Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-20 / 92. szám

14 SZEQED 1924 április 20. Sok eszme, gondolat és vélemény hangzott el ezen értekezleteken, amelyek azonban nem vitték előre a kérdést, és nem is mozogtak a gyakorlati vasúti kezelés és,forgalom politika terén, hanem sokan elméletileg tárgyalták a kérdést; sőt sokan a háború előtti időkben divatos jelszóból indultak ki. Mint a Közgazdasági Társaságban lefolyt értekezletek mutatják, a MÁV igazgatásának kérdése egyike azoknak, amelyek nyilvános vitatásokkal legnehezebben hozhatók tisztába. Ez ugy volt a niultban is. Azelőtt is, csaknem minden kormány idejében igy merült fel ez a kérdés a közvélemény előtt. A napi sajtóban folyt csatározások, a sok szakértekezleten folyt vitatások során annyi különféle, helyes és helytelen, egymással homlokegyenest ellenkező szempontból alapitott vélemény, terv és jelszó halmozódott össze, hogy közöttük a közvélemény nem igazodhatott el, sőt még maguk az úgynevezett szakértők is (kik között valójában felette kevés az igazi szakértő) nem ritkán hamis utakra tévedtek. A közvélemény előtt pedig azértnnem tisztázódhatott a kérdésemért a közö ség a hangoztatott jelszavak után elfogulttá lett. Keletkezhetett pedig ez a tömeges elfogultság azért, mert a vasúti kérdésekben a közönség, még annak kevésbé müveit része is, magában hozzáértést és hivatottságot érez, éppen ugy, mint a társadalmi és politikai kérdésekben. Semmiben sem annyira elfogultak az emberek, mint saját értelmi képességeik iránt; ebben a tekintetben úgyszólván mindenki megvan a természet adományával elégedve. Csekély azok száma, kik maguknál okosabb embert elismernek. Legkevésbé akarjuk azt állítani, hogy a MÁV kérdésének tárgyalása nem a nyilvánosság elé való. Oda tartozik, mint minden közügy, a maga nyilvános fóruma elé, a szakszerű tárgyilagos kritika alá. De mert szakkérdés, laikus csatározások nem vihetik előre, — amint nem vezetnének célhoz pld. orvostudományi kérdések laikus vitatásai sem. — A MÁV kérdés sok avatatlan tárgyalása oda vezetett, hogy a közvélemény egy-egy oda dobolt vagy felkapott tetszős jelszó után igazodik és ingadozik annak divatja szerint s ezek után itél felelős vezetői felett is. Felkapott jelszavak voltak: .szakszerű vezetés", .bérbeadás", .kereskedelmi szellemben való igazgatás", „decentralizáció", „centralizáció", .külön vasúti minisztérium". Az érveket ezek körül csoportosították, ellene és mellette, legtöbbször bizonyos célzatossággal, de kevesebb tárgyilagosság és gyakran éppen semmi szakszerűséggel és olykor-olykor személyes törekvések hátterével. Különös jellemzője a MÁV-kérdésnek, hogy ugyanazon kormány és vezetőség alatt a MÁV egyszer hol a legnagyobb népszerűségnek örvendett, amikor nagyon büszkék voltunk első intézményünkre, hol pedig ellene fordult a közhangulat s egyszerre csak éles kritikák tárgyává lett. Igy történt ez mostanában is. Nemrégiben elégedettséggel emlegették a MÁV gyors helyreállását. Mindenfelől hallottuk az elismerést, hogy egyetlen intézményünknél sem volt oly gyors és sikeres a helyreállás, mint a MÁV-nál stb. A tarifaemelések egyszerre csak elfeledtették ezeket, jött az elégedetlenség a vezetőség, a szerve- ; zés stb. ellen, változás szükségét hangoztatva j vezetésben és rendszerben; azokba kereskedelmi szellemet kivánva: megszületett a jel- | legző jelszó: a „kereskedelmi alap". Okozta pedig ezt mind a deficit, amelyet felidézett a MÁV viszonylagos olcsósága s kiadásainak az általános drágulással való emelkedése, — > a mindenki által kivánt és követelt fizetés- j emelések, amelyek előteremtésére azonban j senki sem mutatott fedezetet és több el nem kerülhető baj s körülmény. Amint felborult az állami költségvetés j egyensúlya, éppen ugy került deficitbe a MÁV, amely a háborúban és a békében annyiszor fényesen megállotta helyét s amely az állami j kezelésben, annyiszor hatásos fegyver volt kormányaink,kezében, amelynek kezelési rend- ; szere — a MAV helyreállításakor csak az imént bizonyította be életrevalóságát. Üa jól akar szórakozni, Levonva a mult tanulságait és számba véve a mindenkori viszonyokat, meg lehet állapítani, hogy a MÁV feletti Ítéletek mindig a végletek felé hajlottak. Ez óvatosságra int s erre most különösen azért van szükség, mert a mostani Ítélkezés döntő a több mint félszázados kezelési alap: az állami kezelés rendszere felett. Ha költségvetésileg, helyesebben zárszámadásiig a MÁV üzeme veszteséges is, de akiiv gazdaság politikailag pénzzel nem mérhető értékekben. Ily erkölcsi és gazdasági ertékek a MÁV helyreállítása, a viszonylagosan olcsó tarifák, amelyek közvetve gazdasági erőtényezőkként hatottak. Igaz, hogy most csak ez a MÁV hajtotta haszon. Mielőtt tehát a MÁV alapját újra át akarnók építeni, tisztába kell lenni azzal, hogy az a másik alap lesz-e oly teherbíró, mint a mostani és hogy arra az alapon meg lehet-e hagyni a renovált épületet. Ujitásra szükség van. A MÁV igazgatása átszervezést igényel, természetesen sokkal nagyobb mértékben és más irányban, mint a háború előtt. Ennek szervezetét sem hagylák érintetlenül az uj idők áramlatai. A dologi bajokhoz járultak személyi természetűek is, mert itt is előre törtek uj áramlatok s változáson ment át a munka és kötelesség fogalma. Sok érték morzsolódott fel és ment veszendőbe. Vigyázni kell, hogy hasonló veszteségek elkerültessenek. Éppen ezért csak akkor szabad más alapra áttérni, ha kétségtelenül bebizonyul, hogy a mostani alapon a megújítás célra nem vezetne. A háború előtt már több mint egy évtizeddel felmerült az igazgatás ujjá szervezésének szüksége. Az állami kezelés fentartása azonban általában nem vált kérdésessé. Általános volt a vélemény, hogy a nagy feladatokat csak ebben a kezelésben teljesítheti. A jövő feladatai a MÁV-ra nézve ugyanazok maradtak azzal a változással, hogy azokat korlátoltabb keretű eszközökkel szolgálhatja ki, amihez járul még jövőben az a rendkívüli vélemény is, hogy a MÁV igazgatása és kezelésének oly fejlődésképes és rugalmasnak kell lennie, hogy az ismeretlen jövő rendkívüli szükségleteinek is mindenkor megbírjon felelni. Hogy minő követelményeket támaszthat a jövő ? arról — e cikk keretében — nem foglalkozhatunk, de nem szabad azokat egyetlen felelős tényezőnek, kik a kérdéshez hozzá szólnia avagy abban dönteni hivatvák, számításon kivül hagyni. Ugyan ugy le kell szögeznünk azt is, hogy a mostani, vagyis állami igazgatás a fennforgó nehézségeket, amelyek pedig elég nagy számmal vannak, legjobban ismerheti s igy neki van módjában azokkal megküzdeni a legkönnyebben. Ezek után egyszerűnek látszanék a kérdés, amely abban áll, hogy a MÁV deficitje megszüntethető-e állami kezelésben? Ha igen, nem maradna más teendő, mint a MÁV igazgatósának az uj viszonyok kivánta reorganizációja. De mivel a közvélemény elé ellenkező irányzatok is odá vannak álliiva, foglalkozni kell azokkal is, kezdve az úgynevezett kereskedelmi alapon. (Folytatjuk.) Ha igazán szép cipőket akar látni, nézze meg Abonyi és Bakos Testvérek Lichtmann és Korondi cipőkülönlegességek kirakatát! s Szeged, Kölcsey-utca 1. szám, Royal-épület. NŐI HARISNYAK 756 nagy választékban, minden színben SZENDE MIHÁLY Szeged, Kelemen-utca 12. Telefon 5-64. a "fogyasztó közönséggel, hegy a szegedi l©flS3£©SZ||3flÍl*Í IfOScSX kizárólagos eladási jogát átvettük. A szegedi gyár tisztán karwini szénből 70s égetett kokszot termel, s igy ez az ország legelsöbbrendü kokszterméke Előjegyzéseket elfogad Bacll JenŐ és TestvéPCcég szegedi légszeszgyári koksz kizárólagos elárusítója. Szeged, Szent István-tér. Telefon: 126. Állandó képkiállítás 730 I Megtekinthető vételkényszer nélkül Freimannál, szeged. Takaréktár-utca 8. Telefon 11—30. Speciális képkeretező műhely Pollák Testvérek Szeged, Csekonics-u. 6. Telefon 8-54. láS^ESSi. Széchenyi-tér 17. Telefon 8-53. W Fehérnemiiek, nyakkendők, harisnyák, uri W w és női divatcikkek óriási választékban csakis w elsőrendű áruk :: szolid szabott árakon. 8I6 bomlásinál Szeged, Kölcsey-u, 3. Telefon 8-31. jöjjön a Parkremek szólistákkal. m Kiváló énekes női zenekar, Figyelmes kiszolgálás, rendes kávéházi árak. Szabad bemenet.