Szeged, 1923. december (4. évfolyam, 274-296. szám)

1923-12-12 / 282. szám

Szeged, 1928 december 12. SZEGED A tőzsde. Mostanában sok szó esik a szegedi tőzsdéről, amely ezideig egyáltalán nem volt. Nem lehetett Szegednek tőzsdéje csak azért, mivel mindazok, akik a tőzsdét megteremthették volna, önmagukhoz és egymáshoz bizonyos fokú bizalmatlansággal viseltettek. A tőzsdecsinálók azon téves hitben voltak kezdettől, hogy a tőzsde egyenlő az összeállított szokványokkal és kinevezett vezetőséggel és ha ez megvan, akkor áll a tőzsde. Tévedésben vannak azok is, akik abban a hitben élnek, hogy mivel ők már a budapesti tőzsdén akár áruval, akár papírral megfordultak és egy-egy, vagy mondjuk sok esetben kénytelenek voltak a tőzsde szokványait áttanulmányozni, már tudják, hogy mi is a tőzsde és főleg abban tévednek, hogy a tőzsde létrehozásához értenek. Éppen az ilyenféle kép-, zelődésekben élőkön mult, hogy Szegednek máig sincs tőzsdéje. Tekintve, hogy a tőzsde igazi fokmérője egy ország kereskedelmi és mezőgazdasági kultúrájának, következtetésképen az, egy kimondottan bizalmi intézmény, ahol a legteljesebb bizalom, a jog és igazság összpontosul. Elképzelhető-e tehát, hogy álljon egy olyan tőzsde, vagy tőzsdének nevezhetnek-e egy olyan egyesületféle intézményt, ahol a vezetőség sem önmagában, sem egymásban a legteljesebb mértékben nem bizik. Eddig igy volt ez a szegedi tőzsdén, mert méltóztassék csak megkérdezni akármelyik szegedi jelentős iparvállalattól, pénzintézettől, vagy cégtől, hogy a legkisebb üzlet kötésénél is hajlandó volt-e és főleg, hogy megtette-e azt, hogy az üzletéből folyólag felmerülő peres esetekben a szegedi tőzsde választott bírósága felebbezhetlen ítéletének magát alávetette. Amikor tehát a szegedi tőzsde vezetősége, amely nyilván a legelőkelőbb cégek vezetőiből rekrutálódott, nem merészkedett odáig menni, hogy képzelhetik el azok az urak, hogy a rajtuk kívülállók, vagy nem is szegediek és nem is kereskedelmi, hanem mezőgazdasági körök olyan intézményt tőzsdének elismerjenek és áruikkal, megbízatásaikkal oda menjenek? A tőzsdének tehát a választottbirósági intézmény a pillérje. Ezt elsősorban kell megszervezni, azonban ugy, hogy minden szegedi jelentős ctg, legyen az ipari, kereskedelmi, pénzvagy mezőgazdasági cég, ne csak hozzájáruljon, hanem kötelezőleg vállalja, tehát kötleveleikben, illetve alapszabályaikban már nyomatva is kell lenni annak, hogy: „Peres esetekben a szegedi tőzsde bírósága dönt végérvényesen." Ezt kell elsősorban biztosítani, amihez egy kimagasló személyt kell megnyerni, aki fényével és összeköttetéseivel képes és akarja is a város jelentős házait az ügynek biztosítani. Ehhez igen alkalmasnak mutatkozik a kecskeméti mezőgazdasági kamara, amely a szegedi társadalom szine-javát az ügynek megnyerheti és avval nyilván eléri a tőzsde létesítéséhez szükséges alapot. Mihelyest meg lesz a bizalom egymáshoz, a tőzsde forgalma is megindul és fokozatosan fejlődni is fog. Nincsen ok afölötti félelemre, hogy a tőzsdén elveszik egymás üzletfeleit, az igazán naiv felfogás, mert a vidéki kereskedő, vagy gazda, aki ma X céget keresi fel éa annak adja el áruját, az eladás előtt már érdeklődött Y és Z cégeknél és csak azért kapta meg X cég az árut, mivel annak az árajánlata kedvezőbb volt az elsdó számára. Hiszen a tőzsde hivatott az árak kialakítására és ott is az kapja meg sz árut, aki azt a legmagasabb árban hajlandő megvásárolni. Próbáljanak csak meg ezen, a már 1914-ik évben és csak nem is igen régen újból ajánlott alapon: igazi tőzsdét létrehozni és én erősen bizom benne, hogy akkor Szegednek lesz tőzsdéje. C, Kozma Marcell. jrodai munkában jártas nö vagy férfi Azonnali belépésre kerestetik. Cim a kiadóhivatalban. Megszűntek az egyetemi zavargások. Vass miniszter az ifjúság kötelességeiről. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Kedden reggel az egyetemek kapuiban ismét igazoltattak, csakhogy ezúttal a rektor utasítására az egyetemek szolgái ügyeltek arra, nehogy idegen elemek furakodjanak be az ifjúság közi és a tegnapi események megismétlődjenek. Kedden már az egyetemeken teljes rend uralkodott. Az előadásokat rendben megtartották. A hétfői események azonban még mindig izgalomban tartják az ifjúságot. Meg kell állapitanunk, bogy azon a gyűlésen, melyet hétfőn délután tartottak a „Gólya- várban" s melyen a tiz pontból álló határozatot hozták, csak gyér számban vetlek részt az egyetemi hallgatók. Rendőri beavatkozásra sehol nem volt szüksig. Azt a három verekedő diákot, akik hitfőn Pékár Mihály dikánt megtámadták, a rendőrök elfogták és előállították a kerületi főkapitányságra. VŰSS József helyettes miniszterelnök liberális ellenzéki képviselők óhajára értekezletet hívott össze a parismentbe, amelyen sz ellenzéki kép viselők azt az óhajt terjesztették elő, hogy a kormány erilyes kézzel teremtsen rendet az egyetemen és kutassa ki az izgatókat. Benedek János hangsúlyozta, hogy az egyetem autonómiája nem áll útjában a tauszabadsdgnak, amelynek örvén a hé;fői rendzavarások történtek, anélkül, hogy a rendőrség beavatkozhatott volna. Sürgette, hogy a kormány tartsa szem előtt az egyetemek bajtársi szövetségeit. Vázsonyi Vilmos hosszabb beszédében azt kívánta, hogy a rendőrség kobozza el azokat a fegyvereket, amelyek esetleg az ifjúság kezében vannak és szüntesse be a kormány azokat a szubvenciókat, amelyek nem tanulmányi célokat szolgálnak. Rassay Károly a bünletőtörvénykönyv paragrafusainak szigorú alkalmazását sürgette a rendbontókkal szemben. Pakots József azt fejtegette, hogy az értelmi szerzőket kell kikutatni, mert bizonyos, hogy az ifjúságot megint beugratták. Az elhangzott kívánságokat általában a következőkben foglalták össze: 1. A bajtársi szövetségek ellen meg kell indítani a vizsgálatot és meg kell állapítani, hogy a szövetségek minő célokat szolgálnak ? Ha megállapítást nyer az, hogy rendeltetésétől eltérő tevékenységet fejtenek ki a bajtársi szövetségek, akkor haladéktalanul fel kell oszlatni azokat. 2. Az egyetemi autonómiát ne engedje a kormány ugy értelmezni, mint azt eddig tették, mert az autonomia csupán a tanszabadság céljait szolgálja és nem állhat meg akkor, ha arra ad alkalmat, hogy a tanítás rendjét megzavarja és korcsmai jeleneteknek adjon menedéket. 3. Ugyancsak követelik, hogy a bajtársi szövetség ismeretes 10 pontból álló katározatának értelmi szerzőjét nyomozzák ki és büntessék meg. Vass József részletesen válaszolt a felszólalásokra és a következőket jelenlelte ki: — Szavammal garantálom, hogy ai kormány minden körülmények között biztositan fogja az egyetem rendjét és a legszigorúbban kiván eljárni a rendbontókkal szemben. Megállapított tény, hogy az ifjúság komoly része teljesen távol áll a rendzavaróktól. Három egyént mái le is tartóztattak, azt a három ifjút, aki a pécsi egyetem budapesti fakultásának dékánját inzultálni merészelte. Csupán azt kérem az ellenzéktől, várja be a megindított eljárás befejezését. Az egész ügyrőt annak idején közlést fogok tenni, akár külön értekezleten, akár a nemzetgyűlés plénuma előtt. Petry Pál államtitkár szintén felszólalt és a kultuszkormány nevében kijelentelte, hogy mélyen elitéli a rendzavarásokat. Hangsúlyozta, hogy az ifjúságnak egy kötelessége van: a politikamentes tanulás. Információnk szerint az ellenzéki képviselők a felvilágosítást megnyugvással vették tudomásul. Az értekezlet után a helyettes miniszterelnök és a kultuszállamtitkár hosszasabban nyilatkoztak az újságírók előtt. A nyilatkozatoknak a lényege a következő: Csak elszigetelt jelensigről van szó. Megindult a legszigorúbb vizsgálat s azokat, akik előidiztik a rendzavarást, ki kell zárni az egyetemről, mert nem miltók arra, hogy tisztességes ifjak társaságában legyenek. Sajnálatos tünet, hogy egyesek vétkes meggondolatlansággal a zsidósággal hozzák kapcsolatba a szerencsétlen Lázár-kávéházi gyilkosságot. Mindenki várja meg a független magyar biróság ítéletét. Abban az irányban is folyik a vizsgálat, milyen túlfűtött elemek idézték elő a verekedéseket. Hárommilliárd korona lesz a póthitel. (A Szeged tudósítójától.) A városi számvevőség kedden délelőtt beterjesztette a tanácshoz a városi póthitelre vonatkozó előterjesztését. Az előterjesztésben meglepetés rejlik, amennyiben kiderül belőle, hogy a város háztartásának ebben az évben nem kétmilliárd korona póthitelre van szüksége — mint az első hirek mondták — hanem több mint hárommilliárdra. A számvevőség előterjesztésében beszámol arról, hogy az 1923. évi rendes költségvetés 201',514.674 korona hitelt irányzott elő. Az év folyamán a közgyűlés 515,229.000 korona póthitelt engedélyezett és erre az évre még 3.058,129.072 korona póthitel szükséges. Fedezetül a számvevőség a költségvetési jövedelmeken felül befolyt többletjövedelmeket jelöli meg, amelyeknek összege 3.062,703.602 korona, vagyis 4,574.530 korona felesleg mutatkozik. A számvevőség azt javasolja előterjesztésében, hogy a tanács kérjen felhatalmazást a közgyűléstől, hogy az évközben még jelentkező esetleges tulkiadásokat a befolyó többletjövedelmekből fedezhesse. Ez pedig nem jelent mást, mint azt, hogy a hárommilliárd koronás póthitel keretében sem férnek el majd a város kiadásai, jobban mondva azok a tulkiadások A Goldberger-eset (A Szeged tudósítójától ) Az A Nip, amely disztingvált és kulturált hangjáról nem egyszer tett tanúbizonyságot és amely ellen legutóbb a Bethlen-kormány is kénytelen volt fellépni, mintegy máifél hónappal ezelőtt nagy cikkekben számolt be arról, hogy a keresztény kurzus idején akad Magyarországon egy olyan nagyüzem, amelynek zsidó igazgatója kijelentette egy mérnök előtt, hogy ő csak ndestruktív" vallású szakembereket alkalmaz vállalatának kötelékében és a mérnököt már csak azért sem veheti fel, mivel annak oklevelét az a budapesti műegyetem állította ki, ahol még ma is érvényben van a numerus clausus. A disztingvált hangú és persze nem a kullurálalan néprétegek felizgatására nem férnek el benne, amelyek a számvevőség előterjesztésének keltétől december harmincegyedikéig felmerülhetnek. A két dátum között ugyan csak husz nap húzódik meg, de husz nap is nagy idő, ha váratlan tulkiadások felmerülhetőségéről van szó és minden valószínűség szerint a hátralévő husz nap nem telik el hiába. A póthiteles előterjesztés szerint a város ebben az évben 3800 millió koronát költ el. A pénzügyi bizottság által letárgyalt költségvetés-tervezet szerint a jövő évben a város tizenkét milliárdot fog elkölteni, de ebben az üzemek költségvetése is szerepel közel hétmilliárd koronával, tehát a háztartásra alig ötmilliárdot irtak elő. Az idei költségvetésekben az üzemek költségvetése nem szerepel, tehát alig van valami különbség a két tétel között, pedig ebben az évben, az év első felében lényegesen kedvezőbb volt még a korona vásárlóképessége, mint most, az év végén és a jövő év folyamán sem lehet , nagyon javulást remélni. Ha szigorú mértékkel mérünk, meg kell állapitanunk, hogy a jövő évi költségvetés keretei szűkebbek lesznek még az idei kereteknél is. Csongrádon. íródott cikk érthető feltűnést keltett, sőt a parlamenti kisebbségnek az a része, amely fajvédő tanokat hirdet, erőteljes interpellációt intézett annak idején ebben az ügyben a miniszterelnökhöz. Csak mellékesen jegyezzük ilt meg, hogy néhány héttel ezután az egész ország nyilvánossága megbizonyosodott arról, bogy A Nép cikke egyáltalán nem födi a valóságot. A kurzuslap azonban elérte azt, hogy az alacsonyabb kulturáju néprétegek hitelt adtak a Qoldbsrger-féle mesének, aminek pedig az lett az eredménye, hogy A Nép-hez hasonló vidéki lapok mindenütt keresték az alkalmat, mikor lehet hasonló hangú cikkeket megirni. Igy