Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-27 / 48. szám

Szeged, #14 február 27. SZEQED ben éi elismerte, hogy az összes hadizsákmányok Romániát a nemzetközi jog szerint megillették. Viszont a románok ennek ellenében kötelezték magukat, hogy a magyar kölcsönt ratifikáló szerződést aláírták. Románia nem fizet kártérítést a magyarországi rablásokért. Bukarest, február 26. A Bukarestben folytatott román-magyar tárgyalások során Magyarország lemondott azon hadikárpóüásról, amelyeket a budapesti román csapatok által történt megszállás miatt támasztott Romániával «zemMMMMMMMMMM^^ A német sziikségköltségvetés tárgyalása. Berlin, február 26. A birodalmi gyűlés keddi Illésén megkezdték az 1924. évi szükségköltségvetésről sióló törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek a birodalmi kancellár szólalt fel: „Külpolitikai helyzetünk megjavulása nélkül természetesen semmi fáradozás és munka sem érlelhet teljes eredményt. A jóvátételi kérdésben nem az idegen népek szánalmához felebbezünk, am\avLin.vLxaxaxam\aii'»'iJir>*> i Előkészítették a szerdai közgyűlést. rászorulnak a hanem a világ józan eszéhez. A kérdést túlnyomóan politikai oldalról mérlegelik. A XIX, század eltörölte a magánjogban ezt a lehetőséget, amely az adósokat szolgaságra kárhoztassa. Reméljük, hogy a nemzetközi végrehajtó eljárásban is az ui a szolgaságba vetéstől és a katonai erőszakról a békés és a valóban felszabadító kifejlődésre vezet." (A Szeged tudósítójától.) A keddi előkészítő tanácsülés hangulatán nem igen érzett meg az, hogy a szerdai közgyűlés szokatlanul viharosnak Ígérkezik. A tárgysorozatra kerülő ügyeket kedélyesen készitgette ki a tanács, sziporkázó humor is volt bőven, talán az ablakokon beözönlő napsugarak csalták elő a régi humort a nagy téli álmosságból. A szerdai viharoknak azonban semmiféle előjele sem mutatkozott, még a száztizszázalékos útadóról sem igen esett szó, pedig ez a kérdés mindjárt, a közgyűlés elején kirobbantja majd az ellenvéleményeket. Az előkészítő ülés elején kisebb vita támadt a színházi szubvenció kérdése körül. Gaál Endre kulturfanácsnok ugyanis előterjesztette a szinügyi bizottság határozatát, amelyben azt javasolja, hogy a város szubvenció címén engedje át a színigazgatónak a színház vigalmi adójából befolyó jövedelem ötven százalékát, de kösse ki, hogy a színigazgató köteles minden évben egy kompiéit diszletet átadni a városnak. A tanács a vita végén kimondotta, hogy a pénzügyi bizottság javaslatát nem fogadja el, hanem fenntartja a közgyűlés eredeti határozafi"e'y "érint a vigaimi adónak a szinház fönntartás! és biztosítási költségek, valamint a tüzifasegély levonása után fennmaradó részét bocsátja a színigazgató rendelkezésére a színházi felszerelés pótlása céljából. A vigalmi adóból készítendő díszletek azonban a város tulajdonában maradnak. A Szegedi Munkás-1 estedző Egyesület ötmillió korona segélyt kért a várostól, hogy kifizethesse a rendelt tornaszereket. A tanács — a polgármester indítványára — elhatározta, hogy kétmillió korona segély megszavazását javasolja a közgyűlésnek, mert ennek a sportegyesületnek nincsenek gazdag mecenásaí, tsgjai a munkások sorából kerülnek ki, tehát város anyagi támogatására. A 46 osok bajtársi egyesülete azt kérte a várostól, hogy vállalja a város magára a Gizellatéren felállítandó hősi emlék építési költségeit. A tanács ugy határozott, hogy a kérelem fölött csak a költségek pontos megállapítása után határoz. Qaái Endre aktái közül ezek voltak a nevezetesebbek. Következett volna a város pénzügyminisztere, akit azonban Gera József, a halkszavu államtitkár helyettesitett az előkészítőn. Volt több aktája neki is, de hogy mi volt bennük, az csak a közgyűlésen derül majd ki, ha kiderül, mert a tanács sem volt rá nagyon kíváncsi, meg aztán nagyon halkan mesélte el lényegüket a polgármesternek. Még féltizenkettő sem volt, amikor a polgármester észrevette, hogy kimerült a program. — Azért mégis meg kell várni a delet, hátha befut Balogh L»jos — sóhajtotta szomorúan valaki. — De mit csináljunk addig — kérdezte a polgármester. Hallod-e Káröiy — fordult később Balogh Károly felé — neked nincs egy aktád se ? Az Istenért, hozzál be legalább egyet. — Van énnekem — mondta nevetve Balogh Károly —, de nem közgyüiésí: A vámok és illetékek felemelése. — Mondjad, csak mondjad, ez olyan kelle raesen hangzik a füleimnek, mintha valami aeolhárfa szólna. És Balogh Károly mondta. Sokáig mondta. Már a delet is elharangozták, a tanács még , ... M . . . - „ - — mindig emelt. Ugy kiemeltemagát, hogy a sze- | Most borkereskedő Mezőtúron. Elmondja gedi kávésok érdemes vezére kismiska ehhez | f„;.fí!nLefeLAmiJk°r meghallották, hogy foaz- - I toratag készfll mímion tritonba* „„., •„,,„»»*»,, vezetésével el is indullak, hogy kifosszák Brüll Hermann boltját és házát. Faragóék föl voltak fegyverkezve, puskaropogtatással közeledtek a házhoz, amelynek udvarába a tömeg azonnal bevonult, tekintve, hogy szombaton a bot ajtaja zárva volt. Belőttek a szobába, lövöldöztek a folyosókon, majd pedig a tömeg teljesen kifosztotta a házat. Az ablakokon adták ki a bútorokat, fehérnemüket, ruhákat, majd a bolt tartalmát, árucikkeket, vödörrel merték a pincében a bort és pálinkát, sőt az istállóban lévő üszőt is elhajtották a nagyvendéglöbe. A lakás és ház teljesen üresen állt, az udvarban minden összetörve. Délben a tömeg a korcsmába vonult, vödörböl itták a bort, majd mikor s zsákmányt mindenki hazsvittr, Btüllék üszőjéből és borából pompás lakomát rendeztek a fosztogatás résztvevői. Ugyanekkor a fosztogatók közül ketten, id. Kiss Ferenc és Szabó Sándor fölgyújtották Brüliék istállóját. A vád ismertetése utan a vádlottakat hallgatták ki, akik mind igy kezdték vallomásukat: — Bűnös vagyok kérem ... Nagyon sajnálom az egészet... Bakó részegségévei védekezett, ő nem is mondta senki előtt a tótkomlósak üzenetét. A fosztogatásnál ott sem volt. A többi vádlott pedig azt hangoztatta, hogy az egész fosztogatásnak Bakó volt az oka, mert híresztelésével megrémítette az egé-z falut. — Nem volt nekünk semmi bajunk a zsidóval — mondották —, nem akartuk mi sohasem bántani... de hát a falu forgott veszélyben ... a komlósiak jöttek volna ... Azután elmondják még, hogy a rablás után való napon kidobolták a faluban, hogy mindenki szolgáltassa be a rabolt tárgyikat. Igy azután egyet-mást vissza is adtak Brülléknek. Id. Kús Ferenc vádlott elmondotta, hogy a korcsmában értesült arról, hogy Brüliék az istáló teteje alá rejtették pénzüket. Szabó Sándorral elmentek ismét a házba, kutatni kezdtek a tető alatt gyufával, mert sötét volt, de semmit sem találtak, mert akkor már Joó lstvánnénál volt a kazetta. — Nem találtunk ott semmit kérem — mondta —, hit fogtam a gyufát és meggyújtottam az istálló födéléi.. . Mas voltam nagyon kérem .. Szabó Sándor igy kezdte vallomását: — Sajnálom és nagyon szégyenlem az egészet... Vödörből it'ák a bort, nagyon részeg volt, nem tudta, mit csinál. Azután Brüll Hermannt hallgatják k;. Alacsony, törődött öreg ember. Mindi ne elpuszi —14 II-.* «- « - -- ~ " az emeléshez képest, immwmmmmmm Nyolc hónapi börtön forradalmi fosztogatásért hogy a forradalmi hangulatban elkövetett bűncselekményekén csak a felbujtókat és a vezetrtkof irón felelősségre vonm. Es a nagyma jtáti fosztogatók hét vezetője ma állotta -J, t Bíd tudösitójától.) Őt esztendő etőtfi, W^Jmí hangulatban fogant bűnügyet i L!edden e*é8z naP a szegedi törvényradninm sa< Az 1918-as októberi forleSe?b^í)hdÍk napján' noveniber e,se'én' a ució hir, í £üJs „e,Jut0" a budapesti revoMái íJkn'J fé,k\£íre és ezekben a néhány j£*£SB JaPHlkbcan tawbkwi alatt iSfk í Kif t. környékén is megégve Lí L./ab,á80k é8 rendszerint a falu SlóSn ES?, ,V0,Í 82 ^dozat. TótSSS Után díítela tontog'tiiok és azután nwIMfon nnwo h a «öbbi falu. Nagy169 ftX liSTSS má6odikán reggel a ffiu falu eívei/ín 3 fS^rkezve Rohanta a boltiét?*2?Vígnak, Brüll Hermannt SSt Lnín 5SJ8 "0kat te'less" kifosztották. g/uttk ííí". a ,ömc« kÖ2Ül ke,fen f0!MleMnÍnÁIU,£ klóját, este pedig a hárS K azázötren teritékel társasvacsorát rendeztek a nagyvendéglőben. .jju fl8yészség rablás, illetve gyújtogatás miatt vadat a tosztogstin résztvevői ellen ' ' -J «'irlnlt hogy a legbelső ízoháE' t'ulín Gondja, dicsen tebltetlllm néíték\ HZÓdtfk me« é* togafásí. n",ek 8 borzalmas foszNé jS^^TSL kÍTm * * • valaki benyiíS^ szalonba «hnía1ííez^8e ezt kiáltotta be: zaion°8' «ho' «k voltak és törvényszék előtt. , Itt vannak a mldAn A főtárgyalás megnyílása után Juhász elnök I "vlí '' ' * VÍgzSnk ismerteti a vádat. A nsgyma/fátiak már novem I .or 9 ker'en keresztül » i.i.i. , ,, ber elsején este összegyűltek az ugyne«S' f?mi né,k«' elmeneSk rSW ?tmászM» „Szövetkezeti korcsában", ahová hire7öTa I Ieány8é ek' Brfl"' fe,^ége és szomszédos tótkomlósi fosztogatásoknak. Bakó I ~ S3{n»ink sem maradi v: József az éppen szabadságon lévő katonák kö- Setm többé ™WmailáL '' "íme lem zött volt a korcsmában, akik ér'esülfek a for- Jrt * berend«é.em és '„kfl^'t?," radalomról. Bakó erre kíjelenfeue, hogy a óí- mI",ő^á, - - 38 'S™ * hlSZn*0" éI" komlósiak azt üzenik, hogyha ki nem .hánviák' a zsidót s faluból, ők maguk jönn4 mindannyian és fölgyújtják a falu négy sarkát Ekkor meg nem határoztak semmiről, azonban már olyan hangok hallatszottak, hogy inkább az egyetlen zsidó pusztuljon el, minthogy fáu égesség a falut. ' Másnap reggel Bakó ismét hangoztatta a I d* kn™,*.. ... tótkomlősíak üzenetét az utcákon, mire még J 1 n7?nyzÓ' ^Welmet kaDtaV reggeli órákban a szövetkezeti korcsma előtt í . D,í!u,án ^'négykor fofvt.H?! mintegy kétszázan gyűltek össze és FaS I kiii8l'gat£ 3J L - • S l v™J*rét, emgZ\nS3 rSSiek??^ milliónál... 38 éve laktam a faluban ... igy mentem el... Brüll Hermanné ugyanezeket mondja el. — Azt hittük, hogy ott meghalunk mi is ... V/alflschné kihallgatása következik, aki Brüliék fogadott leánya. Minden kelengyéje elveszett* Kovács Sándort és Nagy Mihályt hallgatták ki még délelőtt, akik résztvettek a rablásban, J_ X . vhisi. v uai a juaíiwfc - VAAnu i minteffv 'é százán gyuus-R . j vus imrer, I OÁ-Pál, Vince^ Jánoa és rgfgft István f togafótban. SZESEDI MAGYAR-AMERIKAI RANK R-T., „KÁRÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása