Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-29 / 50. szám

Sitged, 1914 február 29. ) SZEGED személyesen hozzák tudomásunkra, hogy ami­kor a végrehajtási utasítások kimennek, tapasz­talnak-e sérelmeket a végrehajtásnál? A kor­mány ezeket orvosolni fogja. A kormánypár­ton hosszan megtapsolták a miniszterelnök be­szédét. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A rövid részletes vita után a javaslatot rész- , leteiben is elfogadták. A testnevelési javat lat. Áttérnek az országos testnevelési javaslat tárgyalására, amelyei Bodó János ismertet. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ajánlja elfogadásra a javaslatot. Ezután Szilágyi Lajos szólal fel s engedel­met kap, hogy a tárgytól eltérhessen. Foglalko­zik az ellenzék együttműködésére!. Arra kéri a lapokat, hagyják békében az ellenzéket, mert a lapok pártállásuk szerint hol a szociáldemokra­tákat, hol a fajvédőket vádolják elvföladássa'. Cáfolja ezuíán egyes lapok állításait. Ezu»án Gömbös Gyula fölszólalása ellenére a többség az elnök n; plrendi javaslatát fogadta el. Az ülés vége 2 órakor. A vizsgálóbíró már Csongrádon hallgatja ki a tanukat a csongrádi bombamerénylet ügyében. héítíl nem ÍUdÓSltÓJdíÓL) Körölbe,ÜI- négy I Csongrádra és ott a helyszínen fogja kihall arról, hogy a gyanúsítottak folytonos, elhúzó tendenciájú fel­folyamodásuk után, Zombory János vizsgáió­számolt be részletesen a Szeged I gatni a merénylet tizenöt tanuját. A kiszállás csongrádi bombamerénylettel azért szükséges, mivel a harmincöt tanú Szc­gedre idézése egyrészt nagyon költséges, más részt pedig lehetséges a;, biró végre megkezdhette a részletes vizsgáló bírói vizsgálat lefolytatását. Elöször magukat a terhelteket. Sinkó Lászlót, Bölönyi Mikiőst, Piroska Jánost, Piroska Györgyöt és Fülöp Andort — akik még ma is a Csillagbörtön foglyai — hallgatta ki, majd azoknak a gyanú­sítottaknak kihallgatása következett, akiket nem­régiben a vádtanács szabadlábra helyezett. A gyanúsítottak a vizsgálóbíró előtt ugyanolyan vallomást tellek, mint még a rendőrségi nyomo­zás során, amikor is Sinkó és Bölönyi beismer­ték tettüket, Piroska János pedig mindent ta­gad, annak ellenére, hogy nagyjelentőségű, kompromittáló tárgyi bizonyítékokat mutattak föl előtte és szembesítették azokkal a társai­val, akik már több ízben terhelően vallottak róla. A terheltek kihallgatása igy immár teljesen befejeződött és azután a vizsgálóbíró azonnal idézőket küldött szét mindazoknak, akik tanu­vallomásaikkal megvilágíthatják a merénylet ügyét. A Szeged munkatársa biztos helyről ugy értesül, hogy Zombory János vizsgálóbíró már­cius 11., 12., 13, 14-én személyesen utazik ki mmmmwmwmm íiogy a kitűzött ha­táridőre a tanuknak nem állna módjában Sze­gedre utazni. A vizsgálóbíró Csongrádon ki fogja hallgatni a merénylet valamennyi szeren­csétlen sebesültjét, valamint azokat is, akik jelen voltak a merénylet éjszakáján a Msgyar király-kávéházban és azokat, akik felvilágosí­tást tudnak adni Pirotkáék szervezkedéseiről. A négynapos csongrádi kihallgatások után min­den valószínűség szerint be lehet majd fejezni a vizsgálatot és akkor az iratokat ismét át­küldik az ügyészségre. A vizsgálat befejezése után dr. Balázs Sándor ügyész azonnal hozzákezd a vádirat megszer­kesztéséhez, ami — tekintettel a rendkívül nagy anyagra — mintegy tiz napot fog igénybe­venní. A vádirat benyújtása után a. kifogáni tárgyalások következnek és azután már semmi akadálya nem lesz a főtárgyalás kitűzésének. Mivel a vizsgálat még három hetet, a vádirat elkészítése tiz napot vesz igénybe, a főtárgyalást előreláthatólag április utolsó napjaira, vagy május legelejére fogják kitűzni. Szegeden is fellépett a spanyoljárirány. (A Szeged tudósítójától.) Az utóbbi időben rendkívül sok influenzás megbetegedés föríént Szegeden. A megbetegedések általában könnyű lefolyásúak voltak, éppen ezért nem igen vették komolyan sem a betegek, sem az orvosok, sem a hatóság és csak most foglalkoztatja komo­lyabban az illetékeseket, mert a szórványos megbetegedésekből formális járvány fejlődött' ki — még pedig spanyoljárvány. A megbetegedé­sek száma ijesztően növekszik, szerencsére a betegség könnyű lefolyású,'súlyosabb eset eddig még nem fordult elő, de azért nincs kizárva, hogy a mostani könnyű járvány csak elöhi;­nöke a tulajdonképeni spanyol-náthának. Az uj spanyoljárvány ügyében érdeklődtünk dr. Wolf Ferenc egészségügyi főtanácsosnál, a tiszti főorvosi hivatal vezetőjénél, aki a követ­kezőket mondotta kérdéseinkre: — A kerületi orvosok valóban Jelenlelték, bogy a város minden részében könnyű lefolyású influenza-járvány lépett fel. A jelentések alapján tegnap értekezletre hi?tam össze a keiületi or­vosokat és az értekezleten megbeszéltük a szük­séges intézkedéseket. Az orvosok megfigyelése szerint a rövid ideig, három-négy napig tarló betegség rendkívül magas lázzal kezdődik. Vé­dekezésre egyelőre nincsen szükség, de nem is lehetne a betegség ellen védekezni, mert a jár­vány már annyira elterjedt a város minden ré­szében, hogy csak a társadalmi élet lényeges megkötésével érhetnénk el egészen kétes értékű eredményt. Hasonló járvány van Budapesten is, ahol sokkal jobban elterjedt már, de hivatalo­san és intézményesen ott sem tudnak ellene védekezni. — Hivatalos adataim a járványról nincsenek, mert az egészségügyi (örvények értelmében a könnyű lefolyású, komplikációmentes influenzás megbetegedéseket nem kell bejelenleni és eddig nem is jelentettek be még egyet sem hivatalom­hoz, pedig talán nincs olyan család Szegeden, amelynek valamelyik tagja ne kapta volna meg már ezt a betegeéget. Súlyosabb es2t azonban eddig még nem fordult* elő. Én is keresztül estem már rajta. — Dr. Baneth Samu és dr. Gyuritza Sándor megfigyelése szerint a betegség a bélre és a gyomorra van kihatással, ebben különbözik a korábbi spanyol náthától, a fertőzés azonban itt is ugyanolyan, mint amilyen az 1918. évi és&z 1921. évi járványoknál volt. Az első spanyol­járvány — az 1918. évi — tulajdonképen már augusztusban kezdődött. A megbetegedések akkor is ugyanolyan enyhe lefolyásúak voltak, mint most éí akkor azért exponáltam magam annyira. Igazam volt, mert ciak két hónap múlva érkezett meg a súlyos járvány, de azért most mégis óvatosabb vagyok. Megkérdeztük a főorvost, hogy - ha már az intézményes intézkedés lehetetlen - a közön­ség mégis hogyan védekezhet legbiztosabban a betegség ellen Dr. Wolf Ferenc a következő tanácsot adta: . .... . . . — Lehetőleg kerülje mindenki azokat a he­lyeket, ahol tömegek tarlóikodnak, a kávéháza­kat, a korcsmákat és egyéb mulatóhelyeket. Tar­tózkodjék a kézfogástól, mert a kéz ajegjobb bacilusterjesztő. A hurutosok zsebkendőbe kö­hriotonok Aiánifttos. ha az emberek naponta U^fS^^l"™ «-tö|fenitö szerrel, sósvizzel, vagy klór-káivaU Mihelyt észreveszi valaki, hogy beteg, legjobb ha azon­nal ágyba fekszik, mert igy akadályozhatja meg legbiztosabban a betegség elhatalmasodását es a komplikációk kifejlődését. Huszonnégy órai konlaláB utána teljes diéta, láz elleni szerek használata nagy mértékben csökkenti a beteg­ség eshetőségeit. * Harding elutazott Amerikából. A Chicago Tribüné jelenti: Harding amerikai bankár, aki Magyarország népszövetségi fő­biztosa lesz, Amerikából elutazott. Elsősorban Londonba megy, majd Párisba, ahol a jóvá­tételi bizottság tagjaival fog érintkezést keresni, Parisból Genfbe szándékozik utazni, ahol a népszövetségi intézmények vezetőségével folytat tanácskozást jövendő feladatairól. Harding ma­gyarországi működését két és fél évre tervezik. A magyar-román tárgyalások. Budapest, február 28. Az ősszel megkezdő­dött román-magyar tárgyalásokat tudvalevőleg karácsony előtt megszakították. A magyar bi­zottság akkor hazajött, hogy a további tárgya­lások anyagát az illetékes tényezőkkel meg­vitassa. Ennek megtörténte után a magyar bi­zottság Wodiáner báró vezetésével újra vissza­tért Buksresibe, ahol Január 19 én folytatta a karácsony előtt megszakított tárgyalásokat. A tárgyalások lényege a háború előtt kötelező tartozások rendezése. Ugy értesültünk, hogy — sajnos — a magyar álláspontot csak rész­ben sikerült érvényesíteni. E t azonban lehetővé teszi, hogy több más fontos kérdésben nagyobb követeléssel léphessünk fel. A tárgyalás folyamán több olyan kérdés merült fel, amelyeknek rendezésére vonatkozólag több szomszédos állammal érintkezésbe kell lépni. Az ilyen jellegű kérdések rendezésére valamennyi szomszédos állam bevonásával eset­leg a nyárra közös konferenciát hívnak össze. — Február 29. Ez a mai nap tulajdonkép­pen ráadás, atai csak minden negyedik évben egyszer esik és igy, ha nem is olyan ritka, mint Budán a kutyavásár, mégis csak neveze­tesebb nap, mint a többiek. Mert például, aki _ ezen a napon látja meg először ezt az árnyék­\ világot, annak csak négy esztendő múlva lesz i megint születésnapja. Február a legrövidebb hó­nap, de a folyó esztendőben mégis csak hosz­szabb huszonnégy órával. Korunk fia nem tudja szegény, hogy örüljön-e ennek, vagy bu­suljon-e miatta? Hiszen, ha ezen a napon in­gyen osztogatnák a Ganz-Danubius részvénye­ket és két krajcár volna a zsemlye ára, akkor a halandók meglehetősen nagy többsége őszinte és általános tetszéssel üdvözölné ezt a ráadás­napot és nem bánná, ha minden év szökőév volna is, sőt, ha minden hónapban akadna egy ilyen többlet-nap. Annyi bizonyos, hogy egyre jó február 29-e, arra, hogy azok a hölgyek, akik eksor születtek, aránytalanul fiatalabbak maradjanak, mint a többiek. — Nem szabadítják fel az üzlethelyiaégeket. Ugy a fővárost, mint a vidéki kereskedők és iparosok körében élénk visszahatást kellett az, hogy a kormány az üzlethelyiségek felszabadí­tását tervezi. Mint teljesen megbízható forrás­ból értesülünk, erre vonatkozólag a népjóléti miniszter részéről megnyugtatás történt. A nép­jóléti miniszter kijelentette, hogy a kormány nem tervezi az üzlethelyiségek felszabadítását és az erről elterjedt hirek nem jelelnek m«g a való­ságnak. — Arvay Ferenc temetése. Az egész város társadalmában osztatlan mély részvétet keltett Arvay Ferenc rendőrfogalmazó tegnapi váratlan halála. A rendőrségen még ma sem tudják megmagyarázni, hogy mi okozta ennek a nagy­tudásu, széles látókörű rendőrtisztnek halálát, aki még szerda délelőtt szokott frisseséggel és k déllyel látta el hivatalát a bűnügyi osztályon. Arvay Ferencet pénteken délután 3 órakor te­metik a Nádor-utca 10. szám alatti gyászház­ból és a belvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra. A temetésen testületileg vesz részt a szegedi államrendőrség tisztikara. — A meteorológiai intézet Időprognózlaa. Sok helyen csapadék, lényeges hőváltozás nélkül. SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI RÁNK R.-T., „KÁRÁSZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI RAIIK BUDAPEST ALAPÍTÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom