Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-04 / 3. szám

SZEOED Szeged, 1924 január 4. szociáldemokraták felé kiált, de nem lehet hallani. Prepper magából kikelve kiáltja az igazságügyminiszter felé: Gyilkosok pártfogója 1 Az elnök erősen rácsönget Propperre és másodszor is rendreutasítja. Reisinger Ferenc: Igaza van Proppernek! Az elnök Reisingert is rendreutasítja. Klárik Ferenc (a belügyminiszter felé): A belügyminiszter volt a főbizalmijuk. (Állandó izgalom és zaj az egész Házban.) Rupert Rezső: Ez a rendszer szülie az ébredő rendőröket, ügyészeket. (Óriási zaj a kormánypárton. A vihar teljes erővel tör ki az egész Házban. Az elnök szüntelenül csenget.) Rupert Rezső: Az ÉME izgató plakátragasztóit mindössze kétezer korona pénzbüntetésre Ítélték, mig a szociáldemokrata cikkírókat súlyosan elitélték. Vázsonyi Vilmos (Nagy Emil felé): Besiéljen az ékszer jogász l Nagy Emil: Beszéljen a kóser jogász t Rupert Rezső: Ulainnak és társainak börtönbüntetés jár. Tisztelettel viseltetem a biróság tagjainak jórésze iránt, de sajnos, az egész birói szervezet alá van aknázva. Spionok tartják megfigyelés alatt a tisztességes magyar bitókat. — A kormány ott kénytelen szert tenni jövedelemre, abol talál. Kitüntetésekkel tesz szert Jövedelemre. Olyan bürokratizmus van, hogy az a dárius kincsét is felemésztené. Mindenki fél ennek a kormánynak a politikájától, kivéve az étvágypolitikusokat. Elsősorban nekünk van szükségünk arra, hogy ne tegyenek megkülönböztetést felekezetek és fajok között, mert az utódállamok a magyar állapotokra hivatkozva utasítják vissza a magyar kisebbség minden jogos kívánságát. A csongrádi bombamerénylők baráiai ma is itt ülnek a nemzetgyűlésen. Lendvai István itt valamit közbeszól. Fábián (Lendvai felé): A gyilkosokat maga bujtatta fel és most gyáván megbújik. Rupert: Gonosznak tartom a kormány tagjai közül Rakovszky belügyminiszter urat. Farkas István: Ő a feje ennek a gyilkos rendszernek., Rakovszky belügyminiszter: Hazudnak. Az elnök Rupertet rendreutasítja. Rupert: Három évre kellene biztosítani a kormányzó jogkörét s ebbe az ellenzék is belemenne. Az indemnitást nem fogadja el. Gömbös Gyula kijelenti beszédében, hogy Rupert agitációra használja fel a csongrádi esetet. Peyer Károly (Gömbös felé): Felbujtói Gömbös: Higgadtan kell megtárgyalni az ilyen kérdést, önök pedig egyoldalúan kezelik. Rassay Rároly: Melyik gyilkosság ellen szólalt ön fel, csak egy esetet is mondjon 1 Gömbös Gyu!": Tremmel Mátyást a sakterkés ölte meg. (Óriási zaj. Felkiáltások: Pfuj, pfuj!) Drózdy Győző: Politikai kéjgyilkosokI Gömbös Gyula: A Rombach-utcai esetet agyonhallgatták. Megkövetelem, hogy sem az én, sem barátaim nevét ne hozzák összefüggésbe ezekkel a gyilkosságokkal, j (Néhány közbeszólást a óriási zaj támad, elj nök a rendet nem tudja helyreállítani, mire az I ülést felfüggeszti). A miniszterelnök beszéde. Az ülés újbóli megnyitása után Gömbös hamarosan befejezi beszédéi, majd Bethlen István miniszterelnök emelkedik szólásra: — A napokban lesz még alkalmam nyilatkozni a kölcsön-ügyről. Most csupán a bombamerénylettel kapcsolatos ellenzéxi deklaráció tárgyában szólalok fel. Egyek vagyunk abban, hogy a jövőben ilyen merényletek többé elö nem fordulhatnak. (Nagy zaj. Felkiáltások: Akasztófát a gyilkosoknak!) Hegedűs György: Legyenek nyugadtak, nem fogják elkerülni. Bethlen István: Sajnos, sorozatos jelenségekkel állunk szemben. Meg kell állapitant, hogy ez az utolsó láncszeme lesz a sorozatos jelenségeknek. Ki kell kutatni, van-e összefüggés a sorozatos láncszemek között. A Reviczky-utcai merénylők egyike azt vallotta, hogy a kormányt akarta diszkreditálni a külföld előtt. A kormánynak áll tehát elsősorban érdekében, hogy felderítse a gaztetteket. Megelégedéssel állapítom meg, hogy a csongrádi merénylet ügyében a lehető legrövidebb idő alatt kézrekerűitek a tettesek. Azért a közvetlen tettesek felderítése után tovább folytatják a nyomozást, hogy kik voltak a felbujtók és azok, akik a merénylet szálait összefogták. Meg kell állapítani, honnan szerezték a merényletekhez a robbanó szereket. Elismerem, hogy kézenfekvő az a feltevés, amely az ellenzéki deklaráció szerint az ÉME-hez vezet, de a kormány csak tényekből indulhat ki. Felkiáltások : Héjjas I Bethlen István: Nem állítom, hogy az ÉME, de nem állítom az ellenkezőt sem. Biztosítom a nemzetgyűlést, hogy bárki volt a felbujtó ... Létay Ernő: Akármilyen magasan van? Bethlen István: Undorral utasítom vissza a képviselő urnák azt a gyanúját, amelyet kijelentése magában rejt. (Gömbösék zajos tapssal ünneplik a miniszterelnököt.) Bethlen István: Nincs olyan hatalom, amely megakadályozza, hogy a gyilkosok elvegyék büntetésüket. Az EME feloszlatására Ígéretet nem tettem. Vázsonyi, Farkas, Rassay együttesen kiállják: Igenis megígérte. Bethlen István gróf: Azt mondottam, bogy a belügyminiszter ur uj alapszabályokat dolgozott ki és amennyiben az ÉME nem fog alkalmazkodni, feloszlatjuk. Egyébként külön elrendeltem Héjjas kihallgatását. Legyen nyugodt az ellenzék, az alföldi brigáddal szemben is ugy tógánk eljárni, mint más ügyekben. Internálni fogjuk mindazokat, akiknek szerepe valamely bűntettben nincs tisztázva. Fábián Béla: Ki eresztette szabadon Adorjánt ? Bethlen gróf: Adorjánt az internálóláborba szállították. Az igazíágügyminiszter rövidesen törvényjavaslatot terjeszt elő, melyben robbanószerek rejtegetése és a lázítás eseteiről intézkedik és ezen esetekre a statárium megállapítását kéri. Ezekben óhajtottam a nemzetgyűlésnek beszámolni. Reisinget: Kormány tervez, Héjjas végez! Gróf Bethlen István: Kérem & nemzetgyűlést, ne hagyja magát a hangulatoktól kormányozni. A kormány teljesíteni fogja kötelességét. A délutáni ülés. A délutáni ülésen Rapert Rezső személyes kérdésben válaszol Gömbösnek, majd Létay Ernő ugyancsak személyes kérdésben szólal fel és kijelenti, hogy a miniszterelnök inszinuációja teljesen alaptalan, ö nem gondolt arra a magas helyre, amelynek megvédelmezésére a miniszterelnök vállalkozott. (Nagy zaj.) Pikler Emil személyes kérdésben azt hangsúlyozza, hogy Gömbös határozott rosszhiszeműséggel vont párhuzamot a Dob-utcai incidens és a csongrádi merénylet között. Ezután Peyer Károly válaszolt Gömbösnek, aki azt állította, bogy a szociáldemokraták egyoldalúan birálják el a gyilkosságokat. Megállapítja, hogy ők mindenféle gyilkosságot elitélnek. Gömbös tudhitja, bogy a saklerkés nem emberölésre va'ó. Gömbösék hatalma ekraziton épül fel. A merényletek minden szála az ÉMEhez vezet. A közös bűnök azok, amelyek lehetetlenné teszik, hogy a komány ezekkel az emberekkel leszámoljon. Lendvai István személyes kérdésben azt fejtegeti, hogy soha semmiféle gyilkossághoz nem volt köze. Beszédét azzal fejezi be, hogy a zsidóság 6000 év óta folyton atrocitásokat követ el. A honvédelmi miniszter felszólalása. Ezután gróf Csdky Károly honvédelmi miniszter a csongrádi merénylettel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az ügyben egy Piroska János nevü egyén is szerepel, akit ugy állítanak be, mint főhadnagyot. Tisztázni akarja a kérdést és kijelenti, hogy Piroska rajztanár volt. A háború alatt mint tartalékos tiszt vonult be s a kommün után aktiváltatta magit. A trianoni b'ke»ter7Ődés alapján, amikor feloszlatták a pécii katonai iskolát, Piroska nyugdíjba ment. Ellene becsületügyi eljárás is volt folyamatban. A vizsgálat azzal végződött, hogy kimondták róla, hogy a tiszti tekintélyt veszélyeztette. A miniszter a Piroska elleni becsületbeli eljárás okát a következőkben ismertette: Piroska egy gazdag csongrádi zsidólánynak volt a vőlegénye, időközben felbontotta az eljegyzést. A leány ulána egy másik férfival Jegyezte el magát. Piroska ekkor levelet irt neki, melyben vőlegényét becsmérelte. A férfi rágalmazás miatt feljelentést tett ellene és az ügyben még most is folyik az eljárás. Piroska arra számított, hogy a bálban menyasszonya is ott van. (Nagy zaj.) Rassay Károly: Bölöny is vőlegény volt? Gróf Csáky bonvédelmi miniszter ezután a kanizsai esettel foglalkozik és cáfolja az ellenzéknek azt az állítását, hogy ott napiparancs alakjában olvasták fel A Nép cikkét, amely a Dob utcai esettel kapcsolatban a „sakterkésről" szólott. Ezután felolvassa azokat a jegyzökönyveket, melyeket a zsidóvaliásu katonákkal veitek fel és ezek megállapítják, hogy nem bántalmazták őket. (Jegyzökönyvek olvasása alatt az ellenzéken előre kiáltják a feleletet: Nem, nem!) Kijelenti, hogy amig a helyén van, a katonaságnál nem fogják másként elbírálni az egyeseket, minthogy tisztességes egyén-e, vagy sem. Somogyiék meggyilkolása ügyében kijelenti, hogy tudomása szerint a rendőrség tényleg gyanúsított katonai egyéneket, azonban a hadbíróság ezeket kellő bizonyíték hiányában kénytelen volt szabadon bocsátani. Ez a rövid tényállás s amennyiben a nemzetgyűlés bármely tagja bele akar tekinteni az aktákba, lehetővé teszem. Szabó Imre: Élni fogunk a joggal. Huszár Károly a bűnötök büntetését követeli. Huszár Károly: A honvédelmi miniszter szavai kötelességemmé Úszik, hogy néhány szót szóljak. Én voltam abban a szerencsétlen helyzetben, hogy a Souogyi-gyilkosság idején magyar miniszterelnök voltam. Mindenkor súlyt fogok helyezni arra, hogy mindent elkövessek e gyilkosság kiderítésére. Rövid minisztereinökséÍ

em ideje nem volt elegendő, hogy eredményt rjek el. Propper S5ndor: Beniczky megmondja, kik a gyilkosok. Huszár Károly: Nekem nem. Azért emeltem fel szavamat, mert bizom abban, hogy végre elérkezett az ideje, hogy ezeknek az atrocitásoknak s mindenféle bűntényeknek ugy jobb-, mint baloldalon egyszersmindenkorra vége legyen. Meg vagyok győződve arról, hogy amikor az első bűnös elveszi büntetését, a többiek visszabújnak óduikba. Követeljük tehát, hogy ebben az országban a jogrend szellemének megfelelően a bűnösök elvegyék büntetésüket. Az indemnitást elfogadji. Több személyes kérdésben történt felszólalás után az ülés háromnegyed 8 órakor véget ért. WWWWWWWWmflWWftrtWWWWWWe Uj tervezet a német Jóvátételben. A Figaro közli Rechberg tervét, amely Londonban a legnagyobb szenzációt keltette és amelyet német jogászok bevonásával készítettek el, hogy Poincarénak előterjesszék. Ez a terv kilenc paragrafusból áll. Az elsiben a francia kormány jogot kapna arra, hogy a német iparok között azokat jelölje meg, amelyekből részesedni akar. A második paragrafus szerint azok az iparok, amelyekben a francia kormány részesedni akar, harminc százalékkal felemelik alaptökéjüket és a német állam kötelezné az összes vállalatokat, hogy díjtalanul átváltozzanak részvénytársaságokká, mert csak igy válnék lehetővé Franciaország részesedése. A harmadik paragrafus szerint a német kormány afrancia nyilatkozat után azonnal tárgyalásba bocsátkozik a vállalatokkal kártalanításuk ügyében. A negyedik paragrafus szerint a franci i kormány a részvényeket a francia iparnak fogja átadni. A többi paragrafus a német kormányt arra kötelezi, mondja ki (örvényhozás utján, hogy minién uj ipari vállalat 30 éven belül köteles értékeinek 30 százalékát a német, illetőleg a francia kormánynak részesedés céljából felajánlani. CliírendQ fehérítem Bek, kalapok, nyakkendők legIcsóbb árban Szende Mihálynál, Kelemen-a. i2. a*