Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-15 / 285. szám

SZEGED Szeged, 1928 december 15 A szocialisfák követelését illetően a saját minisztériumában már lépéseket tett a fegyelmi eljárások tekintetében, fiA szocialisták a nyilatkozatot kedvezően fogadták és Peidl Gyula igy nyilatkozott: — Mi ráérünk várni, de mindenesetre dicséretes dolog, hogy a kormány igy kezd gondolkodni. Bár későn jön a fordulat, de kétségtelenül nekünk volt igazunk, mikor azt mondtuk, le kell számolni a helyzettel és tiszta bort kell önteni a pohárba. Nem kell bizonyítani, hogy az amnesztia feltétlenül szükséges. Módosítják a forgalmi adó rendszerét. A közeli jövőben két nagyfontossági adóügyi rendelkezés jdenik meg. Az egyik a jövedelmi adóra vonatkozik, a másik pedig a forgalmi adóra. A forgalmi adó rendezése hamarább történik meg és január elején alkalmasint már életbe is lép. A jövedelmi adó jelenleg érvényben levő szabályait olymódon változtatják meg, hogy az adómentes évi jövedelem határát a mai viszonyoknak megfelelően felemelik. Ez a rendelkezés a közönségre kedvező lesz, mert nagyobb öszszegtt. évi jövedelemnek enged adómentességet. Jelenleg még az a helyzet, hogy csak az évi 10.000 koronát meg nem haladó jövedelem adómentes. Ennek semmi gyakorlati jelentősége sincsen, mert ilyen lehetetlenül csekély jövedelem ma már elképzelhetetlen. Az idén hozott általános kereseti adótörvény a kereseti adóról ugy intézkedett, hogy havi 200.000 koronát meg nem haladó kereset még adómentes. Ezért a jövedelmi adó alól való mentességet is a mai viszonyoknak megfelelően állapítják meg és ugy tervezik, hogy körülbelül évi kétmillió korona lesz az adómentes jövedelem felső határa. A forgalmi adóról azt az uj rendelkezést tervezik, hogy az őstermelőkre is kiterjesztik a forgalmi adót, további a ciak egy segéddel müködö iparosokat és a fuvarosokat is kötelezik a forgalmi adóról való könyvvezetésre A jelenleg érvényben lévő forgalmi adóegyezségeket pedig alkalmasint január elsején felmondják és a pénzügyminisztérium ilyen irányban értesítette a fővárosi adófelügy elősüt és a vidéki pénzügy igazgatóságokat. A szombati interpellációk. A Ház szombati ülésére eddig a következő interpellációkat jegyezték be: Kiss Menyhért Tass Józsefnek Kunfi népbiztos által egyetemi tanárrá történt kinevezéséről; Lendvai István Tremmel őrvezető meggyilkolásáról és temetéséről ; Pakots József a telefonok elnémulásáról; Szabó József s hírlapok megjelenését veszélyeztető akadályok elhárításáról; Eckhardt Tibor pedig a limanovai ütközet emlékére tervezett bankettről interpellálnak. Az interpellációkra este fél 8 órakor tér át a Ház; hosszú ülésre van kilátás. A Zichy—Wolff-pártok egyesilése. Zichy János és Wolff pártjainak egyesülésére az előzetes megállapodások megvannak már, de a részleges, precíz egyezség m^g hiányzik. Ez a pontos, részletes megállapodás egy legközelebbi közöl pártgyülésen fog megtörténni. Uj pártklub. Kilenc nemzetgyűlési képviselő azzal a tervvel foglalkozik, hogy uj pártklubbot léteiit. Ennek tagja lehet minden képviselő s éppen ezért nem állítanak föl semmi palitikai programot a vezetők, Szilágyi Lajos és Beck Lajos. Nemzeti és demokrata elvek egyesithetik a képviselőket Hogy liberális elvek kötelezőek-e, arról nem döntöttek. Az épitési akció. Vass József miniszterelnökhelyeties pénteken nyilatkozott a házépítési akcióról, amelyről az a hir terjedt már el, hogy végkép megbiusult. .. Elmondotta a miniszter, hogy szó sincs az ak; ció meghiúsulásáról, az építkezések megkezj dödtek, de fönnakadás azért állott be, mert az építkezés nagyobb arányú lesz, amihez persze, több pénz kell. Erről folynak most ujabb tárgyalások. A földreformnovalla tárgyalása. (A Szeged budapesti tudósítójától.) A nemzet'ülés pénteki ülését 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Rakovszky Iván belügyminiszter beterjeszti a fővárosi törvényhatósági bizottság újjászervezéséről, a vármegyei törvényhatósági bizottságok újjászervezéséről, továbbá az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról szóló törvényjavaslatokat, amelyeket kiadnak a közigazgatási bizottságnak. Ezután tovább folytatják a földbirtoknovella vitáját. Az ellő szónok Rácz János, az orosz, román, litván és jugoszláv földreformokat ismerteti és ezek alapján bírálja a novellát. Nem szabad nyílt kérdésnek hagyni a földosztást, lebegve a földbirtokosok feje fölött, mert ez a termelést veszélyezteti. Az alaptörvényben csalódott a közvélemény. Az olyan igénylöknek, akik nem rendelkeznek kellő anyagi eszközökkel, nem helyes adni birtokot. Csik József (keresztény ellenzéki) a következő felszólaló. A novellával objektíven kell foglalkozni, ezt követeli nemcsak a novella nagy hordereje, hanem az ország mai helyzete is. Minden demagógiát ki kell küszöbölni e kérdéa vitájából. Legfeljebb az ország községeinek egyhatodában indult meg a földreform végrehajtása bárom év alatt. Kérdem tehát azt, hogy a mai me'ódus mellett leheíséges-e a még hátralévő két év alatt a többi községet is elintézni? Meg vagyok róla győződve, hogy csak valami fegyelmi felelősség terhe mellett lehetséges a kivitel. Igy tehát meglesz a lehetősége a végrehajtásnak. Klárik Ferenc: Ne internálják a földigénylőket. Csik József ezután további kifogásait sorolja fel az igényelhető föld mennyiségére és minőségére vonatkozólag. Elítéli a földreformmal kapcsolatban mindkét oldaltól elhangzott d imagóg hangokat. Becsületesen végrehajtott földreformra van szükség, mert addig ebben az országban nyugalmat teremteni nem lehet, araig ez meg nem történik. Figyelmezteii a nagybirtokos osztályt, hogy a teherviselésben részt kell vennie. A j i vaslatot nem fogadja el. Mózer Ernő szerint a javaslat nem fog • általános megelégedést kelteni, azonban általános vita alapjául elfogadja. Pakots József megállapítja, bogy minden baj, nak és nyomorúságnak az oka a földreform rendezetlensége volt. A magyar parasztot — mondotta — ismerni és szeretni keli. Szörnyű bün terheli a magyar társadalmat, hogy a magyar parasztot nem ismerte meg. A magyar parasztnak hossz&s elnyomatása után volt egy pünkösdi királysága, amikor virágos vonatokon vitték, hogy megvédje az országot, pedig a nagy katasztrófa előidézésében semmi része sem volt. A bolsevizmus után következett a „nemzeti'-nek nevezett korszak. A magyar paraszt ekkor szemben találta magát a közigazgatási hatóságokkal és főurakkal. Nem akar rekriminálni, de rámutat arra, hogy a földreformnál fontosabb kérdés aligha van. A házhelyek kérdését sem oldották meg elég lelkiismeretesen. Faluhelyen másfél milliót is kérnek egy házhelyért. A kormány kötelessége, hogy méltányosságot tanuiitsoa ebben a kérdésben. A fél 5 órakor megnyitott délutáni ülésen Pakots József folytatta beszédét. Végzetes könnyelműségnek tartja, hogy a novella kapcsán is szembe akarják állítani a várost a faluval. Az volna a helyes, ha a város és a falu között növelnés a harmóniát. A falu kultúrájával többet kellene foglalkozni. A falusi népoktatás keretei közt a mezőgazdasági ismeretek terjesztése elsőrangú követelmény. Szeretettel kell a problémát megoldani, a felületes kultura nem elég. A megfelelő kulturális színvonalra emelésnek első feltétele, hogy a nincsetlenek is otthonhoz jussanak, mert ez jelenti megerősödésüket. Megállapítja, hogy a nagybirtokosoknál, ha nem is a jóakarat, dc az önzetlenség hiányzik. A népet nem megfosztani keli a jogoktól, hanem jogoskai felruházni. Az a felforgató, akinek semmije sincs. Létay Ernő: Az egységes párt árulta el a parasztságot I Pakots József: Amikor a nagybirtokosok a földreform ellen dolgozmk, a magyar népesség szaporodása e'len küzd-nek. Több megér:ést kér a javaslat számára. Felöl/assa a Magyarság egyik cikkét s megállapítja, hogy akadtak nagybirtokosok, akik azt állították, hogy a földreform a tulajdonjog szentségét veszélyezteti. Nincs bizalma, kogy a javaslatot kellő formában