Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-28 / 49. szám

Steagd, mi február 28. SZEGED Macdonald együtt kivárn működni Franciaországgal Páris, február 27. A nagyköveti értekezlet ma délelőt összeült, hogy újból foglalkozzék a németországi szövetségesek katonai ellenőrzése kérdésében. Macdonald hétfőn este elküldötte az uj jegyzéket a nagyköveti értekezletnek. Az okmány tartalmát titokban tartják, de a Petit Párisién ugy tudja, hogy ebbe a az angol mi­niszterelnök annak az őszinte óhajának adott kifejezést, hogy Franciaországgal együtt müköd­jék a nemzetközi problémák megoldásában, Macdonald elismeri annak szükségét is, hogy Németországban a szövetségeseket ellenőrző­bizottságot garancia bizottsággal helyettesítsék. Ennek a bizottságnak feladata lenne, hogy teljes leltárt vegyen minden német hadianyag­ról. Mscdonald javaslatát tegnap reggel a nagy­követi értekezlet titkársága a versaillesi szövet­ségközi bizottságnak küldte el. *iiejczesr, nagy rruiiuuuistuggui cg/"" « ^^ auiuic CJ — "ivirrtti KM mjnjunmmuu UUUAÍU ! A száztizszázaBékos útadó — tévedés. — Wimmer Fülöp lett Reiniger Jakab utóda a központi választmányban —­Lezajlott a i»Ht»i/«u« 7 (A Szeged tudósítójától.) Szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a februári közgyűlés iránt. A padsorok teljesen megteltek, sőt a karzatoknak is szép közönsége volt. Az érdek­lődést kétségtelenül a száztizszázslékos utsdó ügye váltotta ki, cmely a közgyűlés tárgy­sorozatán nsm szerepelt ugyan, de a polgár­mesteri jelentés tárgyalásával kapcsolatban éles vitát provokált. Az ülést negyed ötkor nyitott* meg a pol­gármester. Dr. Pávó Ferenc aljegyző felolvasta a polgármester havi jelentését, amelyhez első­nek Balogh Lajos kért szót. Kifogásolfa, hogy - ^ „, „teort száztíz nes Balogn Lajos Ken a jelentésben nincs nyoma az útadó száztíz százalékra történt felemeléséről, amit az adó­fizető polgárok csak az adó befizeéíea^al mával tudhatta meg. Erre a horribilisadé mavtü tuanains meg. uu »• emelésre, amely egyo/dí/usn terheli meg a városi polgárságot, nincsen szükség, tehát a polgármesternek joga lett volna srrs, hogy a célszerűtlen adó behajlását megtagadja. Ottovay Károly szólalt fel ezután. — Általános panasz országszerte, hogy a közterhek legnagyobb ríszét a kereseti adót fizefő városi polgárságra hárítják. Eklatáns pél­dája ennek a rendszernek az útadó. Az erre vonatkozó kormányrendelet értelmében a gazdák nem a valóságos jövedelmük ulán fizetik az útadói, hanem földjük békebeli kataszteri tiszta jövedelmének kétszerese után és igy Szeged város gazdaközönsége alig kél és félmillió ko­ronát fizet akkor, amikor a város belterületé­nek lakosságát több mint másfélmilliárd koro­nával terhelik meg. Indokolatlan, hogy a tanyai utak fenntartásával is a városi polgárságot ter­heljék meg. Kéri a polgármestert, hogy elimi­nálja valamilyen módon ezt a kiáltó igazság­talanságot, tegyen megnyugtató nyilatkoza'ot, hogy a kérdést a legközelebbi közgyűlés napi­rendjére tűzi. A polgármester reflektált ezután az elhang­zott felszólalásokra. Kijelentette, ho?y a veszc­delem nem olyan nagy, minf amilyennek lát- j szik. A kereskedelmi miniszter azért emelte fel j az ulfidót, mert másképen az utűgyi balóságok nem hozhatnák rendbe az utakat, amelyek pedig az egész országban már mindenütt rá­szorulnak a javításra. — Tudom, hogy rosszul esik mindenkinek az emelés — mondotta a polgármester —, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy vesztett háború után vagyunk, amikor a terhek bizony mindenki számára megnövekednek. Elhiszem, hogy a kereskedők jobban szeretnék, ha csak a földművesek viselnék ezeket a terheket... Nagy zaj támadt erre a kijelentésre. Éles ellentmondások és tiltakozások hangzottak min­den oldalról: Nem ugy van. Itt arról van szó, hogy a gazdák indokolatlan előnyben részesül­nek! A kereskedők többet fizetnek! A közgyűlési terembe csak nehezen tért vissza a nyugalom. A polgármester folytatta: — A föídmüvesek szintén azt szeretnék, fan a teher a városi polgárságra hárulni. Dr. Gerle Imre vezetésével járt nálam nemrég egy gazda­küldöttség az útadó ügyében. Ok is sokallták a száztíz százalékot. * Ottovay Károly: Az egész tanya útadója ki­futja egy kocsi buza árából! A polgármester azután kijelenti, hogy a maga részétől a miniszteri rendelettel megállapított útadó ellen nem szándékozik észrevételt tenni. Wimmer Fülöp szófalt fel ezufán. Lezajlott a februári közgyűlés - Ilt valószínűleg éppen olyan tévedés tör­tént — mondotta —, mint a tegnapi tanács­ülésen, amikor már mindenki belenyugodott abba, hogy egy tehénre tizenkétezer korona kövezetvámot vetnek, akkor derült ki, hogy Balogh Károly elnézte az írást, mert nem tizen­kétezer, hanem csak ezerkétszáz koronáról voii szó. A vállalatok ujabban „nullabiztos" könyve­lőket keresnek, mert könnyű a mai nulla­rengelegbeti eltévedni. Valószínűnek tartom, sőt meg vagyok győződve róla, hogy az útadónál eltévesztette a kereskedelmi miniszter a nullák számát. Tizenegy százalék helyett száztíz szá­zalékot irL Ha megludjs, hogy az 1923. évi uíadó Szegeden meghaladja az egymilliárd ko­ronát, föltétlenül megváltoztatja rendeletét, indít­ványozom tebá', hogy a tanács írjon fel a kereskedelmi miniszterhez és tisztáziassa ezt a kérdést hogy Reiniger Jakab elhunytával megüresedett a központi választmány egyik tagsága. A vá­lasztójogi rendelet értelmében a legközelebbi közgyűlésnek már meg kell választania az uj tagot. A választás titkos szavazással folyt le. A sza­vazatok összeszámlálása után a polgármester kihirdette az eredményt, amely szerint Wimmer Fülöp 59, dr. Simkó Eiemér 44, Kiss Terenc 1 és Fekete Ipoly 1 szavazatot kspott, tehát a központi választmányban Wimmer Fülöp lett Reiniger Jakab utóda. A közgyűlés megkezdte ezután a tanácsi elő­\ terjesztések tárgyalását. De az érdeklődés tel­' jesen megszűnt. A városatyák kisebb-nagyobb csoportokba verődve tárgyaltak mindenről, csak éppen a tárgysorozaton szereplő ügyekről nem. A zaj nagy és általános volt, ugy hogy az elő­adók szava beleveszett teljesen a lármába. Végre is a polgármester nekimérgeaedve rázta meg elnöki csengőjét: — Csendet kérek urak, hiszen valóságos kaszinőzás folyik itten. Tessék kérem helyet foglalni 1 A polgármester intelaének volt is némi ha­tása, de nem sokáig tartó. A tárgyalás csak akkor kötötte le a városatyák figyelmét, amikor a munkáítestedző kétmillió koronás segélye ke­rült sorra. Magyar József hosszú beszédben fej­tette ki a munkásteatedző érdemeit és indítvá­nyozta, hogy 87avazza meg a közgyűlés az egyesületnek a kért ötmillió koronás segilyt. Az indítványhoz — amely általános helyezéssel találkozott — dr. Kormányos Benő is hozzá­járult. A polgármester azonban megvédelmezte a tanácsi elterjesztést, kijelentette, hogy a ta­A polgármester Wimmer indítványát elfogadta j ~ —mjucurctic, nogy a ta­és bejelentette a közgyűlésnek, hagy felír ebben i nÁC* más alkalommal is hajlandó segélyt adni az ügyben a kereskedelmi miniszterhez. j ?z egyesületnek. A közgyűlés többsége igy el­> D«* / D/ az ügyben a kereskedelmi miniszterhez. A közgyűlés tudomásul vette a polgármester kijelentését. Taschler Endre főjegyző bejelentette ezután, fogadta a tanács javaslatát. Több lényegtelen ügy letárgyalása után a köz­gyü és hét órakor ért véget. Színházi levél Bécsből. Németh Mária a Staatsoper szerződtetett tagja. — Kálmán Imre Marica grófnőjének bemutatója. — A Staatsoper Párisban. — Yvette Guilbert chanson-iskolája az osztrák fővárosban. — Milyen lesz az uj Reinhardt-szinház ? — Weingartner háromnapos tartóz­kodási engedélye Monte-Carloban. — Róbert Jenő bérbeadta rosszulmenő színházát (A Szeged bécsi tudósítójától.) Csupa szen­záció, csupa érdekes esemény! Mindenekelőtt elárulhatjuk a nagy titkot: Németh Mária, a Magyar Királyi Operaház művésznője a jövő évsdtól kezdve 8 Staatsoper szerződtetett tagja. Bát mennyire is cáfolni fogják Budapesten, a szerződtetés megtörtént és a pesti operaház immár második pótolhatatlan kiválóságát veszti el azért, mivel az uj csillagokat Budapesten nem engedik érvényesülni. Az első a kicsiny Anday Piroska volt, akt Budapesten alig jutott szerephez, mig egy pesti kirándulás alkalmával Schalk igazgató nem hallotta és fényes feltéte­lek mellett le nem szerződtette. Anday Piroska rövid két esztendő alatt a Staatsoper legkivá­lóbb művészei közé küzdötte fel magát és ma ő az osztrák főváros, de talán egész Európa UéU ÍUI táirnllAt nf4n V a is UObliui* -­legelső alt énekesnője. Két évi távollét után röviddel ezelőtt koncertet adott Budapesten és ekkor az operaház vezetősége és a publikum is meggyőződhetett arról, hogy milyen veszte­séget jelent a magyar főváros zenei kultúrájá­nak, hogy ezt a kiváló művésznőt nem tudták Pesten tartani. Anday Piroskái most Németh Mária követi. A „magyar Jeritza* az elmúlt hélen zárt ajtók mögött próbát énekelt a Staats­operben. Az első taktusok ulán Scha:k igazga'ó lekopogta a zenekart, mivel a muzsikusok szó­rakozottságukban össze-vissza játszot;ak, ő maga pedig elfeledte a karnagyi pálcát mozgatni. Mindezt Németh Mária csodás hangja okozta. A muzsikusok Schalk igazgatóval együtt oda­rohantak a művésznőhöz és hatalmas ovációban részesítenék. Öreg zenészek sirlak örömükben, meghatottságukban és kijelentették, hogy ilyen -" '-m. .-íven remekhangu énekesnője még feltételek mellett a Staatsoperhez köti. Németh Máriával a Bécshez hűtlenné vált J ritzát akarja Scfiílk igazgató pótolni. Akik azonban Németh Máriát a próbaéneklésen hallották, azt mondják, hogv Németh Mária Jeritzát nemcsak pótolni fogja, de képes lesz teljesen elfeled etni, mivel hangja méi? Jeritzáénál is szebb. A jövőre tehát az altista Anday és a szoprán Németh Mária lesznek a Staatsoper csillagai ugyanakkor, ami­kor Budapesten ... de hiszen erről felesleges beszélni, ezt mindenki tudja. Magyar öröm a Theater an der Wien pén­teki bemutatója is. Kálmán Imre legújabb, ez­úttal ismét magyar tárgyú operettje, a Marica grófnő kerül szinre. E levél irója néhány hét előtt Kálmán Imre vendége volt, annak pazar franrensringi lakásában. A világhírű magyar komponista akkor éppen a hangszerelésen dol­gozott, amit azért szükséges megemlíteni, mivel Kálmán az egyetlen úgynevezett bécsi operetie­komponista, aki nemcsak a melódiát veti kotta­papirosra, de a hangszerelést is maga végzi. A többiek ezt a munkát „albérletbe" szokták kiadni Ezért oly szindus és csillogó mindig a Kálmán-operettek partitúrája. A Marica grófnő szövegét Julius Brammer és Alfréd Orünwald, Kálmán régi librettistái írták. A Theater an der Wien pazar kiállításban és elsőrangú szerep­osztásban hozza ki. A rendezés munkálatait Emil Gutmann végzi, mig a díszleteket és ruhákat Faragó Géza — egy estén a második magyar siker — tervezte. A Marica grófnő bemutatóján kivül szen­zációs plágiumvád foglalkoztatja a bécsi szín­házi köröket. Néhány hét előtt Lehár Ferenc mí a ' -•»«' «... ­SZEGEDI MAGYAR-AMERIKAI BAKIK R-T., HAKASZ-UTCA FÖLDHITELBANK ÉS MAGYAR-AMERIKAI BANK Budapest alapítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom