Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-28 / 49. szám

SZBOBD Szeged, 1924 febraár 28 Veszélyben a lakásépítési akcié. (A Szeged tudósitójától) Megírta annak idi­jén a Szeged, hogy a polgármester szóbeli tár­gyalások során megegyezett a népjóléti minisz­terrel a szegedi lakásépítés feltételeiben. A szóbeli egyezség szerint a város egymilliárd korona építkezési kölcsönt kapott volna és ennek a pénznek a felhasználásával egy három­emeletes bérpalota építéséről volt szó. Az államkölcsön visszafizetésének feltételeit p:dig később állapították volna meg. A mérnöki hivatal már meg is kezdte a bér­palota terveinek összeállítását, most azonban váratlan fordulat állott elö, amely egyelőre megakasztja a további előmunkálatokat. Leirat érkezett ugyanis a népjóléti miniszteriől, aki most írásban közli az építkezési kölcsön folyó­sításának feltételeit. Ezek a feltételek homlok­egyenest ellenkeznek a polgármesterrel történt szóbeli megállapodással. A leirnt szerint a népjóléti miniszter biztosit a város számára egymilliárd korona építési kölcsönt. A telket és a közmüveket adja a vá­ros ingyen. Az épület hatvan évig a kormány tulajdona lenne, azután kapná csak meg a vá­ros. Ha a város előbb akarná megszerezni, köteles az egymilliárd korona valorizált értékét megtéríteni az álamnak. Hajlandó a népjóléti miniszter arra is, hogy egymilliárd koronával hozzájárul az építkezés­hez, ha a város ad telket és közmüveket, ezen­kívül a költségekhez tetszésszerinti összeggel hozzájárul. Az épület tulajdonjoga ebben az esetben megoszlik a város és az állam között, még pedig az állami hozzájárulás és a város által nyújtott értékek közötti arány szerint. Az ép tkezéshez szükséges faanyagot a mindenkori napiárnál 20 százalékkal olcsóbban adná a népjóléti miniszter. A polgármester szerdán délelőtt rendkívüli ülésre hivta össze a város tanácsát és az ülésen fel­olvasta a miniszter leiratát. A tanács ugy találta, hogy a népjóléti miniszter feltételei — amelyek hom okegyenest ellenkeznek sz5be!i feltételeivel — elfogadhatatlanok. Itt említjük meg, hog/ a kolozsvári tud j­mányegyetem tanári ktra is bele akar kapcso­lódni a lakásépítési akciób). Dr. Vjszprény Dezső rektor memorandumot intézett a nép­jóléti miniszterhez és kifejtette, hogy az egye­tem normális működésének egyik legfontosabb előfeltétele az, hogy az egyetem professzorai az egyetem székhelyén lak lassanak. Kéri, h)gy laiásépiiés céljára a népjóléti miniszter a ki­látásba helyezett egymilliárd koronás állami hozzájárulás helyett kétmilliárdot bocsásson Szeged város rendelkezésére llita a nemzetiségi kisebbségekről. Interpellációk a Habsburg-propagandáról, a debreceni választásról és a lakásbéremelésről. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nem­zetgyűlés szerdai ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztés után az összeférhe­tetlenségi bizottság Reischl Richárd összeférhe­tetlenségi ügyében hozott ítéletét olvasták fel. Reischl ügyében összeférhetetlenség esetének fennforgását nem látják. Ezután az inditványi és interpellációs köny­vet olvasták fel. Indítványt Pakots József jegy­zett be, amely többek között azt foglalja magá­ban, hogy a parlament küldjön ki bizottságot, annak megvizsgálására, hogy február 15-én, pénteken és az ezt követő napon, amikor az értékpapírok árfolyama hirtelen magasra szö­kött, kik adtak el nagyobb mennyiségben a jó­hiszemű közönség súlyos megkárosítására érték­papírokat. Ezután az interpellációs könyvet ol­vasták fel. Kb. 20 interpellációt jegyeztek be. Ezután a kisebbségi nyelveknek a közhivata­lokban való biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására térnek át. Az elsö felszólaló Mokcsay Zoltán. Örömmel Üdvözli a törvényjavaslatot. Szeretné, ha az utódállamok is követnék pé dánkat a saját te­rületükön é é kisebbségekkel szemben. Ezután Knaller Győző szólal fel. Visszapil­lantást vet azokra az intézkedésekre, amelyeket 1919 óta a nemzetiségi kisebbségek érdekében boztak. A rendeletek megfelelőek lettek volna, ha becsületesen végrehajtották volna. Kijelenti, hogy itt nincs szükség ujabb törvényjavaslatra, amely ugy sem hajtható végre. Visszautasítja azt az állítást, mintha a magyarországi nem­zetiségek hazafiatlanok volnának. A törvény­Javaslatot nem szavazza meg. Láng Lajos válaszol Knallernek. Rámutat arra, hogy éppen azok az idegen ajkú magyar testvéreink adják meg legelőször az elégtételt a magyar nemzetnek, akik az utód­államokban elnyomatás alatt élnek. A törvény­iavaslatot elfogadja. Rothenstein Mór azt fejtegeti, bogy Magyar­országnak a nemzetiségi kérdésben jó példával kell elöljárni. Olyan törvényjavaslatot kellett volna benyújtani, amelyet minden vonalon Örömmel fogadtak volna. A törvényjavaslattal nincsen megelégedve és azért nem fogadja el. Szakács Andor: Magyarországon a Jövevé­nyekkel és idegenekkel szemben mindig liberá­lisan bántak. A magyar birtokososztály elnyomja a magyar falu jobbágyságát és inkább tót és más nemzetiségi jobbágyakat telepitett, mert ezek kisebb igényűek voltak. Javasolja, hogy a törvényjavaslat címében és elsö szakaszában Juttasiák kifejezésre azt, bogy a törvényjavaslat tulajdonkép egy már meglévő törvény kiegé­szítése. Ezután Csáky Károly gróf honvédelmi mi­niszter terjeszti be a beszállásolási törvényja­vaslat kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot és kéri, hogy ezt a véderő- és a pénzügyi bizott­sághoz utalják. Az elnök ezután napirendi javaslatot tesz. Interpellációk. Szünet \i\&n-Csdky Károly gróf honvédelmi miniszter válaszol Kiss Menyhértnek a Prónay becsületsértési ügyben előterjesztett interpellá­ciójára : — Kiss Menybért azt a kérdést intézte hoz­zám, mi az oka annak, hogy Prónay becsület­sértési ügyében az ítéletet nem kézbesítették Prónaynak. A képviselő ur nem olvasta át a katonai büntető perrendtartás erre vonatkozó rendelkezését, mert az nem mondja, hogy az ítéletet három napon belül kézbesíteni kell, csupán azt mondja, hogy a vádló és a vádlott jelenlétében kell az ítéletet kihirdetni a végle­ges indokolással együtt; ha pedig az itélet nem volna írásba foglalva, azt három napon belül kell írásba foglalni. Ha Prónay a bírósághoz fordul, hogy az itélet másolatát adják ki, a biróság mindenesetre nem zárkózik el ez elől. Kiss Menyhért kifogásolja, hogy a honvédelmi miniszter nem adott választ arra, hogy ha Prónay nem tagja a hadseregnek, miért indí­tottak ellene a hadbiróságnál eljárást. Különben szeretie volna, hogyha a honvédelmi miniszter kitér arra, hogy Prónaynak a mai rendszer nagy halával tartozik. A választ nem veszi tudomásul. Csáky Károly gróf: Szilágyi Lajosnak ebben a kisjelentőségü ügyben előterjesztett interpel­lációjára már részletesen válaszolt. Most is ki­jelenti, hogy Prónay nem tagja a nemzeti had­seregnek, de mikor a hjdbiróság előtt tárgyalt események lejátszódtak, Prónay átmeneti állo­mányú tiszt volt és különben is nem az ő, hanem tisztek ügyét tárgyalták, akik ellen Prónay panaszt emelt. A választ a Ház tudo­másul veszi. , # Várnai Dániel a vasúti munkások fizetésren­dezése tárgyában interpellált. Interpellációját kiadják a kereskedelmi miniszternek. Kéthly Anna a drágaság tárgyában interpel­lált. Interpellációjában kérdi, hogy hajlandó-e a kormány megfelelő intézkedéseket tenni a drágaság letörésére, hajlandó-e a gabona­exportot megszüntetni és a munkások béreit rendeztetni. Interpellációját kiadják az össz­kormánynak. Ezután Kiss Menyhért interpellál a san­marcói herceg birtokai tárgyában. A birtok tulajdonosa nem is lakik Magyarországon éi ezt a birtokot nem is számították be a föld­reform végrehajtásánál. Kéri a földmivelésügyi minisztert, hogy intézkedjék. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi mi­niszter : Ezekben az ügyekben a földmivelésügyi miniszter nem szólhat bele, legföljebb feleb­bezéisel élhet a biróság ítélete ellen. A Ház és az interpelláló képviselő a minisz­ter válaszát tudomásul veszi. Majd Horváth Zoltán az állandó Habsburg­propaganda tárgyában interpellál. A honvéd* miniszter azt a téves kijelentést tette, hogy amig ö lesz a honvédelmi miniszter, addig a királyi hercegeket elismeri, mert ez a szolgá­I lati szabályzatban van lefektetve. Kérdi, hol volt a szolgálati szabályzat Budaörsön, Tihany­nál és amikor a királyt kiadták ellenségeink­nek, vagy amikor a király vonatára lőttek ? A katonai szabályzat ellentétben van a magyar közjoggal és a detronizációs törvénnyel. Kivé­teles tisztelet csak a kormányzót illeti meg, nem pedig a királyi hercegeket. Interpelláció­jában azt kérdi, tudja-e a kormány, hogy Albrecht főherceget Debrecenben katonai pom­pával fogadták s hogy Csáky gróf miniszter kijelentette, hogy még van királyi család és annak katonai fogadtatás jár. Hajlandó-e a kormány a Habsburg-propagandát megszüntetni, hajlandó-e a honvédminiszter kijelentését rek­tifikálni, vagy lemondani ? — Az interpellációt kiadják a miniszterelnöknek. Horváth Zoltán második interpellációjában a debreceni választást telte szóvá. A debreceni üv. Pogány aláírással leiratot intézett az állomás­főnökhöz, hogy a munkásoknak tegyék kö e­Iezövé a Nagy Vince elleni petíció aláírását és az állomásfőnök falragaszokon hivta föl erre a munkásokat. Interpellációjában kérdezi, haj­landó e a kormány fegyelmi vizsgálatot indí­tani azok ellen, akik ezt a rendeletet kiadták. Zsirkay János a szombathelyi vámcsempészés botrányával foglalkozik interpellációjában. Sze­rinte a sajtó egy része faji szempontból foglal­kozott az esettel, ö tárgyilagos. Hogy lehet az, hogy a fövádlott keresztül tudta vinni, hogy Szombathelyen vámhivatalt állítsanak föl? Miért rendelték a szombathelyi vámhivatalt a buda­pesti alá? Kinek a közbenjárására? Hogyan magyarázza a kormány a szombathelyi élelme­zési biztos gyors karrierjét akkor, amikor tisz­tességes hivatalnokokat ezerszám helyeznek B-lisiára. Az interpellációt kiadják a pénzügy­miniszternek. Pakots József a drágaságról interpellál. Kérdi, hajlandó-e a Máv. tarifaemelésének gátat vetni a kereskedelemügyi miniszter? Igaz-e, uogy a népjóléti miniszter 1924. májusra föl akarja szabadítani a lakásokat? Vass József népjóléti miniszter kijelenti, hogy a hir, mintha föl akarnák szabadítani a laká­sokat, nem igaz, valamint az sem, hogy a bérek szorzóstánát föl akarják emelni, de méltányosságból a februárra már kifizetett lak­bérnek egy pótlékkal való kiegészítéséről és 8rról van szó, hogy d lakbérek ujabb szabá­lyozása okáért májusban megfontolás tárgyává tegyék ismét a lakásügyet. Az aranyparitás egy bizonyos része az, ami kell, hogy szemünk előtt lebegjen az ügy rendezésénél. A Ház a miniszter válaszát ugyancsak tudo­másul veszi. Ezután Hebelt Ede interpellációjában kérdi a g énzügyminisztert, van-e tudomása arról, hot/ opronban 70 ellenzéki kisgazdától elvonták a kurta-korcsma jogát. Kérdi, hajlandó-e a miniszter orvosolni a kérelmeket. Az interpellá­ciót kiadják a pénzügyminiszternek. Lendvai István interpellációjának elhalasztá­sát kéri. Az ülés 7 órakor éri véget. •MWMAAMMMMMAMMAMMMMMMMMMB Március elején bezdódnek a román-orosz tárgyalások. Bécs, február 27. A Bécsben megtartandó orosz-román konferencia előkészítő megbeszé­lései most fejeződtek be. Az orosz delegáció, amelynek vezetője, foffe már régebben meg­érkezett Bécsbe és jelenleg szanatóriumban van, február 29-én utazik el Moszkvából, ugy hogy a tárgyalások március elsö hetében megkezdőd­hetnek. Március elsö napjaira várják Bécsbe a román delegációt is. •MMMVMMVMMMMMMMMMMWMAO A rasiáa koraiány bérbe akarja adni az állsaivasntakat. Bécsi híradás szerint ottani pénzügyi körökben az a hir van elterjedve, hogy a bukaresti kormány bérbe akarja adni a CFR-t, az államvasutakat. Erre vonatkozólag állítólag külföldi tőkéscsoportokkal is bizalmas tárgyalások folynak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom