Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-09 / 7. szám

Egyes saságii ára 400 korona. .áJ»rfcei*tőség ti kiadóhivatal í'Oeák Ferenc-utca 2. (F6t rtlIxKotóval szemben.) TeleIon 13-33.* .Szeged* megjelelik héttő kivételével minden W. Egyes szám ára 400 ko3KH. Előfizetési árak: Egy M Mfn Szegeden 8000,Budaf raten é> vidéken 8500 kor. -iirdetési arak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, másfél hasábon 225 K. Szövegközi 2S százalékkal drágább. Apróhirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, családi értesítés 2400 K. Többszőri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 9, SZERDA. 7-ik szám. Zuhan a frank. a márka fantasztikus vezércikket irtunk „A Hónapokkal ezelőtt, zuhanásának kezdetén márka halála" címmel. Cikkünkben felsorakoztattuk azokat az okokat, melyek a háború előtti Kőiépeurőpa egyik legjobb pénzének teljes elértéktelenedését előidézte s ez okok sorában első helyen emiitettük azt a francia politikát, mely jóvátétel cimén Németország teljes gazdasági tönkretátelét célozza. Idézíük Leninnek egy mondását, hogy a magántulajdon elvén alapuló kapitalista gazdasági rendszert legbiztosabban a pénz állandóságának aláásásával leheí felbomlasztani. Azt irtuk ennek kapcsán, hogy a márka halála nem lesz elszigetelt jelenség, hanem magával fogja rántani a győztes országok pénzeit is. Még jóslásba is bocsátkoztunk. Megmondottuk, hogy a francia frank lesz az első, melyet a pénzügyi válság bacillusai megfertőztetnek, sőt még az időpontot is megjelöltük, mikor a francia frank nagyot fog zuhanni. A terminust január legelejére tüztük ki s a beigért terminus előtt néhány nappal jóslásunk valóra vált. A francia frank zuhan. A háború előtt 25 frank volt egy fonttal és körülbelül 5 frank egy dollárral egyenlő érlékü. A mult héten a párisi tőzsdén a font árfolyama 84'50 frankra, a dolláré pedig 19-30 frankra emelkedett. A francia frank ott tart, ahol a mi koronánk tar-l tott a háború elvesztése után. Pedig Franciaország épenugy a háború győztesei közé tartozik, mint Nagybritannia, vagy Anglia, sőt a francia közvélemény rendezkedett be leginkább arra, hogy has7pnélve?ője legyen a legyőzöttek és kiuzsorázottak szenvedésének. A helyzet most kezd megváltozni és a pénz értékének csökkenésén keresztül lesz kénytelen megérezni Franciaország kíméletlen háborús politikájának következéseit. Immár a szövetségesek bizalma rendült meg a francia pénz erejében s ezeket a szövetségeseket, akik még a világpolitikát is számvetés módjára keielik, nem lehet üres szólamokkal elbolonditani, mint a francia kispolgárok tömegét. Se Anglia, se Amerika nem elégszenek meg Poincaré kijelentéseivel, hogy Németország mindent megfizet. A londoni és newyorki tőzsde emberei tudják, hogy a béklyóba kötött, termelő eszközeitől megfosztott, termelési lehetőségeiben korlátozott ország fizetőképességének megvan a határa. A hitelezőt, aki a fizetésképtelen adós tartozásából akarja a saját üzletét vezetni és saját tartozásait megfiz^pi, ennek megfelelően értékelik és váltóit ennek az értékelésnek megfelelően eszkomptálják. Tél van és ugy látszik, a téli hidegben a francia ábrándoknak a szárnyai is lefagynak. A horribilis katonai költségeket Franciaország nem képes a rendes bevételekből fedezni. Franciaország állandóan kilencszázezer embert tart fegyverben és a rajnavidéki megszállás költségei rengeteg összegeket emésztenek meg. Hiába emelik az adókat, illetékeket, állami üzemek bevételeit, mindez nem elég. Az utolsó költségvetési év deficitje 30 milliárd frankra rúgott, a belföldi kölcsönök formájában felvett e dósság összege pedig körülbelül 430 milliárd frankra emelkedeft. Jóval nagyobb összeg már ez, mint amenynyit Franciaországnak a követelése a jóvátételi számlán kitesz. A politika, mely egyrészt gúzsba kötötte Németországot, másrészt követelte, hogy a gúzsba kötött Németország dolgozzék, termeljen és fizessen, csődbe került. Csak a francia léleknek sajátságosan egyoldalú berendezése okozza, hogy ezt a franciák maguk nem látják. A francia sajtó idegeskedik, álnoksággal vá dolja a németeket, de nem tudja az igazi okot meglátni, vagy nem akarja feltárni. Ujabban a Morgan pínzcscportot vádolják, hogy az okozza mesterséges üzérkedéssel a fra? cia frank zuhanását. Mintha bizony egy pénzes^port, akármilyen hatalmas is, mesterségesen le tudná szorítani egy olyan j-Jl fundált pénznek, mint a francia frank, az árfolyamát. Az eredmény Amerika elkedvetlenedése. Anglia már előbb elkedvetlenedett. A liberális-munkáspárti többség a világos kifejezője az angol politika hangulatváltozásinak. Anglia nem hajlandó követni Franciaországot a vak bosszúállás politikájában. A francia-cseh szöveiség betetőzte az elhidegülést a volt ántánt két vezető állama között. Mikor megjósoltuk a francia frank zuhanását, nem találomra jelöltük meg a január elsejei dálumot, hanem a bekövetkezendő események mérlegelése alapján. Franciország a háború folyamán nagy kölcsönöket vett fel Angliában és Amerikában s e kölcsönök első visszafizetési részletei januárban esedékesek. Túlterhelt költségvetés mellett ba'os lesz a részletfizetéseket teljesíteni. Ha Németország nem fizet, Franciaország moratoriumot lesz kénytelen kérni, mert az egyszeri csizmadia moidása szerint „a szomszédban rejlik az elégté' I." Az angolszász nyomás és a német bün'ető expedíció eredménytelensége késztette Poincarét utolsó beszédében, hogy enyhébb húrokat pengessen. A frank zuhan. Az igazság útban van. Javaslat az önkormányzati működés folytonosságáról. (A Szeged budapesti tudósitójától.) Orőf Bethlen István miniszterelnök keddi beszédét a ' Ház figyelemmel hallgatta. A miniszterelnök beszédét a szocialista képviselőkön kivül csak a fajvédők zavarták kisebb közbeszólásokkal. Ellenzéki körökben felmerült az a gondolat, hogy a pénzügyi bizottság tanácskozása után összehivatják a külügyi bizottságot is. A miniszterelnök beszéde után azonban ez nem időszerű, mert valószínű, hogy a miniszterelnök a külügyi bizottság előtt sem nyilatkozhat részletesebben. A kormány tagjai különben kedden délben a külföldi feölctön ügyében rendkívüli miniszter- " tanácsot tartottak. A nemzetgyűlés folytatja az indemnilás vitáját és annak letárgyalása után nem a fö!dreformnovella tárgyalására tér át, banem a belCgymiííi8zitrnek .ŰZ önkormányzati működés folyta,cssiígJfiQk WtA&ttfalróiu szótói két szakaszos felhatalmazási javaslatét tárgyalja. Ez a javaslat különösen azért fontos, mert a városi és vármegyei törvényhatósági bizottságok most teljesen szünetelnek és a kormány nem óhajtja, hogy az önkormányzat is hosszabb ideig exlexben maradjon. Leveszik a napirendről az indemnitást. Kedden este hosszú lefolyású minisztertanács volt, amelyen a külföldi kölcsönnel foglalkoztak. A kötceön feltételei szerint a bankjegyinflációnak utjái kell szegni, vagyis be kell szüntetni a bankóprés működését. Arra vonatkozólag, hogy a bankjegybiányt hogyan pótolják, egy részletesen kidolgozott terv van már. Mivel a londoni megbeszélések mát 16 án kezdődnek és az utazás három napig tart, a miniszterelnök egy-két napon belül útra kel. A minisztertanács ulán a kormánypárt vacsoráján jelentek meg a kormány tagjai. A vacsorán fölmerült a terv, hogy az indemnitást egyelőre leveszik a nemzetgyűlés napirendjéről és helyette a töívénj-bütesígclr működésének folytonosságát biztosító javaslatot és az igazságügyminiszternek a robbanószerek rejtegetéséről szóló javaslatot tárgyalják. 1 i ii Gróf Bethlen nagy beszéde a kölcsönről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet gyűlés keddi ülését Scitovszky Béla elnök »/á12 órakor nyitotta meg. Napirenden az indemnitási törvényjavaslat folytrtólagos tárgyalása van. Első felszólaló gróf Bethlen István miniszterelnök. Tisztelt Nemzetgyűlési Felszólalásomnak nem az a célja, bogy az indemnitási vila során elhangzottakkal szemben a kormány álláspontját kifejtsem, hanem kizárólag az, hogy a nemzetgyűlésnek jelentést tegyek Párisban a Népszövetség tanácsával folytatott tárgyalásokról és módot nyujlsak a nemzetgyűlésnek, hogy e kérdéssel, ha szükségesnek lálja, foglalkozzék. Ezután a megállapodásokról, illetőleg a jegyzőkönyvekről szól. — Az első számú jegyzőkönyvnek első részében azok a kötelezettségek vannak felsorolva, melyelret az államok velünk szemben elvállalnak. Ez analóg az osztrák jegyzőkönyv adataival. A velünk szemben álló hatalmak eszerint tiszteletben fogják tartani országunk szuverenitását és függetlenségét, továbbá nem keresnek olyan előnyöket, amelyek a hiielezőkre vonatkoznak. A második rész Magyarország kötelezettségeit tartalmazza és ez r rész mát eltér az osztrák jegyzőkönyvtől. Az osztrák jegyzőkönyvben ugyanis az van benne, hogy Ausztriának meg kell őriznie nemzeti függetlenségét. A velünk szembe,? illó hatalmak természetesen ezt nem bozha'lák fel Magyarországgal szemben, ők csak az ellen 'rivánlak védekezni, hogy Magyarország szanálását arra hn^náljn fel, hegy a trianoni szerződés kötelező pontjait figyelmen kivül hagyhassa. Főleg katonai szempontból fontos ez. Eszerint Magyarország újból elismeri a trianoni szerződésnek reá vonatkozó kötelező pontjait. Másodszor — és ez a kö elezettrég szoros a Magyarország;! izemben álló állanok kötelezettségeivel — Mcovarország tartózkodni fog mindennemű cselekedettől, amely a vele szemben álló államok, illetőleg a hitelezők érdekeit sértené. Ehhez fűződik egy további magyarázat, amely azonos azzal, amely az osztrák jegyzőkönyvben foglaltatik. Mindamellett van itt egy kis altérés is. Ez a pont ugyanis kimondja, hogy Magyarország megtartja szabadságát mindennemű vámtarifa megállapítása terén s érdemleges szerződéseket köthet. — Itt van a különbség az osztrák és a magyar jegyzőkönyv között. Mert mig Ausztriánál megtiltja a jegyzőkönyv, hogy bizonyos előnyöket nyújtson más államnak, addig ez a magyar jegyzőkönyvből kimaradt és érvényesült a magyar delegátusok kívánsága, mert hátrányosnak tartottuk, bogy Magyarország ne adhasson bizonyos előnyöket más államnak. A Jegyzőkönyv tehát kimondja, hogy Magyarországnak szabadságában áll, amennyiben ez a trianoni békével nem áll ellenkezésben, bármely államnak speciális előnyöket nyújtani. (Mozgás a Ház minden oldalán és kis zaj.) — Scfcat emiegeinek olyan feltételeket, amelyekről a kormány nem nyilatkozott. £n a ma^am részérő! meg kell hogy nrondiam egész nyíltan, aperte: semmiféle titkos feltétele az egyességnek nincsen. Bizonyos körök <zon erőlködnek, hogy a raeguk kívánságot olyan módon állítsák be, mintha azok t feltétetek közölt szerepelnének. Dezavuálnom kell mindenekelőtt azt, mintha a katonai kontroll tekintetében felette, szigorú határozatot hoztak volna. M^zxország q7on az állásponton van, ho^y a trianoni békeszerződésen túlmenően semmiféle kötelezettséget vállalni nem akar katonai téren sem. De tinztclt nemzetgyűlés, azt is mondották például, bogy az dlfamformát kell hat Mnanon belil rendezni, hogy a kirátykérdést kell hat hónain belül elvuézi hogy a kormányzónak te kell