Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-28 / 49. szám

Steagd, mi február 28. SZEGED Macdonald együtt kivárn működni Franciaországgal Páris, február 27. A nagyköveti értekezlet ma délelőt összeült, hogy újból foglalkozzék a németországi szövetségesek katonai ellenőrzése kérdésében. Macdonald hétfőn este elküldötte az uj jegyzéket a nagyköveti értekezletnek. Az okmány tartalmát titokban tartják, de a Petit Párisién ugy tudja, hogy ebbe a az angol miniszterelnök annak az őszinte óhajának adott kifejezést, hogy Franciaországgal együtt müködjék a nemzetközi problémák megoldásában, Macdonald elismeri annak szükségét is, hogy Németországban a szövetségeseket ellenőrzőbizottságot garancia bizottsággal helyettesítsék. Ennek a bizottságnak feladata lenne, hogy teljes leltárt vegyen minden német hadianyagról. Mscdonald javaslatát tegnap reggel a nagyköveti értekezlet titkársága a versaillesi szövetségközi bizottságnak küldte el. *iiejczesr, nagy rruiiuuuistuggui cg/"" « ^^ auiuic CJ — "ivirrtti KM mjnjunmmuu UUUAÍU ! A száztizszázaBékos útadó — tévedés. — Wimmer Fülöp lett Reiniger Jakab utóda a központi választmányban —Lezajlott a i»Ht»i/«u« 7 (A Szeged tudósítójától.) Szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a februári közgyűlés iránt. A padsorok teljesen megteltek, sőt a karzatoknak is szép közönsége volt. Az érdeklődést kétségtelenül a száztizszázslékos utsdó ügye váltotta ki, cmely a közgyűlés tárgysorozatán nsm szerepelt ugyan, de a polgármesteri jelentés tárgyalásával kapcsolatban éles vitát provokált. Az ülést negyed ötkor nyitott* meg a polgármester. Dr. Pávó Ferenc aljegyző felolvasta a polgármester havi jelentését, amelyhez elsőnek Balogh Lajos kért szót. Kifogásolfa, hogy - ^ „, „teort száztíz nes Balogn Lajos Ken a jelentésben nincs nyoma az útadó száztíz százalékra történt felemeléséről, amit az adófizető polgárok csak az adó befizeéíea^al mával tudhatta meg. Erre a horribilisadé mavtü tuanains meg. uu »• emelésre, amely egyo/dí/usn terheli meg a városi polgárságot, nincsen szükség, tehát a polgármesternek joga lett volna srrs, hogy a célszerűtlen adó behajlását megtagadja. Ottovay Károly szólalt fel ezután. — Általános panasz országszerte, hogy a közterhek legnagyobb ríszét a kereseti adót fizefő városi polgárságra hárítják. Eklatáns példája ennek a rendszernek az útadó. Az erre vonatkozó kormányrendelet értelmében a gazdák nem a valóságos jövedelmük ulán fizetik az útadói, hanem földjük békebeli kataszteri tiszta jövedelmének kétszerese után és igy Szeged város gazdaközönsége alig kél és félmillió koronát fizet akkor, amikor a város belterületének lakosságát több mint másfélmilliárd koronával terhelik meg. Indokolatlan, hogy a tanyai utak fenntartásával is a városi polgárságot terheljék meg. Kéri a polgármestert, hogy eliminálja valamilyen módon ezt a kiáltó igazságtalanságot, tegyen megnyugtató nyilatkoza'ot, hogy a kérdést a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzi. A polgármester reflektált ezután az elhangzott felszólalásokra. Kijelentette, ho?y a veszcdelem nem olyan nagy, minf amilyennek lát- j szik. A kereskedelmi miniszter azért emelte fel j az ulfidót, mert másképen az utűgyi balóságok nem hozhatnák rendbe az utakat, amelyek pedig az egész országban már mindenütt rászorulnak a javításra. — Tudom, hogy rosszul esik mindenkinek az emelés — mondotta a polgármester —, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vesztett háború után vagyunk, amikor a terhek bizony mindenki számára megnövekednek. Elhiszem, hogy a kereskedők jobban szeretnék, ha csak a földművesek viselnék ezeket a terheket... Nagy zaj támadt erre a kijelentésre. Éles ellentmondások és tiltakozások hangzottak minden oldalról: Nem ugy van. Itt arról van szó, hogy a gazdák indokolatlan előnyben részesülnek! A kereskedők többet fizetnek! A közgyűlési terembe csak nehezen tért vissza a nyugalom. A polgármester folytatta: — A föídmüvesek szintén azt szeretnék, fan a teher a városi polgárságra hárulni. Dr. Gerle Imre vezetésével járt nálam nemrég egy gazdaküldöttség az útadó ügyében. Ok is sokallták a száztíz százalékot. * Ottovay Károly: Az egész tanya útadója kifutja egy kocsi buza árából! A polgármester azután kijelenti, hogy a maga részétől a miniszteri rendelettel megállapított útadó ellen nem szándékozik észrevételt tenni. Wimmer Fülöp szófalt fel ezufán. Lezajlott a februári közgyűlés - Ilt valószínűleg éppen olyan tévedés történt — mondotta —, mint a tegnapi tanácsülésen, amikor már mindenki belenyugodott abba, hogy egy tehénre tizenkétezer korona kövezetvámot vetnek, akkor derült ki, hogy Balogh Károly elnézte az írást, mert nem tizenkétezer, hanem csak ezerkétszáz koronáról voii szó. A vállalatok ujabban „nullabiztos" könyvelőket keresnek, mert könnyű a mai nullarengelegbeti eltévedni. Valószínűnek tartom, sőt meg vagyok győződve róla, hogy az útadónál eltévesztette a kereskedelmi miniszter a nullák számát. Tizenegy százalék helyett száztíz százalékot irL Ha megludjs, hogy az 1923. évi uíadó Szegeden meghaladja az egymilliárd koronát, föltétlenül megváltoztatja rendeletét, indítványozom tebá', hogy a tanács írjon fel a kereskedelmi miniszterhez és tisztáziassa ezt a kérdést hogy Reiniger Jakab elhunytával megüresedett a központi választmány egyik tagsága. A választójogi rendelet értelmében a legközelebbi közgyűlésnek már meg kell választania az uj tagot. A választás titkos szavazással folyt le. A szavazatok összeszámlálása után a polgármester kihirdette az eredményt, amely szerint Wimmer Fülöp 59, dr. Simkó Eiemér 44, Kiss Terenc 1 és Fekete Ipoly 1 szavazatot kspott, tehát a központi választmányban Wimmer Fülöp lett Reiniger Jakab utóda. A közgyűlés megkezdte ezután a tanácsi elő\ terjesztések tárgyalását. De az érdeklődés tel' jesen megszűnt. A városatyák kisebb-nagyobb csoportokba verődve tárgyaltak mindenről, csak éppen a tárgysorozaton szereplő ügyekről nem. A zaj nagy és általános volt, ugy hogy az előadók szava beleveszett teljesen a lármába. Végre is a polgármester nekimérgeaedve rázta meg elnöki csengőjét: — Csendet kérek urak, hiszen valóságos kaszinőzás folyik itten. Tessék kérem helyet foglalni 1 A polgármester intelaének volt is némi hatása, de nem sokáig tartó. A tárgyalás csak akkor kötötte le a városatyák figyelmét, amikor a munkáítestedző kétmillió koronás segélye került sorra. Magyar József hosszú beszédben fejtette ki a munkásteatedző érdemeit és indítványozta, hogy 87avazza meg a közgyűlés az egyesületnek a kért ötmillió koronás segilyt. Az indítványhoz — amely általános helyezéssel találkozott — dr. Kormányos Benő is hozzájárult. A polgármester azonban megvédelmezte a tanácsi elterjesztést, kijelentette, hogy a taA polgármester Wimmer indítványát elfogadta j ~ —mjucurctic, nogy a taés bejelentette a közgyűlésnek, hagy felír ebben i nÁC* más alkalommal is hajlandó segélyt adni az ügyben a kereskedelmi miniszterhez. j ?z egyesületnek. A közgyűlés többsége igy el> D«* / D/ az ügyben a kereskedelmi miniszterhez. A közgyűlés tudomásul vette a polgármester kijelentését. Taschler Endre főjegyző bejelentette ezután, fogadta a tanács javaslatát. Több lényegtelen ügy letárgyalása után a közgyü és hét órakor ért véget. Színházi levél Bécsből. Németh Mária a Staatsoper szerződtetett tagja. — Kálmán Imre Marica grófnőjének bemutatója. — A Staatsoper Párisban. — Yvette Guilbert chanson-iskolája az osztrák fővárosban. — Milyen lesz az uj Reinhardt-szinház ? — Weingartner háromnapos tartózkodási engedélye Monte-Carloban. — Róbert Jenő bérbeadta rosszulmenő színházát (A Szeged bécsi tudósítójától.) Csupa szenzáció, csupa érdekes esemény! Mindenekelőtt elárulhatjuk a nagy titkot: Németh Mária, a Magyar Királyi Operaház művésznője a jövő évsdtól kezdve 8 Staatsoper szerződtetett tagja. Bát mennyire is cáfolni fogják Budapesten, a szerződtetés megtörtént és a pesti operaház immár második pótolhatatlan kiválóságát veszti el azért, mivel az uj csillagokat Budapesten nem engedik érvényesülni. Az első a kicsiny Anday Piroska volt, akt Budapesten alig jutott szerephez, mig egy pesti kirándulás alkalmával Schalk igazgató nem hallotta és fényes feltételek mellett le nem szerződtette. Anday Piroska rövid két esztendő alatt a Staatsoper legkiválóbb művészei közé küzdötte fel magát és ma ő az osztrák főváros, de talán egész Európa UéU ÍUI táirnllAt nf4n V a is UObliui* -legelső alt énekesnője. Két évi távollét után röviddel ezelőtt koncertet adott Budapesten és ekkor az operaház vezetősége és a publikum is meggyőződhetett arról, hogy milyen veszteséget jelent a magyar főváros zenei kultúrájának, hogy ezt a kiváló művésznőt nem tudták Pesten tartani. Anday Piroskái most Németh Mária követi. A „magyar Jeritza* az elmúlt hélen zárt ajtók mögött próbát énekelt a Staatsoperben. Az első taktusok ulán Scha:k igazga'ó lekopogta a zenekart, mivel a muzsikusok szórakozottságukban össze-vissza játszot;ak, ő maga pedig elfeledte a karnagyi pálcát mozgatni. Mindezt Németh Mária csodás hangja okozta. A muzsikusok Schalk igazgatóval együtt odarohantak a művésznőhöz és hatalmas ovációban részesítenék. Öreg zenészek sirlak örömükben, meghatottságukban és kijelentették, hogy ilyen -" '-m. .-íven remekhangu énekesnője még feltételek mellett a Staatsoperhez köti. Németh Máriával a Bécshez hűtlenné vált J ritzát akarja Scfiílk igazgató pótolni. Akik azonban Németh Máriát a próbaéneklésen hallották, azt mondják, hogv Németh Mária Jeritzát nemcsak pótolni fogja, de képes lesz teljesen elfeled etni, mivel hangja méi? Jeritzáénál is szebb. A jövőre tehát az altista Anday és a szoprán Németh Mária lesznek a Staatsoper csillagai ugyanakkor, amikor Budapesten ... de hiszen erről felesleges beszélni, ezt mindenki tudja. Magyar öröm a Theater an der Wien pénteki bemutatója is. Kálmán Imre legújabb, ezúttal ismét magyar tárgyú operettje, a Marica grófnő kerül szinre. E levél irója néhány hét előtt Kálmán Imre vendége volt, annak pazar franrensringi lakásában. A világhírű magyar komponista akkor éppen a hangszerelésen dolgozott, amit azért szükséges megemlíteni, mivel Kálmán az egyetlen úgynevezett bécsi operetiekomponista, aki nemcsak a melódiát veti kottapapirosra, de a hangszerelést is maga végzi. A többiek ezt a munkát „albérletbe" szokták kiadni Ezért oly szindus és csillogó mindig a Kálmán-operettek partitúrája. A Marica grófnő szövegét Julius Brammer és Alfréd Orünwald, Kálmán régi librettistái írták. A Theater an der Wien pazar kiállításban és elsőrangú szereposztásban hozza ki. A rendezés munkálatait Emil Gutmann végzi, mig a díszleteket és ruhákat Faragó Géza — egy estén a második magyar siker — tervezte. A Marica grófnő bemutatóján kivül szenzációs plágiumvád foglalkoztatja a bécsi színházi köröket. Néhány hét előtt Lehár Ferenc mí a ' -•»«' «... SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BAKIK R-T., HAKASZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása