Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-09 / 7. szám

SZE QED Szeged, 1924 január 9. mondania és más hasonlót. Azt is ránkfogták, hogy kötelezettséget vállaltunk, hogy koaliciót kell létesíteni, hogy úgynevezett demokratikus kormányt kell létesíteni, hogy fel kell oszlatni az ÉME-t és más egyebet, hogy meg kell szüntetni az internáló tábort, hogy vissza kell fogadni az emigrációt. Hát bocsánatot kérek, de azt hiszem, hogy mindezeknek a kijelentéseknek többé-kevésbé egy forrásuk van, amelyet a német ugy fejez ki: Der Wunsch ist der Vater des Gedinkens. Egyes közéleti tényezők bizonyos politikai programpontjaik megvalósítását várták a köksönügyi tárgyalásoktól. — De nem érdeke a politikai pártoknak, nem érdeke a nemzetgyűlésnek és legkevésbé érdeke a nemzetnek, hogy akkor, amikor a kormány nehéz tárgyalásokat folytat odakinn, idebent ugy tűntessék fel, mintha a kormány elárulná a nemzet érdekeit azzal, hogy bele* szólást enged a nemzet ügyeibe. (Taps.) — Áttérek most a második számú jegyzőkönyvre, amely a tulajdonképsni rekonstrukciós programot foglalja magában és hat pontból áll. Ez a jegyzőkönyv megállapítja a szanálás kereteit, megállapítja, hogy milyen felhatalmazást kell kérnie a kormánynak, megállapítja, mekkora lehet a kölcsön összege és mire fordítandó, megállapi ja az ellenőrzés részleteit, megállapítja a zálogi iekötendő dolgokat és végül foglalkozik a jegybank kérdésivel. Sőt a je/yzőköny megállapítja a szanálás programját is és kimondja, hogy a jegyzőköny ntifiká'ása uián a Népszövetség ujabb megbízottait küldi Budapestre, akik a kormánnyal és az addig tse:leg kinevezendő ellenőrrel együtt büd^sészerüen a reezleteket is meg fogtak ál 1 api tani. A jegyzőkönyv kimondja, hogy a költségvetés egyensúlya öt félév alatt érendő el, megállapítja fálévrőifé évre a deficit maximumát, u;y hogy ez féleízten lőtől- féleszű ndőre csökken i e, megszűnjék. A program végrehajtásának ideje alatt a magyar kormány u^bb kölcsön 1 nem vehet föl és a bankóprés nem működheti <. Mindezeknek a végreh^jáához és lebonyolításához 250 millió aranykora iát tartanak szükségesnek, melyet a kormány rendelkezésire bocsátanak. — A pénzügyi ellenőrzés szempontjából csakis pénzügyi ellenőrzésről lehet szó. Megállapodás történt arra nézve, hogy az ellenőrző közeg csakis egy neu'rdtfi állam tisztviselője lehet Az ellenőrnek joga lehet minden kérdésben felvilágosítást kérni a magyar kormánytól, viszont a agyar kormánynak köíelessíge ezeket a felvilágosításokat megadni. Az ellenőrnek nincs joga arra, hogy a kiadásokat kifogásolja és azoknak csökkentését kérje. Ebben az esetben ő csakis csetide* szemlélő lehet. Az elleaőmek joga van a kormányt felszólítani arra, hogy meb'e eiő intézkedé.eKet tegyen, hogy a kiadások csökkentessenek, vagy a bevételek emeltessenek. Ha megfelelő in ézkedéssket nem te zi meg a kormány erre a felszólításra, akkor az ellenőrnek joga van, hagy visszatartsa a kölcsönnek a következő hónupru esedékes részletet. Az ellenő zés feléleszthető a Népszövetség által j késő bi időpontban is az amortizációs időben, ha ezalatt a büdzsé felborulna Horváth Zoltán: Jó volna az országot megkérd zni, mit szól ehhez? Ortf Bethlen I-tván miniszterelnök: A Népszövetség határozatából tud;uk, hogy az ellenőrzésnek más szerve is van, ez p dig az ugy* nevezett ellenőrző bizottság. Ausztriában a garantáló államok alakítanak egy garanciális bizottságot, de Magyarország nem élvez egy más állam rétférői sem garanciát. A reparációs bizottság a maga részéről kívánta ezt az ellenőrzést. Igy jött létre ez a bizottság, amelynek Magyarországon kivül kell székelnie s amely a magyar kormánnyal csak a Népszövetség utján kinevezett ellenőrök révén érintkezik, amely bizottság az ellenőrnek utasítást nem adhat, csak felvilágosítást köveielhet tőle. Amennyiben az ellenőr funkc ója megszün k, helyébe lép a Népszövetség által kinevezendő bizalmiférfi. — A kölcsönök zálogául leköttettek a vám, cukotadö, dohánymonopólium bruttó- és a sómonopólium nettóbevétele, amelyet összesen 50 millió aranykorondra becsülnek. Amennyibei ez a 150 százalékot elérné, más zálogok lekö- j tését is kérheti. Mindezek, lá hatjuk, eltérnek azoktól a javaslatoktól, amelyeket a Népszövetség elé terjesztetünk: kisebb a kö csönösszeg, rövidebb a szanálási időé?nagyobbak a terhek. > Én azt hiszem, hogy ez tisztán és kizárólag < átmeneti segély csak, amely a büdzsé egyensúlyát akarja helyreállítani. — A büdzsé helyzete látszó'ag kedvező, Ausztriában százalékban nagyobb volt a defficit, a javulás mégis sokkal könnyebb volt, mint Magyarországon lesz. Ausztriának nagy ipari gyárai vannak, hatalmas bankszerve^ete van, viszont Magyarország tőkébei szegény, a múltban is el volt adósodva. A külföldi tőke beözönlésére feltétlen szükség van. Ausztria mindig drágán adta el iparcikkeit, Magyarország p^dig kénytelen nyersterményeit olcsón eladni. Magyarország jóval szegényebb ország lett, mint azt a békeszerződés megkívánta volna. Sajnos, jöhet olyan korszak, amely minket még szegényebbé tehet. Ha csekély is a kölcsön összege, melyei a külföld segítségünkre siet, majd jönnek a magántőkék, hisz igy volt Ausztriába is. — Megállapítja, bo»y a jóvátétel tekintetében is nag/ különbség van Magyarország és Au \r íefyíete kö:ölt, sajnon, a mi hátrányán r . A Nép3zövétségét azonban jóindulat vezeite, (Zaj és ellenmondisok a baloldalon.) A Népszövetség kimondotta, hogy a rekonstrukció két és fél éve alatt semmiféle jóvátételt nem kell fizetni. Az amortizációs 17 éj fél év alatt kell majd a jóvátételt fizetnünk; az első években kevesebbet. Horváth Zoltán: Mennyi az az összeg, ki tudjás-e azt számítani? Qróf Bethlen: A szénszállítás megszűnte után az ezáltal felszabaduló hét és félmillió aranykoronát kitevő Ö3szeg a kölcsön gyorsabb törlssztésére fizetendő, évente azonban 10 millió aranykorondnál többet nem kell fizetni. Magyarország erre nézve fenntartással élt és nem fogadta" el ezt a jegyzőkönyvet, vagyis azt a jelentést, amelyben ezek a megállapítások foglaltattak. Ha ugy van, hogy a rekonstrukció érdekében a magyarnemzet áldozatkészségéhez kell spprillálni, akkor ez az áldozatkészség megtorpan ama percben, amikor az a kérdés merül f-1 a lelkekben, hogy nemcsak a rekonstrukció, hanem idegen érdekek szolgálatában Is kéiytelen áldozatot hozni. A magyar körmi / rámutatott ezenkívül azokra a nagy pénzügyi és gazdasági nehézségekre, amelyek egy ilyen nagy reparációs összeg megállapilásából származnak. Ha Két és félévUlatl sikerül is — mint ahogy regéljük — a magyar büdzsé egyensúlyát helyreálliiani, előreláthatólag az államháztartásnak is a nemzetnek is igen nagy igényel nem nyerhetnek majd kielégítést. Nem nyerhet kielégítést a tisztviselői kérdés sem. Rámutattunk továbbá — úgymond — azokra a' nehézségekre, anelyek a fizetési mennyiség szempontjából ebinek. — Kéri tehát a n:mzeígyű.ést, hogy addig is, amig egy ilyen ismeretlen X-el állunk szemben, ne adjon utasítást a kormánynak és ne hozzon határozatot ebben a kérdésben, hanem bízza meg a kormányt, hogy intézze ezt az ügyet legjobb tudása szerint. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Farkas István: Ennek a kormánynak semmit! Állandó nagy zaj a baloldalon. Folytonos felkiáltások hangzanak: Nem adunk semmiféle felhatalmazást.) Qróf Bethlen: Meg kell várni az időt, amig a nemzetgyűlés abban a helyzetben lesz, hogy a kérdés felett dönthessen. Horváth Zoltán: Majd csak egy uj választás után. Gróf Bethlen: Meg kell várni az időt, amig egy kész terv kerülhet a nemzetgyűlés elé, amelyet azután elfogadhat, vagy visszautasíthat. Ezután köszönetet mondott a Népszövetségnek, a Népszövetség pénzügyi bizottságának, valamint azoknak a hatalmaknak, amelyek ebben a munkában támogatták a kormányt. (A jobbolda'on nagy éljenzéssel és lapssal fogadták a miniszterelnök beszédét, a baloldalt azonban láthatólag nem elégítette ki a miniszterelnöki beszéd.) Nagy Ernő kijelenti, hogy a miniszterelnök beszéde nem egyéb, mint a magyar nemzet ujabb sirbavitele. Az a kormány, smely az ország ügyét nem tereli helyes irányba, bűnt kö vet el s ezt a rendszert el kell söpörni, ez hazafias kö 'el ess ég. A fajvédelem szükséges, de ez alatt azt kell érteni, hogy ennek a hazának minden pílgdrát védeni kell. A zsidók épp ugy védték a hazát, mint mások, kérdi Gőmböstől, hogy tud-e nyugodtan ülni a nemzetgyűlésen? Hogy tudják a szájukra venni a tájvédelmet, mikor ők a legnagyobbellenséj?ei a magyar fajnak A magyar faj jövője nem Bethlenen és nem a fajvédőkön nyugszik, c.iak a demokrácia és az igazi liberalizmus mentheti meg az országot. Erután a királykérdéssel foglalkozik s Bethlen kétszínű magatartását kritizálja. Akkor, mikor a kormány amnesztiát ad a gyilkosoknak, nem volna szabad Szabó Dezsőt, Vancták Jáno3t és Siász Zoltánt elitélni. A numerus clau?us és ax internáló tábor megszüntetésére határozati javaslatot nyújt be. Véleménye szerint a hitbizományok és a papj birtokok kisajátitandók. A javashtot nem fogadja el. A déíuláni ülésen Kiss Menyhért szól a javaslathoz. Beszédében az októberi forradalom poliíikusait hibáztatja, akik átadták a kormányt Kun Béláéknak. Ezután a kormány gazdasági, pénzügyi és kultuszpolitikáját teszi éles kritika tárgyává s bár az elnök az idő előrehaladott voltára való tekintettel több izben felszólifja beszédének befejezésére. tovább beszél, mig végül is az elnök megvonja tőle a szót. Az elnök napirendi indítványa és Eőri Szabó Dezső személyes kérdésben történt felszólalása után az ülés 8 óra után véget ért. Andor Zsigmond felmondta a szerződést Palágyi Lajosnak (A Szeged tudósítójától.) A nagy szinházi tusakodás után, amikor a közgyűlés akceptálta a tanács által teremtett befejezett tényeket és hozzájárult a Palágyi Lajossal kötött szinházi szerződésnek Andor Zsigmondra való átruházásához, nyilvánosságra került az albérleti szerződés is, amelyet Palágyi Lajos íratott alá Andor Zsigmonddal. Nyilvánosságra kerültek azok a súlyos szerződési feltételek, amelyeket a szegedi szinház megnyeréséért magára vállalt Andor Zsigmond, de amelyek- j ről első pillanatban tudta mindenki, hogy anyagi romlását fogják előbb-utóbb okozni. Andor Zsigmond állta a feltételeket, keményen állta és már-már ugy látszott, hogy nem roppan meg alattuk. Most azonban megváltozott a helyzet. A szinházi konjunktúrák a kedvezőtlen gazdasági viszonyok következtében rosszra fordultak. Az a hétszázalékos részesedés, amelyet Palágyi Lajos kötött ki magának a szinházi felszerelés használati dija címén a szinház bruttó bevételebői, elviselhetetlen teherré vált Andor Zsigmond számára. Megkísérelte ugyan, hogy valami külső támogatás kieszközlésével elodázza a Palágyivai való kenyértörés idejét, de kísérlete meghiúsult, a város tanácsa csupán hárommillió koronát szavazott meg erre az évre fűtési segély elmén, nagyobb támogatásra éppen azért nem hajianao, mert a többségnek az az álláspontja, hogy amig Palágyi Lajosnak súlyos milliók jutnak a színház bruttó jövedelméből, addig nem indokolt a színház támogatása. Kedden elterjedt szinházi körökben az a hir, hogy Andor Zsigmond fölmondta Palágyi Lajosnak a vele kötött albérleti szerződést. A hir nem ért senkit váratlanul, hiszen mindenki tudta, hogy ennek a lépésnek előbb-utóbb feltétlenül be kell következnie. A dolog ugy történt, hogy Andor Zsigmond megbízásából dr. Balassa Ármin ügyvéd levélben értesítette Palágyi Lajost a szerződés felbontásáról. A Szeged munkatársa kérdést intézett ez ügyben Palágyi Lajoshoz aki azonban kijelentette, hogy „a köznyugalom érdekében" nem kiván nyilatkozni, a pört azonban megindítja Andor Zsigmond ellen, mert ezt az ügyet csak a biróság tisztázhatja. Fölkerestük ezután dr. Balassa Ármint, aki érdeklődésünkre a következőket mondotta el: - A kérdés jogi része rendkívül komplikált és azt csak a bíróság tisztázhatja, ha arra kerül a sor. A szerződésre vonatkozó jogi álláspontomat csakis a biróság előtt tárhatom föl, igy arról nent nyilatkozhatom előre. A felmondás előzménye az, hogy Palágyi Lajos ügyvédje, dr. Zboray Jenő utján felszólítást intézett Andor Zsigmondhoz a decemberre esedékes hétszázalékos bruttó haszonrészesedés megfizetése iránt. Ezt a felszólító levelet Andor Zsigmond nekem adta át elintézés végett. En konferenciára kértem dr. Zboray Jenőt és közöltem vele Andor Zsigmond álláspontját. Andor ugyanis hajlandó a decemberi hátralékos haszonrészesedés felét kifizetni, a másik felét azonban nem, mert nézete szerint a szerződés ránézve nem kötelező. Palágyi az ajánlatot nem fogadta el és igy én Andor megbízásából értesítettem, hogy nem veszi tovább igénybe a szinházi díszlet- és ruha-