Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-04 / 3. szám

Szeged, 1914 január 4. SZEGED Az ellenzék deklarációja. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén Rupert Rezső az ellenzéknek, a nemzeti demokrata párt, a Kossuth-párt, a szociáldemokrata párt tagjai, továbbá Rassay Károly, Rakovszky István, Létay Ernő, HegymegiKiss Pál, Sándor Pál, Drózdy Győző, Strausz István és Dénes István által aláirt következő deklarációt terjesztette elő: Csongrádon gyáva orgyilkosságnak estek áldozatul ártatlan emberek. Ez a merénylet csak láncszeme megelőző hasonló bűncselekményeknek és megdöbbentő módon figyelmeztet arr?, hogy még mindig nem tépték ki gyökereit a gyűlölködés politikájának, amely jogot, törvényt el nem ismer és felforgató céljainak elérésére semmiféle eszköztől sem riad vissza. A felbujtók azok a szervezetek, amelyek napról-napra terjesztik a gyűlölködést és a terror erejével akarnak maguknak jelentőséget biztosítani és igy akarják az államhatalmat bitorolni. Eddig mindes merénylet és a társadalmat nyugtalanító minden bűnös cselekedet szálai az ÉME vezetőségéhez vezettek. Az ÉME különböző helyi csoportjai tervezték az eddig kiderített bombamerényleteket, miként az ÉME csongrádi csoportja hajtotta végre a most elkövetett bűncselekményt is és miközben a kormány azzal dicsekszik, hogy feloszlatta a titkos szervezeteket, a csongrádi nyomozás során kiderült, hogy az ÉME egyik elnöke, aki az amnesztia áldásiban részesült, alföldi brigádot szervezett és mint valami hadvezér, kinevezési okmányt állitott ki. Kiderül, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületével kapcsolatban megalakult csongrádi brigád tagjai éppúgy hozzá tudtak jutni jelentékeny mennyiségi ekrazithoz, miként kilószámra kaptak ekrazitot a Kovács-testvérek is. A miniszterelnök ur maga is tisztában volt az ÉME felbujtó szerepével, mert a mozdonyvezetők sztrájkja idején megtartott értekezleten határozott Ígéretet tett a demokratikus és szabadelvű ellenzék vezetőinek, hogy a parlamenti szünet alatt az ÉME-t fel fogja oszlatni, végrehajtja a titkos szervezetek feloszlatását és egyúttal véget vet a gyűlölködő sajtó izgató féktelen8égeinek. Megállapítjuk, hogy a miniszterelnök ur ezt az igéretét nem váltotta be, a feloszlatás helyett eltűrte, hegy az ÉME elnökségében az alföldi brigád nagyvezérével együtt helyet foglaljanak magasrangu állami tisztviselők és a kormányt támogató párt tagjai. A gyilkos merénylet másik felbujtója a napról-napra gyűlölködésre izgató szélsőjobboldali sajtó. Éz ellen a sajtó ellen nem élt a kormány a rendelkezésére álló hatalommal. Ez a gyűlölködő és bujtogató sajtó élvezi az ügyészség és a közigazgatás kíméletét. Megállapítjuk tehát, hogy a miniszterelnök ur a gyűlölet sajtójának megfékezésére vonatkozólag telt igéretét nem váltotta be, sőt a leggyűlölködőbb sajtóorgánum vezerei még ma is tagjai a kormányt támogató pártnak. De meg kell állapitanunk a kormány felelősségét azért is, mert a kormány eltűrte, hogy vezető pozíciókat olyan férfiak foglaljanak el, akik a felforgató törekvésekkei nyilvánvalóan rokonszenveznek, akiket a közhangulat ugy jelöl meg, mint a konszolidáció nyilvánvaló akadályozóit. A kormány nem tudta, vagy nem akarta megtisztítani sem a közigazgatást, sem az igazságszolgáltatást azoktól az oda ügyesen beférkőzött elemektől, akik tulajdonképen a gyűlölködő tábor bizalmi emberei. S csak igy történhetett meg, hogy a rendőri nyomozások gyakran eredményre nem vezettek. C«ak igy, bogy bizonyos ügyek főtárgyaldsra nem kerültek. Csak iiry, hogy egyes terheltek meglepő módon szabadlábra kerültek. Csak ez magyarázza meg, hogy gonosztevők azzal a hazug űrüggyel, hogy irredenta célokat követnek, nagymennyiségű ekrazitot szerezhettek be éí azok a közegek, akik számukra a robbantó anyagot kiadták, büntetésben nem részesüllek, sőt részben előltPA*szomoru eseményekért felelős tehát a kormány, amely a gyülölködö izgatás forrásait megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja. Ennek a kormánynak egyes tagjai nyilvánvalóan ellensúlyozzák a Zt^fí^n ° nyilvánosság előtt tett nyüatkozatait A belügyminiszter, de különösen az Ig^fymifzter ténykedései ilyen jellegűek. Az országos főkapitányt pedig az egész szabadelvű közvélemény a konszolidáció egyik legnagyobb akadályának tekinti, aki gyűlölködő politikai nézeteit még titkolni sem tartja érdemesnek és mintha valami titkos erőre támaszkodnék, mint önálló tényező óhajt szerepelni. Ilyen körülmények között ez a kormány vagy nem akarta a jogrendet helyreállítani, vagy pedig képtelen annak helyreállítására. Egyik esetben sem méltó a bizalomra és a támogatásra. Meri, ha a kormány a törvényes feladat elvégzésében akadályokra talált, kötelessége lett volna az ország előtt feltárni a valódi helyzetet, hogy milyen tényezők, milyen titkos, vagy nem titkos erők akadályozzák a jogrend helyreállítását. Minthogy a kormány még ezt a kötelességét is elmulasztotta, nekünk kellett helyette cselekednünk. Fájdalmas számunkra a valódi helyzet feltárása, de bármilyen fájdalmas, ki kell mondanunk, bogy követeléseink teljesítése nélkül a jogrend emlegetése csak játék, csak a be nem avatottak' félrevezetését célzó kápráztatás. Mi nem Európa kedvéért, hanem magunknak, akik idehaza élűnk és dolgozunk, követeljük a jog uralmának helyreállítását, mert az emberek életkedvének és munkakedvének elpusztításában, az alföldi brigádokkal fenyegető terroristák megtorlatlan szereplésében, a gazdasági összeomlás és kaI tasztrófa egyik tényezőjét látjuk. A kölcsöntárgyalás második jegyzőkönyve. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A kormány csütörtökön adta ki a Népszövetség legutóbbi ülésén elfogadott 2-ik számú jegyzőkönyvet, amely a magyar kölcsönnel kapcsolatosan kereskedelmi egyezményekről, a kormány felhatalmazásáról, az ellenőrzésről, a zálogjogokról és a jegybankról intézkedik. Ma délután egyébként gróf Bethlen István miniszterelnök ugy nyilatkozott, hogy a magyar kölcsön ügyének végleges rendezését március közepére reméli. A kölcsön érdekében a kormány eltiltja majd az uj részvénykibocsátásokat. Jelentette már a Szeged, hogy a pénzügyminiszternél pénzügyi konferenciát tartottak, amelyen résztvettek nemcsak a bankvezérek, hanem az öszszes szakemberek is. A konferenciáról kiszivárgott hirek szerint elsősorban a belföldi kölcsön flgye került szóba. Megállapították azt, hogy a belföldi kölesén effektuálásához feltétlenül szükséges a bankjegyforgalom nagyobbarányu megszapöritása. Ezután az uj jegybank felállításának kérdése is szóbakerült, majd egységesen vetődött fel az a vélemény, hogy a korona stabilizálásának alacsonyabb kurzuson kell megtörténnie, amely ténylegesen megfelel a korona vásárlóerejének. Ennek az egyensúlynak tisztázása minden valószínűség szerint még januárban megtörténik, amikor is a külföldi kölcsön véglegesnek tekinthető már. Az infláció kezdetekor elsősorban az állam kifizeti belföldi tartozásait. A bankok és vállalatok pedig a Jegyintézetet fokozottabb mértékben vehetik majd igénybe. Ezután a tőzsdei kérdések kerültek szóba, amely alkalommal bebizonyosodott az, hogy a kormány gátat vet a részvény inflációknak, bizonyos időre megtiltja az alaptőke felemeléseket is meg fogja akadályozni az uj részvénykibocsátásokat. A tőzsde megjavításáról is beszéltek és az a meggyőződés került felszínre, hogy a tőzsdét nem a bankok, hanem pszihologlai okok tudják csak megfavitanl. A kormány elsősorban fel fogja szabadítani a külföldiek készpénzét. ~ ""^nnfrnníijiAJuiuuuunnniuiiuifiAjui Szabadlábrahelyezések várhatók a csongrádi bombamerénylet ügyében. (A Szeged tudósitójától.) A karácsonymásodnapi megdöbbentő csongrádi bombamerénylet ügye jóformán már egészen tisztán áll a nyilvánosság előtt és most már mindenki az igazságszolgáltatást várja. A rendőri nyomozás nemcsak magára a merényletre terjedt ki kiderítve annak minden részletét; a szegedi rendőrök a csongrádi ébredők egyéb dolgait is napfényre hozták. Igy került a nyilvánosság tudomására az a Csák Máté idejére emlékeztető katonai jellegel biró csoportnak a dolga, amely az Alföldi Brigád néven lett ismeretes és amelynek parancsnokát maga Héjjas Iván nevezte ki. A merénylettel gyanúsítottak felelösségrevonása nem folyik oiyan gyorsan, mint a rendőri nyomozás, de hiszen ezt nem is lehet csodálni, mivel a magyar igazságszolgáltatás tényezői csak megfelelő eljárások, megfontolások után hozhatnak minden bűnügyben határozatot. Az bizonyos, hogy a szegedi törvényszéken soron kivül fogják ezt az ügyet letárgyalni. A merénylettel gyanúsítottak egyébként szerda dél óta a törvényszék épületének harmadik emeletén le/ő ügyészségi fogda magánzárkáinak lakói. Külön-külön, egymáshoz távol vannak elhelyezve Sinkó László, Bölöny Miklós, Fülöp Andor, Piroska G/örgy, Faragó Ferenc, Zubek Mihály, Sági Rókus és Kasztell Sindor. Az elmúlt éjszakát a nyolc ember teljesen nyugodtan töltötte el. Az ügyészség senkinek, még a legközelebbi hozzátartozóknak sem ad beszélgetésre engedélyt, mig az ügyészség egyrészt nem teszi meg előterjesztését a merénylők további fogvíitartására, vagy a szabadlábrahelyezések ügyében s mig másrészt a vizsgálóbíró nem foganatosítja a gyanúsítottak kihallgatását. Zombory János vizsgálóbíró — értesülésünk szerint — valószínűleg csak néhány nap múlva kezdheti meg a kihallgatásokat, amikor is majd az ügyészség átküldi bowái a merényletre vonatkozó iratokat. A vizsgálóbíró egyébként megvárja az ügyészség döntését a fouvatartás, vagy szabadiábrahelyezés üqyében. Ériesülésünk szerint az ügyészség indítványtétele már a pénteki nap folyamán, vagy legkésőbb szombaton reggel megtörténik. Zombory Jenő vizsgálóbíró ezután azonnal hozzáfog a hatalmas anyag áttanulmányozásához és amint ezzel készen lesz, megkezdi a kihallgatásokat. Elsősorban természetesen Sinkó és társai kerülnek elébe, majd megidézi a rendőrségen már kihallgatott 35 tanút, valamint azokat, akiknek kihallgatására a vizsgálat folyamán alapos okok merülnek föl. Csütörtök délben a Szeged munkatársa fölkereste dr. Zombory Jenő ügyészségi elnököl, aki kijelentette, hogy a lapok tudósítóinak nem ad felvilágosítást semmiféle kérdésben. A legilletékesebb helyről nyert értesülésünk szerint az ügyészségen dr. Balázs Sándor ügyész már szerda óta tanulmányozza a merénylet aktáit és minden valószínűség szerint az ügyészség már pénteken megteszi indítványát a nyolc merénylő további fogvalartására vonatkozólag. Az ügyészség indítványa a nyilvánosságnak mindenesetre meglepetéssel fog szolgálni, mivel — hir szerint — több szabadldbrahelyeiést fog tartalmazni. Bizonyos kötökben 2—3 előzetes letartóztatott ember szabadlábra helyezéséről beszélnek, de hogy tulajdonképen Sinkónak melyik társáról van szó, azt sehol sem tudják, mivel az ügyüszségen szigorú elzárkózottsággal kezelik a merénylet ügyét. Természetesen, most minden várakozás és figyelem az ügyészség indítványa felé fordul, ez fogja véglegesen tisztázni, hogy az eddig előzetes letartóztatásba helyezett emberek közű! kinek van aktív része a merényletben. Azt beszélik, hogy a nyolc gyanúsított között egy-két olyan emoer is van, akik ugyan résztvettek a csongrádi ébredők mozgalmában, de a Magyar Király szálloda bálterme ellen elkövetett merénylettől bizonyos mértékben távol tartották magukat. A nyolc gyanúsított egyébként csak akkor kerül át a kerületi Csillagbörtönbs, amikor már a vizsgálóbíró befejezte teljesen a vizsgálatot. Amig ez megtörténik, ami előreláthatólag hosszú he rkít fog igénybe venni, akárhogyan is helyet biztosítanak számukra a törvényszék harmadik emeletén lévő ügyészségi fogdában. Piroska János. A csongrádi bombamerénylők között kétségtelenül legérdekesebb Piroska János főhadnagy személye, aki az egyik nap aktív főhadnagy,