Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

2 SZEGED 1924 április 1 kővetkezőket mondotta munkatársunknak: — A miniszterelnök pártértekezletén természetesen elmondottam volna, hogy súlyos aggályaim vannak a kölcsönnel szemben és ezeknek kifejezésére a módot és alkalmat megfogom találni. Legnagyobb hibának és irtózatos felelősséggel járó eljárásnak tartanám azonban, ha bármely tényező ezeknek a szanálási javaslatoknak kellő időben való elintézését meg akarná akadályozni Egyébként még részletesen ki fogom fejteni álláspontomat a nemzetgyűlésen. Ezután Apponyi bécsi utazására, majd Ottó királyfiról elterjedt nyugtalanító hirekre terelődött a beszélgetés. Apponyi a következőket mondotta: — Ottó királyfi állapotáról pozitív hireim vannak, amelyek szerint most már teljesen felgyógyultnak mondható. Nincs ellentót a kormány és a nagybankok közt. Budapest, március 31. A kormány és a nagybankok közti helyzet egy hétfői lap tudósítása szerint elmérgesedett Walkó kereskedelemügyi miniszternek egy kijelentése miatt, amellyel állítólag megsértette a nagybankokat. Kérdést intéztünk ebben az ügyben Ulmann Adolf báróhoz, aki a következőket mondotta: — Kínosan lepett meg a hétfői lap eltorzított jelentése. A közlemény annál kevésbé felel meg a valóságnak, mert a pénzintézetek A középiskolai reform tárgyalása. már a mai napon megkezdték a kormánynak nyújtandó .valutaelőleg folyósítását. Beavatott pénzügyi helyen a következőket mondották a lefolyt tanácskozásokról: A nagybankok semmiféle feltételt nem szabtak a tegnapi tárgyaláson. A nagybankok képviselői azonban ismételten kifejezték azt az álláspontjukat, hogy teljesen méltánytalannak érzik, hogy mikor minden rendelkezésre álló eszközzel a kormány segitségére igyekeznek lenni, a kormány nem méltányolja kellőképen a nagybankoknak ezt az ország helyreállítására sokszor megnyilvánult áldozatkészségét. A kényszerkölcsön befizetése. Budapestről jelentik: Ma van a kényszerkölcsönelőleg második részlete befizetésének utolsó napja. A mostani befizetéseknél minden 100 takarékkorona fejében 110 papirkoronát fizetnek, tehát néhány ponttal kevesebbet, mint a takarékkorona hivatalos árfolyama. A kényszerelőleg befizetéséről Baross Gábor, a postatakarékpénztár elnökigazgatója a következőkben nyilatkozott: — A mai napig 222 milliárd koronát fizettek be összesen 421 ezer tételben. Ebben az összegben benne van a kényszerkölcsönelőleg első része is. Megállapítható, hogy az előleg második részletét kevesebb tételben fizették be, mint az elsőt. Budapest, március 31. A nemzetgyűlés hétfői ülését fél 12-kor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. A nemzetgyűlés harmadszori olvasásban is elfogadja a földreformnovella 2. § ának módosításáról szóló törvényjavaslatot. Áttérnek a középiskolai reformról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első felszólaló dr. Bozsik Pál: Klebelsberg miniszterrel szemben hangsúlyozza a katelikusok érdemeit a középiskolai oktatás elöbbrevitelénél. Aggodalommal látja a klasszikus gimnáziumok létesítését, különösen azért, mert ezen gimnáziumokban nem akarj ík tanítani a modern nyelveket, már pedig a modern nyelvek tanítása feltétlenül szükséges a humanisztikus gimnáziumokban is. A javaslatot elfogadja, bár fentartja magának a jogot, hogy a javaslat részletes tárgyalásánál a módosításait beterjeszthesse. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter válaszol Bozsik beszédének azon részére, amelyben kifogásolta, hogy nem tért ki történelmi visszapillantása során a katolicizmus kulturmüködésíre. Erre vonatkozóan kijelenti, hogy az uj korral kezdte meg a történei mi visszapillantásait és a reformáció tárgyalása után azonnal áttért a jezsuita rend működésére. Nem akarja a katolikus egyház tanügyi tevékenységét és kuliurális működését kisebbíteni. Kéri a képviselőket, hogy ne élezzék ki ezt a kérdést felekezeti szempontok szerint. Drózdy Győző: Nézete szerint a közoktatás ügyének kérdése mindig politikai kérdés volt; az a csoport, amely uralmon volt, mindig a saját képére igyekezett átformálni a közoktatást. Antidemokratikusnak tartja a felvételi vizsgát és a dijakat. A középiskolai oktatás ingyenessé tételét kívánja. Az érettségi eltörlését kívánja. Mir a negyedik osztálybin válogatni kellene és nem Isnne k abad tovább engedni azon tanulókat, akik nem megfelelőek. Igen foltosnak tartja, hogy minél gyakrabban vizsgálják meg a tanulók előrehaladását a tanulmányaik terén. Nézete szerint a tanárok íul bőven adják elő az anyagot. Szóvá teszi a leányközépiskolák ügyét és ezzel kapcsolatban teljesen elhibázottnak tartja, hogy ezen iskolákban ugyanolyan tananyag legyen, mint a fiúiskolákban. Ez túlságos nagy megterhelést jelent a fleányokra és nézete szerint árt az egészségükre. Kívánatosnak tartjf, hogy a leányiskolákban női orvosok tanítanák az egészségtant. A javaslatot elfogadja. Ezután Várnai Dániel szólal fel és beszédének az elhalasztását kéri, amelyhez a Ház hozzájárul. Elnök ezután napirendi indítványt tesz; javasolja, hogy a legközelebbi ülést kedden délelőtt tíz órasor tartsák. Az ülés ezze! három órakor véget ért. után. Nem vett senkitől sima pénzt — mondja —, csak Udfarinak adott kölcsön, amikor Udvari neki sima pénzt adott zálogba. Ezeket találták meg a detektívek. Udvari Ferenc megl hetős izgatott modorban teszi meg vallomását, ö nem hozta forgalomba a simákat, csak zálogba adott Szücsnes. Krausz Ede vádlott előadja, hogy az újságban olvasta Stflcs hirdetését, hogy vesz különböző pénzeket. Elraent Klein Jenővel Szűcshöz, mert vételre Budapestről kapott megbízást. Ártatlannak érzi magát. Klein Jenő elmondjs, hogy őt kérte meg a Park-kávéházban Krausz. hogy vezesse Szűcs lakására. Weiss Henrik a bankoknál és a kávéházakban járt, hogy azokat a pénzeket szívességből eladja, amelyeket Krausz nem tudott értékesíteni. Dr. Reich Zoltán védő előterjesztést tesz az összes védők nevében, hogy mint szakértőt hallgassák meg Fischof Gyulát, a Magyar-Olasz Bank szegedi üzletének igazgatójít arra nézve, hogy akkor minden bank foglalkozott bankjegyek vé:elével és hogy Gerő mikor tette rá a pecséteket a bankjegyekre. A törvényszék elutasítja az indítványt, mert a tényállás így is tisztázva van. Ezután a tárgyalást délután 3 óráig felfüggesztették. Délután először azokat a detektiveket hallgatják ki, akik ebben az ügyben nyomozást végeztek. Tanuként kihallgatják Engel Ernőt és Gergely Lajost, akik kijelentik, hogy Krausz kérte fel Klein Jenőt, hogy vezesse el Szűcshöz. Dr. Liszkay Lóránt ügyész fenntartja a vádat, valamint Gerő Mór ellen még egy rendbeli pénzhamisítás miatt emel vádat. Szigorú büntetést kér, miután Szűcs már kétszer volt büntetve hasonló cselekmények miatt. Ezután a védők tartják meg védőbeszédeiket. Elsőnek Gerő védője, dr. Reich Zoltán szólal fel. Gerőnek szerb hatósági jogosítványa volt pénzlebélyegzésre. Egyetlen terhelő tanú sem tett vallomást, csupán Kiss detektív, de itt is súlyos ellentmondások voltak, a detektívek sietve, elhamarkodva dolgoztak ebben az ügyben. Felmentést kér. Ezután dr. Darvas Károly és a többi védők mondják el védőbeszédeiket, akik mind felmentést kérnek, mert a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. A törvényszék hosszas tanácskozás után meghozta ítéletét. Gerő Mórt 7 hónapi fogházra és 500.000 korona pénzbüntetésre, Szűcsöt 8 hónapra és 500 000 koronára, Udvarit pedig 6 hónapra és 300.000 koronára Ítélte, de a büntetéseket a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek vette. Krauszt, Kleint és Weisst a bíróság Jelmentette. Az Ítélet indokolása kimondja, hogy az elitéltek forgalomba hoz!ák a simapénzeket, amely büntetendő, azonban olyan büntető rendelkezés nincs, amely a külföldi pénzekkel való kereskedést büntetné. Az ügyész súlyosbításért felebbezett, a védők pedig a felmentés ki nem mondása miatt. „Sima pénzek" és furcsa pecsétek. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délelőtt a szegedi törvényszéken egy három év előtti bünpör főtárgyalását tartották meg és a p3r folyamán felmerült események és tények nyíltan belevilágítanak abba a három év előtti pénzügyi anarchiába, amely a monarchia utódállamaiban élt, a pénzlebélyegzésekkel kapcsolatban. A régi Oiztrák-Magyar Bank banklegyeit akkor uton-uiféleo mindenütt és nagyon sokszor e'ől-hátul lebélyegezték és ennek kapcsán gombamódra szaporodtak el « „pénzügynökök", „pénzkereskedők" és illetéktelen lebélyegzök. a hétfői bünpör hat vádlottját pénzhamisítással vádolta meg az ügyészség, mert úgynevezett lebélyegzetten „?ima" pénzeket akartak megszállott területre száll tani, valamint idegen pecséteket „'emostak* a bankjegyekről és más pénzekkel akarták értékesebbé tenni. Az ügyészség Gerő Mór pénzügynQköt> SzQcs Szilveszter korcsmárost, Udvari Ferencet, Krausz Ede kereskedőt, Klein Jenő kereskedőt és Weiss Henrik binktisztwise'öt pénzhamisitásss), illetve h,m>is-pénzek forgalomba hozásáv.il mint tetteket, illetve bű segédeket vádolta meg, amelyet azzol követtek el, h«y stma pénzeket Alföldre adiak el, illetve szetb, román, o.ztrád pecsétekkel láttak el, illetve ezeknek bevégezéséhez hozzájárullak. A személyi adatok Uvé.ele után Vlld Károly elnök e őí./ör Gerő Mór vádlottat hallgatta ki. Gerő kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, pénzhamisítást nem követett el, neki Zentán a szerbektől Hatósági jogositványa volt a lebélyegezésekre. 6 különben nem „nosta le" » pecséteket, Innem csak akkor látta el a bankjegyeket pecsétekkel, mikor azokon az eredeti pecsétek már elmosódtak. Azt saját pecsétjével tette, amit a szerbektől kapóit. Az elnök ezután fölmutat G:rőnek különböző pspirpénzrongyokat, amit Gerő állítólag arra hasmiit, hogy ezekkel a rongyokkal összeragasztott különböző hiányos és különböző pecsétes bankjegyeket. Gerő Mór ezután kijelenti még, hogy ő nem vett senkitől sima bankjegyet. Amikor az elnök megkérdezi tőle, hogy a magyar b. negyekre szerb, román bélyeget akart tenr, Gerő epy.zerüe.i kijelenti: — Az ki van zárva I Az elnölt ezután fölolvassa a rendőrség előtt tett vallcm sát, amelyben sokat beismert Gerő. M j i a vizsgálóbíró előtt telt vallomását, amelybea már egyet-m'st visszavon. „ .. Szűcs S .tvesiter vallomása következik ez_ YWWWWWWVWWWWWWWWWWWt A szovjethormány kapcsolatot keres Magyarországgal Moszkva március 31. A szovjetkormány külügyi hivatala a Magyarországgal való kapcsolat uj felvételét készíti elő, a szükséges anyagot nagy szorgalommal gyűjtik és bár a tárgyalások időpontja még megaözelitőleg sem ismeretes, Moszkvábm már most valószínűnek tartják, hogy a kezdeményező fépíst Badapest fogja megtenni. A moszuvai gazdásági körös hajlandónak mutatkoznak a magyarországi gazdasági tényezőkkel a kapcsolatot felvenni. Marx kancellár beszéde választói előtt. Hannover, március 31. A centrum P*rt ma este választói ülést tartott, amelyen dr. Marx birodalmi kancellár beszédet mendjtt. - A német nép üdve a birodilmt egység fentartásában, gazdasági létünk helyreálltjában van. Kell, hogy ezek legyenek a szempontok a közeli birodalmi választásokban. A kormánynak azt a szemrehányást teszi, hogy nem eléggé szállt szembe aháboiu előidézéséi el kapcsolatban Németország ellen felhozott vádakkal. Ei « siemrchányái teljesen jogosulatlan. A kormány hatalmas forrásanyagot hozott nyilvánosságra e tekintetben és ezt a munkát topábbra is folytatja.