Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-15 / 285. szám

Egyes siásw ára 400 korona BMTteizttaig ti kiadóhiva­tal i Deák Perenc-utca 2. (F6­(•ál Iskolával szemben.) Tele­lőn 13-3&A.Szeged* megjele­lik hétlö kivitelivel minden Mp. Egyes szám ára 400 ho­lttá. Előfizetési árak: Egy línapri Szegeden 7000, Buda­pesten és vidéken 7500 kor. Hirdetési árak: Félhasábon 1 mm. 75, egy hasábon 150, más­tél hasábon 225 K. Szövegközt 25 százalékkal drágább. Apró­hirdetés 150,kövér betűvel 300 K. Szövegközti közlemények soronként 1200. Nyilttér, csa­ládi értesítés 2400 K. Több­szöri feladásnál árengedmény IV. évfolyam. Szeged, 1923 december 15, SZOMBAT. 285-ik szám. Provokáló önvédelem. A nemzet ellen gonosz fegyveres szervezke­dés indult meg. Az egyik kurzuslap hivja föl rá a rendőrség figyelmét, hogy járjon a végére. A szervezkedésnek immár négyéves múltja van, visszanyúlik 1919 végére. A pesti zsidó mészá­rosok, azaz, hogy inkább husiparosok — mert az ügy komorságához ez a nevezet stílszerűb­ben illik — megalakították a defenzív jellegű Zsidó Védörséget, amelynek tagjait a legerősebb emberek közül válogatták ki. Tagjai az utcákon cirkáltak s ha szorongatott fajrokonra akadtok, igyekeztek kiszabadítani a támadók kezei közül. Idóvel nőtt és izmosodott a szervezet. „S az utóbbi időben, különösen azóta, hegy a zsidó­ságnak nemcsak régi pozícióját sikerült vissza­szerezni, hanem azelőtt nem remélt hatalomhoz és befolyáshoz jutott, olyan irányban szervezték át az eredetileg defenzív jellegű alakulatot, hogy szükség esetén támadások végrehajtására is al­kalmas legyen." Tagjainak egy részét fölfegyve­rezték, titkos fegyverraktáruk van. A legutóbbi tüntetések során is nem egyszer elCfordult, hogy zsidó diákok fegyvert fogtak a tüntetőkre. Ezeket mondja el a kurzttslap a zsidó hus­iparosok kezdeményezte veszedelmes szervezke­késről — a nemzet ellen. Nyilvánvalóan kitűnik belőle, hogy a titkos szervezetek legelsejét, amik ellen már oly régóta destruáinak,habzó szájjal" a destruklivok, zsidók alakitot'ák. Igaz, hogy védelmi jelleggel, de tessék elhinni, éppen ez a legnagyobb gazság. Mert ha joguk van a védekezésre, akkor már támadások végrehajtá­sára is alkalmasak a — nemzet ellen. Tudva van, hogy senki éiesebbenés főleg őszintébben nem itéli el a polgárok biztonságát és az állam érdekeit veszélyeztető zavargásokat, mint a faj­védő és általában a kurzuslapok s a fajvédő politikusok. Az is köz!udomásu, hogy a fajvédők mindenféle atrocitásoktól teljesen távol állnak, olyan távol, hogy már szinte sok. De ha a zsidó provokál már pusztán azzal, hogy van s ha ezzel maga ellen ingerli minden fajvédő szív lázasabb akcióju tiltakozását, akkor ne fokozza még a provokálást akármiféle „defenzív jelleg" felölté­sével is. Ne védekezzen, sót halkitsa zokszavait, ha merő létezésének ptovokáló tényére megérdemelt Qtlegelégben részesül. Mert lehet- e védelem ellen­támadás nélkül, már pedig, aki támad, amikor hazafias hevületü ifjak netán kissé szenve­délyesebb modorban tesznek bizonyságot a hazafiságukról, az a nemzet ellen támad. Ne csináljanak antiszemitizmust a zsidók a provo­káló védekezéssel és tanulják meg már, hogy mindig a többség oldalán az igazság, hogy amikor nyolcan-tizen támadnak egyre, akkor annak az egynek vétó nélkül kell lerogynia a többségi gummibotok és a többségi igazság súlya alatt. Szerencsére, a verekedő diákokat csak a faj­védő sajtó azonosítja a nemzetei. De még a verekedő diákok csoportja sem hiszi el a faj­védő sajtónak, hogy a pesti zsidó mészárosok bajtársi titkos szervezete országos hatáskörűvé szélesedett s hogy atrocitások rendezésében konkurrálni akar jobban meggyökeresedett, tekintélyesebb titkos bajtársi szervezetekkel. Pedig a diákok elég naivak, hisz ha azok nem lenné­nek, nem találnák passziójukat a verekedésben. De akár fellendült a pesti zsidó mészárosok megalkotta titkos szervezet, akár nem, akár csak sz övéké él már s a többi nem is volt és akár nekik van csupán titkos bombagyáruk és fegyverraktáruk, — mindenféle ilyen szerve­zetből elég volt már. Mert ha nem is igaz, hogy érvekkel meg tudja egymást győzni a jobb és a bal, az sem igsz, hogy a bomba, a bicska, a gummibot verekszi majd ki az ország jobb, fzebb, boldogabb rendjét. S itt hiába a hivatkozás Mussolinira, a győz­tes ellenforradalmárra. A magyar Mussoiiní el­késelt már. Itt minden forradalmi és ellenfor­radalmi gyujtogatást, bombavetést rég megunt már az ország sokat próbált nípe és forró só­várgással sóvárogja a békességet. S az ország népének még csak szórakozásra, újságolvasói csemegére sem igen kell már se kisebb, na­gyobbszabásu bombaaffér, egye'emi verekedés, politikai, vagy olyan gyilkosság, amelyekhez érdekesség növelésére hozzákenhető a politika. Mi is bizunk abban a megnyugvó bölcses­ségben, hogy sok bajunkra leginkább az idő hozhat orvoslást, hogy a gazdasági megerősö­dés, az egész világon megszilárdult, igazi béke vetheti csak gyökeresen végét a belső villon­gásoknak, amelyeknek állandósítása csupán a fajvédő politikusok ideálja. De azt is tudjuk, hogy Idő orvosnak emberi akarat is segíthet. Emberi akarat és legfőképen a kormányon lé­vők akarata. Az ő kötelességük megakadályozni, hogy atrocitások ne provokáljanak önvédelmet s az önvédelem ne provokáljon — uszítást. A magyar kölcsön sorsa. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Mint eddig mindennap, penteken is kedvező hírek érkeztek Páris ból, emellett azonban magánúton pesszimista birek is elterjedtek Budapesten, amelyek abban csúcsosodtak ki, hogy a Nép­szövetség Tanácsa esetleg nem ezen az ülés­szakon, hanem csak áprilisban fog dönteni a magyar kölcsönről. E hirek terjesztői azt is tudták, hogy főleg Benes cseh külügyminiszter gördít akadályokat a kölcsön útjába. Igy tör­tént, hogy e birek nyomán pesszimista hangu­lat terjedt el a fővárosban. A parlament fo­lyosóján izgatottá fokozódott a hangulat és éles kifakadások hangzottak el a szélsőségesek ellen, akik alkalmat adtak a magyar ügy diszkredi­tálására. Ellenzéki körökben ugy tudják, hogy bizonyos külföldi körök a Habsburg-kérdést is bele akarják keverni a kölcsönügybe. De a magyar kormány szigorúan az e kérdésben hozott törvény alapján áll. Vass József népjóléti miniszter, a miniszterelnök helyettese a pesszi­mista hírekre vonatkozóan kijelentette, hogy azok bécsi manőverre vezethetők vissza és komoly alapjuk nincs. Bethlen miniszterelnök egyébként táviratilag Párisba kérette Popovicsot, hogy ott vegyen részt a tárgyalásokban. Tegnap, mint ismeretes, a nemze(gyülés folyo­sóján különféle hitek terjedtek el a kölcsön állí­tólagos föltételeiről. Mondották, hogy az ántánt követelése szerint a kölcsön husz százalékát jóvátétel céljára kell fordítani, másrészt pedig kivánják a kormány belpolitikájának megvál­toztatását. VÜSS József miniszterelnökhelyettes a kllönféle híresztelésekről a következőket mon­dotta : — Föltéilenül rosszindulatú forrásból fakad­nak a kölcsönre vonatkozó kósza hirek, melye­ket mostanában mesterségesen termelnek. Ed­dig ugyanis semmiféle olyan értesülést nem kaptunk, mint hogyha a kölcsön megadását a már ismert föltételeken kivül más különösebb föltételhez kötnék. Máris elintézett kérdés az, hogy a kölcsönből nem kell semmit sem fordí­tani jóvátételi célokra. Mindössze az a való­ság, hogy a kisántánt képviselői túlzott köve­telésekkel lépnek fel, Ezonban ez még nem je­lenti azt, hogy ezeket a követeléseket honorálni is fogják. Teljes bizalommal nézhetünk a kül­földi tárgyalás felé. A most felbukkanó alapta­lan és valótlan hiteknek csak az a célja, hogy bizonyos érdekek szolgálatában nyugtalanítsák a közönséget. A Petit Párisién Bethlen István gróf interjú­ját közli. A magyar miniszterelnök a többek között ezeket mondotta a francia lap tudó­sítójának : — Magyarország pénzügyi újjáépítését Lon­donban alaposan megtárgyalták és erről terve­zetet dolgoztak ki. Ez a tervezet van jelenleg a Népszövetség előtt. Tudvalevő, hogy Magyar­ország 250 millió aranykorona nemzetközi köl­csönt akar. A kölcsönt mintegy husz év alatt amortizálnék. Ez a kölcsön arra szolgálna, hogy két és fél esztendőn át kiegyensúlyozza költségvetésünket. Reméljük, hogy ez alatt az idő alatt gazdasági és pénzügyi tekintetben ismét talpraállhatunk. Valutánkat stabilizálni akarjuk és kiadásainkat amennyire csak lehet, csökkentjük. Hábcruelőtti adósságaink ügyében, hitelezőinkkel külön-külön akarunk megálla­podni. Pénzügyminiszterünk tegnap a francia szelvénytulajdonosokkal tárgyalt és velük meg­egyezett. A megegyezéssel a szelvénytulajdono­sok minden tekintetben meg vannak elégedve. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mel­lett akarja a Népszövetség megszavazni a Ma­gyarországnak való kölcsönt, Bethlen kijelen­tette, hogy mint annak idején Ausztriába, most Magyarországba is pénzügyi ellenőrt nevezné­nek ki, aki Budapesten telepszik le. Esetleg ellen­őrző bizottságot is küldenek a magyar fővárosbat Végűi még kijelentette Bethlen István gróf, hogy a mostani tanácskozások még alig kez­dődtek meg, de máris kedvezően haladnak és remélhető, hogy karácsonyig befejeződik a tárgyalás. Páriából jelentik: Bethlen István gróf mi­niszterelnök meglátogatta Brantingot, a népszö­vetségi tanács elnökét és Róbert Cecilt, akik­kel az aktuális kérdésekről hosszabb eszme­cserét folytatott. Páriából jelentik, hogy Poincaré francia mi­niszterelnök és neje a népszövetségi delegátusok tiszteletére ebédet adtak, amelyen Bethlen gróf és a magyar delegátusok is résztvettek. Uj törvényjavaslatok. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A belügy­miniszter pénteken nyujtotla be törvényjavas­latait a budapesti törvényhatósági választásokról és a vidéki törvényhatósági bizottságok újjá­szervezéséről. A vaslatokat főbb vonásaikban már ismertettü1'. Ugyarcak pénteken nyújtotta be Nagy Emil jgszságügyminisz'er a büntető­törvénykönyv kiegészítéséről és egyes rendel­kezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez az igazságügyi javaslat már is nagy meg­döbbenést keltett rendkívüli szigorúságával. Csak ugy röpködnek benne a 3—10 évi börtön és fegyházbüntetések. Olyan vélemények hangzottak el, hogy ez a javaslat még parlamenti tárgyalásra is alig kerülhet. Különösen a sajtójogra vonat­kozó részei váltottak ki ncgy megütközést. Sajtó­vétségekért olyan súlyos büntetéseket szab ki, amilyeneknek alig akad példájuk bármely állam büntetőtörvénykönyveiben. Az indemnitás és a treuga dei. A kormány tudvalevőleg azt óhajtja, hogy az indemnitást lehelő gyorsan, még karácsony előtt megszavazzák. Ennek főleg a szociáldemokra­ták állnak útjában, akik bizonyos föltételeket szabtak. Pénteken Vass József miniszter a Ház folyosóján nyilatkozott a kérdésről. A miniszter­elnök távollétében — mondotta — a megol­dás stádiumába nem juthatott az egyezség, de a maga részéről kijelenti, hrgy a probléma egyik- másik álláspontja körül az ő fölfogása enyhült. Érdemben persze, a miniszterelnök tá­vollétében nem nyilatkozhat, vele pedig csak igen nehezen, s'ffrirozott táviratokkal érintkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom