Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-12 / 60. szám

SZEGED Szeged, 1924 márcfos 12 részletfizetési kötelezettségének eleget tett és pedig akár ugy, hogy az egész összeget készpénzben a postatakarékpénztári befizetési lap felhasználásával fizeti be, akár ugy, hogy a második részletre a 20 Százalékos kézizálogkölcsönt a fenti módon igénybevette, ha az állami kölcsönelőleg harmadik részletére az eredeti kölcsönelőleg 15 százalékát a postatakarékpénztár utján készpénzben befizeti, a kölcsönelőleg harmadik részletére ugyancsak az egész kölcsönelőleg 20 százalékát kitevő kézizálogkölcsönt kaphat. Popovics a magyar jegybankról. Popovics Sándor a felállítandó jegybank kormányzója a következőket mondta: — Remélhetőleg a tárgyalások rövid idón belül befejezhetők lesznek és az eredményhez képest már feltétlenül felállíthatjuk az önálló jegybankot. Mindez természetesen attól is függ, hogy a nemzetgyűlés letárgyalja megfelelő időre a jegybank felállítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely a jegybank alapításáról, a jegyzésről, alapszabályokról és a működés szelleméről, illetőleg a követendő irányelvekről intézkedik Több detailkérdés kerül azlái tisztázásra, ezek között van a takarékkorona kérdése is, amelynek teljesen meg kell szűnnie. A jegybank felállítását meg fogják előzni mindazok az intézkedések, amelyek a devizaforgalom felszabadítására vonatkoznak. 100 takarékkoronáért — 110 papírkorona. Illetékes helyről vett értesülés szerint az állami kölcsönelőlegre március 14 föl 17-ig bezárólag történő befizetéseknél 100 takaréktonna 110 papirkoronával fog számíttatni. Egyelőre nem korlátozzák a szegedi tőzsde forgalmát. mintájára módo(4 Szeged tudósítójától.) Nagy megütközést keltett a szegedi kereskedelmi és pénzügyi érdekeltségek körében a kereskedelmi miniszternek az a polgármesterhez intézett leirata, amely a szegedi áru- és értéktőzsde forgalmának korlátozására vonatkozik. A miniszter rendelkezése értelmében a polgármester a leiratot másolatban már közölte a Lloyd-Társulattal, ahol megállapították, hogy az tulajdonképp nem a mostani tőzsdére vonatkozik. A kereskedelmi miniszter ugyanis még 1922-ben felkérte a kereskedelmi és iparkamarát, hogy tegyen jelentést az akkori szegedi tőzsde működéséről. A kamara értesítette a minisztert, hogy a szegedi tőzsde igen szép forgalmat csinál helyi és fővárosi értékpapírokban és idegen valutákban. (Abban az időben még ismeretlen fogalom volt a Devizaközpont.) És a kit év előtti felterjesztést intizte most el a kereskedetml miniszter azzal a leiratával, amely a polgármester cimire érkezett. A leirat szerint a miniszter a kamara 1922-ben kelt jelentéséből tudomást szerzett arról, hogy a szegedi tőzsdén budapesti papírokat és idegen valutákat is jegyeznek. A Lloyd-Társulat tőzsdebizottsága által készített alapszabályokban benne van ugyan minden értékpapír jegyzése, ez ellen nem is emelhet kifogást, mivel azonban az a törekvése, hogy az értékpapír-forgalmat Budapestre koncentrálja, nehogy a vidéki tőzsdék a budapesti tözlde forgalmát elszívják, kívánatosnak tar'ji, hogy a vidéki tőzsdék kizárólag a helyi papírokra korlátozzák forgalmukat. A helyi papírok tőzsdei jegyzésének fontosságát a miniszter is elismeri, mert a vidéki pipirok normális értéke csak ijy alakulhat ki. A szombathelyi tőzsde alapszabályaiba már beiktattatott a miniszter egy olyan szakaszt, amelynek értelmében csak helyi papírok jegyezhetők a szombathelyi tőzsdén. A vidéki tőzsdék ,'egységes szabályozása érdekében leiratában felszólítja a miniszter a miskolci és a szegedi polgármestert, hogy hívja fel a Miskolci Kereskedők és Óizdák Egyesületét, illetve a szegedi Lloydbathelyi tőzsde alapszabályai sit8ák. A kereskedelmi miniszter leiratával tehát pillanatnyilag nem tiltja meg a fővárosi papirok tőzsdei jegyzését a szegedi tőzsdén, mert ehhez az érvényben lévő alapszabályok érfelmíben nem jogtalan. A fővárosi papirok jegyzését igy csak az alapszabályok módosítása után kell beszüntetnie a szegedi tőzsdének. A L'oyd-Társulat tőzsdebizottsága a kereskedelmi miniszter leirata ügyében kedden este ülést tartott és elhatározta, hogy a Lloyd-Társulattal és a kereskedelmi kamarával egyidejűleg felterjesztést intéz a kereskedelmi miniszterhez és tiltakozik a leiratban foglalt rendelkezése ellen, mert az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint az értékpapirfjrgalom ezidőszerint szabad és ha a rnagá tosok magánosoknak mindenféle papirt eladhatnak, akkor nem korlátozható a vidéki tőzsdék működése sem. A tözsdebizoítság elhatározta, hogy mindaddig, amig tiltakozó felterjesztésére válasz nem érkezik, a tőzsde mQkOdéftének a kereteit nem változtatja meg és felkéri a polgármestert, hogy a kereskedelmi miniszter rendeletének végrehajtását a kérdés eldőlléig függessze fel. A vidéki tőzsdék forgalma a badjp.sti tőzsdét egyáltalában nem érinti, az csupán egy természetes ciering-forgalmat eredményezhet a tőzsdével biró vidéki városok pénzintézetei között és a gazdasági kapcsolatok kialakulását föltétlenül elősegíti. Az államot sem rövidítik meg a vidéki tőzsdék, mert az adót a szegedi tőzsdén kötött üzletek után is megfizetik és nincs rá semmi ok, hogy Magyarországon ne fejlődjön ki a vidéki várósok rendes tőzsdei élete, ami már a világ minden részében régen kifejlődött. Hogy a rendelet végrehajtása milyen anomáliákra vezetne, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy vannak olyan helyi papirok — píldánl a kenderfonógyár, a Magyar Kender és Lenipír, a Bick-malom, a Szikra-gyufagyár részI vényei —, amelyekkel csak azért nem lehetne i J . . . .. . MQkat t I a • .__ ,m Társulatot," mint a tőzsdék fenntartóit, hogy I Ozíe'tet kötni a s'zegedi tőzsdén, meri alapszabályaikat a másolatban megküldött szom- 1 budapesti tőzsdén is jegyzik. MMWMMWMWMMMMMMmm/mm^Mmmm^oimM^MiMiM^^^^^^^'^ A keresztényszocialisták támadják a kormány pénzügyi politikáját. másrészt a középosztály teljesen elszegényedik. A kormánynak gondoskodni kellett volna átmeneti intézkedésekről. Majd kijelenti, hogy ő és Ctettler, nemkülönben az egész pártja ugy fogják fel a helyzetet, hogy ők teljesen függetlenek, szabadon bírálhatnak meg minden egyes kormányintézkedést, rendeletet, vagy törvényjavaslatot és az állam érdekeit tar ják kizárólag szemük előtt. (Felkiáltások: Le kell vonni akkor a következményeket isi Meskó Zolán: A felelősséget akarjak elhárítani magukról.) Ernszt Sándor: Pártjának nincs többsége a parlamentben és ezért kénytelen azt a többséget támogatni. (Felkiáltások: Mi van az EsküttÜggyei ?) Ha sz Eskütt-ügyet a biróság befejezi, le fogjuS vonni a konzekvenciákat. Szükségesnek tartj*, hogy a kormány teljes mértékben felvilágosítást adjon, milyen álláspontot akar elfoglalni a púrtzíi^yi kérdésekben. Meskó Zoltán: Bírálja Kállay pénzügyi politikáiát és működését. Elismeri, hogy Kállay nagy készültségit és nagy tájékozott^ i férfiú volt. Azonban nem számolt a megváltozott viszo(A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzetgyűlés keddi ülését 12 drakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy ujabban ismét számos megkeresés érkezett több nemzetgyűlési képviselő ellen a királyi ügyészségtől. Mózer Ernő, a külügyi és közjogi bizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését a török köztársasággal 1923 december 16 án Konstantinápolyban kötött szerződés becikkelyezéséről. Erdélyi Aladár személyes kérdésben szólal fel. Jelenti, hogy Fenyő MikBát legutóbb személyileg is aposztrofálta. Illetékes helyről azt a felvilágosítást kápta, hogy Fenyő sem öt, sem a 12-e« bizottság 'fajait személyi o^bon nem akarta sérteni. Síjnálja az elhangzott megjegyzést. A valorizációs Javaslat tárgyalására tirnek át. A kövítkező szónok Ernszt Sindor. Kifeff, hogy a nemzetgyűlés legutolsó ülése óta ujabb koronaromlás következett be. A kormánynak be k -llett volna jelenteni i nemzetgyűlésen, hogy