Szeged, 1924. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1924-01-20 / 17. szám

Egyes szám ára 400 korona BmtaMUstg es kMONva­Mi Deá* Ferenc-utca 2. (Fö­. nőiskolával szemben.) Tele­im I3-33JI .Szeged" megjele­•ft hM» kivételével minden av*Ecreaazám ára 400 ko­MM. Előfizetési árak: Egy Muuprt Szegeden 80003uda­i és vidéken 8500 kor. Hirdetési trák: Félbaslkw 1 mm. 75, egy hasábon 150, mis­fél hasábon 225 K. SzövegkW 25 százalékkal drágább. Apré­hirdetés 150,kövér hetivel*. K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Töbk­•xflri feladásnál árengedmény V. évfolyam. Szeged, 1924 január 20, VASÁRNAP. 17-ik szám. Az Iridaceáktól a Papilionaceákig Nem kell nagyon megijedni a cimtöl, nem njfajta kézigránátot jelent ez a két latin szó, banem jelenti egyik a mezők liliomait, amelyek az Örökkévalóságig illatoznak az emberiség szent könyveiben és jelenti a másik a szelíd pillangós- virágokat, amelyeknek nagy családjához tartozik Ézsau lencséjén kivQI Szent János kenyere és a nilusi Acacia. Együttvéve pedig magyarázó alcíme ez a két szó egy hatodfélszáz oldalas hatalmas német munkának, amely ezt a cimet viseli: Die Flóra der Jaden s amely a legszigorúbb tudományos módszerekkel való botanikai, nyelvészeti és kultúrtörténeti mono­gráfiája a biblia növényeinek. Eleven kertté való varázsolása a legősibb herbáriumnak, amelyen mindmaiglan érzik az Isten kezének szentsége, aki akkor konzerválta azt az emberek fiainak számára, amikor még közvetlenebb érintkezésben volt velük, mert a maga fiainak érezte őket. Ez a könyv, amely tartalmához méltó kiállítás­ban az amerikai Kohut-alapítvány kamataiból nyilván óriás költségen jelent meg Lipcsében, kissé érdekel bennünket, szegedieket is, noha a könyv a zsidók flórájáról szól és a ná'unk nem éppen jóhangzásu, egyébként világszerte becsült nevü Nö!deke és Schweinfurth uraknak van ajánlva és az első oldalon a bécsi H. 0. Chajes mond mélységes hálát a tudomány minden barátja nevében a könyv megjelentetéseért a Kohut-családnak, a Kohut Sándor leszármazott­jainak, aki félegyházai zsidógyefekbfil lett New­York rabbijává és a biblia-tudomány egyik nemzetközi nagyságává. Ez a könyvc amelyen csupa olyan neves szerepelnek, hogy azok viseői közül a numerus clausus egyet se eresztene tudományos pályára s amelyet a világ minden részében felekezeti különbség nélkül használni fognak mindazok, akik botanikával, vagy keleti nyelvészettel, vagy biblia-tudomány­nyal foglalkoznak, sz a könyv mégis csak érdekel bennünket egy kicsit. Mert ez a minden­képen súlyos volumen az első szótól az utolsóig Szegeden íródott, még pedig, amint az előszóból kitűnik, tizenhárom hónapon keresztül, 1920 április 23-tól 1921 junius 11-ig vizsgálati fog­ságban, ami a külföld szakköreiben nyilván nemi feltűnést fog kelteni. A börtön magánya, amelyet csak az őr léptei és a kulcsok csöröm­pölése zavar, általában nem tartozik az ihlet forrásai közé s csak a legfegyelmezettebb agy, a maga igazát ismerő erős lélek, a conscia mens recti képes arra, hogy az Iridaceákkal és Papi­lionaceákkal elhessegesse magától az utcáról beleskelődő gyűlölet komor árnyait és a rabság százszorosan hosszú óráiban szabad szellemével olyan monumentumot emeljen magának, amely­nek tövében rágalmazói egynapos penészek se lehetnek. Azt a könyvet, amelynek Szegeden keltezett ^ előszava most az egész kulturvilágba szétviszi és szerzője révén emlegetetté teszi e város ne­vét, LCw Immánuel irta, a szegedi zsidópap, aki ma tölti be élete hetvenedik esztendejét és akinek az ő ura-istene megadta azt az örömet, hogy élete mpáldozatján, dologtevő esztendők hosszú sora után, szellemi erői teljességében teheti föl munkái garmadájára a koronát, amely­nek fénye tudósok nemzedékeinek fog világí­tani akkor is, mikor az ő napjj már rég vissza­siklott az örökkévaló fényforrásba, amely kilel­kezte magából. Az 5 ura-istene, — igy kell irnunk e meg­bomlott időkben, amikor az emberek szántszán­dékkal és hitük megcsúfolásával elfelejtik azt, hoev cev az isten, aki kedvetelve néz minden­féle templomok oltáraira, ahol tiszt.szivü embe­ek imitálnák be neki tiszta áldozatot. De ma­gunS azt gondoljuk, hogy a magyarok iste­nének kelí háiadn. aLOw I* éléiéórt, akik a magyar nemzet erkölcsi tőkéjét gyarapították életük példaadó tisztaságával, az élő szó hatalmával és tollúk erejével, nemcsak a napsütéses jó időkben, mikor testvéri szere­tetben, egy kenyéren élt a haza minden fia, hanem ezekben a biblikusán komor időkben is, mikor a LCw Immánueleket csak a haza hatá­rain kivül tartják magyaroknak, de a haza ha­tárain belül nem. Azt gondoljuk, hogy bármi­lyen mélyek is legyenek a szakadékok, amelye­ket egyszer mégis csak át fog hidalni az egy­másra szorultság és be fog tölteni a józanság. — ebben a városban nincs senki, aki szivéből ne kívánná, hogy a könyvek és virágok embere, aki meghurcoltatása esztendejében is e város dicsőségén dolgozott, békében és nyugalomban, polgártársai tiszteletétől környezve, otthona lám­pájának szelid fényében irja meg a bibliai virá­gok könyvének hátralevő két köte'ét 1 A kölcsöntárgyalások. London, január 19. A magyar albizottság folytatta munkáját. A kölcsönvisszatizetés határ­idejét 15 évről 20 évre emelik. Magyarország általában évi 10 millió aranykoronát köteles fizetni jóvátételre. Mint előző számunkban is megírtuk, Benes is ugy nyilatkozott, hogy nem kiván a katonai ügyekbe közvetlen beleszólni. A kölcsön ügyében a kisántánt nem vesz részt a tárgyalásokon. Bécs, január 19. Itteni hirek szerint bizo­nyosra veszik a magyar kölcsön megadását és jobban biznak a magyar ügy sikerében, mint Magyarországon. Jelentés a kisántánt kívánságairól a kölcsönnel kapcsolatban. Bécs, január 19. A Neue Freie Presse jelenti: A kisántánt államainak a nagy hatalmakkal szemben továbbra is fennállanak a pínzügyi kötelezettségei, még pedig a felszabaditási köl­csönök, továbbá az állami javakért való kárpót­lások és a többi formájában. A kisántánt államainak képviselői rámutatnak arra, hogy a jóvátételi fizetések terén Magyar­országnak nyújtott kedvezményekkel oly álla­potot teremtenek meg, hogy Ausztriának és Magyarországnak semmit sem kell fizetni, mig a kisántánt államaira, amelyek mégis csak a győztesekhez számítják magukat, továbbra is nyomasztó adósságok nehezednek. A kisántánt tehát azt követeli, hogy ugyanoly mértékben, mint ahogyan Magyarországnak a jóvátételt elengedik, a kisántánt államait is mentsék fel kötelezettségeik alól, vagy legalább is azok fizstésénél hasonló kedvezményeket nyújtsanak nekik. ••• iiivuririrmTJi-irAr.rumjiji A földreform követi az indemnitást. (A Szeged budapesti tudósitójától.) A nem­zetgyűlés munkaprogramja igen változatos lesz a legközelebbi betekben. Az indemnitási tör­vényjavaslat tárgyalása a jöv5 héten befejező­dik, utána valószinüen a honvédelmi miniszter­nek a hősi halottak emlékének megünneplésérői szóló kétszakaszos javaslatát fogadja el a Ház és rögtön áttér a jöldreformnovella tárgyalá­sára. A novellát a fővárosi felhatalmazási tör­vény, ma'd pedig az igazságügyminiszter ja­vaslatai követik: a büntetőtörvények kiegészí­tése és egyes rendelkezések módosítása (rob­bantószer jogosulatlan tartása, becsületvédö kü­lön biróság, rendőri felügyelet, eljárásbeli egy­szerűsítések, stb.) a tőzsdejátékra való csábítás, a koronarontás és a valorizáció tárgyában. Az igazságügyiek után a honvédelmi minisz­ter két törvényjavaslatát tűzik napirendre, még pedig a katonai elszállásolásról és a nyugdíj­illeték uj szabályozásáról szóló tervezetet. Ezen­kívül körülbelül tizennégy kisebb javaslat vár még tárgyalásra, jórészt pénzügyi vonatko­zásúak. A kölcsön ügyében történő esetleges döntés természetesen minden más tárgyat megelőzhet, mert ebben az eseiben a döntést követő har­minc napon belül végeznie kell a törvényhozás­nak az első és a második jegyzőkönyv tárgya­lásával, továbbá meg kell adnia a kormánynak öt és fél évre a felhatalmazást a kölcsönnel kapcsolatos pénzügyi intézkedések lebonyolí­tására. — —i-ii -iin-uitfimuu A tanács hétfőn dönt a szinház kérdésében. (A Szeged tudósitójától.) A város tinácsa szombaton, rendkívüli tanácsülés keretében fog­Skozott a szinház napirendre került kér­JS A tanács többségének hangulata álta­tában a konzorciumos megoldás mellett nyílét­L«,ntt meff azonban érdemi határozatra a szombati ülésen nem kerülhetett sor, a döntést hétfőre halasztották. A tanács ugyanis alaposan „fari) előbb ismerni Andor Zsigmond le­mondásának körülményeit, tájékozódni óhajt a «?nház anyagi helyzetéről és csak azután hatá­roz af öl ö11, va ijo n elfogadja-e Andor Zsigmond lemondását, vagy pedig ragaszkodik továbbra is a vele kötött szerződéshez. A i7inhiz ügyében ö?szehivotí rendkívüli tanácsülésen a tiszti főügyész kivételével a ta­Lwm nden tagja megjelent. Dr. Gaál Endre kuUurTzenátor a polgármester felszólalására részletesen ismertette Andor Zsigmond lemondó beadványát ™ a szinügyi bizottság pénteki iavasíatát Elmondotta, ho«y a szinügyi bízott­rrSolja Andor Zsigmond fölmentését és efáXa ajánlja a konzorcium ajánlatát. mái Endre referádéja után a polgármester kijelentette, hogy a kérdás ismertetésével csupán a*Tol a céljí hogy a tanács tagjai tájéko­zódjanak a helyzetről, hogy megismerjék a tényállást és hogy »gy hétfőig, amikor dön­tésre kerül a kérdés, mindenkinek meg legyen a kialakult véleménye. y — Tény az — mondotta a polgármester —, hogy Andor Zsigmond és a város között létre­jött szerződés még nem járt le, az mindaddig kötelező erejű uRy Andor Zsigmondra, mint a városra, amig körös megállapodással föl nem bontjuk. A szerződéshez jogunk van ragasz­kodni. A színigazgató beadványában azt hang­súlyozza, hogy a szinház további vezetése illetve a várossal kötött szerződés betartása anyagi romlását okozná. Éppen ezért szüksé­gesnek tartom, hogy a tanács közvetlenül győződjék meg a szinház anyagi helyzetéről, még pedig a szinház üzleti könyveinek újból való felülvizsgálása által. Ezután azt jivasolta a polgármester, hogy » könyvek felülvizsgálásával Balogh Károly ta­nácsnokot és Scultéty Sándor főszámvevőt bizza meg a tanács. A polgármester javaslatát a tanács elfogadta és B>Iogh Károly bejelen­tette, hogy a szinház üzleti könyveit már dél­után felkérsti hivatalába. — Azt pedig, hogy mit mondunk — rekesz­tette be az ülést a polgármester —, majd hétfőn mondjuk meg. Ezzel a szinházügy hivatalos része le is zá­rult szombaton, de a hivatalos kereteken kivül

Next

/
Oldalképek
Tartalom