő ének- és rajztanára. Lábas Endre nyitotta meg a kuliurával teli délutánt ée ismét hitet tett az éles intranzigencia gondokta mellett. Eekhardt Tibor elegánsan és frissen pattant fel helyéről és kijelentette kulturális előadásának elején, hogy ez alkalommal politika helyett inkább áit»laaos érdeka tárgyakról fog beszélni. A .Nemzeti gondolatról" címezte mejj előadását. a .niafegy százötven főnyi hallgató* g ekkor is lelkesen éljenzett, az éljenzés elötirkidkozói természetesen a kivezényelt 10—12 éves fiúcskák voltak. Jói átgondolt beszédében kijelentette, hogyha a nemzeti gondolat öntudatosan, ébredő szellemben éit volna régen az emberekben, sok minden máskép történt volna. Kisintciligenciáju közönségének percenkint odadobilt egy-két idegen szói és nevei, hogy elkábuljanak tudásától és igy vetett egy történelmi visszapillantást a nemzeti gondolat fejlődésére. Napoieonról is beszélt, majd Lendvsi-Lshnerrő1 its (6 nevezte igy) és itt kijelentette, hogy biologlai jogokról nem lehet beszélni, de igenis lehet történelmi jogokról. Erre egymásután röpködtek a közbekiáltáso* minden indokolás nélkül: — Igen a zsidó sajtó! A zsidó sajtéi A Miklós Ármin I Le velük! Eekhardt ezután kijelentette, hogy nemzetközi kuliura nem volt és soha nem is lesz, iit azon* ban, ugy latszik, elfelejtette a fejlett kulturáju ébredő tinók, hogy Daníe, a hunaniiiák, Leonardo da Vinci, a renaiütance miivészei nem egy országra izóló kuliurat adlak, hanem világfelfogást, kuliurát, művészetét teremtettek az egész világnak. Beszéde végén köszönetet mondott Eekhardt mindenkinek és különösen a 10—12 éves fiucskáknak, akik körülötte állottak, majd Ady Endre szavaival (Ady nevét nem émlitette) fejezte be előadását: — „4 Tűznek mm szibad kialudni!" Melodrámák és énekszámok után Utain Fereic lépett a fórumra. Először is bocsánatot kért „néhány derék detekiivtestvérétől", akik csalódni fognak máma, hiszen nem fog politikáról beszélni — bármennyire szere ne is —csak a zsidókérdésről. — Ma jó fiu leszek! tette aztán hozzá. Aztán szépen megállapította, hogy ők, már tudniillik ,ők" — bornir aknak és unintelligenseknek, műveletleneknek mondják az antiszemitákat. És azt is megállapította, hogy nők" azt hirdetik, hogy nem lehet különbséget tenni ember ós embei között. Hát hogyan lehetne, mondotta, amikor 1910-ben száz ügyvéd közül 47 volt zsidó, száz orvos közül 50, széz bankigazgató közül 89, száz mészáros közül 21, száz cpísz közül 12, száz kőmives közül egy se, száz napszámos közül egy se és száz rendőr közül egy se volt zsidó. — A keresztények — folytatta tovább a kulturát Ulain — a külvárosban laknak, a zsidó bankárok pedig a belvárosban a palotákban és első osztályon utaznak. Ezu án „a zsidók rettenetes terjeszkedéséről" beszélt. — Gondolhatják önök, hogy mi lesz ebből. — Az „ébredősiíést" a fiataloknál kell kezdeni és rámutatott erre a körülötte álló 10—12 éves gyerkőcökre, lett erre nagy taps, éljenezték Bőhm Antal állami tanítót, aki kivezényelte ide a gyerkőcöket — tanulni. —Zsidó rabszolgaságban dolgozzanak-e fiaink? mondotta. Metreszek legyenek-e leányaink ? Élni akarunk, ezért vagyunk antiszemiták. Fölébredni, föl kell ébredni, ha ütött az óra és ha azt akarjuk, hogy fiaink ne legyenek zsidók rabszolgái és leányaink ne legyenek zsidók metresszel! Ezután kezdődött a rohanás a nagybankok ellen. Nem a parlament kormányoz ebben az országban, mondotta, hanem 10—12 zsidó bankigazgató. Bankoligarchia van itt most, de m*jd nem lesz, kiáltott hangosan. Végül megállapította, hogy a bankoligarchia: a zsidókérdés. Beszéde utolsó szavaiban lövészeti tudományát fitogtatta a Tisza-pör nagyszállitója, jelenleg Friedrich István barátja. Azt mondta: — Itt van előttem a nagy zsidófal. Hiába lőnnék bele, nem találnám el azt, amit akarnék. Azt a karikát kell célba venni, amelynek közepére a bankoligarchia van Írva. Ezt jegyezzétek meg bajtársaim. El jő még az idő, amikor azt fogom kiáltani: Fel a fegyvert! célozz I tüzelj: Ezután lelkes tapsok következtek, majd a kulturával teli délután Beethoven hangjai mellett ért véget. Hegedültek. Mégis csak volt valami kultura. Vér György. •MMMMMMMMMMMMMMMMMMI A szegedi országos gyorsiróverseny. Szeged, április 28. Az O.szágos Gyorsíró Tanács még decemberi teljes ülésén elhatározta, hogy az 1924. évi országos gyorsiróversenyt Szegeden tartja és azon kitűzi a kultuszminisztérium vándordiját: a Cicerót iró Tirót. Ezt a 26,000.000 korona értékű bronzszobrot első ízben a makói állami főgimnázium gyorsiróköre, a mult évben a budapesti kereskedelmi akadémia gyorsiróköre nyerte, az idén Szegeden mérkőznek a dicsőségért az ország gyorsírói. Az egyesület a verseny idejét május 29-ére tűzte ki s ezt az országos gyorsíró-találkozási napot összeköti a legnagyobb magyar gyorsíróról, Fabró Henrikről való megemlékezés ünnepélyével. Az emlékbeszéd tariására az egyesület dr. Gopcsa László kultuszminiszteri c. államtitkárt kérte fel, s képviselteti magát a nemzetgyűlés elnöksége is. A ver.enyirás vezetésére az Országos G. orsirö Tanács dr. Hencz Károly volt országgyűlési képviselőt, dr. Dengl János közgazdasági egyetfmi rendes tanárt és dr. Rónay Károly nemzetgyűlési gyorsirodai tanácsost küldte ki. A kereskedelmi ejnisztér/um a versenyre utazó tanulóifjúság számára féláru vasuíi jegy kedvezményt engedélyezett. Az agilis egyesület élénk propagandát fejt ki versenyirása érdekében, a vidéki és fővárosi iskolák tanulóiknak szine javát küldik a versenyre. Minden elő volna készítve, csupán anyagilag kel'ene hatásosabban támogatni a gyorsírókat. Szeged városa nagyon szükkeblüen támogatja áz ország fiatalságának versenyét, 500.000 koronát szavazott meg a verseny segélyére, ami körülbelül egy távolabbról ideutazó tanuló költségeinek felel meg. Békében 2500 koronát adott a város és bankettet. Ma legalább 200 -200 aranykoronát elvárnánk Szeged városától, amelynek iskoláira lesz tulajdonképen nagy buzdító hatással a rendezendő versenyirás amely a szegedi gyorsirási életbe önt lüktető erőt és gyorsírást tudó generációk képzését segiti elő. Budapesten is lesz májú* 10-én kerüleii verseny, amelynek egyik dija a Magyar Távirati Iroda által kitűzött 100 arany, egy násik dija 1,000.000 korona. A verseny iránt országszerte nagy az érdeklődés és a szegedi gyorsírók hiszik, hogy a város tanácsát is sikerülni fog az ügy érdekében más határozatra birniok. A szegedi és m kói gyorsírók erősen készülnek a mérkőzésre.