fogják végrehajtani s igy azt nem fogadja el. Ezután Nagy Emil igazságügyminiszter terjesztette be a büntetőtörvénykönyvek kiegészítéséről és egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot. Vanczák János: Jönnek a fegyháztörvények Pikler Emil: Ezek nagyon hercig dolgok lehetnek! (Zaj a szociáldemokratáknál.) Barla-Szabó József a földreformok történelmi múltjának vázolása után az egykéről szólva, megállapítja, hogy a halálozások száma messze felülmúlja a születéseket. Ezzel szemben Németországban más a helyzet. Szeder Ferenc: Ott nem fegyházzal, hanem szociális intézkedésekkel oldják meg a kérdést. Rupert Rezső: A céllal egyetért, de nincs abban a helyzetben, hogy elfogadja a javaslatot. Nincs reménye arra, hogy a reformot becsületesen végre fogják hajtani. Elitéli a keresztény sajtó eljárását, amely a nagyvagyon mellé szegődött. A liberális sajtónak nehéz volt ebben a kérdéiben állást foglalni, mert könnyen azt mondhatták volna, hogy ime a zsidó szerkesztőségek kebeléből indul ki a földreform. A törvényjavaslatot a reakciós politika szülte. Az ellenforradalom diadala a 3-ik szakasz, amely sokakat elüt a földigényléstől. Az egész törvény protekciós törvény jellegét viseli magán. Mindenki kaphat földet, csak a szegény ember nem. Farkas István: Szégyen gyalázat. Rupert Rezső: S mert igy van, a törvénynek nincs erkölcsi alapja. Az alaptörvény is csak injekció volt a Bethlen-kormánynak, a novella is az, túlteng benne a politika. Azt látjuk, hogy pusztul az ország, de a kormánynak csak egyetlen gondolata van, hogy magát a felszínen tartsa. Hangsúlyozza a . jegyintézeti kölcsön szükségességét a kisexisztenciák számára. Megemlíti a Buza Barna-féle törvényjavaslatot s beszél az 1918-ban tartott ankétról, amelyen Nagyatádi és Nagy Emil is jelen voltak s a reform gyors végrehajtását javasolták. Borgulya Pál bizalommal viseltetik a földmüvelésügyi miniszter iráni s a javaslatot elfogadja. Einök napirendi javaslata után a gyűlés fél 8 órakor ért véget. Wimmer Fülöpről a törpék. Vasárnap is betévedtem a törpék társaságába, akik a fekete mellett Wimmernek szentelték pihenő délutánukat. A törpék alatt azon egész jelentékteleneket kérjük érteni, akik nem hivalkodhatnak tudásukkal, de mégis minden nemes és szép iránt érdeklődnek és az a főigyekezetiik, hogy mindazoktól, akik náluknál többet tudnak, tanulhassanak. A törpék voltaképen bálványimádók is, mert hiszen azokat, akiktől tanulhatnak, bálványozzák. Nem válogatósak azok a jelentéktelenek, ha egy-egy alkalommal akár a kereskedelem és ipar: legyen az adóügyi, vámszaki, tarifális és egyéb hasznos aktualitásából, vagy a művészet és zene szépségeiből ragad is reájuk valamicske. Ezek a törpék a tudós társaságok nyomán tartották meg vasárnap délután egyikük székfoglaló ünnepét, aki a jubiláns Wimmer Fülöpöt maga előtt képzelve imígyen tartotta székfoglalóját: „Tudod-e Wimmer Fülöp, hogy a hazádért és városodért ezideig többet dolgoztál, mint a vállalatodért? Hogy mit dolgoztál a vállalatodért, azt csakis azok az évi üzleti jelentések mondhatják el, melyek negyvenéves munkásságodat szimbolizálják. A tudásoddal és munkáddal érted el azt a nagy eredményt, amellyel épp ugy a Kárpátoktól az Adriáig terjedő hazádban, mint azon tul a Keleten és messze Nyugaton: nevedet és produktumaidat megörökítetted. Aki annyit produkál, mint Te, az már megtette hazájának és városának azt, amit legkiválóbbjaink tehetnek. Te azonban ennél is többet tettél, mert az idegőrlő vállalkozásod mellett, minden szabad percedet a hazádnak és városodnak szentelted. És mi, a törpék ebben látjuk a Te igazi nagyságodat, mert körülöttünk nem igen találunk másik olyan Wimmer Fülöpöt; aki az óriási méretű iparművé mellett, egész tövises és nagyon göröngyös utakon viszi előre hazája és városa boldogulását." Kozma Marcell. A most érkezett valódi angol divat sefirekbll mérték szerint készítünk elegáns férfi ingeke". L^mpel és Hegyi, Püspökbazár-épület.