Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-12 / 60. szám

Iiiy>» ná- ára 800 korona. ! 6* ki*íóhiv»­•al) OeAk Ferecc-utca 2. (Fö­tMIMoWval mmben.) Tele­lt* 13-33.A.Szeged* megjele­lik Mttfi kivételível mindea larei Mám ára 800 kő­in*. Elfilltetési árak: Egy MNK> helyben 15a*), Buda­jKwten ét vidéken 26000 kor. Hirdetési árak i Félhasábon 1 mm. 250, egy hasábos 500, más léi hasábon 750 K.Sz«veg. közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 4008 kor. Szövegközti közlemé­nyek soronként 4000 koro.a. Családi értesítés 30000 kor. V. árfolyam. Szeged, 1924 március 12, SZERDA. 60-ik szám. Árviz-kiállitás. Árviz-kiáliifás nyilik meg ma délelőtt kultúrpalotában, egy csomó térképből, vagy száz elsárgult fotográfiából, dobos újságokból, komor tónusu festményekből, naiv fametszetek­ből, — mind, mind olyan dolog, amin nera igen talál nézni valót az idegen, de amitől sok szegedi ember szeme könnybe fog lábbadni. Egy bölcső úszik a vizek sivatagán, benne aluvó csecsemő, pólyákba burkolva. Egy irtóza­tos víztömeg, egy Niagara, amely az éjszaka csillagtalan fekeleségét ringatja magában, át­szakad a gáton, az előtérben kicsi ember-férgek őrült futása. Egy ujságlevél, rajta pár gyász­keretes sor, Szeged halotti cédulája: „kiütötte a vész a kezönkből a tollat" — ez már nem tudott megjelenni, mert mire a korrektura gépbe került voln», akkorára már nem volt gép, nem volt nyomda, nem volt ház, nem volt város. Egy sima tenger képe, amelyiken háztetők úszkálnak és tetőtlen falak hirdetik, hogy itt tűzhely volt, ahol az este még együtt ült a család és imádkozott az Istenhez, aki Gergely­nap éjszakáján rendesen sötét felhőkkel takarja el arcát az emberek elől, hogy „tüztőJ, viztöl, hirtelen haláltól ments meg, uram, minket I" Es mire megszólaltak a harangok, akkorra itt volt mind a három: a tűz, a viz, a hirtelen halál, egy egész nagy város hirtelen halála ... Budapest, március 11. A nemzetgyűlés köz­oktatási bizottsága kedden délután Pekdr Oyula, majd Lukács György elnöklésével ülést tartott s folytatta a középiskolák reformjától szóló ja­vaslat tárgyalását. Lukács Oyörgy volt az elsö felszólaló, aki az egységesítést szeretné szoro­sabban keresztülvinni. Különösen azt óhajtja, hogy mindhárom középiskolában a földrajzzal kapcsolatban a közgazdasági viszonyokat, az egészségtant és a művészetek ismeretét tanítsák. Rothenstein Mór a numerus clmus eltörlését sürgeti. Számos felszólalás után a vita folyta­tását szerdára halasztották. Az ellenzék sürgeti a pénzügyminiszteri állás betöltését. A képviselőház folyosóján élénk visszhangja volt annak a nyugtalanságnak az ellenzéki kép­viselők kPréfcen, amelyet a pénzügyminiszteri szék be nem töltése kelt. Többen az ellenzéki képviselők közül annek a véleményüknek adtak Ö azok a Gergely-mpi harangoki Hallgas- I kifejezés', hogy ezt a kérdési a nemzetgyűlésen sátok csak őket, mennyi minden van azokban szóvá kell tenni azzal, hogy az ellenzék mind­ig aa is, ab urle condita XLV., a város- addig rem vesz részt a pénzügyi javaslat par­fclap'6 vároBhalál negyvenötödik évében 1 Ha lamenti tárgyalásán, amig felelős miniszter nem a&arjatok is, éreznetek ke<i, mennyi ünnepi vezeti az órszág pénzügyen, méltóság van ezekben a hangokban, amint , Nyolcórás ülétek. zengő szárnyalással keresik a felhők mögött f A valorizációs törvényfrvaslnt vitája olyan lakót és mennyi komorság lopódzik a szivetekbe , mederben fclvík. hogy a kormánypárti török­szegek még néha, de duzzad belőlük az őserő, nemzet szeme néz reménykedve s amelynek Szeret még játszani a puszták délibábjával, de valóraválását az ős polgárerények és a modern dolgait az érett féifi bölcs előrelátásával végzi, szellem együttes munkaja biztosítja. Meg kell korholni néha, de azéit lehetetlen nem Ennek a bizakodásnak kell meg ényesileni szeretni. Mert fölséges Ígérete a jövendőnek, azt a meghatottságot, amit az árviz-kiállitás amelyre hatalmas védőgyürűi közt az egész ereklyéi ébresztenek. LíUL-mrn n '-am-uuirvLtuM»«M» iwwinrmrinnrwrnrnimrrivrrn i~ A középiskolák reformja. ben már is mozgalom indult meg a nyolcórás ülések bevezetésére. Rubinek István már össze is gvüjtötte a szükséges aláírásokat és a nem­zetgyűlés szerdai ülésén indítványozni fogj*, hoey a törvényjavaslat tárgyalására mondják ki a sürgősséget. Ezt a nemzetgyűlés többsége csütörtökön fogja megszavazni és ugyanakkor terjesztik elö az indítványt a nyolcórás ülés bevezetéséről; erre vonatkozólag pénteken fog szavazni a Ház. A jövő kedden igy már való­színűleg nyolcórás ülésen folytatják a valorizá­ciós törvényjavaslat tárgyalását. Mozgalom a lakásrendelet módosításáért. Ellenzéki körökben mozgalom indult meg a most kiadott lakásrendelet módosítása céljából. Az ellenzéki képviselők közül Pakots Józ ef és Szilágyi Lajos az ellenzéki pártok megbizáiából felkert sték Vass népjóléti miniszteri és azt kér­ték tőle, hogy a lakásrendeletet változtassa meg, mert ez n rendsiet által az albérlők helyzete tűrhetetlenné válik. Azt kívánják, hogy az al­bérletbe adott tekásrészeknél az albér ő ől ne Jeheassn magasabb bérösszeget kivárni, min* amennyi a bérletbe fido't lakásrészre, v«gy szobára arányosan esik. Értesülésünk szerint a népjóléti miniszter megígérte, hogy kivinségaj­kai az illetékes fórum elé fogja (erjeszteni. Harding magyarországi főbiztossága. Budapest, március 11. Hardingot hivatalosan még nem jelölték a magyarországi főbiz osi állásra. Ez még nem is történhet meg addig, amig a magyar parlament nem ratifikálja a nemzeti lölc őnt. Harding főbiztosi jelölésének igen érdekes előzményei vannak. Egy amerikai n?gy banfrár üzleti uton volt Európában. Budapesa tartózkodása alatt Bethlen .István gióf a bankárt maga elé kérette és megkérdezte tőle, hojy mikép lehetne nép­szerűsíteni Amerikában a magyar kölcsön ügyét. A bankár erre azt felelte, hogy Magyarország pénzügyi ellenőrzését amerikai kézbe kellene lefenni. A miniszterelnök erre megkérdezte a bankárt hogy kit tudns erre az állásra jelölni. A bankár azonnal Hardingot emiitette, akinek igen jó neve van az amerikai pénzügyi világ­ban. A beszélgetés után tette meg a magyar kormány Hardingnak az ajánlatát. A nemzetek szövetsége egyik titkos ülésén ehhez a jelö­léshez szintén hozzájárult. A newyorki banká­tok Hardingnak a 'jelölé ét és a megbízatásá­nak a hírét nagy 3?iirpátiával fogadták, mert ezzel Amerika közvetlenül kapcsolatba kerül Európávíl. Harding megbízatásának azért is nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert a ma­gyarországi főbiztosi tisztséget sokkal nagyobb horderejűnek tartják, mint az osztrákoké volt. A ntwoiki bankárnegyed ugy tudjs, hogy a magyar kölceön kibocsátását nyomban követi Harding beiktatása és az előkészületeket már ir,eg is telték a Wall-Streetem, hogy a banká­rok a kezükbe vegyék a kölcsön tekintélyes részét. A Magyarországnak engedélyezett 50 millió dollárt kitevő kölcsönből 20 millió dollárt akarnak Amerikában jegyzésre bocsátani és kísérteties hidegség a harangok kongásából. I Va'ami hüvős szele cssp meg az éjszakának I in annak az éjszakának, amelyen kikeltek sírjukból a halott ősök és visszatértek a temetőkből a régi portákra! A halászok városának népe, amely már csak az aranyszájú mondából ismerte a régi dicsőséges Szedet, a nemzeti királyok fényes városát, a halászok városának népe visszaoóhajtván a tegnapot, a holnapot vallatta: eljő-e még az az idő, mikor a puszták városa visszakapja régi ragyogását? S a jóslat azt mondta: eljő. A jóslat azt mondta: Szeged akkor lesz megint nagy, mikor az ősök visszatérnek a régi portákra. Minő bohó beszéd 1 Ki várná vissza az ősöket, akik jó puha sírjukban alszanak szép-csendesen s a halottak pompás, virágos városából, a bimbódzó ibolyák és pirosodó lámiumok alól ki jönne visszs az élők szegény, szomorú városába ? És az ősök mégis visszajöttek, hullámparipá­kon nyargaltak be a felszaggatott temetőkből és lerántották magukhoz az unokák házait a bennük élőkkel egyetemben. A halottak vissza­jöttek, de az éiők elmentek s ezért van a Gergely-napi harangok bugásában annyi ko­morság és kisérteti hidegség. S mig érc-szavuk zokog az éjszakában, a megilletődött lelken átsuhan a gondolat: hátha most haz>j3nnéiiek az ősök ? Nem ugy, mint akkor, a históriában, amelyet most bemutat a kultúrpalota, haragos hullámok hátán, ártó borzalmasságban, éjféli szándékkal: hanem a lelkek mesebeli utján, szellősuhogáson, holdsugáron, bánatos kíván­csisággal, — mit szólnának ők és mit szólnánk nekik mink ? ­Ha hazajönnének az ősök, semmit se talál­nának föbhé abbó', ami az övék volt, a halá­szok réfii Szegedjéből, de azért a mi izáma­dásunk könnyű volna s nem kellene szégyen­keznünk az ősök előtt. Más Szeged van itt, nagyobb, virágzóbb, királyibb, mint amiről ők valaha is álmodtak. Egy fiatat óriás, erői java forrákában, tele az ifjúság hibáival, de tele eré­nyeivel ii. Léptei bizonytalanok, mozduiatai fél­Állami kölcsönelőleg. Budopest, március 11. A MTI. jelenti: Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására szükséges államkőlcsCnelö/eg felvétele tárgyában kiadott pénzügyminiszteri rendelet kilátatba heiyezte azt, hogy azok, akikre kölcsönelőleget vetettek ki, ennek a kölcsönelőlegnek könnyebb befizethetése végeit kölcsönt fognak felvehetni. Ennek a kilátásba helyezett kölcsönnek lehetővé tétele céljából a Budapesti Közlöny március 12 én megjelenő számában pénzügyminiszteri körrendelet jelent meg, amely meghatározza azokat a módokat és feltételeket, amelyek mel­lett a kö/csöneWleg nyújtására kötelezettek ily A ölesönben részesülhetnek. Ezt a kö/csfnt a félek az állami Jegy intézet budapesti fÖinfézetélŐJ, illetőleg vidéki fiókjai­tói fogják takarékkorona alapon kéíizilogköl­csön formájában felvehetni. A kézizálogköl­csönt esek azok vehetik fel, akikre200.000korona, vagy ennél nagyobb kölcsönetőleget vetettek ki. Az állami kö'csör előleg elsö 30 százalékos részletének befizetésére kézi zálogkölcsön nem vehető fel. A második 35 százalékos részlet befizetésé­nek megkönnyítésére az államkö'csönelőleg 20 százaléka erejéig és a harmadik 35 százalékos részlet befizetésének megkönnyítésére ugyan­csak az állairkö'csönelőleg 20 százaléka ere­jéig vehető fel kézizálogkölc3ön. Azok, akik az állami kClcsönelőleg első részletét, továbbá a második részletből a köl­ceönelőleg 15 százalékát postát- karékpénztári cseíklapon feledték, a rájuk kivetett állam­kölctöneiőlfg 20 százalékát kaphatják az ille­tékes vidéki állampénztárak, Illetve a budapesti kerületi adófelücye'ő helyettesek á'tal kiállítandó ideiglenes tanúsítványok leadása ellenében a m. kir. Állami Jegyintézet budapesti főintézeté­néi, i.let ve vidéki fiókjainál. Aki az elsö és a második kölcsönelő.eg

Next

/
Oldalképek
Tartalom