Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-06 / 30. szám

Egyes lián ára 500 korona. BufktuMMf te Had ObiraItíí Deflt Faraae-utca 2. (Fó«si!l»koBval sxemban.) TtlelOT 13-33. A .Síeled" megjelenik kéCfi kivételével minden ea* Egyes szám Ara 500 koron. EKtttoetésl Arak: Egy Maapra helyben 10000, Buda»Men és vidéken 12030 kor. Hirdetés! árak ; Félhasáboo i mm. 100, egy haiábon 200, másfél hasábon 250 K.SzBvegközt 25 százalékkal drágább. Apróhirdetés 10 szóig 2009 K. Szövegközti közlemteya toronként 150a NyOttéf,családi értesítés 2400 K. T»blv KOriíeladásnál árengedmény V. Molyam. Szeged, 1924 február 6, SZERDA. 30-ik szám. Gazdasági szükségszerűség Az a látvány, ahogy az úgynevezett polgári államok az orosz kommunista köztársaságot körül udvarolják, a moralista szemével nézve mindennek mondható, csak épületesnek nem. Öt éven keresztül tolvajok, rablók, gyilkosok bandájának nevezték a szovjetet s az emberi nyelvek szótáraiban nincs olyan kifejezés a förtelemre, amivel a mai orosz rezsimet ne illették volna s nehéz lenne azt állítani, hogy minderre a gyalázkodásra és gyűlöletre a világ polgári társadalma részéről a Leninék világberendezése rá ne szolgált volna. S ha el lehet képzelni olyan célt, amely alkalmas volna arra, hogy az önmagával meghasonlott, sokfelé hasadt európai kapitalizmust egy soha nem látott közös vállalkozásban egyesítse, az orosz kommunizmus elfojtása ilyen cél lett volna. Egy modern keresztes háború a vörös csillag ellen sokkal indokoltabb lett volna, mint a középkor európai kalandja Palesztina fölszabadítására és Európa aligha meg nem bánja még, hogy a béke-koncon való marakodások miatt ezt az alkalmat elszalasztotta. Mert akármennyit bolonditjuk magunkat azzal, hogy a kommunizmus megszelídült éi kénytelen volt engedményeket tenni a kapitalista világrendnek, ez csak annyit jelent, hogy a harc tovább is tart, csak más eszközökkel. Lenint mégis csak olyan pompával temették, amilyent a halott cárok sohase kaptak és az európai polgári sajtó ennek a pompának a részletezésével sokkal nagyobb reklámot csapott a szovjetnek, mint amilyen szolgálatot tett a cárizmusnak azzal, hogy némi humorral konferálta be Cirill nagyherceget, aki Lenin örökösének jelentkezett és a párisi Bacchus-pincében kikiáltotta magát a minden oroszok cárjává. Igaz, bogy a trón- intervjuja, amelyben kijelentette, hogy a szovjetnek azért kell összeomlani, mert az orosz nép nem tud ellenni a cári udvar fénye nélkül, valóban nem volt alkalmas arra, hogy a restauráció iránt komoly szimpátiát ébresszen az európai nemzetek közt, amelyek kezdenek nem túlságosan rajongani a közadókból való bizánci udvartartásokért. Akárhogy forgatjuk a dolgot, a valóság az, hogy Európa keleti határán egy óriási máglya lángol, amely öt világrész álmodozó és hiszékeny tömegei közé szórja a szikrát, — még pedig, ugy látszik, ezentúl a kapitalista országok helybenhagyásával, söt segédkezésével szórjs. Mert ezt jelenti a szovjet diplomáciai elismerése, amelyre Anglia nyilván csak a nehezen várt Példát adia meg, amit mohón követ az egész Európa. Mussolini, a szocialista-ölő mohón sietett elsőnek megragadni Angliával majdnem fgywerre a szovjet kezét és nem érezte azon többéa cári család és a po'gárok százezreinek rlíf »iLV0é/étwBe,1;giUrn é8 Franciaország csak a 2JfifíSS*. ell*meré8ét és vállalását kérik S lí íet ne™ °8i*k emlegetni a cárok ŐKIŐM kinc'eine* elrablását. Norrá szomszédaink: csehek, románok osztrákok ÍSSKa A moralista szemében bizony visszatanxiirt ez a látvány, de a történelem sohase í mőráf hanem sz értlek szerint igazodott" a ! í legföljebb álarcnak használta, azonban gondolkodás nélkül el is dobta, ha a szükség kivánta. Ami most történik, az kegyetlen igazolása a történelmi materializmus elvének és irgalmatlan cáfolata e nátunk indexre tett doktrina tagadóinak. Non ölet, nincs szaga, — mondja cinikus filizófiával Vespasian császár, mikor szemére vetették neki, hogy a latrinákból aranyat csinál. Gazdasági szükségszerűség, — mondják móst az európai államok, mikor kezet szoritanak a szovjettel és nem érzik azon a csatornák szagát, amelyekből ők is aranyat akarnak bányászni. És ezért a gazdasági szükségszerűségért nemcsak fátyolt borítanak a múltra, hanem diplomácia alakjában bebocsátják a tüzet a saját házukba, söt törvényes védelmet adnak ott neki, annak a törvénynek a védelmét, amelynek lerombolása krédója a szovjetnek. Valószínű, hogy az európai kapitalizmus ostobaságot cselekszik, amikor segít megtölteni az ellene irányzott fegyvert, de ma már kénytelen ezt az ostobaságot megcselekedni. És nyilván mi, mindenkitől elhagyott, senkitől számba nem vett kis ország szintén nem adtuk tündöklő példáját az okosságnak, mikor nem elsőnek kötöttük meg Oroszországgal azt a kereskedelmi szerződést, amit mégis meg fogunk kötni utolsónak, amikor már mindenki leszedte a tejfelt. Ha mi egy esztendőid ezelőtt kötöttünk volna szerződést Moszkvával a magyar ipar érdekében, akkor Oroszország nera az olasz iparnak adta volna azokat a hadisarcokkal felérő kedvezményeket, amiket most Mussolini szerzeit meg nemzetének. Peidl nem kormánymegbizásból utazott Londonba. (A Szeged budapesti tudósítójának jelentése.) Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy Peidl a kormány megbízásából utazott Londonba. Kérdést intéztünk Pikler Emilhez, aki ma reggel érkezett meg Bécsből. Pikler elmondotta, bogy Peidl és Garami csak ma indultak el Londonba, mert az Orient-expresszre csütörtök óta csak mo&t kaptak jegyet. Pddl és Qarami útjáról csak annyit mondhat, hogy Ramsayval fognak tárgyalni. Tuljdonképen csak Garami — mint a magyar szociáldemokrata párt vezetője — kapott meghívást a labourparty elnökségétől. A meghívás egyenesen Qarami személyére szólt, de a labour-party azt a kívánságát is kifejezte, hogy Qarami vigye magával a magyar szocialisták parlamenti vezérét is. Ezen kívánságnak tett eleget Qarami akkor, mikor Peidl Gyulát vitte magával. A meghívó levélben semmiféle felvilágosítás nincs arról, hogy miért határozták el Angliában a mapysr szocialisták meghallgatását. Igy Qarami és Peidl maga sem nyilatkozhatott á tulajdonképeni útról. Hivat?los jelentés alapján közöltük, hogy bizonyos esetekben a kommunista elitélteknek amnesztiát fognak adni. A szociáldemokratáknál az a vélemény alakult ki, hogy ez csak Peidl londoni utazásával van kapcsolatban. Tárgyalás az osztrákokkal való pénzügyi megegyezésre. Arkauer Gusztáv, az osztrák Nemzeti Bank igazgatója a Wiener Bankenverband elnökének, Neustadt Gyulának a kíséretében Budapestre érkezett. A két osztrák pénzügyi szakember ma délelőtt a Devizaközpontban részt vett egy értekezleten, amelyen a magyar részről Tabakovics Dusán, a Devizaközpont igazgatója elnökölt. Arkauer Gusztáv, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója az eddigi tárgyalások során kifejezésre juttatott barátságos közeledésnek tulajdonítja azt, ho^y a Budapestről való visszatérése óta Bécsben javult a hangulat a magyar koronával szemben. Elmondta Arkauer, hogy a mostani tárgyalások célja, egyezményt kötni a Devizaközponttal. Nincsen még eldöntve, hogy az egyezmény milyen időre szóljon. Kijelentette még Arkauer a további kérdésekre, hogy az ügy elintézéséig azen pontokat nem ismertetheti, amelyekben létrejött a megállapodás. Értesülés szerint azonban ezek a következő pon'okban foglalhatók össze: Az egyezményben a magyar devizaközpont legálisnak ismerte el az osztrákok alábbi követeléseit: 1. Azon magyar koronakövetelések fölött, amelyek ugy származnak, hogy az osztrákok értékpapírt adnak el a budapesti piacon, 2. azon követelések fölött, amelyeket külföldön veitek, 3. azon követelések fölölt, amelyek a Magyarországnak eladott árupiacok ellenértékét képv selik, 4. ezen követelések fölött az osztrákok szabadon rendelkezhetnek. 5. A budapesti Devizaközponi nem ismeri el legálisnak a spekulációs célzattal teremtett koronaköveteléseket, ezért joga van igazoltatni azoknak a származását. A kormánypárt vacsorája. A keresztény kisgazda, földmives és polgári párt kedden este félkilenc órakor Eszterházyutcai klubhelyiségében vacsorát rendezett, mtlyen a párt tagjai nagy számban vettek részt. A vacsorán felköszöntőt nem mondtak. Az egybegyűltek a késő esti órákig maradtak együtt a legjobb hangulatban. Zajos interpelláció a debreceni választásról. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzet- i gyűlés keddi ütését Huszár Károly nyitotta meg. A földreformnovella részleteit tárgyalják tovább. A novella 6. §-ának 2. bekezdéséhez, amely az elővásárlási jogról szól, Dénes István szólal fel. Azt mondja, hogy a javaslatnak az elővásárlásra vonatkozó rendelkezései visszaélésre rdhatnak alkalmat. Példaképen hivatkozik arra hogy Szeged határában a kisgazdák elől a földmivelésügyi minisztérium vásárolt földterületeket és csak az Országos Földbirtokrendező Biróság közbejöttével sikerült nekik visszaadni a földet. Indítványozza, hogy az elővételi iog gyakorlását bízzák az OFB-ra. Rupert Rezső elfogadja Dénes indítványát. Az elővételi jog gyakorlását nem lehet a hatóságok kezébe letenni. A korrupció gyökerei itt vannak elrejtve. . . Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter indulatosan közbeszól: Hagy lehet igy beszélni/ Önöknek mindent szabad állítani I Elnök Rupertet rendreutasítja. Mindi Samu beszél ezután. Tiltakozik Rupert azon állítása ellen, hogy a novella protekciósok részére készült volna. Farkas Tibor helyesli Dénes htván indítványát. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter : Dénes indítványát nem fogadhatja el. Most ugyanis a földmivelésügyi minisztérium a biróság, az OFB utján gyakorolja aa elővételi jogot, mert a jog gyakorlása mindaddig nem érvényes, amig a biróság hozzá nem járul. De az OFB nem állandó bíróság, a földreform végrehajtása ulán megszűnik. Igy tehát, ha elfogadják Dénes indítványát, akkor az elővételi jog gyakorlása is megszűnnék épp a szegény nép rovására. Mit szólnának ehhez a választók ? Rupert: Nera igaz, nem igy van, nem igaz. Elnök Rupertet rendreutasítja. A Ház elveti Dénes indítványát. A 6. szakasz 5. bekezdéséi, a 7. bekezdést hosszabb vita után az elősdó szövegezésében, illetőleg stiláris módosításával fogadják el. A következő bekezdésnél Gaál Gaszton kéri annak a kimondását, hogyha a hormány gyakorolja az elővételi jogot, a tulajdonos semmikép se szenvedhessen hátrányt. Indítványt terjeszt be abban az irányban, hogy a tulajdonos- újra felvételt kérhessen.