Szeged, 1924. március (5. évfolyam, 51-75. szám)

1924-03-01 / 51. szám

SZEGED Szeged, 1924 március 1. támogatni kellene ezt. Helyesli, bogy a közép-, iskolai reformban a testnevelésre több gondot fordítanak. A törvényjavaslatot örömmel fo­gadja el. Ezután Várnai Dániel határozati javaslatot nyújt be arról, hogy a kibocsátott végrehajtási utasítást helyezzék hatályon kivül és bocsássa­nak ki uj végrehajtási rendeletet. A javaslatot nem fogadja el. Karoffiáih Jenő kifogásolja, hogy a szociál­demokraták ismét osztályellentéteket állítanak fel. Rámutatott arra, hogy a Levente Egyesületnél a leromlott közegészségügyet akarják megjaví­tani. A javaslatot elfogadja. Dlnich Ödön kifejti, hogy a javaslatnak semmi köze sincs a politikához. A javaslatot elfogadja. Ezután Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisz­ter válaszol a felszólalásokra és kegyelettel em­lékszik meg Qerendayról, aki elsőnek ismerte fel a testnevelés szükségességét. Kéri a töt vény­Javaslat elfogadását. A nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általános­ságban elfogadja. Ezután áttérnek a törvényjavaslat részletes tárgyalására. Az összes szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja a Ház. Az elnök napirendi indítványt tesz, amely sze­rint a legközelebbi ülés a jövö héten szerdán délelőtt 11 órakor lesz a mai napirenddel. Farkas István az elnök napirendi javaslatával szemben azt indítványozza, hogy szombaton is tartsanak ülést; tűzzék ki a munkabér szabá­lyozását és a létminimum biztositásának a kér­dését a napirend anyagául. Bethlen István gróf miniszterelnök hivatkozik arra, hogy a szerdai napirenden a korona érték­csökkenésének a megállásáról szóló törvény­javaslat szerepel és igy a képviselőknek mód­jukban lesz a tárgyalásokon a drágaság kérdé­sével is foglalkozni. Farkas István szemére veti a kormánynak, hogy nem veszi komolyan a drágaság kérdését. Elmondj?, hogy a kormány a legutóbbi hónap­ban a köztisztviselők fizetését 60 százalékkal emelte; ugy tudja,hogy egyes vállalatok követ­ték a kormánynak ezt az eljárását. Majd az indexszámításról beszélve, az elnök napirendi javaslatának elhalasztását kéri. Baross János az elnök napirendi indítványa mellett, Pakots József pedig Farkas indítványa mellett szólal fel. Perlaky Qyörgy az elnök napirendi javaslatát fogadja el. A nemzetgyűlés többsége az elnök napirendi javaslalát fogadja el. Az ülés ezzel fél 3 órakor véget éri. MMMMMMMMMM^^ Jugoszlávia Bulgária megtámadására készül (?) Budapest, február 29. A Balkánról érkezett legújabb híreket riasztóknak tartják, minden jel arra vall, hogy Jugoszlávia hadüzenetre készül Bulgária ellen. Jugoszláviában most a legkisebb macedón határsértést várják, hogy ezt felhasz­nálják ürügyül. A görög kormány attól tart, bogy Jugoszlávia célja Szaloniki megszállása. Az ujabb Balkán-háboiu elkei ülésére a bolgár kormány változás volna az egyedüti lehetőség. A szakértőbizottság kihallgatta Saltert. A német nagyipar idegenkedik a nemzetközi ellenőrzéstől. mé.;ékt:n járul hozzá Németország pénzügyi megmentésének ellenértékeképen a nemzetközi pémügyi ellenőrzés elvéhez. 2. Milyen állás­pontot foglal el Franciaország Németország magatartásával szemben. Páris, február 29. Stresemann tegnapi be­széde sokkal kedvezőbb hatást tett, mint az a b:szdd, amelyet Drezdában mondott. Az Echo de Paris megállapítja, bogy Strose nannak ezúttal volt bátorsága szembeszállni a naciona­listákkal. A Petit Parislen távolabbi célokat keres Stresemann beszéde mögött 8 a követke­zőket irja: Szemben azokkal a súlyos rágalmakkal, amelyeket Stresemann Drezdában hangoztatott, tegnapi beszéde szeretetreméltó akart lenni. Ez a kedves fordulat azonban nem leplezi el a t:„zédt2n rejlő peiíidiál. Stresemann nyilván­valóan a szakértőket akarja befolyásolni és nagy ügyességgel ugy élezi ki beszédét, hogy a szakértők csatlakozzanak Németország állás­pontjához. Rablott holmi, vagy hadizsákmány? Páris, február 29. Sir Arlhur Salter tegnap |elent meg a szakértőbizottság előtt és ismer­tette Ausztria ujjdépiticinek kérdésit. Rész­letes kép:t adott Ausztria piniügyi hely­zetéről s egyszersmind kitért Magyarország pénzügyi is gezr1 helyzetére h. B> széde végén ama mf'győzC lésének adott ki­fejezést, hogy pz Ausztria ujjáépití íné' alkal­mazott rendszer é«vényesité-ível Magyarország gazdasági és pinzügyi helyzetének újjáépítése is eredményezen keresztülvihető. A két szak­bízott? ág f-^jai köréta ira rrjgeli lapok jc­lenté;; szeiint bizonyos p •ssz'mizmus észlel­hető, ame'y főleg a kedveződen németországi hírekre verethc.0 viss"\ A legutóbbi jelente­ik szc.int a német ipar tifolyé-os ténye­zői idegenkednek a trenrítkör' pénzügyi ellenőrzés elfogadástól. A Newyork Herald ez ügyben a következőket irja: Sajnos, mind több és több jel mulat aiía, hogy Németország a nemzetközi pénzügyi ellenőrzéssel szemben min­dig nagyobb eltenállást fejt k>. Az egész prob­léma két pontba foglalható össze: 1. Milyen (A Szeged budapesti tudósítójától) Meglep: tésként érte az ország közvéleményét az a tény, hogy Mafc/arország a magyar-román tárgyalások során lemondott a Romániával szemben fenn­álló harmincnégy mi'liárd korona kái.éritési kC veteléséről. Ez a hir annál megdöbbentőbb, meii az 1920 ik évbsn ilyen összegben meghatáro­zott kártérítési igény ma b<''Iiókat jelent. Mindenekelőtt emlékeznünk kell arra, hogy 1919 őszén a ma«yar főidre fc:vonult román sereg nemcsak a román katonaság élelmezés és felszerelés által okozott rengeteg kárt az or­szágnak, hanem azzal is, hogy a legfontosabb ipartelepünket kirabolta és a gépeket, mozdo­nyokat stb.-t Erdélybe, ü'etőleg a „regál'-ba szállította. A lefolytatott tárgyaláson a románok kijelen­tették, hogy nem fizetnek eemmit, mert amit elvittek, hadizsákmány volt. Magyar részről ép • p;n ellenkezően közönséges rablásnak minösi­tették a románok s^üitásait és sürgették a kár megtéritérét. Az ántánt elvben elismerte a ma­gyar álláspont jogosságát, de nem akarta nyilt állásfoglalással deravi'Uni a román szövetsé­gest, hanem ehelyett közvetitő megoldást kere­sett. Ilyenformán akarta megoldani a problémát: ha a románok saját jószándékukból jöttek be az országba, akkor rab'ásnak minősíti s magyar gyárak leszerelését, melyéri Románia kártérítés­sel tartozik; ha támadás elhárítására és az ántánt parancsára vonult be a román katonaság, nincs helye a kát térítésnek, mert akkor .hadizsák­mány* mindaz, amit elvittek, sőt még Magyar­ország köteles megfizetni a román sereg élel­mezési költségeit. Még ez a döntés sem használt Romániának, metl igy sem tudta igazolni azt a bizonyos ántánt-parancsot. Tehát éveken át húzta, halasz­totta a döntést. Most egyszerre — a legutolsó tárgyaláson — megkerült az Igazolás is. Elő­mutatták a románok Fe:h marsall határozott parancsát a bsvonulásra, amelyet támogattak a vörös hadsereg offenzivájának visszaverésére véghezvitt előnyomulás szükségességével. A bo­szorkányos parancs-históriát nem akarták ma­gyar részről akceptálni, mire a román kiküldöl­tek a következő ajánlatot tették: Románia a magyar kártérítési követeiéinél kilencszer nagyobb összegben szabj* meg had­seregének élelmezési és megszállási költségét. Mivel igazolni tudja, hogy parancsra vonult be, ezt Magyarországnak kellene megfizetnie, anélkül, hogy joga lenne bármilyen kártérí­tésre. Románia tehát inkább azt ajánlja: mond­jon le Magyarország a kártérítési kötelezett­ségről, Románia is lemond a megszállási költ­ségről és ezzel az ügy békésen elintéiMik. A külügyi kormány erre utasította megbizothit, hogy fogadják el az egyezséget Az esetleges döntőbírósági eljárás lefolytatását a körülmé­nyekre való tekintettel ne ntai tolták célszerűnek. A Hitler-por tárgyalása. Ludendorff vallomása. München, február 29. A Hitler-pör mai fő­tárgyalásán Kriebel szolgálatonkivüli alezredes, a Kampjbund katonai vezetője, elmondta, hogy november 6 án Kahr lakásán ülés volt, amelyen Lossow tábornok és a hazafias szövetségek képviselői is résztvettek. Ez alkalommal Kahr ugy viselkedett, hogy semmi kételyt sem hsgyott fenn aziránt, hogy ellenségesen áll szemben a Stresemann-^om\nnya\ és nézete szerint Bijorországt51 kiindulva kell őt le­győzni. Kahr fenyegető hangon fegyelmet kö­vetelt és magának tartotta fenn a cselekvésre való parancs kiadását. Lossow kijelentette, hogy véleménye Kahréval teljesen megegyezik s min­den olyan akcióban való közreműködésre kész, amelynek kilátása van sikerre. A délutáni tárgyaláson Ludendorff tett vallo­mást. A matxista és kommunista eszmevilág, valamint a zsidók ellenfelének vallja magát. Elmondja, hogy Kahr is csatlakozott az október 21-i vállalkozáshoz. Elmondta végül, hogy faj­védő mozgalmuk az északi hazafias szövetsé­gekre támaszkodva olyan hatalmas tüntetés lett volna, hogy erőszak nélkül folyt volna le. München, február 29. Itt hirek terjedtek el arról, bogy a legközelebbi napokban ujabb személyeket fognak letartóztatni. Természete­sen, igen nehéz megállapítani, vájjon a pör le­folyásával kapcsolatos hírekről, vagy pedig konkrét dolgokról van-e szó? A birodalmi kormány képviselője különben az eleő naptól kezdve jelen van a tárgyalásokon és tájékoz tatja az illetékes fórumokat a végbemenen dökröl. BMMMMMMMMMMMMMMMVMO Mennyi szenet adtunk Jugoszláviának ? Budapest, február 29. Március 15-én meg­szűnik a szénbkottság és ezzel felszabadul a szénforgalom. A szénbizottság feloszlása után továbbra is az árvizsgálóbizotlság kezében tua­rad az ármegállapítás joga, de valószínűség szerint hét hónapon télül szabaddá teszi a szénárakat. Ez ideig Magyarország eleget tett a jóvátételi szénszállítás kötelezettségeinek Szerbiával szem ben. Az 1921 szeptember 12-én kezdődő szén­szállítás két és fél évig fog tartani. Eddig nem kevesebb, mint hat és félmillió métermázsa szenet adtunk át az SHS államnak és még ugyanannyi szén vár a szállításra. Nem osztják föl Albániát. Róma, február 29. Mint a Chicago Tribüné tudósítója illetékes helyről értesül, teljesen alai: talan az a hir, hogy Olaszország és Jugoszlávia egymás közt fel akarná oszlani Albániát. .Mint kijelentik, ezek a hamis hirek csak arra alkal­masak, hogy az olasz-albán barátságot meg­zavarják, Uj választásra bizzák a belga kormányválság megoldását Brüsszel, február 29. Vandeivelde tudatta, bogy kabinetalakitást csak akkor vállal, ha azonnal felhatalmazást kap a kamara feloszla­tására. Eue való tekintettel azt hiszik, hogy ügyvivő minisztériumot neveznek ki, mely az uj választásig hivatalban marad. Berlin, február 29. A Lokalarzeiger brüsszeli jelentése szeiint a kormányválrág megoldása nehéz feladatnak látsz*. Tinta liberális kor­mány még az esetben sem alakulhatna, üa Franqui képviselő — aki, mint ismeretes, a szakértői bizottság tagja — alakítaná meg az uj kormányt. Másrészt a szczH'demokratdk csak kisebbségi kormányt alakíttatnának. Eniatt a kamara feloszla^-át tartják egyedül lehetséges megoldásnak. KŐI és férfi gyapjúszövetek legfinomabb minőségig méter számra legolcsóbb árban I Re­ményiné divatáruháza Szeged, főposta mellett. 23®

Next

/
Oldalképek
Tartalom