rem akarja a korom stabilizálását, mert az e elnek igen súlyos következményei leszn;k. Egyrészt a drágaság borzasztóin emelkedik, nyokkal. Kállay mindent egy kártyára tett: a külföldi kölcsön kártyájára. Az országban állán-' dóan nőtt a baj. Most is £ugy csempésznek, mint régen. Nézete az, hogy példásan meg kellene a csempészeket büntetni. Majd a hitelek kérdését teszi szóvá. Helyteleníti, hogy az állam egyeseknek valorizálatlan hiteleket ad. Ezeket a hiteleket igen sokén meg nem enged ett jogcímen vették igénybe. Ez a veszteség hétszázmilliárd koronát tesz ki. (Nagy zai a keresztény gazdasági párton) Hegedűs György: Arra használták fel, amire nem kellett volna. Zsirkay János: A kormány rontotta a koronátI) Meskó Zoltán: A sajtó mentőakciót Kezdett a tőzsde érdekében. Bár nagy hivatást teljesít a tőzsde, különösen a vagyonok konzerválása tekintetében, viszont ma olvasta egy lapban, hogy augusztus óta a magyar közönség ötszázmillió svájci frankot vesztett a tőzsdén. A kormánytól a pénzügyi kérdésekre vonatkozólag teljes és részletes felvilágosítást kér. A javaslatot elfogadja. Uiána Baross János szólal fel. Foglalkozik Kállaynak a választói előtt legutóbb elmondott beszédével. A legnagyobb hibának tartja, hogy nem támaszkodunk a saját erőnkre. A jegybankot már régen fel kellett volna állítani. Nálunk Ausztria esetét vették mintának, pedig a mi esetünk jobb. Nem szorultunk volna külföldi segítségre és megkezdhettük volna a szanálás munkáját külföldi segítség nélkül is. mint ezt Németország tette. A kormánynak teljesen a produktiv inflációra kellett volna fektetni a pénzügyi politikáját. Folytonosan csak az adókat srófolták, a produktiv befektetésektől azonban irtóztak. A nemesfémeket vagon számra viszik ki az országból. Határozati javaslatot nyújt be, küldjön ki a nemzetgyűlés egy parlamenti bizottságot annak a megállapítására, hogy mennyi szenet szállítottak ki a külföldre a jelenlegi kormány idején. A kormány pénzügyi politikája külpolitikailag is éreztette hatását. Hangoztatja a szomszédokkal való barátságos r^geqyezés szükségességét. Nem helyesli a kor politikáját, hogy tulságoz nagyra £ 62 szomszédainkat, minket pedig nagyöp Sí. A szomszédokkal mint egyenjogú és egyenrangú felekkel kell szerződéseket kötni. Bj<szét Romániával, Szerbiával, Csehországgal való viszonyunkról. Felsorolja, hogy a külügyminiszter a csehek emlékünnepségén résztvett a vacsorán és emelte t a kormány nem tötödik elszakított véreinknek sorsáról és a menekült tisztviselők helyzetével. A kormány iránt bizalmatlan, a javaslatot nem fogadja el. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülést szerdán délelőtt 10 órakor tartják, amelynek napirendjén a valorizációs törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. MMMMMWMMWMtMMMMMMMAMMMMI A német kancellár, március 14-ére akarja a választást. Berlin, március 11. A birodalmi kancellár közölte a pártok vezetőivel, hogy a birodilmi ülést csütörtökön fel akarja oszlatni és az ur választást május 14-re tűzi ki. Parlamenti körökben a felosztást kizártnak tartják. A Devizáit özpont közli, hogy 100 takarékkorona árfolyama egyenlő 118 papirkoronával. DMMMMMMAMWMMMMMMMMMMMM — Szabad-* a cseh-szlovák forradalom okmányait olvasni a katonatiszti növendékednek? Prágából jelentik: Pesch ezredes, a weisskirchini akadémia parancsnoka egyik lap jelentése szerint kérdést intézett a honvédelmi minisztériumhoz az iránt, hogy a katonai akadémikusoknak szabad e „A cseh-szlovák forradalom okmányai" cimü könyvet olvasni. Pesch ezredes beadványában azt irja, hogy a maga részéről a katonai akadémia növendékeinek nem ajánlja, hogy a könyvet olvassák, mert annak tartalma alkalma a hadsereg szellemének megingatására. Különösen utal arra, hogy ez a könyv olyan részleteket tartalmaz, amelyekben az foglaltatik, hogy a cseh katonák a háború alatt önként átszöktek az ellenséghez, ami által megszegték az esküt, amely a katonai szellem alapfeltétele.