Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-06 / 30. szám

Egyes lián ára 500 korona. BufktuMMf te Had Obira­Itíí Deflt Faraae-utca 2. (Fó­«si!l»koBval sxemban.) Ttle­lOT 13-33. A .Síeled" megjele­nik kéCfi kivételével minden ea* Egyes szám Ara 500 ko­ron. EKtttoetésl Arak: Egy Maapra helyben 10000, Buda­»Men és vidéken 12030 kor. Hirdetés! árak ; Félhasáboo i mm. 100, egy haiábon 200, másfél hasábon 250 K.SzBveg­közt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 2009 K. Szövegközti közlemteya toronként 150a NyOttéf,csa­ládi értesítés 2400 K. T»blv KOriíeladásnál árengedmény V. Molyam. Szeged, 1924 február 6, SZERDA. 30-ik szám. Gazdasági szükségszerűség Az a látvány, ahogy az úgynevezett polgári államok az orosz kommunista köztársaságot körül udvarolják, a moralista szemével nézve mindennek mondható, csak épületesnek nem. Öt éven keresztül tolvajok, rablók, gyilkosok bandájának nevezték a szovjetet s az emberi nyelvek szótáraiban nincs olyan kifejezés a för­telemre, amivel a mai orosz rezsimet ne illették volna s nehéz lenne azt állítani, hogy minderre a gyalázkodásra és gyűlöletre a világ polgári társadalma részéről a Leninék világberendezése rá ne szolgált volna. S ha el lehet képzelni olyan célt, amely alkalmas volna arra, hogy az önmagával meghasonlott, sokfelé hasadt európai kapitalizmust egy soha nem látott közös vállal­kozásban egyesítse, az orosz kommunizmus el­fojtása ilyen cél lett volna. Egy modern keresztes háború a vörös csillag ellen sokkal indokoltabb lett volna, mint a középkor európai kalandja Palesztina fölszabadítására és Európa aligha meg nem bánja még, hogy a béke-koncon való marakodások miatt ezt az alkalmat elszalasztotta. Mert akármennyit bolonditjuk magunkat azzal, hogy a kommunizmus megszelídült éi kénytelen volt engedményeket tenni a kapitalista világ­rendnek, ez csak annyit jelent, hogy a harc tovább is tart, csak más eszközökkel. Lenint mégis csak olyan pompával temették, amilyent a halott cárok sohase kaptak és az európai polgári sajtó ennek a pompának a részletezésé­vel sokkal nagyobb reklámot csapott a szovjet­nek, mint amilyen szolgálatot tett a cárizmus­nak azzal, hogy némi humorral konferálta be Cirill nagyherceget, aki Lenin örökösének jelent­kezett és a párisi Bacchus-pincében kikiáltotta magát a minden oroszok cárjává. Igaz, bogy a trón- intervjuja, amelyben kijelentette, hogy a szovjetnek azért kell összeomlani, mert az orosz nép nem tud ellenni a cári udvar fénye nélkül, valóban nem volt alkalmas arra, hogy a restauráció iránt komoly szimpátiát ébresszen az európai nemzetek közt, amelyek kezdenek nem túlságosan rajongani a közadókból való bizánci udvartartásokért. Akárhogy forgatjuk a dolgot, a valóság az, hogy Európa keleti határán egy óriási máglya lángol, amely öt világrész álmodozó és hiszékeny tömegei közé szórja a szikrát, — még pedig, ugy látszik, ezentúl a kapitalista országok helybenhagyásával, söt segédkezésével szórjs. Mert ezt jelenti a szovjet diplomáciai elismerése, amelyre Anglia nyilván csak a nehezen várt Példát adia meg, amit mohón követ az egész Európa. Mussolini, a szocialista-ölő mohón sietett elsőnek megragadni Angliával majdnem fgywerre a szovjet kezét és nem érezte azon többéa cári család és a po'gárok százezreinek rlíf »iLV0é/étwBe,1;giUrn é8 Franciaország csak a 2JfifíSS*. ell*meré8ét és vállalását kérik S lí íet ne™ °8i*k emlegetni a cárok ŐKIŐM kinc'eine* elrablását. Nor­rá szomszédaink: csehek, románok osztrákok ÍSSKa A moralista szemében bizony visszatanxiirt ez a látvány, de a történelem sohase í mőráf hanem sz értlek szerint igazodott" a ! í legföljebb álarcnak használta, azonban gondol­kodás nélkül el is dobta, ha a szükség kivánta. Ami most történik, az kegyetlen iga­zolása a történelmi materializmus elvének és irgalmatlan cáfolata e nátunk indexre tett doktrina tagadóinak. Non ölet, nincs szaga, — mondja cinikus filizófiával Vespasian császár, mikor szemére vetették neki, hogy a latrinákból aranyat csinál. Gazdasági szükségszerűség, — mondják móst az európai államok, mikor kezet szoritanak a szovjettel és nem érzik azon a csatornák szagát, amelyekből ők is aranyat akarnak bányászni. És ezért a gazdasági szük­ségszerűségért nemcsak fátyolt borítanak a múltra, hanem diplomácia alakjában bebocsátják a tüzet a saját házukba, söt törvényes védelmet adnak ott neki, annak a törvénynek a védelmét, amelynek lerombolása krédója a szovjetnek. Valószínű, hogy az európai kapitalizmus os­tobaságot cselekszik, amikor segít megtölteni az ellene irányzott fegyvert, de ma már kény­telen ezt az ostobaságot megcselekedni. És nyilván mi, mindenkitől elhagyott, senkitől számba nem vett kis ország szintén nem ad­tuk tündöklő példáját az okosságnak, mikor nem elsőnek kötöttük meg Oroszországgal azt a kereskedelmi szerződést, amit mégis meg fogunk kötni utolsónak, amikor már mindenki leszedte a tejfelt. Ha mi egy esztendőid ezelőtt kötöttünk volna szerződést Moszkvával a ma­gyar ipar érdekében, akkor Oroszország nera az olasz iparnak adta volna azokat a hadi­sarcokkal felérő kedvezményeket, amiket most Mussolini szerzeit meg nemzetének. Peidl nem kormánymegbizásból utazott Londonba. (A Szeged budapesti tudósítójának jelentése.) Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Peidl a kormány megbízásából utazott Lon­donba. Kérdést intéztünk Pikler Emilhez, aki ma reggel érkezett meg Bécsből. Pikler elmon­dotta, bogy Peidl és Garami csak ma indultak el Londonba, mert az Orient-expresszre csü­törtök óta csak mo&t kaptak jegyet. Pddl és Qarami útjáról csak annyit mondhat, hogy Ramsayval fognak tárgyalni. Tuljdonképen csak Garami — mint a magyar szociáldemokrata párt vezetője — kapott meghívást a labour­party elnökségétől. A meghívás egyenesen Qa­rami személyére szólt, de a labour-party azt a kívánságát is kifejezte, hogy Qarami vigye ma­gával a magyar szocialisták parlamenti vezérét is. Ezen kívánságnak tett eleget Qarami ak­kor, mikor Peidl Gyulát vitte magával. A meg­hívó levélben semmiféle felvilágosítás nincs arról, hogy miért határozták el Angliában a mapysr szocialisták meghallgatását. Igy Qarami és Peidl maga sem nyilatkozhatott á tulajdon­képeni útról. Hivat?los jelentés alapján közöltük, hogy bi­zonyos esetekben a kommunista elitélteknek am­nesztiát fognak adni. A szociáldemokratáknál az a vélemény alakult ki, hogy ez csak Peidl londoni utazásával van kapcsolatban. Tárgyalás az osztrákokkal való pénzügyi megegyezésre. Arkauer Gusztáv, az osztrák Nemzeti Bank igazgatója a Wiener Bankenverband elnökének, Neustadt Gyulának a kíséretében Budapestre érkezett. A két osztrák pénzügyi szakember ma délelőtt a Devizaközpontban részt vett egy érte­kezleten, amelyen a magyar részről Tabakovics Dusán, a Devizaközpont igazgatója elnökölt. Arkauer Gusztáv, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója az eddigi tárgyalások során kifeje­zésre juttatott barátságos közeledésnek tulajdo­nítja azt, ho^y a Budapestről való visszatérése óta Bécsben javult a hangulat a magyar koro­nával szemben. Elmondta Arkauer, hogy a mostani tárgyalá­sok célja, egyezményt kötni a Devizaközponttal. Nincsen még eldöntve, hogy az egyezmény milyen időre szóljon. Kijelentette még Arkauer a további kérdésekre, hogy az ügy elintézé­séig azen pontokat nem ismertetheti, amelyek­ben létrejött a megállapodás. Értesülés szerint azonban ezek a következő pon'okban foglalha­tók össze: Az egyezményben a magyar deviza­központ legálisnak ismerte el az osztrákok alábbi követeléseit: 1. Azon magyar korona­követelések fölött, amelyek ugy származnak, hogy az osztrákok értékpapírt adnak el a buda­pesti piacon, 2. azon követelések fölött, amelyeket külföldön veitek, 3. azon követelések fölölt, ame­lyek a Magyarországnak eladott árupiacok ellen­értékét képv selik, 4. ezen követelések fölött az osztrákok szabadon rendelkezhetnek. 5. A budapesti Devizaközponi nem ismeri el legá­lisnak a spekulációs célzattal teremtett korona­követeléseket, ezért joga van igazoltatni azok­nak a származását. A kormánypárt vacsorája. A keresztény kisgazda, földmives és polgári párt kedden este félkilenc órakor Eszterházy­utcai klubhelyiségében vacsorát rendezett, mtlyen a párt tagjai nagy számban vettek részt. A vacsorán felköszöntőt nem mondtak. Az egybe­gyűltek a késő esti órákig maradtak együtt a legjobb hangulatban. Zajos interpelláció a debreceni választásról. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzet- i gyűlés keddi ütését Huszár Károly nyitotta meg. A földreformnovella részleteit tárgyalják tovább. A novella 6. §-ának 2. bekezdéséhez, amely az elővásárlási jogról szól, Dénes István szólal fel. Azt mondja, hogy a javaslatnak az elővásárlásra vonatkozó rendelkezései vissza­élésre rdhatnak alkalmat. Példaképen hivatkozik arra hogy Szeged határában a kisgazdák elől a földmivelésügyi minisztérium vásárolt föld­területeket és csak az Országos Földbirtok­rendező Biróság közbejöttével sikerült nekik visszaadni a földet. Indítványozza, hogy az elővételi iog gyakorlását bízzák az OFB-ra. Rupert Rezső elfogadja Dénes indítványát. Az elővételi jog gyakorlását nem lehet a ható­ságok kezébe letenni. A korrupció gyökerei itt vannak elrejtve. . . Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter indulatosan közbeszól: Hagy lehet igy beszélni/ Önöknek mindent szabad állítani I Elnök Rupertet rendreutasítja. Mindi Samu beszél ezután. Tiltakozik Rupert azon állítása ellen, hogy a novella protekciósok részére készült volna. Farkas Tibor helyesli Dénes htván indít­ványát. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter : Dénes indítványát nem fogadhatja el. Most ugyanis a földmivelésügyi minisztérium a biróság, az OFB utján gyakorolja aa elővételi jogot, mert a jog gyakorlása mindaddig nem érvényes, amig a biróság hozzá nem járul. De az OFB nem állandó bíróság, a földreform végrehajtása ulán megszűnik. Igy tehát, ha el­fogadják Dénes indítványát, akkor az elővételi jog gyakorlása is megszűnnék épp a szegény nép rovására. Mit szólnának ehhez a választók ? Rupert: Nera igaz, nem igy van, nem igaz. Elnök Rupertet rendreutasítja. A Ház elveti Dénes indítványát. A 6. szakasz 5. bekezdéséi, a 7. bekezdést hosszabb vita után az elősdó szövegezésében, illetőleg stiláris módosításával fogadják el. A következő bekezdésnél Gaál Gaszton kéri annak a kimondását, hogyha a hormány gya­korolja az elővételi jogot, a tulajdonos semmikép se szenvedhessen hátrányt. Indítványt terjeszt be abban az irányban, hogy a tulajdonos- újra ­felvételt kérhessen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom