Szeged, 1924. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-27 / 48. szám

Szeged, 1084 febiár 27. S 2 B 0 BD i Az útadó. Az utóbbi idők gyakorlata szerint nem igen szokta a tanács a közgyűlés napirendjét közzétenni s a vároBalyák nem tudják előre, mily ögyek kerülnek ott tárgyalásra. Mint értesülök, a februári közgyűlésen a //0%-»s útadó ügye is szerepelni fog a napirenden s az flgy fontosságára való tekintettel felhívom * köztörvényhalóiág kereskedő, iparos, ügyvéd és orvos agjait — árért csak őket, márt a tisztviselővárosatyák útadót nem fizetnek s az ügy őket igy r.em igen érdekli —, hogy a közgyűlésen teljes srámban megjelenjenek. Nagy megdöbbenéssel vette a város belterületének lakossága tudomásul, hogy az útadót 1923. és 1924. évekre az egyenes adó 110 százalékára emelték fel. Mivel pedig az útadó 1923-ban csak 40 százalék volt, azért a jelen évben még pótlóan 1923 ra az egyenes adó 70 százalékát, a folyó évre pedig annak 110 százalékát szedik be útadó cimén. Ha a város balósága élne a miniszteri rendeletben biztosított ezen adószedési jogával, ugy az 1923. évi hátralék és az 1924-ik évi útadó cimén több mint hárommilliárd koronát szedne be. Ezen hárommilliárd korona tízszeresen felülmúlja a külterületi utak karbantartására szükséges öszszeget és igy egy 10 százaiékos útadó behajtása is elégséges lenne. A 110 százalékos útadó behajtása — eltekintve atlól, hogy a külterületi útalapnak ezen raiUiárdokra szüksége nincsen — az arányos megadóztatás szempontjából a legnagyobb igazságtalanságot szülné. Igazságtalan lenne azért, mert a kereseti és házadóval megrótt városi lakosságot a földadói fizeiő polgársággal szemben — éppen akiknek érdekében ezen adó beszedése történik — aránytalanul magasan sújtaná. Igaz, hogy ezen aránytalanság tételes törvényen alapszik, de a város hatóságának kötelessége azt elímináfni. Az 1922. évi XXI. t.-c. a földbirtok egyéb adózókkal szemben való igazságos megadóztatása szempontjából elrendelte, hogy a földadó búzában fizetendő és pedig a kataszteri tiszta jövedelem minden koronája helyett öt kilogram Eieddig beJye« i«. De ugyanezen törvénycikk 7 §-8 fcz Útadó kivetését a földbirtokosokra nem buzaalapon rendeli el, hanem elrendeli, hogy a földbirtokosok útadója a tiszta kataszteri jövedelem kétszerese alapján szedendő be. A törvény ezen §-a az okozója az aránytahn megadóztatásnak, mert mig a földbirtokosok csak a békebeli jövedelmük kétszerese után fizetnek útadót, addig a többi adózók a tényleges jövedelmük alapján kötelesek adózni. Pedig tudvalevő dolog, hogy a jövedelmek éppen a földbirtokos osztály javára tolódtak el. De lássunk egy kis számszerűséget is. A városi összes földbirtokosok adója a béke kataszter alapján 1922 ben 1.123,766 korona volt, ez kétszeresen számítva 2.247,532 korona útadó alapot ad s ennek 110 százaléka 2.414,985 koronát tesz ki. A város összes földbirtokosait s magát a várost, mint földbirtokost e szerint csakis két és félmillió korona útadó terhelné, mely összeget egy fuvar bpia, vagy egy jól hízott serlés árából egy gazda játszva fizeti ki. Mennyi útadót fizet ezzel szemben a belterületen lakó adózó polgárság ? A belterületi utadóalap 1923-ra a kereseti adók alapján 1.087,917 korona volt, 1924-re minden bizonnyal ennek háromszorosa lesz. A házbéradó 1923-ban 400 millió korona volt, 1923 novemberi bevallás szerint 1.738.Í75.670 korona volt a városi házak bérjövedelme, igy tehát a házadó 1924 ben a 400 milliónál lényegesen több lesz. Ezek szerint a városi adózók útadója 1923 ban egymilliárd 624 millió, az 1924. évi pedig több, mint kitmlUiári korona lesz. Nyilvánvaló, hogy három és fflmilliárdra 1923 - 24 ben a külterületi utak karbantartására szükség nincsen, elég lesz arra 350 millió is. Redukálja tehát a közgyűlés a 110 százatékos útadót 10—12 százalékra. Ezen redukció állal némikép dimináltatlk a földbirtokos és egyéb adózók útadója közölt fennálló égbekiáltó aránytalanság. Jelenjen meg lebát a mai közgyűlésen minden kereset- és házadót fizető köztörvényhatósági bizottsági tag, hogy a túlzott mérvű és igazságtalan útadó lecjökkenlése mellett szavazatát leadhassa. Oltovay Károly. JFfijrcgc Emlék a tokiói földrengés áldozatainak Páris, február 26. A Foumier-ügyndkség- nek jelentik Tokióból, hogy a legutóbbi földrengés 33 ezer áldozatának és hamvaiknak vasbetonból készült szobrot állítanak, amely száz láb magas lesz és Buddha szobrát fogja ábrázolni. Az áldozatok hamvait az emlék lábánál földelik el. — Temesváry Géza — lakásügyi kormánybiztos. Dr. Aigner Károly főispán széleskörű elfoglaltságára való hivatkozással nemrégen felmentését kérte a népjóléti minisztertől a lakásügyi kormánybiztosi megbízatása alól. A népjóléti miniszter most értesítette a főispánt, hogy indokolt kérését teljesiti és előterjesztésére dr. Temesváry Géza volt vásárhelyi főispánt nevezi ki lakásügyi kormánybiztossá. — Fölbontották Wilcon végrendeletét. Berlinből jelentik: A Tageblatt newyorki értesülése szerint csak tegnap bontották fel az elhunyt Wilsos végrendeletét. Vagyonát túlnyomó részben özvegyére hagyta, hajadon leányára pedig meglehetősen szerény tartásdijat utalt ki mindaddig, amig férjhez nem megy. — Tetemesen drágulnak a gyógyszerek. A népjóléti miniszter rendelete szerint a gyógyszertárak február 25 lől az eredeti árszabáshoz 90 százalékos f.lárat számithatnak. Ezt a felárat a vevények végösszegéhez kell hozzászámítani. A 90 százalékos felár a kötszerekre is vonatkozik. — Halálozás. Langfelder Mór 82. évében elhunyt. Munkáséletü, tisztelt kereskedő volt s halálát dr. Gerö Mórné, Ligeli Béla, a Rózsamalom igazgatója, dr. Ligeti Károly, Ligeti Jenő, valamint unokái és kiterjedt rokonság gyászolják. Temetése szerdán délután félhárom órakor lesz a Tisza Lajos-körut 19. sz. gyászházból. — Az adófelszólamlási tárgyalások szerdán, f. hó 2T-én: I. számu bizottság (a Kamara épületében tárgyal): Bózsó János Jókai-utca 11, Helyes József Tisza Lajos-körut 74, dr. Szeles József Kállay Albert-utca 4, Genál Gyula Zrinyi-utca 16, ifj. Klonkay Andor Pallavicini-utca 5, Mészáros Emil Feketesas-utca 17, Balla Jenő Attila-utca 3, Feldmann Antónia, dr. Fülöp Zsigmond Tisza Lajoskörut 34, Papdi Balázs Teleki-utca 18, Tóth Imre Alföldi-utca 4, Weinberger Hermann Alföldi-utca I, Gergely Jenő Kossuth Lajos-sugárut 31, Gelloágh Károly Londoni-körut 10, Till Viktor Kelemen-utca 11, Markovics László Petőfi Sándor-sugárut 29, Kovács István Kálmán-utca 1, Erényi Lajos Törökutca 7, Glöckner József Iskola-utca 27, Lustig Róza Tisza Lajos-körut 34, Beck Paula Kölcseyutca 11, Mészáros János Tisza Lajos-körut 34, Völgyesy Jánosné Báró Jósika-utca 35, László Albert Kelemen-utca, Kellner Ferenc Iskola-utca 25, Halász Mihály Maros-utca 6, Kriejler Béla Jankovics-utca 10, Temesváry Ödön és Juránovics Ferencné Arany János-utca 9b, Stern Csillag László Bokor-utca 9, dr. Papp Róbert ügyvéd, Kocsis Ferenc Szilágyi-utca 1, Szabó Imréné Sajka-utca 13 Kónya Vincéné Templom-tér 3, Boros Miklós Lő'w Lipót-utca 20, Engel Gyula Szücs-utca 4, Németh János Zerge-utca 9, dr Engel Imre Szücs-utca 4, Engel Sándor Szucs-utca 4, II. számu bizottság (a javadalmi hivatal épületében) • Dr Knall János rókusi feketefóldek, Otott Kovács Istvánné Mező-utca 4 Béres Pál, Kohn Jakab Berlini-körut 3 Kinéz Henrik Bárka-utca 16, Lestár László Teréz-utca 4 rrahek Erzsébet Arvautca 26 özv Georgievits Miklosné, Veres Mihály rókusi feketeföldek 100. özv Tóth Kása Andrásné Kossuth-utca 63, Kiss Jta fettfca 7 Ecsedi Ferenc felsővárosi feketefóldek 153, Csonka József — „ DAnn ntra 18, oacsu minaiy usz-uíca ou, Seí?nCVpSSi s«n háromság-utca 9, Redics János Sros-uS 8, Wkény Arpld Móra-utca 26^ Haí Feketesas-utca 22, Herédi István Rá1 T,*?ZU Szabó Lajos Tápéi-utca 54, Batki CZ,f P4trtczi-utca 44, Szendrey János FarkasJózsef Rákóczimca ^ ^ y j utca" 18. Csonka . - György Pille-utca 27, Mihály ösz-utca 38 v « y ?//. számu bizottW^fiaSEW Simon Imre Danteii <a irtván Borbás-utca 12, Fodor Miu? ^'clSsai ó-utca 59, Császár András Hattyashályné Szabadsajto ^ go Kálmán sor 25. Bénák János y ^ .jjj Sá%ansch Vnos Pálfi-utca' 42. Váradi Jözsdné Homok-utca 15 <5s az idézettek. Pllecrvzés. Bérezi Bela Szeged, eljegyezte Böhm Irént Makóról. (Minden külön értesítés helyett.) — Matróna halála. Közöltük röviden, hogy egy tiszteletreméltó matróna hunyta le hétfő virradóra a szemét. Özvegy Kigyóssy Györgynének hivták, édesanyja volt Kigyóssy György vasúti felügyelőnek, élt 84 évet. Az életében nincs semmi rendkivüliség, mi főleg azért emlékezünk meg a haláláról, mert megígértük neki. kz öreg néni ugyanis, aki családjával együtt idegenből került hozzánk, a korzó legismertebb alakja volt. Aki a Széchenyitéren megfordul, föltétlenül látta, a Tisza-szobor közelében, az apró, töpörödött anyókát. Az arcán csodálatosan meggyülemlettek a ráncok és beszéltek a matróna-korról. ö volt künn legkorábban a korzón s ő ment a legkésőbb haza. Finom kis alakját választékos, fekete magyaros ruha takarta, ernyőjére, keztyüjére nagy figyelmet fordított Kigyóssy néni, aki gyöngyös pártát viselt, mint a régi nagyasszonyok. Ugy érezzük, hogy ez a világégés a Kigyóssy néniket rázta meg a legjobban, mert ha ijii keservesen hozzáidomulunk az uj korszakokhoz, szörnyűség elképzelni is a kényszert, amely bele akarja kergetni őket az egészen újba, amely a régihez, az ő ifjú, olcsó és kedélyes életükhöz semmiben sem hasonlít. Mi körülbelül már nevetünk a drágulások Eiffel-tornyán, mert megokosodtunk annyira, hogy mást nem tehetünk, de ezek az öreg nénik ki nem fogynak a sopánkodásból, mindig csak a maguk régi korát emlegetik és makacsul számolgatják, hány tojást lehetett volna akkor kapni egy mainak az árán. Tapasztalatait és megfigyeléseit elmondta Kigyóssy néni a korzón többeknek, mikor hosszas nézgelődés után vagy őt szólította meg egy másik öreg asszony, vagy ő szimulálta, mintha ismerősre bukkant volna benne. Szó sincs róla, mindketten tudták jól, hogy nem ismerősek, de valamivel be kell vezetni a társalgást s az etikett se kutya. Ezért kellett Kigyóssy néninek a korzó, itt élt ő társadalmi életet kora tavasztól késő őszig, sőt bérlete is volt s akkor érte az első súlyos csapás, mikor a székeket idő előtt elhordták. A második a csúnya időjárás volt, a harmadik a betegsége, amely győzedelmeskedett 84 esztendején. Megbékélt az egész világgal, épp csak egyetlen gondja maradt. — Nemsokára jön a tavasz, kiteszik a székeket a korzóra s az ismerőseim nem fogják tudni, hogy hol maradok. Ha meghalok, írjátok ki az újságba, hogy azért nem jövök. A kedves, magyarruhás, pártás magyarasszonynak utolsó kívánságát íme itt teljesítjük azzal együtt, hogy kedden délután 4-kor temették a városi közKórházbóI. Még csak a korzó felé se visz az utolsó utja, rügyre váró öreg fák hogy csóválhatják ezen a fejüket! — A witteabergai egyetem utolsó maradványát Is beszfintstték. Berlinből jelentik: A wittenbergai evangélikus szemináriumot, a Luther-egyetem utolsó maradványát takarékossági szempontból be kellett szüntetni. — Rendórsltisztek vizsgája. A szegedi rendőrkerület altiszti vizsgája, amely két napig tartott, a teljes siker jegyében folyt le. A belügyminisztériumot dr. Dorning Henrik főkapitányhelyettes és Laky Imre főfelügyelő képviselték. A 33 vizsgázó közül 20 jeles, 12 jó, egy pedig elégséges eredményt ért el. A minisztérium képviselői legteljesebb elismerésüket nyilvánították a tanfolyam vezetőjének, Oroszlán Dezső rendőrfelügyelőnek és az oktató tiszteknek fáradságos, de eredményes munkájukért. Telefon: KOfZÓ MOZI ^ Igazg. 455. Pénztér 110S. FEBRUÁR Szerda Csütörtök Harry Plel leggrandlózussbb müve! A titokzatos árnyék. Egy amerikai detektív kalandjai 5 felvonásban. Irta és rendezte : HARRY PIEL. — Azonkívül: Harc a mélység felett. Szenzációs amerikai dráma 6 felvonásban. Főszerepben: COOVHT T C M K E Előadások: Fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. Péntektől kezdve Minden eddigit felülmúló Bimbula attrakció t Bimbula, a drótostót Két részbén, 19 felvonásban.