Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-06 / 30. szám

SZEGED Szeged, 1924 február 6 Több hozzászólás után nagyatádi Szabó István föidmiveléíügyi miniszter Gaál mődositását el­fogadásra ajánlja. A Ház több módosítást elvet és a be&ezdást Gaál Gaszton és Erdélyi Aladár módosításával fogadja el. Elnök ezután délután négy óráig az ülést felfüggeszti. A délutáni ülés. A délutáni ülést háromnegyed 5 órakor nyi­totta meg Pesthy Pil alelnök. A 7. szakasz tárgyalásánál Gaál Gaazion az egész szskasz törlését és azt kivánja, hogy térjenek vissza az eredeti javaslatra, vagyis arra, hogy a belteíkek forgalma maradjon szabsd. Öslör József a 2. bekezdés törlését kivánja. Dénes István szerint a szakasz módot nyújt a protekci^a a házszerzések terén. A 2. sza­kasz törlését kívánja. Most Peyer Károly a mentelmi bizottság ha­tározata szerint rnínrp, kijelentéseiért megköveti \ a Házit. Vihar Rupert interpellációja közben. Most Rupert Rezső interpellált a debreceni vái sztásrói. Nagy meglepetésére szolgál, hogy a belügy­miniszter nincs jelen, hogy vált; í > adjon a debreceni választás fontost kerdáséb i. Ismer­teit a válaszlás eredményét, «meiyn- ; már jog­erőssn kihirdetett eredményét semmisítette meg a választmány, noha annak elbírálása kizáró­lag a nemzetgyűléshez tartozik. Ex a joj? arcul­csapása, melyei öi évig terjedhető börtönnel bün­tet magának a kormánynak választási rende­lete. (lit őrási zaj keletkezik a baloldalon: Törvénytelenség! Gazsági Ujabb teheneket akarnak venni!) Peyer Károly Forgács felé: Hány tehénbe került a mandátum ? Forgács Peyer felé: Hány bútort vitetett el? Kiabálások: Eladó tehenek kerestetnek! Egységes tehénpárt! Most Rupert azt fejtegette, hogy meanyire ellenkezik a debreceni Deák Ferenc szellemé­vel. Vissza kell állítani a régi szel emet, ne lehessen azt állítani egy miniszterről sem, hogy | nem gentleman. (Itt újra óriási zaj tör ki, A ~í további tárgyalása „órán nagy- j S^T^ " """ksk<"i IgUN^áll^M&í >** hjtft* MMá ciín •» h n u x i ÍT Rupertet — fckl ki elenü, hogy szava t Rakovsz­i kérette-és efölött szavazás. Most néfvVne8 te®?S elöSuoSl líakoroini hoS8za' 8zenvedé'.ves vita indult me? arról, í , n I 18 gy^Koro.ni. ! „ joga voIl.e az elnöknek Rupert beSiédét Oadl Gaszton kifogasolja hogy mig a* ipar- , féibászakitani s közben szavazást elrendelni. telepeset mente*MK az elővételi jog alól, nem 5 H isszu vita után végre Rupert befejezhe-i inter meithrtnk például a fürdőteiepeket. j pellációját, amelyben a debreceni válasilmánjí Itt az elnök félbeszakítja a tárgy*lá t, napi- { határozatának megsemmisítését kéri. Rikovszky rendi javaslatot teáz, amelyet vita után fogadnak holnap válaszol az interpellációra. csak el. Üiés vége kilenc órakor. E héten tárgyalja a párisi döntőbíróság József főherceg lefoglalt erdélyi házainak ügyét. (A Szeged bécsi tudósítójától.) Egy régőla húzódó pert tárgyalt a napokban a párisi nemzetközi biróság. József főherceg tulajdoná­ból a? uradalom jószágkormányzósága 1921-ben 16 kisjenöi és járásbeli polgárnak házakat adott el többek között Ardelean dr. román szenátornak is. A földmivelésügyi miniszter az aradi kincstári ügyészség utján keresetet adott be a kjsjenői járásbíróságnál az eladások ellen. Bírósági határozat alapján a vevők nevét a teleki.önyvből törölték és az ingatlanokat az állam javára írták. A járásbirósági itélet az érdekeltek között a legnagyobb meglepetést kel­tette, mert ők közben a házak vételárát kifizették, a házakat renováltatták és birtokba vették. Az át­irattal nemcsak a vevők, hanemaz egyik aradipénz­intézet is károsodott, mert a vevőknek 700.000 lej kölcsönt adott a vételekhez és az összeget az ingatlanokra betábláztatta. A járásbíróság pedig nemcsak a vevők nevét, hanem a pénz­intézet bekebelezését is (őrölte a telekkönyvből. A vevők egyelőre birtokban maradtak, mig a per be nem fejeződik. József főherceg ez ítéle­tet a párisi nemzetközi döntőbíróságnál feleb­bezte meg, amelyben egy háromtagú tanács fogja az ítéletet meghozni. A tanács elnöke holland, vagy más segileges állambeli, másik hét tagja az érdekelt államok egy-egy delegált tagja. A tanács ítélete megfelebbezhetetlen é3 végrehajtásáról a Népszövetség tanácsa intéz­kedik a jóvátételi tanács bevonásával. Avramescu Vazul aradmegyei kincstári jog­tanácsos a román kormánynak ez ügyben való álláspontéról a következőket mondotta: — József főherceg uradalma a trianoni béke­szerződés értelmében a román államkincstár tulajdonába ment át, jóvátételi célokra. A béke­szerződés lörvénybeiktatását kővető esztendők­ben az uradalomhoz tartozó telekkönyvezett ingatlanok és ingóságok egy részét eladták, a román állam hatóságainak és hozzájárulása nélkül. E miatt eljárás indult meg és az 1921. november 2-án kiadott 172. számú Monitorul Official-ban foglalt országos törvény rendelke­zései alapján a vevők tulajdonjoga a telek­könyvből kitörüHeteit. Ezen ingatlanok között szerepelnek a sokszor vitatott kisjenöi házak is, amelyeknek vevői és általában mindenki, aki a törvénybeiktaiott békeszerződés rendelkezései ellenére a főhercegi uradalomból valamit meg­vásárolt, rosszhiszemű vevőnek tekintendő. A kisjenöi bir ok József főhercag magánvagyona volt, amely fölött — a főherceg szerint — a szabad rendelkezési jogot az alkotmánytörvény biztosítja. A törvényszék rehabilitált egy ártatlanul meghurcolt városi tisztviselőt felmentette Gyólai Ferencet gondnoki megbíza­tása alól, visszarendelte az iskolaszéki irattárba és elrendelte ellene a fegyelmi eljárást megelőző közigazgatási vizsgálatot. A vizsgálat jumusban befejeződött és a vizsgálat „eredménye alapján megindult a fegyelmi eljárás, amelynek során a főispán felfüggesztette állásától Gyólait. A köz­igazgatási vizsgálat eredményéről szóló jelenlés szerint Gyólai többrendbeli visszaéléssel vádol­ható. Vádolható azzal, hogy a szegényház bőr­anyagából kabátot és cipőket csináltatott magá­nak a szegényházban alkalmasolt bőripari mun­kásokkal, még pedig a rendes munkaidő kere­tén belül, hogy a város kakoricájával hizlalta sertéseit, hogy a szegényház szappankészletébőj jogtalanul elárusított nagyobb uieanyiséget, hogy lisztet adott el egy szegedi péknek. A fegyelmi választmány 1922 október har­mincegyedikén tárgyalta ezt a fegyelmi ügyet. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész fiimentő javaslatot terjeszteti elő jelentésében, mert a vizsgálat adataiból nem látja bebizonyitottnak a (A Szeged tudósítójától.) A szegedi törvény­szék Pókay-(anács« kedd délelőttjén tartott fő­tárgyaláson felmentő ítéletet hozott Gyólai Fe­renc volt szegényházi gondnok bünpörében, akit az ügyész a város kárára elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolt. A törvényszék fel­mentő ítélete közel három évig tartó meghur­coltatás után teljesen rehabilitálja Gyólai Fe­rencet. Gyólai Ferenc iskolaszéki irattárost 1920-ban bízta meg a polgármester a városi szegényház és a városi népkonyhák gondnoki teendőivel. Megbízatásának lelkiismeretesen meg is felelt és működésével ubbizoen kiérdemelte hivatal­főnökei elismerését. 1921 márciusában váratla­nul feljelentéi érkezett ellene a polgármesterhez. A feljelentéinek, amelyen súlyos hivatali visz­szaélésekkel, különböző szabálytalanságokkal vá­dolták, különös nyomatékot adott az a körül­mény, hogy nevével fedezte azt Szeged város közönségé.Kk egj k reprezentáns egyénisége is. A feljelentés alapján a polgármester azonnal vádakat. A fegyelmi választmány azonbsn nem hozott Ítéletet, hanem határozatában kimondotta, hogy mivel a kihallgatott tanuk vallomásaiból »a hűtlen kezelés és a megvesztegetés tényáila­dékának ismérvét" látja fennforogni, az ügyet a szegedi ügyészséghez teszi át és a fegyelmi eljárást a bűnügy jogerős befejezéséig ftlfűg­gaazti. Az ügyészség a mult év sugusaíusában ké­szült el a vádirattal, amelyben tizenkét vádpont szerepeli, hűtlen kezelés és megveesiegetés bűn­tettével vádolta Gvólai Ferencet. A törvényszék Pókay-tanácsa kedden délelőtt tartotta meg ebben sz ügyben a főtárgyalást. Gyólai Farercei dr. Deutsch Imre ügyvéd védte. A tárgyalás kilenc órakor kezdődött. Gyólai Ferenc az elnök kérdéseire kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek, szabálytalanságot nem követett el, a gondjára bízott intézetek gazdasági ügyeit lelkiismeretesen, tiszta kézzel intézte, a várost nem károsította meg. A vád­iratban foglalt bűncselekményeket aem követte el­A biróság számos tanút hallgatott ki, a sze­gényházi nővéreket is, akiknek terhelő valiomái sát azonban mepdöntötíe a voít szegényház | munkások és alkalmazottak, valamint dr. Gaál f Endre tanácsnok. Gyólai volt hivataifőnökének • tanúvallomása. Gaál tanácsnok vallomásában \ kijelentette, hogy Gyólai a szegényházban a vá­rosi tisztviselők számára szabó- és cipészmfl­helyt rendezett be és kedvezményes áron dol­gozott a városi tisztviselőknek. Arra, hogy cipőit és ruháit ott csináltassa, neki is éppen olyan joga volt, rnint más városi tisztviselőnek. A tanuk vallomásából kitűnt, hogy Gyólai nem a város, illetve a szegényház anyagából csináltatott cipőket és ruhát magának, hanem a saját rnyegából. Kiderült az is, hogy a serté­seit saját kukoricájával hizlalta. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki mint a sártelt város képviselője jelent meg a tárgyaláson, kijelentette, hogy a várost anyagi kár nem érte. Az ügyész ezután redukálta eredeti vádiratát és a tizenkét vádpontból csupán hármat tartott fenn. A bíróság tanácskozása vonult vissza, majd kihirdette Ítéletét. Gyólai Ferenc iskolasziki irat­tárost a vád és következményei alól fölmenti, mert a bizonyitdsi eljárás során az ellene emeli vád közül egy sem igazolódott be. Az ítéletben az ügyész is megnyugodott, tehát az jogerőssé vált. jj A törvényszék felmentő Ítélete három évi meg­hurcoltatás után igy rehabilitált egy régi városi tisztviselőt, akinek — mert lelkiismeretesen dol­gozott — voltak irigyei és voltak ellenségei. A város fegyelmi választmánya ezekután nyugod­tan folytathatja a felfüggesztett eljárást. A debreceni uj választás. Debrecen, február 5. Egyes fővárosi és vidéki lapokban a debreceni választási hírekkel kap­csolatban azt a hirt terjesztették, hogy az első választáion kisebbségbe maradt dr. ifj. Magoss György a kiírásra kerülő uj választáson ismét fellép. Ifj. Magoss György a Magyar Országos Tudósitó munkatársának kijelentette, hogy bár ebben az ügyben a választók népss küldöttsége kereste fel ismét s kérte a jelöltség újból való elfogadását, ő mégsem hajlandó eredeti szán­dékától elállani s a kiírásra kerülő uj válasz­táson semmi körülmények közi fel nem lép. Az uj jelöltek m?g bizonytalanok. Az uj aján­lási iveket február 14-ig kell benyújtani. Nagy Vince hivei erősen bíznak győzelmükben. Jean de Bonnefon és Teurnadre tá­bornok felolvasásai Magyarországról. Páris, február 5. Jean de Bonnefon kezde­ményezésére Párisban a legutóbbi időben több helyt felolvasásokat tartottak Magyarországról, rokonszenves hangon ismertetve az ország köz­állapotait. Nizzában és Bordeauxban volt egy­egy ilyen felolvasás, amelynek előadója egy katonai ember volt, Hegne százados, aki miat bizottsági tag hosszabb időt töltött Magyar­országon. Előadásában hosszasabban ismertette Magyarország történelmét a kereszténység fel­vétele óta. Magyarországban tett útjáról beszá­molva nagy elragadtatással emlékezett meg a magyar föld romantikus bájairól. Február 17 én Marseillesben Tournadre tábornok fog Magyar­országról előadást tartani. Az előadás színhelye a marseillesi Földrajzi Társulat helyiségében lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom