Szeged, 1924. április (5. évfolyam, 76-99. szám)

1924-04-01 / 76. szám

1924 április 3. SZBQBP 3 A Makói Reggeli Újság beolvadt a Szegedbe. ~1923 november elseje óta, amikor a Délmagyar­ország Hirlap- és Nyomdavállalat r.-t.~aSzeged-et átvette, a közönség osztatlan és egyre növekvő támogatása mellett a fejlődés nagy útját tettük meg. Ma határkőhöz értünk ezen az uton. A Makói Reggeli Újság, a szomszédos 45.000 lakosú Makó elterjedt és népszerű liberális sajtóorgánuma ugyanis beolvadt a Szeged-be és április elsejétől kezdve a két lap azonos terjedelemben, közös szerkesztéssel és adminisztrációval jelenik meg. Az átalakulás a Szeged olyan nagyfokú erkölcsi és szellemi erőgyarapodását jelenti, amely példát­lanul áll a vidéki sajtó életében. A Szeged eddig is járt Makóra, Hódmezővásárhelyre, Orosházára és Kistelekre. De lokális jellege a szó komoly értelmében csak most szűnik meg, amennyiben Makón egyike lesz azoknak a lapoknak, amelyek az ottani közönség körében a legnagyobb elterjedt­elégitő lapot tudjunk adni. A szerkesztőség, amely­lyel nemcsak más szegedi, de egyetlen vidéki lap sem veheti fel a versenyt, fokozott lelkesedéssel fogja a munkáját végezni és nem fog e tekintetben mögötte maradni sem a kiadóhivatal, sem a nyomda. A Makói Reggeli Újság szerkesztősége és kiadó­hivatala a helyén maradt és végzi tovább, termé­szetesen most már a mi szolgálatunkban, a dolgát. A nagyobb terjedelmű lap előállítása természe­tesen nagyobb költségekkel jár. De még a bekö­vetkezett előnyös változás nélkül is tetemesen megszaporodtak a Szeged kiadásai, mert a munka­bérek nem kevesebb, mint 100 százalékkal emel­kedtek. Ennek a többletnek pótlására a lapterje­delem növelése nélkül is emelni kellett volna a Szeged előfizetési és példány-árát, eltekintve az anyagárak egyre tartó drágulásától. A Szeged egyes példányának árát 1200 koronára, egy havi séggel dicsekedhetnek. Vállalatunk ezt az erő- előfizetési árát 25.000 koronára kellett fölemelni, gyarapodást is, mint valamennyit, amióta laptulaj- j ami a fővárosi és a nagyobb vidéki hírlapok árá­donos, a Szeged fejlesztésére használja fel. Meg- > hoz képest nyilvánvalóan olyan csekély árnöveke­nagyobbitjuk a lap terjedelmét. Eddig vasárnap i dés, hogy az olvasóra éppen nem jelent megter­tiz, csütörtökön nyolc, a többi hétköznapon hat ! heltetést. S e mellett maga a lapterjedelem elő­oldal terjedelemben jelentünk meg. Ezután, kivé- nyös megnövekvése, a Szeged tartalmának meg­teles esetektől eltekintve, a hétköznapi oldalterje- i gyarapodása tisztán a kiadóhivatalra hoz ujabb, delmünk nyolc, a vasárnapi pedig tizenkét oldal lesz. A lényegesen nagyobb férőhely legtekintélye­sebb részét a hírszolgáltatás és az irodalmi rovat tökéletesítésére fogjuk felhasználni, hogy egyre teljesebb és minden jogosan támasztott igényt ki­szíves áldozatkészséggel vállalt terheket. Amikor ezeket a Szeged kitartó, hü és egyre örvendete­sebben szaporodó olvasó táborának tisztelettel be­jelentjük, szilárd bizalommal hisszük, hogy támo­gatását lapjától ezután sem fogja megvonni. A házigazdák a lakások egy éven belüli fölszabadítását kívánják. Budapest, március 31. A Háztulajdonosok Szövetsége hétfőn délután 5 órakor kezdte meg országos kongresszusát. Kérni fogják a kor­mányt a közüzemi pótlék felemelésére. A kormány május elsejétől kezdve az alap­lakbér aranyparitásának hét százalékát engedé­lyezi a háztulajdonosoknak, ami szerintük a legszükségesebb karbantartásra sem elég. A kongresszus memorandumában hivatkozni fog arra, hogy Németországban, ahol a házakat a lakók költségén javították, a német birodalmi kormány az aranyparitás 35 százalékát enge­délyezte lakbérnek. A háztulajdonosok a kongresszuson kérni lógják a kormányt, hogy a lakbérek teljes föl­szataditdsdt lehetőleg egy éven belül rendelje el, különben a magánépitkezés megkezdése belát­hatatlan'messzeségbe tolódik és a nyomasztó lakáshiány kérdését évekig nem lehet megoldani. Végül a kongresszus intézkedést kér a kor­mánytól arra vonatkozóan, hogy a háztulajdo­nosok részesedhessenek az albérleti lakbérek­ben is, amelyek illetéktelenül nagy hasznot biztosítanak a főbárlőknek. Makó város megvette a Püspök-kertet. Makó, március 31. (Saját tudósítónktól.) Makó város nagy müve, a város szivében fekvő Püspök-kertnek megvétele, végre tető alá jutott. 26 telek kelt el és csupán kettő gazdátlan. Kérte a választmányt, hogy vegye ezt tudo­másul és a keddi közgyűlésen a megkötött Az utolsó szót ugyan a keddi rendkívüli köz- szerződéshez járuljon hozzá. Az állandó választ­gyfllés mondja ki, de kétségtelen, hogy szánk cionálni fogja a vételt. A hatalmas területet 70 vagon búzáért vette meg a város és egy részt kihasitva, a megmaradt részt 28 parcellára osz­totta, amelyeket értékesített és ilyen módon si­kérült a 70 vagon búzát biztosítania. A makói állandó választmány — a keddi rendkívüli közgyűlésre való tekintettel — hétfőn foglalkozott ezzel a kérdéssel. Dr. Nikelszky, Makó város polgármestere előadta, hogy eddig mány igy határozott. Dr. Dózsa tudósítónknak igy nyilatkozott a kérdésről: \ — A polgármester kérésére, miután nem vala­mennyi telek kelt el, 17 vagonra kamatmentes haladékot adtam a jövő év január hő l-ig. Ki­kötöttem azonban, hogyha a megmaradt par­cellák előbb el kelnének, ugy a megmaradt rész i3 előbb váljék esedékessé. Aztán mosolygott és megjegyezte: .Szép üzletet csináltam I" • *~|-YYWLmiUUJWJl A szegedi ipartestület közgyűlése. Kézműves kamara, vagy ipartestületek központja. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) | Pálfy indignálódva kijelenti, hogy nem akar ő A városháza közgyűlési termében vasárnap sem személyi, sem felekezeti kérdést csinálni tartotta meg a Szegedi Ipartestület az évi köz­gyűlését. A népes közgyűlésen Pdlfy Dániel elnökölt és megjelentek Wimmer Fülöp, a ke­reskedelmi kamara elnöke és dr. Landesberg Jenő, a kamara titkára. Pálfy Dániel elnöki megnyitójában kijelen­tette, hogy a kézműves kisipar pusztulóban van, olyan nagy terheket rónck rá. E*után a kéz­műves kamarákkal foglalkozotf, amelynek során részletesen kitért a vásárhelyi nagygyűlés ese­ményeire. Landesberg Jenő — mondotta —, a kereskedelmi iz iparkamara litkára ott azt fejtegette, hogy nincsen szűkség a kézműves kamarára, mert az iparosok nem tud|ák azt 'entartani. O kijelenti, hogy a kézműveskamara egyetlen skatulya gyufa árával fogja csupán megterhelni az iparosságot. Amikor Pálfy Lan­desberg nevét emlitS, a paj orokból mindenün­nen hangos éijen kiásások hallatszanak, mire ebből az ügyből. - Dehogy! Tudjak! Látjuk! Kiáltják töb­ben. Pálfy ezután tovább folytatja beszédét ö ugy látja, hogy Wimmer Fülöp sem helyesli az ő törekvését, ő nem akarja megbontani a ka­mara egységét, bár az ipartestületeknek szük­sége van egy központi szervre. Azután Wimmer Fülöp emelkedik szólásra. — A kereskedelmi és iparkamarának meg kell tartania eddigi összetételét. A kamara védi az összes közgazdasági tényezők érdekeit és igy nincsen szükség még egy »zervre. Nem titok, hogy a szegedi kamara 250 milliós költ­ségelőirányzatot terjesztett novemberben a mi­niszter elé és csak most hagyták jóvá, amikor már egymilliárd kellene. A kamarát a bankok, gyárak, iparosok és kereskedők tartják fent — nehezen, hogyín tudnák az iparosok önálló kamarájukat egyedül fentartani ? " Wimmer ezután dr. Landesberg vásárhelyi beszédével foglalkozott és kijelentette, hogy a kamara határozatát mondotta el Landesberg, amikor a kézműves kamarával foglalkozott. Helyesnek tartja azonban, ha az iparosok egyet­len központból irányítanák a testületeket, akár az IPOSz-ből, akár a 80 éves Ipartestületből. Majd végül elérzékenyülve igy végzi nagyhatás, szavait: — Nem vezet minket ebben a kérdésben sem hiúság, sem önzés, de végtelenül fájna, ha a kisiparosság elhagyná a kamarát, azt a tes­tületet, amelynek tényezői az iparosok és amely ügyeinek legnagyobb részét a kisipari ügyek teszik ki. Nincs itt semmi érdekellentét... Fájna, ha elmennének az iparosok ... Pálfy Dániel ezután örömmel vette tudo­másul, hogy Wimmer szavai után minden válaszfal leomlott közöttük. Dr. Pdlfy József titkár terjesztette be ezután az évi jelentést. A tagsági dijak kérdésénél Marosán Milán a szegény kisiparosok érdekében szólalt fel, a közgyűlés pedig az előterjesztett javaslatot fogadta el, a tagdijak 12000—100.000 korona között vannak. Megválasztották ezután a tanonc- és mester­vizsgáló bizottságok tagjait, majd Flrbds Nán­dor és Körmendy Mátyás felszólalásai után a közgyűlés köszönetet mondott a sajtónak és táviratilag üdvözölte dr. Aigner Károlyt, dr. So­mogyi Szilvesztert és dr. Bottka Sándort. A Devizaközpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 111 papirkoronával. MMMMMMMMM3MMMMMMWMWW Juniusban háromszorosra emel­kednek a villanyárak Makón. Makó, március 31. (Saját tudósítónktól.) A makói villanytelep még két héttel előbb arra kérte a várost, hogy az egységárakat 100 száza­lékkal emelhesse, még pedig január hó 1-tő! visszamenőleg. Ezzel a kéréssel ma foglalkozotf a város állandó választmánya és azt a tanács áthidaló javaslatával együtt visszautasította, ille­tőleg a keddi rendkívüli közgyűlésnek az eluta­sítást javasolja. A tanács álláspontját Szabó Imre főmérnök ismertette. Érdeklődött a környékbeli városok — Szeged, Hódmezővásárhely — villanyegységárai iránt és meggyőződött, hogy mindenütt átlag 20 százalékkal drágább a villany, tehát a ta­nács, ha nem is jogosnak, de' méltányosnak tartja, hogy 20 százalékkal emeljék az egység­árakat Makón, még pedig március 1-től, nem pedig visszamenőleg január 1-től kezdve. A tanács indítványához Papp József szólt hozzá: Ha a telep a 20 százalékkal szemben lemondana az utólagos emelésről, ugy hozzá­járul a tanács javaslatához. Erre azonban szinte kilátás sincs, maradjon minden a régiben tehát és ragaszkodjon a város a döntőbizottság hatá­rozatahoz és igy csak juniusban tárgyaljon eset­leges emelésről. Az állandó választmány Papp József állás­pontját tette magáévá. Munkatársunknak alkalma volt e kérdésről Kesztner Zoltánnal, a makói villanytelep igaz­gatójával beszélni, aki ezeket mondotta: — Az egységárakat még decemberben állapítot­ták meg, amikor a korona 3-on állott él a bizottság meg volt győződve, hogy ez a kurzus stabil marad. Nem is hoztak klauzulákat, mint azt a szegedi bizottság tette. Ott ugyanis a záradékban kimondották, hogy munkabérek emelése, szinárak emelkedése is valatakülönb­ségek feljogosítanak az időközt emelésre. Mi­után ez a klauzula nálunk hiányzik, tudom, hogy nem Jogos a telep kéré.a ás csak a kép­viselőtestület méltányosságára appe'lálva kértük a 100 s.-ázslék emelést, amivel még mindig nem tudjuk fedezni a károkít és munkabéreket. Ha a holnapi rendkívüli közgyűlés elutasítani a xérést, akkor májusban belekalkulálva az et digi veszteségeinket is, megyünk a döntő­bizottság elé, nmely kétségtelenül méltányolni fogja kérésünket. Ebben az esetben pedtt junus 1-től kezdve rohamosan emelkednek m*\<l a maköi villanyárak és a mostaniak három­szorosára ugranak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom