Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-27 / 48. szám

SZEGED Tizenkétezerszeresre emelte a tanács a vámokat és illetékeket. A tápéi rév-vámdijakat ig buzaparitásra emelte a tanács, úgyszintén a közúti hid vámtarifáját is azzal az enyhítéssel, hogy a személyhid­vámot csak kétszáz koronára emelte fel, nem pedig 960 koronára, amennyi a buzaparitásnak megfelelne, sőt kimondotta azt is, hogy a ma­gánhivatalnokok és a munkások csak ötven ko­ronát fizetnek. Nagyon jellemző tévedés töriént a kövezet­ván felemelésének tárgyalása alkalmával. Balogh Károly szép sorjában elmondta, hojy egy jó­szág után békében tiz fillér kö/ezetvimot kel­lett fizetni, jelenleg száz koronát fizetnek érle, az uj tarifa szerint tizenkétezer korona lesz a vám. — Tizenkélezer korona kövezetvám egyetlen jószág után — szörnyülködött a polgármester — ez borzasztóan sokl — Már hogy lenne sok — érvelt Balogh Károly, hiszen húszezer korona egy ki!ó hus A tanács tagjai is kapacitálták a polgármes­tert, hogy nem sok az a tizenkétezer koroia. Elbírják a gazdák, amikor miiiiókat kapnak egy disznóért. A polgármester végre is meghajolt az érvek előtt és belenyugodott a tizenkétezer koronába. Amikor már mi iden természetesnek látszott, Balogh Károly hirtelen felkiált: — Elnéztem a numerust 1 Nem tizenkétezer, csak ezerkétszáz. Tiz fiitérnek ezerkétszáz ko­rona a tizenkétezerszerese. Nagy derültség támadt erre a felfedezésre. — Pedig már belenyugodtam — sajnálko­zott a polgármester és most ugy látom, hogy az ezerkétszáz koronás vám nagyon kevés. — Sajnos, magasabbra nem emelhetjük — mentegetőzött Balogh Kíroly — nem engedi a paritás. — Elvesztettük már a számok iránti érzé­künket — állapította meg a tanács egyik tagja. Ezután a pisci helypénzeket emelte még fei hasonló arányokban a tanács. (A Szeged tudósítójától.) A hétfői tanácsülé­sen — mint ismeretes — a polgármester elő­terjesztésével kapcsolatban szóbakerült a városi vámok és illetékek emelésének kérdése. Egy régebbi kormányrendelet ugyanis csak arra ha­talmazza fel a polgármester' bogy a városi vá­mokat és illetékeket negyedévenkint emelheti a buza ái változásának arányában. A rendelet szc* rint tehát március végéig nem emelheti a pol­gármester a tarifákat, mivel azonban a város­nak, a korona időközi leromlása és a belőle származó hatalmss drágulás következtében, szüksége van a kivételek gyarapítására, a tanács megállapitot'a, hogyha a polgármester ezidő­szeiint nem is emelhet a kérdéses rendelet nem érinti a tanács emelC.i jogát, tehát a tanács évnegyed előtt is felemelheti a vámok és ille­tékek tarifáit — még pedig a kérdéses rendelet alapján — buzaparitásra. Furcsa ugyan, hogy a tanács a rendelet tiltó rendelkezésűt nem vonatkoztatja magára akkor, amikor a rendeletben foglalt kulcíot felhasz­nálja az emeléshez, de hát kétségtelen, hogy a városnak szüksége van azokra a többletjövedel­mekre és a szükség néha bizonyos furcsaságc kat is megmagyaráz. A keddi előkészítő tanácsülés után Balogh Károly tanácsnok már be is terjesztette a vámok és az illetékek emelésére vonatkozó javaslatát. Bevezetésképen megállapította, hogy a buza mai ára a békebeli búzaár tizenkétezerszeresének felel meg, tehát azt javasolja, hogy a tanács emelje fel az összes városi vámok és illetékeket a béke* beli tarifa tizenkétezerszeresére. Ezután eoira vette a tarifákat. Először a föld- és a vályogilletékeket, majd a városi fo­gyasztási adó tarifáját emelte fel a tanács. Az uj tarifa szerint minden behozott vaddisznó és szarvas után 72 000 korona vámot szednek ez­u'áti a vámosok, a nyul behozatali adója pa­dig 2400 korona. A Pikler—Györffy-ügy a nemzetgyűlésen. (A Szeged budapesti tudósitójdtól.) A nemzet­gyűlés keddi ülését 12 óra előtt nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Bemutatja a két minisz­ter távozásáról szóló kormányzói leiratot. Majd Rubinek István jelenti, hogy Esztergályos Jánost két ízben utasította az elnök javaslatára a Ház a mentelmi bizot'ság elé. Először, meú a pén­teki ülésen első rendreutasitásra nem hallgatott el, azután pedig, meit a második rendreutasi­tás után is megismételte séitő közbeszólását. Az előbbi esetben ,a Ház megkövetésére, az utóbbi esetben a Ház üléseiről való három napi kizárásra itéli Esztergályost a mentelmi bizottság, illetőleg ilyen értelmű Javaslatot tesz a nemzetgyűlésnek. Javasolja a bizottság, hogy ugyancsak közbeszólásai miatt Reisinger Fe­renc kövesse meg a Házat. Pikler mentelmi joga. Pikler Emil tesz ezután mentelmi bejelentést: — A nemzetgyűlés egyik utolsó ülésén közbe­szólás formájában megjegyzést tettem Györffy László őrnagy-hadbíró ur búcsúszavaira, amely­lyel Francia Kiss Mihályt megtisztelte. Az őr­nagy ur jónak látta ezt ugy beáliitsni, hogy én a mentelmi jog védelme mögött köpködök. Erre, hogy elégtételt vehessen az illetékes biróság előtt, kijelentéseimet nyilvános népgyűlésen meg­ismételtem. Ezzei szemben tegnap egy alezredes és egy őrnagy kerese t fel azzal, hogy Győrffy László őrnagy- hadbíró nevében elégtételt kér­jenek tőlem, illetve fe'szólitsanak, hogy segé­deimet nevezzem meg. Eltekintve a'tól, hogy a magyar bün'etőtörvénykönyv tiltja a párbajozást, elvi okokbói is ellensége vagyok a párbaj in­tézményének. ezt meg is mondtam az illető uraknak és közöltem velük, hogy megbízójuk kerressen elégtételt a polgári biróság előtt, ahol helyt állok szavaimért. A katonatisztek mikor kijelentésemet meghallották, kijelentették, hogy megbizójuk majd megtalálja a módot arra, hogy hogyan vegyen magának elégtételt rajtam. Én a törvény alapján állok. Az őrnagy ur nem­csak a mentelmi jogot sértette meg magával a provokálás tényével is, hanem a törvény ellen is vétett. — Nekem nem szokásom, hogy bárkit is megbántsak becsületében, de miután hivatalos megállapítást nyert a csendőrségi főparancsnok­ság többször idézett okiratában, hogy Francia Szeged, 1924 február 27. Kiss Mihály sajátkezüleg több embert gyilkolt meg, Győrffy László őrnagy ur egy gyilkost üdvözölt megszólításával, Én tehát nem hazud­tam. Nem hiszem, hogy nézs'eltérés volna itt a nemzetgyűlésen közöttünk ebben a kérdésben. Kérem mentelmi jogom megsértésének ilyen értelemben való megállapítását. Scitovszky Béla elnök: Miután a menteili bejelentés fölött vita nincs, a bejelentést át­tesrem a mentelmi bizottsághoz. Krakker Kálmán jelentkezik szólásra személyes kérdésben, de a szocialistáknál nagy zaj tör ki, ugy hogy nem jut szóhoz. Rothenstein Mór: Halljuk a miniszterelnököt, hogy bejelentse Győrffy elcsapatását. Patacsi Dénes: Móiic, vigyérz a hazára! Klárik Ferenc: Majd Francia Kiss Mihály fog vigyázni I (Nsgy zaj.) Krakker Kálmán elmondja, hogy Propper Sándor a legutóbbi ülésen azt állította róla, hogy a pestvármegyei direktórium elnöke melleit mint az elnök jobbkeze működött. Mikor a kommunisták bevonultak a vármegyeházára, nagyon sok tisztviselőt elbocsátottak és engem bíztak meg a vármegye közigazgatási ügyeinek vitelével. Ezt elhárítanom nem volt módomben. Pikler Emil: Isten vele Kálmánl (Dárültség.) Propper Sándor: £n azt mondottam, hogyha a direktóriumot szolgáló Krakker Kálmín azonos Krakker Kálmán képviselővel, akkor nincs joga felháborodni azon, hogy mi, szociáldemokraták, az ellenforradalmi gyilkosságokat rossz néven vesszük. Más mentelmi ügyek. Ezután a mentelmi ügyek tárgyalására térnek át és folytatják Vanczák János mentelmi ügyé­nek tárgyalását. Elsőnek Szeder Ferenc szólal fel, aki kijelenti, hogy a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el. Rupert Rezső nem kiván foglalkozni az ügy érdemi részével. Szisztematikus üldözést lát a dologban, ezért a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadia el. Pikler Emil kijelenti, hogy a bizottság jelen­tésében durva valótlanságok vannak, ezért a mentelmi bizottság javaslatát nem fogadja el. Drózdy Győző személyes kérdésben szólal fel. Ezután Klebelsberg Kunó gróf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter beterjeszti a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatot. Horváth Zoltán és Propper Sándor a men­telmi bizottság jelentésének elvetését ajánlják. Nikovényi Jenő előadó reflektál a felszólalá­sokra és javasolja a mentelmi bizottság javas­latának elfogadását. A Ház többsége hozzájárul a mentelmi bi­zottság javaslatához. Vanczák mentelmi ioeát tehát felfüggesztik. * 6 Ezután Patacsi Dénes személyes kérdésben szólal fel. Visszautasítja Drózdy azon vádjait, hogy ő az októberi forradalom idején Károlyit dicsőitette volna. Kijelenti, hogy nem akar csa­tornák patkányainak a bálványa lenni. Arcát­lanul hazudik az, aki őt forradalmisággal vá­dolja.! Az elnök Patacsit rendreutasítja. Drózdy Győző személyes kérdésben szólalva fel, válaszol Patacsi sravaira és Patacsira vo­natkoztatva kijelenti, hogy elmúlt az ideje an­nak, hogy varjucsőszökből és díszruhás kocsi­sokból államférfiak legyenek. Az elnök Drózdyt rendreutasítja. Áttérnek Lingauer Albin mentelmi ügyének tárgyalására. Lingauernek sajtó utján elkövetett rágalmazási ügyében a Ház a mentelmi jog fe lüggesztése mellett dönt, úgyszintén Batítz Gyula ügyében is. Napirend szerint következik a közhivatalokban való kisebbségi nyelv használatáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Rácz János előadó ismerted a javaslatot. Kéri a törvényjavaslat elfogadását. Elnök ekkor jdenti, hogy félhárom óra lévén, át kell térni Reischl Rihárd Összeférhetetlenségi ügyében a bizottság tagjainak a kisorsolására. Szünet után kisorsolják az összeférhetetlen­ségi bizottság tagjait. A bizotiság leteszi az esküt és megkezdi a tárgyalást. Az elRök ezután napirendi javaslatot tesz, amely szerint a legközelebbi ülés szerdán dél­előtt 10 órakor lesz a kisebbségi nyelv hasz­nálatáról szóló törvényjavaslat, a testnevelési tanácsról és a korona értékcsökkenésének meg* gátlásáról szóló töt vényjavaslat tárgyalásával. Egyszersmind bejelenti az elnök, hogy szer­dán az interpellációkra való áttérés előtt a honvédelmi miniszter válaszolni fog Kiss Meny­hértnek a Prónay-ügyben elmondott interpellál ciójára. Ezzel az ülés háromnegyed 3 órakor véget ért. immmmwmmmmwmmmmwmmmmii Harding útban van Magyarország felé. Páris, február 26. A jóvátételi bizottság dön­tése után megtöriént William Harding kisze­melése a Népszövetség magyarországi főbizto­sává. Harding u ban van Amerikából és már­cius első napjaiban érkezik Párisba. Hirding tárgyalni fog a jóvátételi bizottsággal, majd Genfbe megy a népszövetségi irodával tárgyalni, ott átveszi kinevezését és azonnal elindul Ma­gyarországba, ahová magával hozza titkárát és semleges államok polgáraiból alakított szerve­zetét hivatala számára. Fiume tartományi székhely. Róma, február 26 Az olasz-jugoszláv egyez­mény létrejötte óta Fiume tudvalevőleg az olaszoké. Az olasz kormány most rendeled uton Istria egyes részeiből uj tailományt léte­sített Fiume székhellyel. Büntetés a magyar Himnuszért. Prága, február 26. A Szlovenszkő Politika jelentése szerint az ungvári törvényszék most tárgyalta azoknak a magyaroknak a bünpörét, akik 1922 Szent István napján, az ungvári templomban a magyar Himnuszt énekelték. A törvényszék nyolc vádlottat 4-8 napig terjedő büntetésre itélt, négy vádlottat felmentett. Szerbia közvetít Franciaország és Szovjetoroszország között. Belgrád, február 26. A Belgrádi Novisti pá­risi táviratot közöl, amely szerint a szerbek, hoivátok és sziavonok királysága fogja közve­títeni a kapcsolatok helyreállítását Francia­ország és Szovje'oroszország között. Erre a szerepre Belgrád alkalmasabb, mint Prága, mert amióta a reakciós orosz emigránsok tár­saságát feloszlatták, többet nyújthat Szovjet­oroszországnak, mint a cseh köztársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom